2 A védőnő elsőrendű feladata a gondozás. Az egészségügyben a gondozás az ellátás legfontosabb módszere, amely magába foglalja a gondozásra szoruló személyek.

Az előadások a következő témára: "2 A védőnő elsőrendű feladata a gondozás. Az egészségügyben a gondozás az ellátás legfontosabb módszere, amely magába foglalja a gondozásra szoruló személyek."— Előadás másolata:

1

2 2 A védőnő elsőrendű feladata a gondozás. Az egészségügyben a gondozás az ellátás legfontosabb módszere, amely magába foglalja a gondozásra szoruló személyek felkutatását, nyilvántartását, aktív megfigyelését, valamint a gondozottak élet- és munkakörülményeinek kedvező irányú befolyásolását. Védőnői gondozás alatt az ellátandó családok egészségének megőrzésére, segítésére irányuló preventív tevékenységet értjük.

3 3 I.A védőnői gondozás formái az alábbiak lehetnek: o - családlátogatás, o - önálló védőnői tanácsadás, o - tanácsadás orvossal (háziorvos, gyermekorvos, szülész- nőgyógyász szakorvos), o - fogadóóra tartása, o - egészségnevelés.

4 4 o A tanácsadó helyiség – rendszeres védőnői tanácsadás, életkorhoz kötött szűrővizsgálatok elvégzése. o A családok otthona – a szülővel egyeztetett gondozási terv alapján végzett rendszeres és célzott családlátogatások teljesítése. o Nevelési oktatási intézmények - tisztasági vizsgálatok, egészségfejlesztési tevékenység, kötelező szűrővizsgálatok elvégzése. o Közösségi színterek! Pl. művelődési ház, könyvtár stb. – egészségfejlesztési-, egészségvédelmi-, és felvilágosító programokban történő részvétel e II. A védőnő gondozási tevékenységét végezheti:

5 5 III. A védőnői gondozási tevékenység szakterületei: 1.Nővédelem o - családi életre, szülői szerepre felkészítés, kiemelt figyelemmel serdülőkorban, o - családtervezési tanácsadás, pozitív családtervezés, a nem kívánt terhesség megelőzésének elősegítése, o - egészségmegőrzéshez, helyes életvitel kialakításához tanácsadás, egészségnevelés, o - alapszintű emlőszűrés elvégzése, tanítása, o - nővédelmi onkológiai szűrések szervezése, szűrésben közreműködés, o - változáskori problémákra – különös tekintettel a pszichés változásokra - tanácsadás.

6 6 2. A gyermeket váró családok gondozása: o A nyilvántartásba vett várandós anyák gondozását családlátogatás során és tanácsadás keretében végzi. o - önálló védőnői tanácsadáson elvégzi mindazokat az alapvető vizsgálatokat, amelyeket o - a Magzatvédelmi Törvényhez kapcsolódó 33/1992. (XII. 23.) NM rendelet a terhesgondozásról előír, o - folyamatosan konzultál a terhesgondozásban résztvevő szülész- nőgyógyász szakorvossal és háziorvossal, o - megszervezi és végzi a szülésre felkészítést, lehetőleg az apa, illetve a család bevonásával, o - kiemelt figyelmet fordít a szoptatás szorgalmazására, ennek eredményes megvalósításához igyekszik megnyerni a család többi tagját is, o - felkészíti a családot az újszülött fogadására, o - tájékoztatja a várandós anyát az őt megillető jogokról, segítséget nyújt ezek érvényesítéséhez.

7 7 3. Csecsemőt, ill. gyermeket nevelő családok gondozása o - felkészíti a családot az új családtag fogadására, o - az anya és a család felkészítése a csecsemőgondozási feladatokra, o - táplálással kapcsolatos tanácsokat ad, szükség esetén gyakorlati bemutatást végez, o - csecsemők és kisgyermekek somatikus és érzelmi fejlődésének nyomonkövetése, segítése,regisztrálása, o - az elváltozások időben történő felismerése és megfelelő helyre való irányítása majd utógondozásában közreműködés, o - a krónikus beteg gyermeket nevelő család segítése, o - a család segítése nevelési kérdésekben, o - alapfokú szűrővizsgálatok elvégzése, kiszűrtek gondozása, o - védőoltások megszervezése, dokumentálása, és a családok tájékoztatása a védőoltásokról, o - rachitis, caries profilaxis - felvilágosítás, szervezés, megvalósításában közreműködés -, o - megtanítja a családot a balesetek megelőzésére, valamint az elsősegély jellegű ellátásra, o - a fenti gondozási tevékenységek folyamatos dokumentálása.

8 8 o 4. A védőnő feladata az oktatási intézményekben: o - az óvodáskorúak és a tanulók testi, szellemi fejlődésének folyamatos ellenőrzése és az adatok rögzítése, o - krónikus betegek állapotának megfigyelése, életvitelük segítése, o - részt vesz az egészséggel kapcsolatos alapismeretek oktatásában, o - az intézmény higiénés ellenőrzésében való részvétel, o - védőoltással kapcsolatos szervezési feladatok ellátása, o - egyéni tanácsadás fogadóóra keretében, o - szülők tájékoztatása a szülői értekezleteken, o - pedagógusok tájékoztatása az iskolában folyó egészségügyi tevékenységről.

9 9 5. Szociális feladatok: o - a védőnő ismerje a gondozott családok szociális helyzetét, o - ismerje a szociális és mentálhigiénés segítségnyújtás összes lehetőségét az adott területen, o - közvetítse a segítségnyújtás lehetőségeit a családok felé, és kísérje figyelemmel az eredményességét.

10 A védőnői ellátás, gondozás o A védőnői ellátás családközpontú gondozás, mely az egészség megtartását, és fejlesztését szolgálja. o A gondozás a családlátogatások, védőnői tanácsadások során valósul meg. Jellemzői: o a gondozottal egyeztetve, o folyamatosan, o célzottan, o a szükségleteknek megfelelően végzi a területi védőnő. o A védőnő munkája során bizalmi légkör megteremtésére törekszik! 10

11 A területi védőnő „különleges” helyzete o Jelenleg a védőnő az egyetlen olyan állami alkalmazott, aki minden gyerekről „tud”. Még a periférián, nyomorban élő, családokat is otthonukban látogatja. o A gondozás során mind a gyermekről, mind a családjáról rendkívül összetett információkat szerez. o Adminisztrációs kötelezettségének eleget téve, a várandóssal történő első találkozástól kezdve vezeti az egészségügyi dokumentációt. (Az egészségügyi adatok vezetése, megőrzése kötelező, visszakereshető.) 11

12 A védőnői ellátásra irányadó legfontosabb jogszabályok o 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról o 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról o 33/1992. (XII. 23.) NM rendelet a terhesgondozásról o MEES – Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről o 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról o 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 12

13 13 o A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról 51/1997. (XII.18.) NM rendelet alapján végzi a 0-6 éves korosztály szűrővizsgálatát

14 Szűrővizsgálatok 1 – 6 éves életkorban A vizsgálatok 1 éves életkorban, majd 6 éves korig éves gyakorisággal történnek. o Testi fejlődés vizsgálata: testtömeg-, testhossz-, mellkaskörfogat-, fejkörfogat mérése, a fejlődés és a tápláltsági állapot értékelése hazai standardok szerint. o A pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartási problémák vizsgálata. o Érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás) és a beszédfejlődés vizsgálata. o Mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc rendellenességeire o Vérnyomásmérés 3-6 éves életkor között évente 14

15 A szűrővizsgálatok kivitelezése A védőnő kötelezettség, hogy a szűrővizsgálatokat a 0 – 6 éves korosztály közösségbe járók tagjai esetében is: o a területileg illetékes védőnő végezze - ő ismeri a család körülményeit, az egészségügyi előzményeket (születés körülményei, lezajlott betegségek, stb.) o a védőnői tanácsadóban történjenek a vizsgálatok (indokolt esetben a család otthonában) o a szülő, törvényes képviselő jelenlétében,vele együttműködve, o hitelesített eszközökkel végezze a védőnő, és o az elvégzett védőnői szűrővizsgálatokról és az eredményekről „Védőnői Tájékoztatót”-t (Igazolást) kapjon a szülő. o A vizsgálat során észlelt elváltozásokról a házi gyermekorvost, háziorvost értesíteni kell. 15

16 Védőnő és óvoda o A gyermekek egészségben történő felnevelése, és egészségvédelme közös feladat. A család, a gyermek, a pedagógus, és az intézményt ellátó védőnő jó együttműködése alapozza meg a kívánt eredményeket, ill. a szükséges változásokat. o A védőnő a nevelési-oktatási intézmény vezetőjével egyeztetett munkaterv szerint végzi a feladatait. 16

17 Védőnő óvodai feladatai I. Megelőzéshez kapcsolódó feladatok o A gyermek egészségi állapotának követése. o A gyermekek személyi higiénéjének ellenőrzése - fejtetvesség szűrése. o Igény szerint egészségfejlesztő foglalkozások tartása - egészséges életmód, személyi higiéne. o Közegészségügyi-járványügyi, környezet-eü., balesetvédelmi feladatok o Az intézményben folyó közétkeztetés, az intézmény környezetének ellenőrzése tisztasági-közegészségügyi szempontból. o Részvétel a balesetvédelmi ellenőrzésen, javaslattétel a balesetvédelmi szempontból szükséges változtatásokra. 17

18 Védőnő óvodai feladatai II. Betegellátáshoz kapcsolódó feladatok o Akut beteg elsősegély jellegű ellátása, pl. lázcsillapítás. o Balesetnél elsősegélynyújtás. Igény szerint a pedagógusok segítése az elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek megszerzésében, bővítésében. o A krónikus beteg gyermek gondozása, segítség nyújtás az intézménybe történő sikeres integrációhoz. o Tájékoztatással kapcsolatos feladatok o Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, írásos tájékoztatás) o Egészségügyi információk közlése gyerekekkel, pedagógussal, szülőkkel. 18

19 Az emberben élősködő vérszívó tetvek világszerte előfordulnak, és ez alól hazánk sem kivétel. Évről-évre visszatérő jelenség a fejtetvesség előfordulása a gyermekközösségekben, elsősorban az általános iskolákban, de esetenként az óvodákban és a bölcsődékben is. Napjainkban lehetőség van arra, hogy a gyermekeket ettől az élősködőtől gyorsan megszabadítsuk, tetűmentessé tegyük

20 20

21 21 Biológiai sajátosságok: A fejtetű (Pediculus humanus capitis) 3-4 mm nagyságú, ovális alakú, szárnyatlan, hatlábú rovar, amely színét a haj színének megfelelően változtathatja! (szürke-világossárga kültakarójú, vérrel teleszívott állapotban piros, később feketés színű). A tetveknek igen fejlett kapaszkodási ösztönük van, karmaik bicskaszerűen csukhatók vissza a lábszárra, így vérszívás idején szinte letéphetetlenül rögzítik magukat. A tetvek repülni, ugrani nem képesek, de a fejbőrön viszonylag gyorsan tudnak mászni. Kerülik a fényt, ezért ritkán láthatók. A nőstény naponta 6-8 ovális alakú, apró, gyöngyházfényű petét (serkét) rak, amelyeket erős cement anyaggal a hajszálak tövéhez ragaszt, elsősorban a halánték- és tarkótájra.

22 22 Minthogy a haj egy hónap alatt kb. 1,5-2 cm-t nő, ezért a serkék fejbőrtől való távolságából megközelítőleg megállapíthatjuk, hogy mikor keletkezett a fertőzés. A lárva a serkéből 6-8 nap alatt kel ki. Az üres burok a hajszálon marad. A lárva 7-10 nap után felnő, tetű lesz belőle és maga is képes petéket rakni. A fejtetű mindig a hajban marad, lábaival a hajszálakon kapaszkodik. Kizárólag az ember vérét szívja, naponta 6-12 alkalommal. Az éhezést rosszul tűri, emberi vér híján pár napon belül elpusztul. Szaporodásuk aránylag gyors, egy nőstény tetűtől 2-4 hetes élete során akár 200 utód is származhat, tehát az eltetvesedés viszonylag gyorsan bekövetkezhet. Ennek ellenére egy-egy fejen- ha csak nem nagyon elhanyagolt- ritkán van 5-10 tetűnél több.

23 23 Közegészségügyi jelentőségük: A fejtetvek fertőző megbetegedést nem terjesztenek! Ártalmuk elsősorban abból ered, hogy a vérszívó rovarok nyálmirigyének véralvadásgátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmazó váladéka az emberi szervezetbe jutva bőrizgalmat, duzzanatot és gyulladást okozhat. A testidegen fehérjékkel szemben az ember fokozatosan érzékennyé is válhat. Az allergia azonban csak egy-két hét múlva, az ismételt csípések hatására fejlődik ki. A viszketés miatt a gyakori vakarózás felsebzi a bőrt, ennek következtében másodlagos fertőzés, majd gennyesedés keletkezhet, de előfordulhat mélyre ható gyulladás is.

24 24 Terjedésük fő lehetősége: a közvetlen érintkezés! A fejtetű meglehetősen gyakori a gyerekek, különösen a kisiskolások körében, mivel ebben a korban különböző társas tevékenységek során jóval több közöttük a testi érintkezés, mint idősebb korban. Leggyakrabban úgy terjed, hogy a gyerekek játék közben összedugják a fejüket, vagy közel hajolnak egymáshoz. Közös használati tárggyal, így például fésű, kendő, sapka, párna révén is terjedhet. Az iskolában megfertőzött gyerekek ezután már könnyen továbbadhatják a parazitákat testvéreiknek, szüleiknek, amivel újabb közösségekben okozhatnak további fertőzést. Így a legtisztább családba is könnyen bekerülhetnek a fejtetvek.

25 25 Az 1997. évi CLIV (egészségügyi) törvény 73. § (2) bekezdésének módosítása (a 2011. évi LXXXI. törvény 23. §-a), melynek értelmében a közösségben tartózkodó tetves gyermek kezelése a szülő kötelessége! Hivatalból az egészségügyi szolgáltató, vagy egészségügyi államigazgatási szerv akkor jár el, ha a szülő ezen kötelezettségének nem tesz eleget. Ennek megfelelően a tetvesség elleni védekezés elsősorban – de nem kizárólagosan – szülői feladat;

26 26 A tetvességi vizsgálatokat és a tetvetlenítést, a megelőzés érdekében ki kell terjeszteni a tetvesnek talált személy közvetlen környezetére, illetőleg az ott élő és vele rendszeresen érintkező személyekre is (pl. családtagokra, lakó-, munka- és tanulótársakra stb.). A fel nem derített tetves személy újbóli eltetvesedés kiinduló forrása lehet. A közösségi vizsgálatok kizárólag a betegjogok sérelme nélkül, az emberi jogok tiszteletben tartásával történhet, amihez megfelelő helyiség szükséges. Ez lehet a nevelési-oktatási intézmény orvosi rendelője vagy a nevelési-oktatási intézményben a vizsgálat időtartamára esetileg és átmenetileg biztosított egyéb helyiség, illetve a védőnői tanácsadó. Az eredményes védekezés alapja a gondos és rendszeres szűrővizsgálat.

27 27 A SZŰRŐVIZSGÁLATOK VÉGREHAJTÁSA A vizsgálathoz feltétlenül használjunk kézi nagyítót, valamint a fejtetvesség felderítéséhez sűrű fogazatú (egyes tetűirtószerekhez is mellékelt) ún. tetűfésűt(?) is! Aktív tetvesség esetén, gondos vizsgálattal, serkét és mozgó alakokat (lárvákat, imágókat) egyaránt felfedezhetünk, valamint a fejtetű apró, fekete ürülékét is észlelhetjük. Kezdetben a serkéket keressük, mivel ezekből több is található és a fénykerülő, gyorsan menekülő tetveknél könnyebben fellelhetők. Minden esetben győződjünk meg a talált serkék életképességéről. Ez legegyszerűbben a két köröm között összenyomva bizonyítható, mert az életképes serke, szétnyomás közben pattanó hangot ad.

28 28 A szűrővizsgálat menete A hajból távolítsunk el mindent (pl. hajgumit, hajcsatot, hajráfot stb.), ami a kifésülést zavarhatja. A hajat lazán szét kell bontani és elsősorban a fülek melletti, illetve mögötti területet, valamint a tarkótájat kell átvizsgálni. A vizsgálatot megfelelő világítás mellett, nagyító segítségével végezzük. Gyakorlatlan vizsgálók használjanak sűrű fogazatú fésűt(?).

29 29 Fejtetvesség esetén alkalmazható szerek csoportosítása Hajmosás nélkül, egyszeri kezeléssel használható(bedörzsölés) Alkalmazásuk egyszerű, gyors, eredményes, biztonságos, gyermekközösségekben (iskolákban, óvodákban stb.) ideális. Hajmosással, egyszeri kezeléssel használható (bekenés) Hajmosással, többszöri kezeléssel használható (bekenés) Sérült bőrfelület kezelésére használható (porozás) Fejtetvesség megelőzésére alkalmazható Tetűírtó (hajszesz) Tetőriasztó szerek (aeroszol) A kezelések elvégzéséhez szükséges tetűirtó szer biztosítása az intézmény kötelessége!

30 30 Védőnő tájékoztatási feladatai a fejtetvesség elleni védelemben A tanév megkezdésekor ajánlatos a szülőket a fejtetvesség előfordulási lehetőségéről és az ezzel kapcsolatos teendőiről tájékoztatni, amelynek tudomásulvételét célszerű a szülővel igazoltatni. <<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<< Szülői nyilatkozat a fejtetvességgel kapcsolatos tájékoztatás átvételéről Gyermek neve:...........................................csoport/osztály:........................... A fejtetvesség megelőzéséről, a szűrővizsgálatokról, a kezelés módjáról, a kiszűrt esetekkel kapcsolatos eljárás rendjéről a tájékoztatást megkaptam. Dátum:......................................................................................... aláírás

31 31 TEENDŐK TETVESSÉG ÉSZLELÉSEKOR Minden egészségügyi-, szociális- és oktatási dolgozó, aki az elvégzett vizsgálatok során tetvesség fennállását észleli, vagy arról hivatásának gyakorlása közben tudomást szerez, köteles annak megszüntetéséről haladéktalanul gondoskodni. A pedagógusok (és egyéb iskolai alkalmazottak) a fejtetvesség elleni védekezésre vonatkozó ismeretekkel egyáltalán nem vagy csak hézagosan rendelkeznek, ezért a saját maguk által történő kezelés hatékonysága nem várható el. Amennyiben ezt a tetvesség mértéke, jellege vagy bármi más ok miatt hatás-körében biztosítani nem tudja, köteles az esetről a területileg illetékes kistérségi intézetnek jelentést tenni. A tetvesnek minősített személy köteles magát alávetni a tetvesség felderítése, megszüntetése, illetőleg megelőzése érdekében szükséges eljárásoknak.

32 32 Teendők fejtetvesség észlelésekor A fejtetvesnek talált gyermek kezelése elsősorban a szülő feladata. A kezelés elvégzése érdekében a védőnő/orvos haladéktalanul tájékoztatja a gyermek osztályfőnökét, aki még aznap értesíti a szülőt a fejtetvességről, és a szükséges teendőkről, egyidejűleg kérve a szülőtől a másnapi, írásos nyilatkozatát arról, hogy a gyermek szakszerű hajkezelését elvégezte.

33 33 Szülői nyilatkozat fejtetves gyermek kezeléséről A gyermek neve:................................................................. Lakcíme:............................................................................................. Oktatási intézmény megnevezése:................................................... Osztály/csoport:................................................................................ A haj kezelésének időpontja (év, hó, nap):....................................... A kezelésre használt tetűirtószer megnevezése:............................. Alulírott ………………………………………..………………(szülő, törvényes képviselő neve) nyilatkozom, hogy a gyermek hajának kezelését az előírásnak megfelelően elvégeztem és a hajon található serkéket is eltávolítottam.

34 34 A tetvesnek talált gyermeket, illetve közösséget a védőnő két héten belül ismételten ellenőrizni köteles. Amennyiben a szülő irtási kötelezettségét nem teljesíti, vagy az általa elvégzett kezelés eredménytelennek bizonyult és a gyermek az ismételt vizsgálat alkalmával is tetves, a közösségben kell kezelni. Erről a kezelt gyermek szüleit tájékoztatni kell.

35 35 Értesítés a szülőnek a gyermek fejtetvetlenítéséről Kedves Szülő! Sajnálattal értesítem, hogy gyermekénél fejtetvességet tapasztaltunk. A gyermek hajának kezelést az egészségügyi törvény 73. §-ának (2) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján elvégeztem. Kérem, fordítson figyelmet a gyermek hajában található serkék eltávolítására. Ehhez használható sűrű fogazatú fésű, de a serke a hajszálról két köröm között vagy csipesszel is lehúzható. Szükség esetén a serkés hajszál ollóval levágható. Ezúton hívjuk fel a figyelmét arra, hogy a tetvesség megelőzhető. Ezért javasoljuk, hogy tartson otthon, a házi patikában tetűirtó- vagy fejtetűriasztó-szert és amennyiben az iskolában fejtetvességről értesül, a gyermek kezelését annak megelőzése érdekében végezze el. Kérjük, családtagjait is vizsgálja át és szükség esetén őket is kezelje. Tájékoztatom, hogy ismételt fejtetvesség esetén az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv kistérségi népegészségügyi intézetét is értesítenem kell. Dát um:........................................ ….……................

36 A fejtetvesség elleni védekezés o Az iskola-eü. hálózatnak a fejtetvesség elleni védekezésben ellátandó o feladatait részben az iskola-eü., ill. a járványügyi rendelet előírásai rögzítik. o Alsó fokú oktatási intézményekben felvételkor, ill. a tanév elején kell az esetleges tetvesség felderítésére irányuló vizsgálatokat elvégezni, majd negyedévenként megismételni. o Aki a tetvesség fennállását észleli, vagy arról hivatásának gyakorlása közben tudomást szerez, köteles annak megszüntetéséről haladéktalanul gondoskodni. Az irtószer biztosítása az intézmény fenntartójának a feladata. o Tetvesség észlelésekor a szűrővizsgálatot az érintett csoportban kéthetenként meg kell ismételni, mindaddig míg három egymást követő vizsgálat eredménye negatív lesz. o A szülők tájékoztatása, és segítése a gondos otthoni kezelés elvégzéséhez. o A gyermeket a közösségből huzamos időre kitiltani nem indokolt! 36

37 Egyéb védőnői feladatok o A kötelező, és önként vállalt feladatok sora szinte o végtelen! o A védőnői feladatok végzését jogszabályok, protokollok, módszertani levelek, ajánlások, és szakfelügyeleti iránymutatások szabályozzák. o Amit egyetlen jogszabály sem ír elő, de nélkülözhetetlen: az emberek szeretete, kreativitás, leleményesség, alkalmazkodó képesség, jó kommunikációs készség és szakmai elköteleződés. 37

38 Velence, 2009. május 22. Laubené M. Erzsébet38 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!