Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Belügyi rendészeti ismeretek tantárgy Távoktatási tagozat Dr. Beregnyei József, Bozorádi János Szolnok, 2016.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Belügyi rendészeti ismeretek tantárgy Távoktatási tagozat Dr. Beregnyei József, Bozorádi János Szolnok, 2016."— Előadás másolata:

1 Belügyi rendészeti ismeretek tantárgy Távoktatási tagozat Dr. Beregnyei József, Bozorádi János Szolnok, 2016

2 Érettségi; Öt tárgyból kell érettségi vizsgát tenni, és az öt közül négy kötelezően előírt: - Magyar nyelv és irodalom (nemzetiségi nyelvet tanító középiskolákban: nemzetiségi nyelv és irodalom) - Matematika - Történelem - Idegen nyelv (nemzetiségi nyelvet tanító középiskolákban: magyar nyelv és irodalom) Az ötödik vizsgatárgyat az érettségire jelentkező választhatja meg. Azon tantárgyak közül lehet választani, amelyekből az iskola helyi tanterve szerinti kötelezettségeknek eleget tett a jelentkező. A tanterv szerinti tanulmányi kötelezettségeknek eleget lehet tenni osztályozóvizsgák letételével is. Belügyi rendészeti ismeretek is, közép és Felső szinten. (Részletes követelmények től Új) Ez szerint megyünk.

3 A BRI tanulásának ütemezése; A tantárgy összes tananyagának elsajátítása (121ó) a 10. és a 11. évfolyamon megosztva történik. Az előbbinél 4 témacsoport 70 órában,- az utóbbinál pedig 2 témacsoport 51 tanórában kerül oktatásra. /Itt szerepel a jogi ismeretek, ami eléggé fajsúlyos és összetett témacsoportnak számít./ Egy témacsoport (Környezet, munka,- balesetvédelem, elsősegélynyújtás szétosztásra került a 10 évfolyam témacsoportjai (2., és 4.) között!

4 1. Fs Magyarország biztonsági stratégiájának, biztonságának és rendjének lényege 1. A rendvédelmi, rendészeti szervek kialakulása, nagybani történetének áttekintése 2. Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájának megítélése 3. A rendvédelem, rendészettudomány alapjai, rendvédelmi- rendészeti funkciók 4. A rendvédelem, rendészet alapvető fogalmai, ezek értelmezése, valamint filozófiájuk. 5. Emberi,- és állampolgári jogok és kötelességek valamint alkotmányossági előírások, szabályok (Alaptörvényi tudnivalók)

5 1. A rendvédelmi, rendészeti szervek kialakulása, történetének áttekintése A rend védelme az emberi társadalommal egyidős. Az állam megalaku­lását követően megfogalmazódtak a rend védelmét szolgáló feladatok, majd a társadalmi munkamegosztás fejlettségének megfelelő speciális szakmai szervezetek. Történelmi vázlatunkban a rendőrség, a határőrség és a tűzoltóság fejlődését tekintjük át. Az említett intézmények történetét, azok fejlődési sajátosságai alapján a megszokottól eltérő korszakbeosztás­ban tárgyaljuk.

6 A rendvédelmi/rendészeti szervek nagybani történetének egyféle szakaszolása 1.1 Az államalapítástól a törökök kiűzéséig. 1.2 A törökök kiűzésétől 1848-ig. 1.3 Az s forradalom és szabadságharc Az önkényuralom kora A dualizmus kora A két világháború között 1.7 Az közötti időszak.

7 A modern rendvédelmi testületek alapmodelljei Brit szigeteken és a kontinensünk nyugati felén. Európai rendvédelem két alapvető, egymástól jelentősen eltérő típusa, az angolszász és a kontinentális modell. A SZOCIALISTA-KOMMUNISTA EGYPÁRTI RENDVÉDELMI MODELL

8 Összefoglalása 1.; A magyar rendvédelem a XXI. század elején a fejlődés fő vonalá­ban van, amelynek csak egyik oka az ország európai uniós tagsága. A magyar rendvédelem történetéből néhány fontos tanulság le­ vonható: A rendvédelem a mindenkori gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok által meghatározott nemzeti sajátosságokkal is rendel­kezik. A magyar rendvédelem az európai normák szerint, azokkal szink­ronban alakult. A szerves fejlődést az idegen érdekek mentén szerveződő hata­lom csak ideiglenesen tudta kizökkenteni. A rendvédelem a funkcióit akkor tudta maradéktalanul betölteni, ha a közigazgatás keretében jogszabályi alapokon szerveződött és működött. A legújabb korban a rendvédelem a szakosodás jegyében teljese­dett ki, kivívta a szakma rangját, a rendvédelmi ismeretek műve­lése tudományos alapokon folyik. A magyar rendvédelem modern kori szakaszában tudatosan töre­kedett nemzetközi kapcsolatainak bővítésére, a nemzetközi ta­pasztalatok hazai hasznosítására.

9 2. Az együttműködés új szakasza kezdődött május 1-jén, ami­kor hazánkat felvették az Európai Unióba. Hangsúlyozva, hogy a rendvédelem nemzeti hatáskörű az unió­ban, a határokon átnyúló bűnözés, a terrorizmus, a globalizáció többi jellemzői, így a környezetvédelem elemi igényei, a rendvédelmi együttműködés eddiginél magasabb szintjét követelik meg. Az Európai Unión belül a belbiztonság érdekében az alábbi fontosabb együttműködési területek vannak: a terrorizmus elleni fellépés (1976-tól), a közrendet sértő súlyos bűncselekmények, például a futball huliganizmus elleni fellépés (1985-től), a szervezett bűnözés, például a számítógépes bűncselekmények elleni fellépés, a Schengeni Egyezmény - amely a közös határok közös védelmét szolgálja (1985), az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) létrehozása (1995). Magyarország 1999-től működik együtt az Europol-lal.

10 2. Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájának megítélése Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája 035/2012. (II. 21.) Korm. határozat Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.” (Magyarország Alaptörvénye)

11 Nemzetbiztonsági stratégia Országunk biztonságpolitikáját alapvetően az alábbi dokumentumok határozzák meg: Magyarország Alaptörvénye Az Országgyűlés 94/1998 (XII.29.) határozata a Magyar Köztársaság biztonság és védelempolitikájának alapelveiről Az 1035/2012.(II.21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról A védelmi szféra jogszabályai, egyéb ágazati stratégiák A Nemzeti Biztonsági Stratégia rendeltetése, hogy az értékek és érdekek számbavétele, valamint a biztonsági környezet elemzése alapján meghatározza azokat a nemzeti célokat, feladatokat és átfogó kormányzati eszközöket, amelyekkel Magyarország a nemzetközi politikai, biztonsági rendszerben érvényesíteni tudja nemzeti biztonsági érdekeit. A nemzeti biztonsági stratégia részei:

12 Biztonságpolitikai környezet A 21. században elengedhetetlenné vált a biztonság politikai, katonai, gazdasági-és pénzügyi, társadalmi – ezen belül emberi és kisebbségi jogi – valamint környezeti vetületeinek együttes kezelése. Magyarország egyetlen országot sem tekint ellenségének, vitás kérdéseit az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Alapokmányának elveivel és a nemzetközi jog normáival összhangban, békés eszközökkel kívánja rendezni. NÁTÓ., és EU. Tagság. Biztonságpolitikánk alakításakor messzemenően figyelembe kell vennünk, hogy Magyarország mind földrajzi, mind gazdasági értelemben nyitott ország.

13 Biztonsági fenyegetések, kihívások Regionális konfliktusok Tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése A terrorizmus Pénzügyi biztonság. Kiberbiztonság. Az energiabiztonság A környezeti biztonság (éghajlat- és környezetváltozás, természeti erőforrások és értékek megóvása Szervezett bűnözés Kábítószer-kereskedelem Migráció Szélsőséges csoportok

14 Eszközrendszere, erre hivatottak:  A Magyar Honvédség Magyarország szuverenitása szavatolásának alapvető intézménye. Az Alaptörvénnyel összhangban garantálja hazánk biztonságát, hozzájárul a NATO keretei között folytatott kollektív védelemhez, nemzetközi békefenntartó és válságkezelő feladatokat lát el, valamint tevékenyen részt vesz a természeti vagy ipari katasztrófák következményeinek felszámolásában.  A hírszerzés és elhárítás a biztonsági stratégia végrehajtásának,a biztonságpolitikai cél elérésének és a nemzeti érdekek érvényesítésének elengedhetetlen tényezője.  A rendvédelmi szervek a belső biztonság garantálásának alapvető intézményrendszere. Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai: az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat.

15 Összegzésként;

16 3. A rendvédelem, rendészettudomány alapjai, rendvédelmi, rendészeti funkciók Tudományterület: Tudományág: Állam és jog, Politika,- Had,- Multidiszciplinális: 1.Természet 2.Műszaki 3.Orvos 4.Agrár 5.Társadalom 6.Bölcsészet 7.Művészet 8.Hit tudomány. MRTT MTA IX. osztálya Gazdasági és jogtudományok osztálya.

17 Rendészeti funkciók; A rendészet esetében is alkalmazzuk a funkció (rendeltetés) és feladat megnevezéseket. A két megnevezés szoros kapcsolatban van egymással, de nem szinonim fogalmak. Míg az előbbi általánosabb, az utóbbi konkrétabb, részletesebb az előbbihez képest. A szakma a rendészetet illetően háromféle megnevezést alkalmaz. Ezek az alábbiak; 1. jelenlét, őrködés = közbiztonsági rendészeti funkció 2. legitim fizikai erőszak alkalmazása = karhatalmi rendészeti funkció 3. bűnügyi felderítés, nyomozás, vizsgálat = rendészeti bűnüldözési, információszerzési funkció.

18 4. A rendészet/rendvédelem alapfogalmai, szervei A rendA közrendA határrend A biztonság A nemzetbiztonság A közbiztonság

19 A REND Á.: Valamely írott (és íratlan) szabályoknak, normáknak megfelelő/nem megfelelő állapot. R.: Adott társadalomban követendő szabályok összességének megfelelő ténykedés, viselkedés illetve ezek által előálló kedvező állapot, következmény.

20 BELSŐ REND/KÖZREND A belső jogrendhez (köz,- és magán) szorosan kapcsolódó különböző társadalmi-, (élet) viszonyoknak a jog általi szabályozottsága. Kapcsolatba van a közrend-el. (erről későbbi dia fog szólni)

21 Rendvédelem, honvédelem és rendészet, viszony közöttük Van-e, és ha igen valamilyen különbség e fogalmak között??? Mit értsünk alattuk????

22 Rendészet A rendészet leginkább a közrendet és közbiztonságot fenyegető veszélyek közigazgatási eszközökkel történő elhárítása.

23 RENDVÉDELEM Az állam közigazgatási belső védelmi ágazataihoz tartozó rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek minden olyan céltudatos tevékenysége, mely az ország jogszabályokkal határolt, alkotmányos belső rendje biztosítására, védelmére, a zavaró cselekmények megelőzésére, a közvetlenül zavaró magatartás megszakítására (megakadályozására) és a megzavart rend helyreállítására irányul végső esetben speciális kényszerrel is.

24 Értelmezése: A rendészet a tágabb meghatározás, melyen belül létezhet a rendvédelmi jellegű fellépés is. A rendvédelem a leginkább állami szervek általi tevékenység, amely nem zárja ki a közhatalmi, jogalkalmazó tevékenységeket sem. Mind a rendészeti,- mind a rendvédelmi szervek a jogszabályok tartására késztetik-, ha szükséges kényszerítik a jogsértő személyeket és szervezeteket, bár ezek eszközeiben eltérések lehetnek. A rendészeti célok elérése érdekében az arra jogosult szervek rendészeti szabályokat (jogi normákat) alkotnak, melyek be nem tartása rendészeti intézkedéseket von maga után, amelyek – szükség esetén - feltételezik a kényszer alkalmazását is. De a kényszer eszköze, módja el is térhet a rendészeti,- vagy a rendvédelmi jellegű fellépések során.

25 További értelmezés: A rendvédelem általában a közigazgatási szabályok, normák betartását, még tágabban a fennálló jogrendet hivatott védelmezni, biztosítani. Célját tekintve is túlmutat a közrend és közbiztonság alkalmazásán.

26 KÖZREND A társadalomi együttélés rendjének, a közállapotoknak, elfogadott, jogilag szabályozott rendje. (magába foglalja a jogilag szabályozott állami, társadalmi, gazdasági rendet, a közállapotoknak jogilag szabályozott, elfogadott rendjét, jogtárgy védő és veszélyelhárító általános funkciója van) A megzavart rend helyreállítása a közrendvédelem. Jogi és tárgyi biztonság. (Később szó közbiztonságról.)

27 HONVÉDELEM Az ország külső fegyveres támadástól való megvédésével kapcsolatos elvek, szervezetek, tevékenységek és az azt meghatározó tényezők összessége. Össznemzeti ügy, célja az ország függetlenségének, területi épségének, alkotmányos rendjének, lakosságának és anyagi javainak megóvása, ami az ország összes élő, dologi és szellemi erőforrásainak felkészítésével és aktivizálásával valósul meg.

28 BIZTONSÁG, NEMZETBIZTONSÁG, KÖZBIZTONSÁG Ezek fogalmai és viszonyai BIZTONSÁG: (összetett, komplex fogalom ) (1) A fizikai veszély hiánya vagy az e veszéllyel szembeni védelem megvalósulása. (2) A veszély hiánya. (3) Háborítás mentes lét, félelem nélküli élet. Az állam és társadalom érdekeinek,értékeinek, az ország területének és lakosságának külső és belső veszélyektől, fenyegetésektől mentes állapota.

29 BIZTONSÁG II. Meghatározott társadalmi viszonyok által determinált komplex fogalom, olyan állandó változásban lévő helyzet, állapot, kollektív immateriális termék, amely magában foglalja az ország lakosságának, területének, állami érdekeinek, nemzeti értékeinek megóvását és védelmet minden olyan külső és belső potenciális veszélytől, fenyegetéstől, amely az emberi és nemzeti (nemzetiségi, etnikai) létet, az önmegvalósítást, a progresszív fejlődést, továbbá az egyének nyugalmát, zavarmentes életét is akadályozzák. -A biztonság az emberi lét egyik alapszükséglete. (Moslaw) - „Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra” (1950. évi Római Egyezmény).

30 NEMZETBIZTONSÁG Adott ország (nemzet) szuverenitásának, alkotmányos rendjének, biztonsági érdekeinek meghatározóan titkosszolgálati eszközökkel fenntartott, támogatott külső és belső veszélyektől, fenyegetettségektől mentes állapota.

31 KÖZBIZTONSÁG A biztonság részét alkotó, olyan jogilag szabályozott adott időszakban, adott helyen megvalósuló közállapot, amely az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát hivatott biztosítani. Megjegyzés: nem azonos a bűnügyi helyzettel. Az ezeket veszélyeztető jelenségek megelőzése a közbiztonsági munka.

32 KÖZREND-KÖZBIZTONSÁG VISZONYA o Szoros összefüggésben állnak egymással. (Jogszabályi és etikai keret) o Egymást kiegészítik. o Állami szervek általi produktum a közrend. o A közbiztonság viszont nemcsak az állami szervek által létrehozott pillanatnyi állapot.

33 RENDVÉDELMI SZERVEK Rendőrség (benne 3 eleme és a korábbi HŐR-ség is) Ht. Katasztrófavédelmi szerv (a korábbi Polgári védelem és Tűzoltóság szervei, valamint iparbiztonság) A NAV részét képező Vám- és pénzügyőrség Büntetés végrehajtási szervezet Nemzetbiztonsági szolgálatok (benne a katonai is!) OGY-i őrség.

34 RENDÉSZET Az államigazgatási (részben ÖK-i ) szervek azon tevékenysége, amely az állami és társadalmi rend védelmét, a jogszabályok megtartását, a jogsértések elhárítását, a megsértett jogrend helyreállítását biztosítja.

35 RENDÉSZETI SZERVEK Rendőrség (benne 3 eleme és a volt Határőrség is!) Ht katasztrófavédelmi szerv Büntetés-végrehajtási szervezet, A NAV. részét képező Vám- és Pénzügyőrség Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok??? (KBH nem!) Egyéb más közigazgatási ágazatok rendészeti feladatokat ellátó szervei. (Példák!)

36 Megjegyzésem! A hatályos joganyagban a rendészet és a rendvédelem fogalmak gyakran keverednek még most is, amikor az alkotmány egyértelműen a rendvédelem kifejezést emelte alaptörvényi rangra. A szakirodalomban egyes szerzők a két fogalmat szinonimaként alkalmazzák. Mások úgy fogalmaznak, hogy a rendvédelmi szerv elnevezés jogalkotói lelemény, utalás arra a centralizált és katonai elvek szerint felépített struktúrára, amelyeknek tartalmi ismérveit a veszélyelhárítás, formai jegyeit a hivatásos szolgálati jogviszony, a fegyveresen ellátott szolgálat és az egyenruha-viselés alkotják. Én más véleményen vagyok ebben!

37 Határrendészet Tágabb értelemben a rendészet része, a jogszabályokban és nemzetközi szerződésekben meghatározott jogi norma-, feladat-és eljárási rendszer, amely a Rendőrség, továbbá a jogszabály alapján feljogosított más állami, illetve önkormányzati szervek tevékenysége révén a határrend megteremtésére és fenntartására, megzavarásának megelőzésére, illetve a határendet közvetlenül zavaró magatartás megszakítására és a megzavart határrend helyreállítására, szükség esetén védelmére irányul. (benne a határforgalom biztosítása is!)

38 A Rendőrség feladata az államhatár védelmében A rendőrségről szóló évi XXXIV törvény –RTV-. A.Őrzi az államhatárt, megelőzi, felderíti, megszakítja az államhatár jogellenes átlépését, B.Ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy-és járműforgalmat, a szállítmányokat, valamint végzi a határátléptetést, továbbá biztosítja a határátkelőhelyek rendjét. C.Megteszi az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges migráció kezeléséhez szükséges intézkedéseket, továbbá elhárítja az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekményeket.

39 Az egyes belső rendészeti és rendvédelmi tevékenységek egymásra épülő fogalmi rendszert alkotnak Rendvédelem (rendészet) Közrend és a közbiztonság védelme Államhatár rendjének védelme (határőrizet, határrendészet)

40 5. Emberi,- és állampolgári jogok és kötelességek valamint alkotmányossági előírások, szabályok (Alaptörvényi tudnivalók) Emberi jog fogalma: a nemzetközi jogban, valamint az adott országban (annak alkotmányában) deklarált olyan jogintézmény, amelynek az a rendeltetése, hogy az egyént megvédje az állam túl hatalmával szemben, biztosítsa a személyiség jogi és állami korlátoktól mentes kibontakozásának lehetőségét. Az állampolgári jogok egy ország valamennyi állampolgárát megillető jogok, melyek az ember cselekvési szabadságát védik az állami beavatkozástól. Az állampolgári jogok között vannak kollektív és egyéni jogok. A kollektív jogokat a polgárok valamely közössége együttesen gyakorolhatja.

41 Alkotmányosság követelményei A népszuverenitás és népképviselet elve. Az állami főhatalom forrása a nép, ami egyet jelent a közhatalomban való széleskörű állampolgári részvétellel, a képviseleti és a közvetlen demokrácia intézményeinek működésével. A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve. Az önkényuralom kizárására irányul. A törvények uralma a jogállamiság megvalósítása. A jogállam olyan állam, ahol a közhatalmat a nyilvános és írott jogszabályok tartalmának megfelelően és a jogszabályokban meghatározott eljárások keretében, arra feljogosított szervezetek és személyek gyakorolják. Egyenjogúság elve. A törvény előtti egyenlőséget jelenti. Az emberi és állampolgári jogok deklarálása, szabályozása, érvényesítése. Olyan általános jogelveket kell az alkotmányban felvenni, amelyeket a törvényalkotás a konkrét szabályozás során köteles alkalmazni. pl. személyiségi jogok, élet, méltóság stb.

42 Magyarország Alaptörvénye Szerkezete: Nemzeti Hitvallás; Alapvetés A)-U) cikk; Alapelvek Szabadság és felelősség I.-XXXI. cikk; Alapvető jogok és kötelezettségek; Állam cikk - Állami szervek felépítése, működése, kapcsolataik; Záró és vegyes rendelkezések. Szabadság és felelősség (Magyarország Alaptörvénye – Szabadság és felelősség – I.-XXXI, cikkek alapján) el hatályba. Emberi és állampolgári jogok viszonya?????

43 Személyi szabadságjogok: Az Alaptörvény kinyilvánítja, hogy a Magyarországon mindenkinek veleszületett joga van az élethez, az emberi méltósághoz, és ettől senkit sem lehet önkényesen megfosztani. Tiltott minden olyan elbánás, amely megalázó, embertelen vagy kegyetlen. A személyes szabadság és a személyi biztonság joga alapvető emberi jog, ezektől mindenkit csak a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján lehet megfosztani. Az Alaptörvényben foglaltak szerint a bíróság mindenkit egyenlőnek tekint, mindenkinek alapvető jogává teszi, hogy az ellene emelt vádakat bíróság bírálja el, hogy a bírósági határozat előtt senki sem tekinthető bűnösnek, amíg bűnösségét jogerős bírósági határozat meg nem állapította (ez az ártatlanság vélelme), és minden gyanúsított személyt megillet a védelem.

44 Feladatok a 2. foglalkozásra; 1.Határ,- nemesi és a parasztvármegye összehasonlítása. 2.Magyarországi csendőrségről. 3.Magyarországi határőrségről. 4.Az EU.-ról. 5.A NÁTO-ról. 6.A környezeti biztonságról. 7.A terrorizmusról. 8.A nemzetbiztonsági szervekről. 9.A tudomány szerepéről általában és a rendvédelmi szerveknél. 10.Az állampolgári kötelezettségekről. 11.Az erkölcs és a jog viszonyáról. 12.A rendészeti, rendvédelmi szervekről. (2 gépelt vagy 3 kézzel írt oldal)

45 Na most már RAJTAM a sor!!!!!

46 A RENDÉSZET, RENDVÉDELEM SZERVEI belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek (a Kormány, ezen belül a Belügyminisztérium, illetve a belügyminiszter irányítása, felügyelete mellett működnek) egyéb rendészeti/rendvédelmi szervek (a Kormány, ezen belül különböző minisztériumok, illetve miniszterek és az Országgyűlés Elnökének irányítása, felügyelete mellett működnek)

47 Belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendvédelmi/rendészeti szervek: Rendőrség, ezen belül: Általános rendeltetésű rendőrség, Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), Terrorelhárítási Központ (TEK). Büntetés-végrehajtás, Országos Katasztrófavédelem, Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, ezen belül: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH). Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZBKK) egyéb, rendészeti/rendvédelmi feladatokat is ellátó közigazgatási szervek

48 Belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek Belügyminisztérium irányítása alá tartozó egyéb, rendészeti feladatokat is ellátó közigazgatási szervek: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH), Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)

49 Az egyéb rendészeti szervek Információs Hivatal (melyet a külkapcsolatokért felelős miniszter irányít), Nemzeti Adó- és Vámhivatal (mely az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal valamint a Vám- és Pénzügyőrség összeolvadásából jött létre), az Országgyűlési Őrség, más közigazgatási ágazatok rendészeti feladatokat ellátó szervei Kormányhivatalok egyes szakigazgatási szervei, felügyeletek, az önkormányzatok által működtetett kvázi rendészeti szervek (a természetvédelmi őr, az erdővédelmi szolgálat tagja, a hegyőr, a hivatásos vadász, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet, a halászati őr, a közterület-felügyelő, az önkormányzati természetvédelmi őr, a mezőőr) törvényben meghatározott estekben a Magyar Honvédség is láthat el rendészeti feladatokat

50 Rendészeti szervek meghatározása, rendeltetése, jogállása

51 A belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok Magyarország Alaptörvénye a 46. cikkében rendelkezik a rendőrségről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról. Meghatározza alapvető rendeltetésüket, és irányításukat a Kormány alá rendeli. E szervezetek jogállását sarkalatos törvénynek kell meghatároznia. A rendvédelmi/rendészeti szervek, valamint a Magyar Honvédség működésének szempontjából fontosak az Alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó cikk rendelkezései is. Az állam, valamint a magyar állampolgárok honvédelmi és katasztrófavédelmi kötelezettségét az Alaptörvény XXXI. cikke alapján sarkalatos törvényben kell szabályozni. Ez a rendelkezés képezi a évi CXXVIII. törvény – azaz a Kat. – továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXIII. törvény (továbbiakban: Hvt.) alapját. Ugyancsak sarkalatos törvény a július 1-től hatályba lépő, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló évi XLII. törvény (továbbiakban: Hszt.), ami rendelkezik a fegyveres szervek hivatásos személyi állományának szolgálati jogviszonyáról A törvény hatálya a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára és társadalombiztosítási ellátására terjed ki, utóbbi kettőre nézve az ágazati jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

52 A rendőrség működését meghatározó főbb jogszabályok évi XXXIV. törvény a rendőrségről a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi CXXV. törvény, a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló évi LXXV. törvény a büntető és szabálysértési kódexek (Btk., Sztv., Be.) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. Kormány és miniszteri rendeletek a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: RSZSZ) Az állami irányítás egyéb jogi eszközei, parancsok, utasítások

53 A katasztrófavédelem működését meghatározó jogszabályok a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény, röviden: Kat., a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Tüt.), Kormány és miniszteri rendeletek: 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról; 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól; 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról; 1515/2011. (XII. 30.) kormányhatározat a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről Az állami irányítás egyéb jogi eszközei, parancsok, utasítások

54 A büntetés végrehajtási szervezet működését meghatározó legfontosabb jogszabályok évi CVII törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről Más törvények (ezek közt kiemelést érdemel: évi XIX. törvény a büntetőeljárásról; évi II. törvény – a szabálysértésről; évi C. törvény – a büntető törvénykönyvről; évi CVII. törvény – a büntetés-végrehajtási szervezetről; évi CCXL. törvény – a büntetések, az intézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról) ; Kormány és miniszteri rendeletek: 21/1997. IM rendelet – a büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzata; 8/2014. (XII.12.) IM. rendelet – a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak egészségügyi ellátásáról; 9/2014. (XII.12.) IM. rendelet – a szabadságvesztés és az elzárás kezdő és utolsó napjának megállapításáról; 13/2014. (XII.16.) IM. rendelet – a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól; 14/2014. (XII.17.) IM. rendelet – a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak fegyelmi felelősségéről; 16/2014. (XII.19.) IM. rendelet – a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól; 55/2014. (XII.5.) BM. rendelet – a szabadságvesztés, az elzárás, a rendbírság helyébe lépő elzárás, az előzetes letartóztatás és a szabálysértési elzárást foganatosító büntetésvégrehajtási intézetek kijelöléséről; 55/2014. (XII.5.) BM. rendelet – a szabálysértési elzárás részletes szabályainak végrehajtásáról. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei, parancsok, utasítások

55 Rendőrség meghatározása és rendeltetése A rendőrség sajátos jogállású és szervezetű állami, fegyveres rendvédelmi szerv, amelyet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv alkotja. Feladatait az Rtv. és más rá vonatkozó jogszabályok alapján látja el. „A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme.” [Alaptörvény 46. cikk (1) bekezdés]

56 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv meghatározása és rendeltetése A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv rendeltetése a katasztrófák megelőzése, felkészülés az ellenük való védekezésre, bekövetkezésük esetén az ellenük való védekezés keretében az ország és intézményrendszere működtetésével, a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználásával megteremteni a feltételeket az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának szavatolásához, a következmények felszámolásához, a helyreállításhoz és az újjáépítéshez.

57 A büntetés-végrehajtási szervezet meghatározása és rendeltetése A büntetés-végrehajtási szervezet az igazságszolgáltatás rendszerébe tartozó, sajátos feladatokat ellátó, állami, fegyveres rendvédelmi szervezet. Rendeltetése a szabadságelvonással járó büntetések és intézkedések (szabadságvesztés (fogház, börtön, fegyház), elzárás, valamint pénzbüntetés és közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés (fogház), előzetes letartóztatás végrehajtása, Szabálysértési elzárás végrehajtása), valamint a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása, továbbá a bv. pártfogó felügyelői feladatok ellátása (a feltételes szabadsággal összefüggésben készítendő pártfogói vélemény elkészítése, meghatározott esetekben környezettanulmányok elkészítése, a gondozás és az utógondozás keretében végzett reintegrációs tevékenység, a feltételes szabadság tartama alatti pártfogó felügyelet végrehajtása)

58 Rendőrség feladatai Bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok: Általános bűnügyi nyomozóhatósági jogkör; Különös szabálysértési hatósági jogkör (besorolható a közigazgatási feladatok közé is); Belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat lát el; Gondoskodik a büntetőeljárásban résztvevők személyi védelméről; Büntetés-végrehajtási feladatokat lát el. Közigazgatási (államigazgatási) feladatok: közigazgatási hatósági jogköröket gyakorol, (pl. lőfegyver engedélyezési, személy- és vagyonvédelmi, magánnyomozói tevékenység engedélyezési, rendkívüli halállal kapcsolatos eljárások, ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésével kapcsolatos eljárások, stb A közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok (pl. ipari robbanóanyagok) előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat lát el; Szakhatósági jogkörben jár el (pl. lőtér építés engedélyezése).

59 Rendőrség feladatai Rendészeti feladatok: Közreműködik az idegenrendészeti és menekültügyi eljárásokban; Közlekedésrendészeti feladatokat lát el; Fenntartja a közterületek rendjét; Személy (védett személyek) és létesítményvédelmi feladatok; Terrorelhárítási feladatok; Polgári repülés- és utasbiztonsági feladatokat; Pénz- és értékszállítmány, valamint vonatkísérési feladatok; Tűzszerészeti feladatok; Végrehajtja a közveszély okozással (pl. robbantással) fenyegetés esetén a jogszabályban meghatározott feladatokat; Rendezvény-felügyeleti feladatokat lát el; Ellátja a különleges jogrend bevezetését követően a hatáskörébe utalt rendészeti feladatokat; Határőrizeti és határrendészeti feladatokat lát el. Egyéb feladatok: A rászorulóknak felvilágosítás és segítségnyújtás; Az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása és védelme; Katasztrófavédelmi feladatokat lát el; Részt a béketámogató és polgári válságkezelési feladatokban; A részére jogszabályban meghatározott egyéb feladatok elvégzése.

60 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladatai A katasztrófák megelőzése, felkészülés a katasztrófák elleni védekezésre; A bekövetkezett katasztrófák károsító hatásainak csökkentése, a lakosság életének és anyagi javainak védelme, a létfeltételek biztosítása; A katasztrófák következményeinek felszámolása. A tüzek megelőzése, ennek érdekében a tűzvédelmi hatósági tevékenység végzése; A tűzoltási és műszaki mentési tevékenység végrehajtása; A tűzesetek vizsgálata; Felkészülés és a lakosság felkészítése a polgári védelmi feladatok végrehajtására; Különleges jogrend idején a veszélyhelyzet hatásának csökkentése, a lakosság életének megóvása, a létfeltételek biztosítása; A fegyveres összeütközés és más veszélyhelyzet következményeinek felszámolása.

61 A büntetés-végrehajtási szervezet feladatai: A bv. szervezet feladatai – rendeltetéséből adódóan – szakfeladatokra és kapcsolt szakfeladatokra oszlanak, ezeket a büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzata határozza meg. A szakfeladatok végrehajtása olyan – a fogvatartottakkal kapcsolatos – feladatok ellátását jelenti, melyek a büntetés-végrehajtási célok elérését – főként az elítélt társdalomba történő visszailleszkedését – segítik elő. A kapcsolt szakfeladatok végrehajtásán a szakfeladatok végrehajtásában történő előkészítő, azt elősegítő infrastrukturális jellegű (háttérmunka) feladatok végzését értjük

62 A büntetés-végrehajtási szervezet feladatai: Szakfeladatok: Biztonsági szakfeladat (fogvatartottak őrzése, felügyelete, ellenőrzése – fogvatartottak előállítása, szállítása, egyéb kísérése) ; Reintegrációs szakfeladat (elítéltek megismerése, vélemények elkészítése, büntetés-végrehajtási pártfogolási tevékenység, utógondozás); Nyilvántartási szakfeladat (befogadás, nyilvántartás, szabadságvesztés kezdő és utolsó napjának meghatározása, szabadítás előkészítése, előállítás-szállítás szervezése, büntetés-végrehajtási ügyek előkészítése-intézése) ; Foglalkoztatási szakfeladat (elítéltek munkáltatása, képzésükben való részvétel) ; Egészségügyi szakfeladat (elítéltek egészségügyi ellátása, közegészségügyi- járványügyi feladatok) Kapcsolt szakfeladatok: Humánpolitikai szakfeladat (állomány létszámának biztosítása, adatainak nyilvántartása); Jogi szakfeladat (büntetés-végrehajtási szerv jogi képviselete, szerződések ellenjegyzése, jogi tanácsadás, véleményezések); Gazdasági szakfeladat (pénzügyi, számviteli, beruházási, anyagi, technikai); Védelmi szakfeladat (objektumvédelem); Informatikai szakfeladat (Fogvatartotti Alap- nyilvántartási Rendszer – FANY – üzemeltetése- karbantartása, informatikai technikai háttér biztosítása-karbantartása); Energetikai szakfeladat ; Munkavédelmi szakfeladat; Környezetvédelmi szakfeladat; Tűzvédelmi szakfeladat; Hivatali szakfeladat (tájékoztatási, titkársági, ügykezelési); Jogszabály alapján egyéb feladatok


Letölteni ppt "Belügyi rendészeti ismeretek tantárgy Távoktatási tagozat Dr. Beregnyei József, Bozorádi János Szolnok, 2016."

Hasonló előadás


Google Hirdetések