ETNOFARMAKOBOTANIKA Papp Nóra 2. Előadás Az ősi Dél- és Észak-Amerika etnofarmakobotanikai adatai.

Az előadások a következő témára: "ETNOFARMAKOBOTANIKA Papp Nóra 2. Előadás Az ősi Dél- és Észak-Amerika etnofarmakobotanikai adatai."— Előadás másolata:

1 ETNOFARMAKOBOTANIKA Papp Nóra 2. Előadás Az ősi Dél- és Észak-Amerika etnofarmakobotanikai adatai

2

3

4

5 Indián kultúrák Kb. 400 etnikum ! Dél-Amerika

6 Inka civilizáció - Kolumbiától Equadoron és Perun át Chile középső részéig, 12 millió lakos a fénykorban - kecsua nyelv - sok növényfaj gyógyító és káros hatását ismerték - bizonyos irodalmak szerint kettős névvel elnevezés! - betegség okai = ellenséges varázslat, megsértett démon, időjárás (szél!) - gyakori betegségek: lepra, szembaj (vakság), csontlágyulás - seborvosok, varázsdoktorok, füves emberek, gyógynövénygyűjtők, balzsamozók - főzetek, kenőcsök (zsír, gyanta, kivonat), por - néhány gyógynövénypélda a korból: - kábítószerek: kokalevél nedve és pora, nadragulya-kivonat - mullaca nád: főzete fekélyekre - huilca fa (Piptadenia colubrina): magjának pora felszívva hánytató - dohány: levél nedvével sebfertőtlenítés, a szárított levél pora orrjárat-tisztító - gázló (Hydrocotyle sp.): szembajra, fertőtlenítő - kukorica: éretlen bibéje vízhajtó - papaya (Carica papaya): tejét viszketés ellen a bőrre kenték - golgotavirág (Passiflora sp.): levélfőzete láz ellen + hasmenésre - borsfajok: bélférgek, bőrbajok ellen, sebekre, látási zavarokra - perubalzsam (Myroxylon peruiferum): olaja sebekre - maszlag: méregként ismerték; sebészetben bódításra - állati eredetű gyógyszerek pl.: vér (gyull.), madártoll, lámaszőr (vérzéscsill.), lámavese leve (fülfájás)

7 AMAZÓNIA VIDÉKE  a világ ismert gyógynövényeinek 20 %-a innen származik  a bennszülöttek eltűnésével sok tudás feledésbe merül, kb. 2000 növényfajt használtak  balzsamok használata gyakori, pl.: sebekre, gyomorbántalmakra, bőr- és májbetegségekre  ipekakuána  gumósok: manióka, batáta  kukoricatermesztés  ananászok (3 féle), papaya  Oenocarpus bataua: egy pálmafaj; termésének olaja mellfájdalmakra  guarani indiánok: - növényi, állati, emberi, ásványi anyagokkal gyógyítottak - gyógymódok: masszázs, bedörzsölés, izzasztófürdő, dohányfüst ráfújása - malária, kígyómarás, asztma, bélférgesség, strúma, dizentéria, szem- gyulladás manióka

8 BRAZÍLIA Haematoxylon brasiletto: nemzeti fa; - kolera ellen - antibiotikus - sebek mosására - adsztringens ipekakuána (Cephaelis ipecacuanha): vérhas ellen, mérgezéskor hánytatóként jaborandifa (Pilocarpos jaborandi): zöldhályog és reuma ellen, vízhajtó, izzasztó, hajnövesztő brazil ginzeng (Pfaffia paniculata): vaníliaízű gyökeréből erősítő ital Cassia amara: összezúzott levelei lepra ellen, levélfőzete lázcsillapító Pfaffia sp.

9 krizarobin (Andira araroba): tapaszok, kenőcsök, psoriasis ellen (állatgyógyászatban is) kuráre (Strychnos toxifera): kéregből áztatással a méreg → nyilakra, lándzsára Tabebuia heptaphylla: kéregháncs főzete leukémiára, daganatokra Tabebuia avellanadae: kb. 500 éve használják; kéregből tea; ma karcinogenezis ellen tonkabab (Dipteryx odorata): kumarinok → dohányillatosító

10

11 kávészüret

12 PERU - őserdei szőlő (Banisteriopsis caapi) levélfőzetéből hallucinogén hatású ital + afrodiziákum - általában diétáznak: rizs, manióka, főtt óriásbanán - papaya, mangó, guajava, citrus-félék, banán, kókuszdió, batáta - alma: drága → luxuscikk - kámfor(fa) - kínafa: kinin - kuráre (Strychnos toxifera) - macskakarom (Uncaria tomentosa): frissen vágott törzs nedvét az indiánok levertség és éhség ellen használták; kéregből tea → reumára, daganatokra - mai lakosok: inka, kecsua és aymara indiánok - kb. 10 000 emberre jut egy orvos + távol is élnek → maguk gondoskodnak a gyógyításról - kecsuák: isteni eredetű bajok (pl. tüdőbaj, csonttörés), ezek gyógyíthatók; de a „piszkos” betegségek rontásnak tudhatók be, ellenük nehéz küzdeni (pl. daganatok, elmebaj, gutaütés, némaság, szürkehályog) - aymarák: mágikus szertartással gyógyíthatók az istenek, ősök és rontás eredetű bajok; „curandero” gyógyítja a beteg maga okozta bajait (pl. láz, köhögés, csonttörés) - dohányfüsttel betegségek elűzése - perui asszonyok: gyógyteák ismerete - vándorárusok: őserdei gyógynövényeket hoztak a piacokra (pl. balzsamok, illatos kérgek, magvak) - gyógynövények mellett számos állati (pl. zsír, vér, friss hús) v. ásványi eredetű gyógyszer (pl. Hg, S, As-tartalmúak) - eljárások: érvágás, beöntés, amputálás, koponyalékelés, kiégetés, csontátültetés, hánytatás, fürdő, diéta - sebészetükben érzéstelenítők, kötözésre gyapot, obszidián- és fémeszközök

13 1. Perui növényi eredetű gyógyszerek pl.: - fokhagyma, köles: fogfájáskor a lyukba - ánizs, fahéj: giliszták ellen vízben forralva - kukoricahaj: hasmenés ellen - vöröshagyma levele: égésre borogatásként - paprika: szülési fájdalmak esetén teaként - eukaliptusz: köhögés elleni főzet - citrom: leve bélférgek ellen - vízililiom: gumóinak főzete bélférgek ellen - ruta és kamilla: főzete szülési fájdalmakra 2. Állati eredetű gyógyszerek: - gyík: szárítva és porrá törve csonttörésre (törött végtagra külsőleg, 3 hétre) - vipera: szárítva, porrá törve, kopálgyantával és cukorral csonttörésre - láma: összetört köröm + zsír fájós helyre kenőcsként - flamingó: zsírja elmérgesedett sebekre 3. Emberi eredetű gyógyszerek: - anyatej: szemgyulladásra 4. Ásványi eredetű gyógyszerek: - fekete agyag: rüh ellen - só: mandulagyulladásra, torokfájásra borogatásként, láz ellen homlokra

14

15 Physalis peruviana

16 ARGENTÍNA - nemzeti fa: quebrachofa (Schinopsis balansae) - nemzeti virág: korallfa (Erythrina cristagalli) tanninok lektinek

17 - G. F. Scarpa (2002): 94 növényfaj 173 felhasználási módját gyűjtötte össze - májbetegségre, vérhasra, hasmenés ellen, hashajtók, hólyag- és gyomorbántalmakra, emésztésre, étvágygerjesztők, féreghajtók - felhasznált növényi részek pl.: levél, kéreg, gyökér, termés, mag, tövis, növényi nedvek - elkészítési formák: főzetek, teák, borogatók, tejjel kevert italok 1. májbetegségre: Equisetum Ceiba insignis Opuntia quimilo giganteum (főzet) (tövisfőzet) (külsőleg a nedve) 2. vérhasra: Capparis speciosa Oryza sativa (levélfőzete liszttel) (szemek főzete) 3. féreghajtók: Tagetes minuta Senna occidentalis (főzet) (gyökér főzete)

18 ARGENTÍNA

19 CHILE - világ 1. múmiakészítői (i. e. 7000-től) - fekete múmia: mangántartalmú kenőccsel - vörös múmia (~ i. e. 2000): agyaggal - nemzeti fa: Lapageria rosea 1.Atacamai indiánok -Atacama-sivatag -termesztések: 6-7 kukorica-fajta, burgonya, bab, paprika, sütőtök, gyapot, dohány, édesburgonya (camote) -kinoa (Chenopodium quinoa): magjából liszt és pálinka, levele salátának -tök (Cucurbita pepo): edények készítésére -kokacserje -Cereus chilensis: levéltövisei dohány- szippantó csövek tisztítására -takarmánybükköny: termése őrölve kenyérnek -tunakaktusz (Opuntia sp.) gyümölcse -yareta: 4-5000 m magasan, magas fűtőérték → tüzelőnek kinoa Cereus c.

20 2. Araukánok - bábák, orvosságos asszonyok (meica) - nem volt só: tengerparti növények szárára és levelére tapadt sót használták; elégetve és vízzel keverve a hamuból kenyér készítése - fűzfa, babér, bazsalikom, takarmánybükköny, mirtusz, matétea (= Chile nemzeti itala!) - guajakfa (Guaiacum officinale, G. sanctum) - mollefa (Schinus molle): gyümölcséből ital, kéregfőzete dagadásra 3. Tűzföld - antarktiszi bükkből fegyverek, nyíl: Berberis ilicifoliából - Pernettya mucronata: szára jól kiszárítva sokáig él → fáklya - testdíszítés: a feketecserje (Chilotricium diffusum) tűzben izzított ágával - Magellán-fahéjcserje: kérge skorbut ellen guajakfa mollefa Berberis ilicifolia Guaiacum officinale

21 KOLUMBIA - arany melldíszek (~1200-1600 között): Psylocybe sp. rajzaival díszítve (hallucinogén!) - címerében viaszpálma (Ceroxylon andicola) kokacserje (Erythroxylon coca)

22 kókusz árusítása Kolumbiában (Cocos nucifera)

23 EQUADOR - már i. e. 2100 körül használták a kokacserjét (← partvidéken talált tárgyak) - kínafa (Cinchona sp.): kérgében kinin → lázcsillapító (malária); 1638 óta ismerik - etnobotanikai adatok alapján vizsgálnak ma pl. antiprotozooikus, daganatellenes hatású és a morfinelvonás tüneteinek enyhítésére alkalmas gyógynövényeket VENEZUELA - kuráre (Strychnos toxifera): nyílméreg fúvócső

24 ÉSZAK-AMERIKA

25 Berberis aquifolium: gyümölcséből pálinka és bor, gyökere májbetegségekre kanadai bodza (Sambucus canadensis): gyümölcsét régóta fogyasztják az indiánok (A, C-vitamin) lobélia (Lobelia inflata): É-Amerikában őshonos; alkaloidok, asztma ellen Podophyllum peltatum: gyökértörzséből gyanta → hashajtó szenegagyökér (Polygala senega): „csörgőkígyógyökér” → kígyómarás ellen

26 pejotl kaktusz (Lophophora williamsii): texasi barlangokból kb. 9000 éves maradvány peyotl-füzér (sámán ceremónia)

27 Közép-Amerika etnofarmakobotanikai kutatásai

28 KUBA - 2 száraz és 2 nedves évszak, magas páratartalom - kevert kultúra: indián, afrikai, spanyol, francia, ázsiai, + Antillák → számos gyógyszer - kb. 2000 növényfajt használnak gyógyításra az eddig ismert ~ 6000 fajból (3000 endemikus!) - gyógynövénypiacok, gyógyító emberek (curanderos, yerberos), vándorárusok - felhasznált növényi részek: hajtás, virág, levél, gyökér, rizóma, termés, mag, gumó, gyanta, tejnedv Betegségek - gyomorbántalmak: csillagánizs, fokhagyma, narancs, kesudió, gránátalma, tamarindus - májbetegségek: szenna, ananász, Aloe vera, ánizs, Opuntia sp. - vesebajok: bambusz, kókusz, kukorica, ricinus - reumára: fokhagyma, paprika - légzőszervi bajok: kókusz, hibiszkusz, koriander, ricinus - cukorbetegség: Aloe vera, kesudió, gránátalma, petrezselyem - bőrbetegségek: purgódió (Jatropha curcas), Agave sp. - féregűző: kókusz - idegesség, álmatlanság: saláta, bazsalikom, henna - paraziták ellen: fokhagyma, kókusz, luffatök (szivacstök), kávé - lázcsillapítás: mangó, narancs - izomfájdalmak: Erythroxylon havanense - allergia: szerecsendió, csillagánizs - vértisztítás: Agave sp., szenna - nyugtató: Tilia europaea

29 Illicium sp. Ocimum basilicum Syzigium aromaticum (anis estrellado)(albahaca blanca) (clavo de olor) Thymus vulgaris Cassia fistula Annona squamosa (tomillo) (caña fistula) (anón de ojo)

30 Allium sativum Capsicum frutescens Coriandrum sativum (ajo) (ají guagao) (cilantro de Castilla) Cinnamomum verum Tamarindus indica Ricinus communis (canela) (tamarindo) (higuereta)

31 Saccharum officinarum Ruta graveolens Punica granatum (cafia cirolla) (ruda) (granada) Ipomoea batatas Manihot esculenta Datura arborea

32 Catharanthus roseus Ananas comosus Mangifera indica (piña) (mango) Cocos nucifera Coffea arabica Carica papaya (coco) (café) (papaya)

33 MEXIKÓ - i. e. 1700-100 (archaikus korszak): kultúrnövények termesztése - i. e. 150 – i. sz. 850 (klasszikus korszak): füvekkel gyógyítás - ma kb. 20 000 gyógynövényt használnak - sámánok: - változatos növényvilág: esőerdők, mérs. övi lombhullató erdők, fenyvesek, havasok, sivatagok - Cortez az 1500-as évek elején már ír gyógynövényekről és gyógyszerárusokról - 1551. első mexikói egyetem és botanikuskert megalakulása

34 - curandero: gyógyító ember - yerberos: mágikus rítusok, az aztékok gyógynövényes szokásaival (pl. amulettek, gyertyák, illóolajok) - a fizikai és szellemi lét nem választható külön!!! - orvosok = modern gyógyítás / gyógyító emberek = hagyományos gyógyítás - gyógynövények a konyhában: kb. 5000 növényt használtak (pl. koriander, rozmaring, Chenopodium ambrosioides = mexikói tea)

35 Kakaó (Theobroma cacao) : magva 1887-ig fizetőeszköz volt, hamisították is; a „Theobroma” jelentése = istenek eledele

36 mexikói mocsárciprus mexikói tiszafa szent tea (Taxodium mucronatum) (Taxus globosa) (Piper sanctum) fekete fűz csodatölcsér lávafikusz (Salix nigra) (Mirabilis jalapa) (Ficus petiolaris)

37 mexikói liliomfa hikoridió avokádó (Talauma mexicana) (Carya pecan) (Persea americana) szenna fajok festőcserje álomhozó alma (Cassia sp.) (Indigofera suffruticosa) (Casimiora edulis)

38 mahagónifák mikulásvirág akáciák (Swietenia sp.) (Euphorbia pulcherrima) (Acacia sp.) mexikói gumifa mexikói üröm szágó (Castilloa elastica) (Artemisia mexicana) (Dioon edule)

39 MAJÁK, AZTÉKOK - Guatemala, Honduras, Yucatan-fsz. - voltak orvosi irataik: egy ferences barát megsemmisítette - spanyol hódítás során elpusztult a maja birodalom → aztékok - 1565. Nicolas Monardes spanyol orvos könyve Közép-Amerika növényvilágáról; Clusius kiadja később latin fordításban - Barberini-kódex: Martinus de la Cruz azték orvos könyve 101 betegségről → maszlag, dohány és peyotl: fájdalomcsillapítók → epilepszia ellen tömjén égetése → betegségek: vérhas, ízületi gyulladás, tetvesség, szív- és fogfájás - sebészet: koponyalékelés, sebvarrás hajszállal, műtétek csonttal és tüskével - aztékok: külön utcája volt a gyógynövényárusoknak - piacon: kenőasszonyok (balzsamok, kenőcsök, tinktúrák) - valódi orvosok, érmetszők, bábák (idézet!)

40 - néhány pl.: - náthára: porított dohánylevél - köhögésre: ürömtea - béltisztító: eperfa pörkölt gyümölcse - hasmenésre: zsálya főzete - hólyagbántalmakra: batátagyökér - fekélyekre: mirhafű magva vagy leandergyökér-tea - szemcsepp: agave-borból, mákolajból - sebekre: agavélevelek nedve, dohánylevél - csonttörés: helyrehúzták, rá dáliagyökér és fügekaktusz pora - kakaó: fűszerezve vagy kukoricaszemekkel felfőzve itták; 3000 éve fogyasztják; fizetőeszköz is volt - ámbrafa: illatos gyantája füstölőnek - kukorica termesztése : - gyógyító gombafajok kukorica-isten

41 Agave sp.

42 Fő táplálék: banán, mangó, citrusok

43 chili (Capsicum frutescens) banán (Musa sp.) kávécserje (Coffea sp.)

44 saláta (Lactuca sativa) zöldbab (Phaseolus vulgaris)saláta (Lactuca sativa)

45 BARBADOS -barba: ’ szakáll ’ spanyolul ← egy endemikus fügefaj levélformájáról -grapefruit (Citrus x paradisi) = „szőlőgyümölcs” -hibrid: Citrus sinensis x Citrus pomelo -első ízben Barbadoson termesztették (18. század) Citrus x paradisi C. sinensis C. pomelo

46