Fónai Mihály: Szegénység, egészség és etnicitás „Kérdés és válaszok”, avagy Szegénység és egészség I. Budapest, NCSSZI, 2011. január 26.

Az előadások a következő témára: "Fónai Mihály: Szegénység, egészség és etnicitás „Kérdés és válaszok”, avagy Szegénység és egészség I. Budapest, NCSSZI, 2011. január 26."— Előadás másolata:

1 Fónai Mihály: Szegénység, egészség és etnicitás „Kérdés és válaszok”, avagy Szegénység és egészség I. Budapest, NCSSZI, 2011. január 26.

2 2 Szegénység megközelítések – a társadalmi kirekesztés Ki a szegény? Sokféle válasz a hagyományos szegénységtől a jövedelmi szegénységen át a deprivációig és a kirekesztésig A társadalmi kirekesztés, mint szegénység: Amartya Sen a szegénységet az esélyektől és a lehetőségektől való megfosztottságként értelmezi, a társadalmi kirekesztődést a depriváció egyik formájaként, annak hiányaként, hogy az egyénnek szabadságában álljon bizonyos, számára fontos dolgokat megtenni; ide tartozik a részvétel hiánya a közösség életében is, a kapcsolatok hiánya, mint az interakcióktól való megfosztottság

3 3 Szegénység megközelítések – a társadalmi kirekesztés A társadalmi kirekesztés kulcskérdése az, hogy ki végzi a kirekesztést, kinek mi a szerepe a folyamatban. Atkinson szerint erre két válasz is lehetséges, ami két nézőpontot is jelent: a magyarázatok egyik csoportja a morális értékekre és a viselkedésre helyezi a hangsúlyt, hibáztatva a társadalmilag kirekesztetteket saját helyzetük kialakulásáért. A másik nézet mindkét oldal működésének a hiányát sugallja: a kirekesztés a rendszeren, a szisztémán kívülre a rendszer, az intézmények működéséből következik, miközben a társadalmilag kirekesztettek hiányában vannak azoknak az eszközöknek és lehetőségeknek, melyekkel helyzetüket orvosolni tudnák Fő indikátorai:az anyagi nélkülözés, az elégtelen iskolázottság, a termelőképesség hiánya, és a rossz egészségi állapot (Atkinson)

4 4 Szegénység megközelítések: az underclass Az underclass elméletek két nagy csoportja: a strukturális és a kulturális megközelítések. A strukturális megközelítés főbb képviselői Gunnar Myrdal és William Julius Wilson, míg a kulturális megközelítésé Ken Auletta és Charles Murray, illetve a szegénység kultúrája elmélettel Oscar Lewis. Myrdal: az underclass tagjai azok akik kimaradtak a második világháború utáni gazdasági prosperitásból, és a társadalmi hierarchia alján helyezkedtek el. A piacgazdaságoknak a háború utáni gyökeres strukturális gazdasági átalakulásában egyre kevesebb igény volt a társadalom alján lévő képzetlenek munkájára, akik között sok volt a városi slumok lakója, a belső városrészek nyomornegyedeiben élő feketék (etnikai underclass!) Ken Auletta az underclass négy csoportját körvonalazta: a passzív szegényeket, akik a hosszú időtartamú jóléti ellátások elfogadó személyei, az erőszakos utcai bűnözőket, akik az iskolából kimaradtak, bűnözésből élnek és drogfüggők, a szélhámosokat, akik a feketegazdaságból élnek, de ritkán vesznek részt az erőszakos bűnözésben, és a hajléktalanokat, sodródó vándormadarakat. A „szegénység kultúrája ”: korai gyerekszülés, apák nélküli családok, bűnözés, képzetlenség, munkanélküliség

5 5 A szegénység „új” és „változó arcai” és jelenségei Jövedelmi szegénység koncepciók és definíciók (relatív és abszolút szegénység) Lakásszegénység (zsúfoltság, a komfort hiánya, jogi bizonytalanság) Depriváltság (pl. a vagyoni életkörülmények alapján; Kapitány és Spéder, 18 vagyonelem – 9 hiánya abszolút vagyoni depriváltságot eredményez) Szociálpolitikai szegénység (hét segélyezési forma közül legalább egy előfordulása a családban, háztartásban) „Demográfiai” szegénység (nők, gyerekek, idősek szegénysége) A szegénység „etnicizálódása” „Mi tesz szegénnyé?”: alacsony iskolázottság, munkanélküliség, nemek szerinti hovatartozás, életkor, regionális egyenlőtlenségek, etnikai hovatartozás

6 6 Egészség, szegénység és etnicitás Mi az egészség? Pozitív definíció, WHO, 1946: Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jólét együttese WHO, 1984., Koppenhága: Az egészség a mindennapi élethez szükséges erőforrás, és nem életcél, biztosítja az egyéni és társadalmi létfeltételeket és a fizikai teljesítőképességet, továbbá hangsúlyozza az egyén felelősségét is. A nyugati társadalmakban az egészségre ható tényezők súlya: 43 %-ban a társadalmi környezet (életmód) 27 %-ban a genetikai tényezők 19%-ban a természetes és az épített környezet 11%-ban az egészségügyi ellátás „Társadalmi környezet”: szociális helyzet, csoport hovatartozás, etnikai hovatartozás, életmód, minták, egészségmagatartás

7 7 Egészség, szegénység és etnicitás Neményi Mária szerint az etnicitás az etnikai kisebbségekre vonatkozik, az etnikai identitást és a társadalmi struktúrában elfoglalt helyet jelenti. Külső nézőpontból, a többségi társadalom nézőpontjából, a „másik” meghatározására szolgál, a kizárás, kirekesztés, a hierarchikus viszonyok felépítésének és a határok megtartásának az eszköze. Az etnicitás belülről az etnikai identitást, a saját identitás felépítését jelenti, a saját határok megrajzolását, annak védő, óvó funkciójával Koulish két nagy irányzatot különböztet meg: Az etnicitás esszencialista, vagy primordiális megközelítései az etnicitást statikus és természeti jelenségként értelmezik, melyre a nyelv, a leszármazás és a territoriális tényezők gyakorolnak nagy hatást. A szociális konstruktivista értelmezés a kulturális eszközökre helyezi a hangsúlyt, ebben a megközelítésben az etnicitást kulturális elemek konstruálják, és célja a gazdasági, valamint társadalmi kontroll; e folyamat során nagy szerepet kapnak szimbolikus eszközök, a viták, a csoportpszichológia és a társadalmi határok.

8 8 Egészség, szegénység és etnicitás Az etnikai csoportok egészségi állapota, a várható élettartam, a mortalitási és morbiditási mutatóik gyakran eltérnek a többségi társadalom tagjaiétól  ennek magyarázatára két „válasz” született: Az egyik a strukturális okokra helyezi a hangsúlyt, így pl. a szocioökonómiai státuszra és annak a következményeire, a gazdasági, anyagi körülmények hatására, az osztály –és foglalkozási helyzetre (ez függhet össze a szegénység magyarázatokkal) A másik megközelítés sokkal inkább kulturális magyarázatokkal operál, fontosnak tartja az etnicitás hatását pl. az egészségmagatartásra, a hitekre, értékekre és normákra, de vizsgálja a faji diszkriminációnak és az erőszaknak a mentális állapotra, valamint a szomatikus betegségekre gyakorolt hatását is. A hazai kutatások esetében a strukturális megközelítéseket inkább a kérdőíves módszerrel operáló, szociológiai kutatások érvényesítik, míg a kulturális megközelítés inkább a terepmunka módszereit alkalmazó szociológiai és kulturális antropológiai kutatásokra jellemző (pl. az egészségmagatartást alakító szokások és az etnikai kultúrából fakadó normák hatása az életmódra).

9 9 Egészség, szegénység és etnicitás – Wilkinson és Nazroo Wilkinson: hátrányos helyzetű csoportok esetében a morbiditást és a mortalitást nem lehet kizárólag strukturális okokkal, pl. a társadalmi mobilitással magyarázni. Ez vezetett a „finom erezetek” hatásának, a bonyolultabb oksági összefüggéseknek az elfogadásához: a jövedelem abszolút mértékének hatása helyett a jövedelmi egyenlőtlenségek mértéké a fontos, így pl. az, hogy az egy főre eső átlagjövedelem nagyobb egyenlő eloszlással magasabb várható élettartamot jelent Nazroo szerint az „etnicitás” a kirekesztés és a hierarchikus kapcsolatok határainak a konstrukciója. Az etnikai kisebbségi csoportok egészségi állapotát a strukturális hatások az osztályhelyzetükön, az anyagi hátrányaikban befolyásolják, de jelentős az etnicitás, mint identitás hatása is, hisz a kívülről definiált, konstruált etnikai kisebbségi csoportok kirekesztődnek a fehér mainstream társadalom szegmenseiből, így ezeket a hátrányokat nemcsak anyagilag, de pszichológiailag is megélik, és ez együtt jár a földrajzi elhatárolódással, a környezeti hatásokkal, valamint az eltérő életritmussal is – mindezek következtében egyenlőtlenségek jönnek létre az egészségi állapotban.

10 10 Etnicitás: a romák - klasszifikációs kérdések: „ki a cigány/ roma”? „ Ki a cigány/ roma?” A kulturális megközelítés és az etnikai identifikáció: „cigány / roma az, aki annak tartja magát”: a belső meghatározások A strukturalista megközelítés: „cigány / roma az, akit a nem cigány/ roma környezete annak tart” – a külső meghatározások Eltérések a kétféle klasszifikáció között és az eltérések következményei: az „önhiba” és az intézmények működésének „áldozata” Egy rossz kérdés: „melyik a helyes megközelítés?” – az etnicitás struktúrabeli hely és identitás, ezért mindkét megközelítésnek megvan a maga helye és létjogosultsága, valamint magyarázó ereje A hazai klasszifikációs vita fő tanulsága: a vita a klasszifikációs elvekről és a „klasszifikátorokról” szólt (kevésbé a két megközelítésmód különbségeiről és következményeiről) Cigány, vagy roma? Érvek a cigány/roma etnikai csoportok megnevezése mellett és ellen (többek között: törvényi szabályozás, a cigány/roma etnikai csoportok önmeghatározása, a cigány/roma etnikai csoportok heterogenitása, a „roma” megnevezés, mint a kirekesztő „cigány” megnevezés alternatívája, a „roma”, mint egy etnikai csoport önmeghatározása és elnevezése) A megnevezések szimultán használata a kutatásokban, köznyelvben, a médiában és a politikában

11 11 A romák egészségi állapota – kutatási előzmények Sepkowitz: kevés empirikus ismeret alapján a rosszabb minőségű egészségügyi ellátás miatt is várható élettartamuk alacsonyabb, a diabetes mellitusz és a hyperlipidemia, és a koszorú-érbetegségek gyakoribbak, mint a többségi társadalom körében Zeman, Depken, és Senchina: veleszületett genetikai betegségek a spanyol cigányok körében. Az anyagcsere betegségek között öröklött rendellenességként zsírsav metabolizmust tapasztaltak ugyancsak a spanyol cigányok körében. A vér és a vérkémiai betegségek esetében német és magyar cigányok körében a vérlemezkék veleszületett zavara, valamint a veleszületett haemilitikus anaemia által okozott vérzékenység gyakrabban fordult elő. A szem betegségeinél gyakori a veleszületett hályog, amely gyakran az újszülöttek és a koraszülöttek esetében a légzési nehézség oxigén terápiájának a mellékhatása. A fertőző betegségek esetében a máj betegségei, az A, B, C, és E hepatitisz a gyakori, okai a zsúfolt lakáskörülmények, a vezetékes víz és a szemétszállítás hiánya.

12 12 A romák egészségi állapota – kutatási előzmények Szirtesi Zoltán kismintás kutatása során 166 páciensre vonatkozó adatok alapján fogalmazott meg következtetéseket A praxisában folytatott kutatás eredményei alapján a leggyakoribb krónikus megbetegedések sorrendben a vese, a szívkoszorúér, a fül betegségei, a légzőszervi betegségek, a gyomor megbetegedése, a magas vérnyomás, és a szívizom betegsége. A halálokok között a szívinfarktus, az agyvérzés és a tüdőrák emelkedik ki. Puporka Lajos és Zádori Zsolt szakirodalmi összefoglalójukban az egészségi állapotra vonatkozó „strukturális” elemzés mellett foglalkoznak az egészségmagatartás és az életmód kérdéseivel is. Nem fogadják el a genetikai és a kulturális magyarázatokat, úgy látják, az okok szociális természetűek. 1978-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a vezető halálokokat tekintve a perinatális mortalitás, a daganatos megbetegedések, az öngyilkosság, a baleseti halál, az influenza, a tüdőgyulladás és a nephrosis (fehérjeürítés) gyakrabban fordult elő, mint országosan, vagy a megyében, de gyakoriak voltak még a bélhurut, és az egyéb hasmenéssel járó betegségek (ezek ekkor már országosan visszaszorultak). Az ugyancsak 1978-ban Baranyában lefolytatott összehasonlító vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a légzőrendszer betegségei, a fertőzők és élősdiek okozta megbetegedések, valamint a terhességi és szülési szövődmények gyakrabban fordultak elő a romák körében

13 13 A romák egészségi állapota – kutatási előzmények Babusik Ferenc és munkatársai; 2002-es kutatásukra Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, 1500 háztartásból álló mintában került sor. Az egészségi állapot vizsgálatára összeállított tünetlista megfelelt a BNO betegségcsoportoknak. Az így bevallott betegségek a megye 19 – 34 éves roma népességét jellemzi. A kutatók az egyes betegségeket a szociális és környezeti tényezőkkel, valamint az életmóddal, az egészségmagatartással magyarázták, azaz bizonyos mértékig érvényesítették a kulturális magyarázatok szempontjait is. Tíz, tizenötszörös eltérést tapasztaltak az ischmaeiás szívbetegségek, a csontritkulás, a Tbc, tüdőcsúcshurut és gümőkór, a vérképzőrendszer betegségei, a vakság és csökkentlátás esetében – ennyiszer magasabb arányban fordultak elő ezek a betegségek a roma megkérdezettek körében. Öt, hétszeres eltérés volt a gyomor-és nyombélfekély, az átmeneti agyi keringési zavarok, a gerincbetegségek, az asztma, és a pszichoaktív szerek okozta mentális zavarok területén. Három, négyszeres volt az eltérés a daganatos betegségek, a deformáló hátgerinc elváltozások, a pajzsmirigy betegségek az idült alsó légúti betegségek, és a magas vérnyomás, kétszeres eltérés volt a cerebrovascularis betegségek és cukorbetegség esetén.

14 14 A romák egészségi állapota – kutatási előzmények A „kulturális” magyarázatok közé tartoznak Neményi Mária kutatásai - e kutatások a hazai kutatások számára meghatározó metodikai és szemléleti kereteket jelentettek. Egyik kutatása alapján arra utal, hogy az ugyanarra a jelenségre vonatkozó kétféle narratíva mintha teljesen másról szólna. Az egészségügyi interjúk a „természeti nép” és a ”kultúrember” között álló, elnagyolt képet mutatják. Képtelennek tartják őket a tájékozatlanságuk és a tudatlanságuk miatt a korszerű családtervezésre. Az egészségügyben dolgozók szerint a romák az előítéletességére hivatkozva a többséggel szemben agresszívek, és felfokozott az öntudatuk. A cigány minta az egészségügy által konstruált, egységes romaképhez képest nagymértékben eltérő csoportokból áll, ez is hozzájárul ahhoz, hogy inadekvátan kezelik őket. A kapcsolatban fontos, hogy az egészségügy képviselői milyen képet mutatnak, hisz a roma kliensek azon keresztül ítélik meg a kapcsolatot és a bánásmódot. Így pl. a szülésről ugyanaz a sztereotip képük, mint amit kívülről gondolnak róluk, azaz könnyen szülnek. A kórházi tartózkodás során a többi betegtől elutasító magatartást érzékelnek. Az egészségügy szereplőit eltérően érzékelik és látják, a védőnőkkel a kapcsolatuk mindennapos, a kórházi személyzetet ridegnek, durvának tartják, az orvosoktól másfajta odafigyelést és személyre szóló bánásmódot várnak.

15 15 A romák egészségi állapota – kutatási előzmények Hasonló eredményekről számolnak be Gyukits György és munkatársai. A kutatási eredmények közül az egészségügyi ellátásnak a kérdőjeleit és konfliktusait kiemelve az egyik terület az ellátáshoz való hozzájutás. Az, akinek hiányzik a TAJ-kártyája, leginkább az alapellátást veszi igénybe. Az ellátásokat az alacsony jövedelem csak akkor befolyásolja, ha az fizetős, pl. a fogászati ellátások egy részénél, ami magyarázat arra is, hogy milyen fogászati ellátást vesznek igénybe. Az alacsony jövedelem behatárolja a paraszolvencia adását is, ami a romák szerint rosszabb ellátást eredményez, amit gyakran etnikai megkülönböztetésként is átélnek. Kifejezetten az etnikai megkülönböztetés esetei közé tartozik az, ha az orvos azért nem akarja ellátni a beteget, mert az roma, vagy durván bánik a pácienssel, sztereotípiái vannak a kliensről, pl. „isznak”, „nem mosdanak”, ha nem látják el olyan gondosan, mint a többi beteget, vagy ha külön kórterembe helyezik el. A háziorvosok a „másság” szociális és kulturális kontextusait érzékelik, míg a kórház személytelen, zavaró devianciaként kezelik a roma betegeket. Az egészségügy különböző területeiről, illetve a betegségekkel kapcsolatos magatartásformákról Gyukits a következőket mondja; a fogászati ellátást elsősorban anyagi okok miatt nem veszik igénybe, inkább fájdalomcsillapítót szednek, csak akkor fordulnak orvoshoz, ha a fájdalom legyőzi az ellátástól való félelmet. A roma interjúalanyok a szülészeti-nőgyógyászati ellátásban érzékelték a legtöbb és legsúlyosabb etnikai megkülönböztetést, a durva beszédet és bánásmódot. Gyakran azt sem tudják, hogy a különböző kezelések során mi történik velük, ami miatt bizalmatlanok lesznek, egyben függenek is. A gyógyszerfogyasztás sajátossága, hogy csak a tünetek alatt szedik, gyakran nincs pénz a gyógyszerek kiváltására, akár a diétára, és számít a gyógyszer színe is. Mivel Gyukits szerint a rossz szociális körülmények hátrányt jelentenek az egészségügyi ellátás területén, amihez az előítéletek és az etnikai megkülönböztetés is társul, az egészségi állapot javítása a szociális körülmények javításán keresztül történhet.

16 16 Az előadásban elemzett empirikus kutatások főbb jellemzői és mintái 2000: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 1005 roma háztartás, megyei reprezentatív minta (a roma háztartások a cigány kisebbségi önkormányzatok bevonásával kerültek a mintába, figyelembe véve a megye településszerkezetét és a romák arányát a településeken) 2003: Szabolcs-Szatmár Bereg megye, 1452 háztartás, megyei reprezentatív minta, benne a roma háztartások száma 103; a háztartásokban 4605 fő élt, ebből 491 roma (romának azt fogadtuk el, aki esetében a külső és belső klasszifikáció egybeesése esetén; akit a kérdezőbiztos romaként határozott meg, és ezt a megkérdezett elfogadta, őt magát romának tartotta) 2004: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 500 roma háztartás, megyei reprezentatív roma háztartási minta. A minta kialakítása során kistérségek és településtípusok szerinti lépcsőzetes mintaválasztásra, majd a településeken a roma szervezetek és a romákat ismerő szakértők bevonásával a háztartások közül véletlen mintaválasztásra került sor. 2004: Hajdúböszörmény, a városban élő romák körében minden háztartásra kiterjedő kutatás (263 roma és a romákkal térben együtt élő 62 nem roma háztartás – a nem romák következtében a minta alkalmas az underclass jelenségek elemzésére is) 2004: Tiszavasvári, a város összes roma háztartására irányuló kutatás (284 háztartás, a becsült 300-ból) 2004: „hajdúvárosok” (Hajdúhadház, Hajdúsámson, Polgár), a 2055 háztartásfőből 153 roma identitású (romának azt fogadtuk el, aki esetében a külső és belső klasszifikáció egybeesett; akit a kérdezőbiztos romaként határozott meg, és ezt a megkérdezett elfogadta, őt magát romának tartotta)

17 17 A háztartásfők iskolai végzettség szerinti megoszlása *Az 1993-as országos romakutatás eredményei (Havas – Kemény, 1995) ** Saját adatfelvételünk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (Fónai – Filepné, 2002 ) *** A 2004-es megyei romakutatás Iskolai végzettség1993*.2000**.Saját adatfelvétel, 2004***. 2001., népszámlálás Nem befejezett általános iskola 42,234,740,212,7 Befejezett általános iskola45,557,551,528,8 Szakmunkásképző és szakiskola 10,45,56,322,5 Szakközépiskola és gimnázium 1,51,8 22,6 Főiskola és egyetem0,2 13,5

18 18 A megkérdezett roma háztartásfők gazdasági aktivitása Saját adatfelvétel, 2000. Saját adatfelvétel, 2004. Ország összesen, 2001. Foglalkoztatott19,311,236,2 Munkanélküli (regisztrált és nem regisztrált) 33,725,64,1 Inaktív kereső39,949,5 32,4 Eltartott6,914,2 27,3

19 19 Roma és alacsony státuszú nem roma háztartásfők gazdasági aktivitása, Hajdúböszörmény Roma háztartásfők Alacsony státuszú nem roma háztartások háztartásfői 2001-es városi minta* Ország összesen, 2001. ** Hajdú–Bihar megye, 2001. ** Foglalkoztatott18,612,943,236,231,6 Regisztrált munkanélküli1,93,22,04,15,7 Nem regisztrált munkanélküli15,817,85,4 Inaktív kereső55,561,346,432,431,8 Eltartott8,44,83,027,330,9 *: Városi reprezentatív háztartási kutatás ** Népszámlálás A térbeli együttélés és a társadalmi hierarchiabeli hely összefüggései – hogyan „etnicizál” a szegénység

20 20 A lakások komfortosságának mutatói (a háztartások mekkora hányadában található, százalékban) Romák, hajdúvárosi adatfelvétel, 2004. Nem romák, hajdúvárosi adatfelvétel 2004. Hajdú-Bihar megye, 2001. (népszámlálás) Konyha92,898,8 Fürdőszoba56,993,8 Vezetékes víz55,693,685,1 Vízöblítéses WC43,189,780,2 Szennyvízelvezetés6,538,442,7 Szennyvízderítő60,160,3 Központi fűtés (szénnel)11,831,2 Gázfűtés15,768,661,2 Cserépkályha38,618,3 Egy – két helyiséget fűtenek 39,212,0 Palackos gáz, főzéshez45,828,423,3 Sparhelt, főzéshez24,36,0

21 21 A háztartási jövedelmek forrásai Jövedelem forrása, típusaA jövedelemtípust jelzők aránya 2003., megyei minta (N = 1452, az összes vizsgált háztartás) 2004., roma minta (N = 500, roma háztartások) Családi pótlék45,166,8 GYED, GYET14,842,4 Alkalmi munka, napszám12,229,6 Nyugdíj33,420,8 Valamilyen segély16,120,0 Munkanélküli járadék6,318,6 Közmunka, közhasznú munka5,313,4 Rokkantnyugdíj25,010,2 Minden, egyéb típusú jövedelem5,38,6 Főállású alkalmazotti jövedelem56,47,4 Vállalkozói jövedelem11,72,6 Árvaellátás2,82,4 Mezőgazdasági gazdálkodói jövedelem15,91,2 Mellékállású alkalmazotti jövedelem5,50,8 Ösztöndíj3,50,8 Életjáradék0,70,6 Osztalék0,90,2 Ingó és ingatlan hasznosítása1,20,2 Bérbeadás2,60,0

22 22 Havi háztartási jövedelmek gyakori háztartástípusokban, forintban Forrás: KSH Létminimum, 2003. (*), saját kutatások (**) Létminimum értékek*2003., Megye, összes háztartás (N = 1331)** 2004., roma háztartások (N = 386)** Aktív korúak háztartásai 1 felnőtt50.01575.09730.973 2 felnőtt87.526103.94647.813 2 felnőtt 1 gyerekkel120.036124.06051.092 2 felnőtt 2 gyermekkel145.044134.79861.020 2 felnőtt 3 gyermekkel165.050131.17464.017 2 felnőtt 4 gyermekkel185.056101.60563.521

23 23 A roma háztartások megoszlása az egyfőre eső átlagos havi jövedelem (forint) kategóriái alapján Forrás: Kemény-Janky-Lengyel, 2004:122., és saját adatfelvétel Jövedelemkategó- riák 2003. országos cigány- kutatás 2003. megyei kutatás, roma háztartások 2004. megyei romakutatás Esetszám*SzázalékEsetszám*SzázalékEsetszám*Százalék 0 – 14.999 Ft.47741,53841,822558,3 15.000 – 19.999 Ft.23220,21819,87920,5 20.000 – 29.999 Ft.22519,61819,85113,2 30.000 – X Ft.21618,81718,7318,0 Együtt1150100,091100,0386100,0

24 24 A háztartások megoszlása a megélhetési szintek 2004. II. negyedévi mutatói alapján *: Háztartás-statisztikai közlemények 27. 2005.I. félév, 10. o. Megélhetési szintekFt./ hó/fő*A háztartások megoszlása, százalék 2003., megyei minta, összes háztartás (N = 1331) 2004., roma minta (N = 386) Nagyon szűkös38.66754,896,4 Szűkös51.50625,22,3 Átlagos71.03912,40,8 Jó100.8875,30,5 Nagyon jó154.6952,30,0

25 25 Milyen szociális segélyekben részesültek, % 2003. megyei minta2004, megyei roma minta nem romákromák Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 12,652,445,6 Rendszeres szociális segély8,342,027,2 Közgyógyellátás16,930,412,0 Mozgáskorlátozottak támogatása 7,55,90,8 Ápolási díj1,94,01,0 Időskorúak járadéka1,43,90,6

26 26 Hány támogatást, segélyt kap a család 2003. megyei minta2004, megyei roma minta nem romákromák Egyet21,539,834,4 Kettőt9,625,222,8 Hármat2,111,72,4 Négyet0,22,90,0 Ötöt0,10,0

27 27 Szegénység arányok különböző szegénység definíciók alapján A két kutatás eredményei alapján a megyében élő roma háztartások egy főre eső havi jövedelme 16– 20 ezer forint körül becsülhető, ami az országos lakossági jövedelmek egyötödének, a megyei lakossági jövedelmek egyharmadának felelnek meg, ami közel áll Keményék kutatásának a keleti térségre megadott mutatóhoz (17 255 Ft.) A relatív szegénységi mutató alapján a megye lakosságának 31,7 százalék volt szegény 2003-ban, míg a megyében élő romák 90 százaléka 2004-ben. Mivel az egyes lakásjellemzőket nem kezeltük indexként, csak azt fogalmazhatjuk meg, hogy a két, elemzett romakutatás eredményei alapján a lakásszegénység a megyében élő romák felét érintheti, azaz lényegesen alacsonyabb, mint a jövedelmi szegénység mértéke. A fogyasztási szegénység a megyében élő roma háztartások ugyancsak csaknem felében regisztrálható.

28 28 Mit tart a legnagyobb problémának… (Szabolcs – Szatmár – Bereg, 2000., %-ban) N = 1005 Családja problémái A település problémái Az ott élő romák problémái Szegénység31,510,419,3 Alacsony jövedelem 14,60,92,9 Munkalehetőségek14,338,129,3 Lakás10,05,15,3 Munkanélküliség9,623,521,8 Betegség6,00,20,3 Megkülönböztetés0,21,52,4 Egyéb8,49,812,9 Nem válaszoltak5,410,55,8 Összesen100

29 29 Problémái megoldásában mennyire számíthat a felsoroltakra (skálaátlagok) Forrás: saját adatfelvételek. Háromfokozatú skálaátlagok, ahol 1 = nagyon, 2 = kismértékben, 3 = egyáltalán nem) Romák, kisvárosi adatfelvétel, 2004. Nem romák, kisvárosi adatfelvétel 2004. Családra1,611,42 Szomszédokra2,172,20 Barátokra2,24 Polgármesteri Hivatalra2,762,81 Munkatársakra2,782,62 Egyházakra2,822,86 Kisebbségi önkormányzati képviselőre 2,832,98 Családsegítő szolgálatra2,882,93 Pártok szervezeteire2,94 Egyesületekre, alapítványokra 2,962,95

30 30 Milyennek ítéli saját egészségi állapotát (tízfokozatú skálán)? 2003. (megyei minta)2004. (csak romák) FérfiakNőkEgyütt FérfiakNőkEgyütt Teljes minta Nem romák RomákTeljes minta Nem romák RomákTeljes minta Nem romák Romák 5,735,705,71 6,096,195,276,096,16,06,096,135,69

31 31 Milyennek ítéli az egészségi állapotát (tízfokozatú skálán)

32 32 A testsúly szubjektív megítélése és a BMI index szerinti besorolás (2004-s megyei kutatás, roma háztartások, N = 500)

33 33 Ellátások igénybevételének a gyakorisága (hatfokozatú skálán)

34 34 Mikor volt utoljára…(a “rendszeresen jár” válaszok az összes válasz %-ban)

35 35 Szakellátások igénybevétele (“mit vett igénybe az elmúlt három évben”) - az első tíz ellátás, 2004. megyei roma kutatás

36 36 Szakellátások igénybevétele (“mit vett igénybe az elmúlt három évben”) - az első tíz ellátás, gyerekek, 2004. megyei roma kutatás

37 37 Volt-e orvosi vizsgálaton, kezelte-e orvos…? (az egyes kijelentések választásának a gyakorisága, százalékban) – 2003-as megyei vizsgálat, a szignifikáns különbségek Betegség, panaszRomák (N = 103)Nem romák (N = 1349) Magas vérnyomás34,333,3 Idegrendszeri panaszok21,612,6 Mozgásszervi betegség11,821,1 Magas koleszterinszint9,89,3 Krónikus légzőszervi betegség9,85,0 Pszichés panaszok8,85,9 Magas vércukorszint6,98,1 Szívinfarktus5,92,3 Anginás roham5,92,8 Daganat5,92,5 Asztma5,93,6

38 38 Betegségek és panaszok említésének gyakorisága (%) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kutatások A Delphoi Consulting kutatásai 2003-as megyei kutatás2004-es megyei roma kutatás B.A.Z. megyei Országos RomákNem romák Romák Teljes népesség Magas vérnyomás 34,333,330,212,221,022,0 Gyomor, vagy nyombélfekély 12,77,26,26,617,13,0 Asztma5,93,64,23,69,31,4 Diabetesz6,98,14,01,25,25,8 Májbetegség3,91,61,41,01,52,3 Daganat5,92,51,21,03,42,0

39 39 Elégedettség az ellátással illetve a bánásmóddal (ötfokozatú skála skálaátlagai) – 2004-es megyei romakutatás Egészségügyi szolgáltatás típusaEllátásBánásmód Felnőtt háziorvos3,623,50 Gyermek háziorvos3,263,17 Fogorvos3,173,11 Ügyelet2,942,87 Szakellátás2,942,89 Iskolaorvos2,842,78 Védőnő3,423,31 Kórház3,253,19

40 40 „Szomatikus” eredmények Saját kutatásaink eredményei alapján megfogalmazható, hogy a szív,- érrendszeri betegségek, ezen belül a magas vérnyomás, szívkoszorúér betegség és az agyi keringési zavarok, a gyomor-és nyombélfekély, a látásproblémák, a légzőszervi betegségek, az asztma, valamint az idegi és pszichés betegségek magasabb arányban fordulnak elő a romák, mint a nem romák között. Ezt mi is is a strukturális (szociális helyzet, iskolázottság, aktivitás, jövedelmi, lakásviszonyok, települési és iskolai szegregáció, munkaerő-piaci diszkrimináció) és kulturális hatások (egészségmagatartás, az egészségre és betegségre vonatkozó vélekedések, hiedelmek és szokások, életmód) érvényesülésével, azok egymást felerősítő hatásával magyarázzuk.

41 41 Az anómia és az elidegenedés megnyilvánulásai (%) Anómia és elidegenedés1997., ország*2004., Szabolcs- Szatmár-Bereg megye, roma minta** Teljesen igaz Részben igaz Teljesen igaz Részben igaz Sorsom alakulását alig tudom befolyásolni 11,138,717,433,4 Gondjaim többségén alig tudok enyhíteni 11,633,717,637,7 Gyakran fontos dolgokban is tehetetlen vagyok 10,132,419,727,3 Problémáimat nem tudom megoldani8,137,320,524,0 Gyakran érzem magányosnak magamat 9,013,621,418,3 *Forrás: Társadalmi riport 1998: 499., ** saját adatfelvétel (N=500)

42 42 A lelkiállapot problémáit jelző tünetek elterjedtsége (az „igen” válaszok százalékos eloszlása) *Forrás: Társadalmi riport 1998: 494., ** saját adatfelvétel (N=500) Anómia és elidegenedés1997., ország* 2004., Szabolcs- Szatmár-Bereg megye, roma minta** Gyakran kimerült, letört51,152,2 Gyakori erős szívdobogás25,752,6 Állandóan izgatott, ideges21,640,6 Gyakori remegés15,332,9 Úgy érzi, nincs szerencséje47,257,4 Sokat aggódik az egészsége miatt33,050,3 Összezavarodik, ha egyszerre több tevékenységet kell végeznie 22,740,6 Gyakran erős fejfájás25,452,4 Félelmeitől, szorongásaitól nem tud megszabadulni 14,736,4

43 43 A depressziós -tünetek megoszlása súlyosságuk alapján Roma/ cigány férfiak, Tiszavasvári, 2004. Roma/ cigány nők, Tiszavasvári, 2004. Országos minta (Kopp Mária, 1996) Normál (0 – 9)20,812,375,7 Enyhe tünetek (10 – 18) 53,153,516,8 Közepesen súlyos tünetek (19 –25) 10,417,14,6 Súlyos depressziós tünetek (26 vagy felette) 15,617,12,9

44 44 Gondolt-e az elmúlt 12 hónapban az elviselhetetlen problémái miatt öngyilkosságra (2004., megyei romakutatás, N = 500)

45 45 Próbált-e valaha öngyilkosságot elkövetni (2004., megyei romakutatás, N = 500)

46 46 Az előadásban szereplő kutatásokat összefoglaló főbb tanulmányok Fónai Mihály – Filepné Nagy Éva (2002): Egy megyei romakutatás főbb eredményei. Szociológiai Szemle 12: (3) 91-116 Fónai Mihály (2005): Underclass és etnicitás: a tézis empirikus tesztelése. In: Szabadfalvi J (szerk.): Amabilissimus. A legszeretereméltóbbak egyike. Loss Sándor emlékkönyv. Debrecen: Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, pp. 183-207. Fónai Mihály – Pénzes Mariann: A roma lakosság szociális helyzetének és egészségi állapotának néhány mutatója. Szabolcs – Szatmár – Beregi Szemle 41: (2) 123-148 (2006) Fónai Mihály – Pénzes Mariann: A cigány népesség egészségi állapotának összetevői Északkelet-Magyarországon. In: Fónai M – Pénzes M – Vitál A (szerk.): Etnikai szegénység, etnikai egészségi állapot? A cigány népesség élethelyzete és kitörési lehetőségei Északkelet- Magyarországon. Nyíregyháza: Krúdy Könyvkiadó – Szocio East Egyesület, 2006. pp. 75-111. Fónai Mihály – Fábián Gergely – Filepné Nagy Éva – Pénzes Mariann: Szegénység, egészség és etnicitás: északkelet-magyarországi kutatások empirikus tapasztalatai. Szociológiai Szemle 17: (3-4) 53-84 (2007) Fónai, M – Fábián, G – Filepné, Nagy É – Pénzes, M (2008): Poverty, health and ethnicity: the empirical experiences of researches in Northeast-Hungary. Review of Sociology 14: (2) 63-91. Fónai Mihály – Vitál Attila (2008): A tiszavasvári magyarcigány és oláhcigány lakosság szociális helyzete és egészségi állapota. A Falu 23: (tél) 63-82 Fónai Mihály – Pénzes Mariann – Vitál Attila (2006) (szerk.): Etnikai szegénység, etnikai egészségi állapot? A cigány népesség élethelyzete és kitörési lehetőségei Északkelet- Magyarországon. Nyíregyháza: Krúdy Könyvkiadó – Szocio East Egyesület, 291 p. megrendelhető: forraskozpont@szocioeast.hu

47 Köszönöm a figyelmüket! fonai.mihaly@law.unideb.hu