Kassa április 11 – San Diego február 21

Az előadások a következő témára: "Kassa április 11 – San Diego február 21"— Előadás másolata:

1 Kassa 1900. április 11 – San Diego 1989. február 21
MÁRAI SÁNDOR Kassa április 11 – San Diego február 21

2 KÖLTŐ, PRÓZA- ÉS DRÁMAÍRÓ,ÚJSÁGÍRÓ
„Polgári őseihez hasonlóan egész életében dolgozott, sőt sokat dolgozott” (Pomogáts) Tizennégy évesen már közlik verseit, tizennyolc éves korában jelenik meg első verskötete. Közel hét évtizedes írói működése során 62 könyvet adott közre: az első 3 még Kassán, a következő (1)Bécsben látott napvilágot, majd 1927 és 1847 között a Révai Könyvkiadó gondozásában Budapesten jelent meg 41 kötete. Az emigrációban írt 17 kötetét Londonban, Rómában, Washingtonban,Torontóban és Münchenben adták ki. Könyveit lefordították német, angol, francia, olasz, spanyol, lengyel, cseh, horvát, finn, dán, svéd portugál és török nyelvre is.

3 A "kassai polgár" a gazdag polgárcsaládtól mindent megkap, amit a gyerek fejlődéséhez szükségesnek ítél (bár miután kiderül, művészpályára készül, az ősi családi nevet – Grosschmid – nem viheti tovább, hogy ne hozzon rá szégyent). Iskoláitól, egyetemeitől, városaitól, feleségétől is (akit ugyancsak Kassán talál) megkap mindent, ami a jövőt szolgálja. A kor is bőkezűen bánik a fiatal, fogékony Máraival feldolgozható nyersanyag dolgában. Élőben láthatja az első világháborút, hallgathatja Ferencz József császár optimistán csengő szavait: "mire a levelek lehullanak, katonáink hazatérnek", a világháború szomorú közepét, még szomorúbb végét, láthatja a Károlyi-kormányt, a Tanács-kormány regnálását, de láthatja Trianont is, testközelből tapasztalja meg, hogy Kassa leválik az anyaországról, egy új, soha nem volt képződmény részévé válik, Csehszlovákia határain belülre kerül. – (Onagy Zoltán)

4 FORMA MONOLÓG Akarok még hinni az életemben s a mások életében - akarom, hogy izmos és erős legyen karom s földaloljak egy lobogó ,,igen"-ben. Mert megbocsátottam mindenkinek s szeretném, hogy nekem is megbocsásson, ki tettenért a pózon és csaláson és ne vádoljon többé senki meg. A múltat én elhordozom magammal új életemre, mint zsákját a vándor: hogy éltem egyszer én, Márai Sándor, S emlékeimmel elmotozva élnék, mert amit érdemeltem, rámtalált: kaptam egy életet és egy halált. (1914)

5 EGY DAL melynek fejlett rímelésére hívja a költő az olvasó figyelmét.
Majd ősszel én elköltözöm Fekete színbe öltözöm Bús arcom könnyel öntözöm s viaszfehérre válik. E nyárban még nagyon hiszek Elé tömjént s mirhát viszek Szám halkan szól s nem gúnyt sziszeg s vígan elébe állok. Ajkam nem gyötri szomjú láz s feléje vígan harsonáz lesz szeretőm nem egy, de száz minden tavaszt letépek. Kánán mézét felhabzsolom Tokaj hegyén ülöm torom Virág köríti homlokom s vér buggyan, hova lépek. Az élet, élet én leszek, A föld leszek, az ég leszek, s acél keményen állok. És ősszel majd elköltözöm Fekete színbe öltözöm Bús arcom könnyel öntözöm s viaszfehérré válok.

6 SIRATÓ Valahogy... minden messze lett. Hallom néha a hegyeket,
Valahogy... minden messze lett. Hallom néha a hegyeket, úgy hívnak, oly primitíven - fehér szívére húz a Tátra, felétek tél lesz nemsokára, nem bírom így. Nem bírom így! Hiába! Rajzotok föltükrözi szívem ti megrabolt, volt, régi kincsek, úgysincs, ki sorsotok sirassa - a nagy dacos kedv bennem sincs meg, tudsz-e még kuruc lenni, Kassa, naivan, hittel, jón, szelíden? Ti szent semmik. Házak. Az esték. Nők. Ki vitt el titeket tőlem? Kergettük egymást az időben, eltévedtem és nem keresték a nyomom. Eldobáltam lázat, ideget, vért. Megálltam. Fáradt vagyok. Nem tudom, ki keres még? Nem tudom, vagytok-e még igazán? Sorssá kovácsolt otthonok, ti messzik, valami elvitt egyre messzibb, vagyok-e még és van-e még hazám? Valahogy... minden messze lett, fölfáj egy ház, egy híd, egy ablak, hallom néha a hegyeket: siratlak, siratlak, siratlak. (1920.)

7 Huszonhatodik Huszonkilencedik
„ Márai naplósorozatban adott számot 1945–1948-as tapasztalatairól.Verses könyv című, 1945-ben a Révai Kiadónál közreadott kötetében Hetvenkét rövid versben fejezte ki a történelmi korforduló zaklató és szorongató élményeit. Valóságos lírai rekviem ez a kis kötet, végsô búcsú a Mikó utcától, ahol az író otthonát romba döntötte egy bomba, a várostól, amely ezer sebbôl vérezve tekintett a bizonytalan jövôbe, és egy kultúrától, egy életformától, amelyet alighanem véglegesen elsodort a háború. Két verset idéznék ebbôl:  Huszonhatodik Huszonkilencedik Feküdj le, ez a város ravatal most, Az ifjúság pihen e romokon. Ezer házból rakták e katafalkot, A kék szalont már fölverte a gyom. Egy templom és egy ló teteme ásít, Egy férfi könnyű gyermektestnek ás itt Olcsó sírt, s vén nô dúdolgat, rekedt – A szél üres szobákban sepreget. Itt most pihenj meg, ülj a járdaszélre, A Gránit-lépcsô itt zuhan a mélybe. Az ablak elôtt, nyári reggel, boldog Fényben itt lengtek a gesztenyelombok. Az ablak mögött regényt írtál, ájult Másodpercekben az ég is kitárult. – Itt készültél egy messzi, messzi útra, Nézz jól körül. Ez volt a Mikó utca.” (Pomogáts)

8 HETVENKETTŐ A világ messze van, már iszonyú Ólom hangon vonít a háború A parázs bűn perzsel mindent ma itt Zsidót, keresztényt, európait A házak ajtaját vérrel jelölték Akiben hinni érdemes, megölték Amiért élni érdemes, gyalázat Ágyadban dög, bűzös barlang a házad Pecérek kezén a hívők, s a hit is Megnyíltak kapuid, Apokalipszis A vérvád vijjog a világ felett Aki ma csókol, holnap eltemet Akit ma ölelek, holnap halott Reggel elad, ki este ringatott –

9 „…elmenni innen, mihelyst lehet
 „…elmenni innen, mihelyst lehet. Ha élek még, ha lesz erőm és módom elmenni innen. Magyarul írni, odakünn is, a magyarság neveléséért dolgozni. De elmenni innen. Nem titkolom: megsértettek.” „Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak / Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt”  AZ EMIGRÁCIÓ VERSEI

10 HALOTTI BESZÉD Posilipo, 1951,nyár
Cím Első nyelvemlékünkre utal, ugyanakkor a barát, Kosztolányi azonos című versére. Műfajt jelöl, de el is tér attól,átformálja:nem eltemetendő halott fölött, hanem a magyar nyelv fölötti, a hontalan, kiszolgáltatott ember sorsa fölötti beszéd. Szerkezet 2*2 sor: „Látjátok feleim szemetekkel, mik vagyunk?/ Por és hamu vagyunk” fogja keretbe a vers törzsrészét A keretet képező sorok szövegszervező erő szerepét is betöltik: ünnepélyességet, emelkedettséget, a halottbúcsúztatók komorságát érzékeltetik. Ki a megszólított? Az egyes szám,II. személyű formákkal hozzánk (is) szól: tűrd, tudod, mosolyogj; a többes szám I. személyű formákkal önmagát is bevonva általánossá formálja a szerencsétlen hontalanok, száműzöttek sorsát: emlékeink, nyelvünk, idegeink, vagyunk, stb. „barát szól a baráthoz, felelősséget érző személy beszél a nagyon is érintetthez, illetve olyan, aki maga egyszerre megszólított is” (Szathmári István) , illetve

11 A szenvedés stációi A reménytelen száműzetés első állomása az elviselhetetlen helyeken szörnyen rossz munkahelyek betöltése (Ohió, Thüringia, Ausztrália, Mexikó) Következik az emlékek szétesése, anyanyelv-vesztés, identitásvesztés, árultatás, idegenben elmúlás; Intertextualitás A cím, Vörösmarty (Szózat), Tompa Mihály (A gólyához), Kosztolányi (szavai, utalások), Arany János (Toldi), Rad-nóti (Tajtékos ég), József Attila (Íme, hát megleltem...) Keserű kérdések felsorolásában: Babits, Krúdy, Ady, Ripli, Bartók; Stíluskohézió A még már ismétlései múlt és jelen idősíkjait váltják, ugyanakkor a kilátástalanságot is jelzik; itt (csak egy szám egy képleten) ott (osztályidegen); Az ellentétezés drámaiságát fokozzák a bizakodó kérdésekre adott tagadó válaszok, s a felsorolások, ismétlések nyomatékosításai; eredmény: értékvesztés

12 HOL VAGYOK? Ülök a padon, nézem az eget. A Central Park nem a Margitsziget. Milyen szép az élet, – kapok, amit kérek. Milyen furcsa íze van itt a kenyérnek. Micsoda házak és micsoda utak! Vajon, hogy hívják most a Károly körutat? Micsoda nép! – az iramot bírják. Vajon ki ápolja szegény Mama sírját? Izzik a levegő, a Nap ragyog. Szent Isten! – hol vagyok?

13 Mennyből az angyal Keletkezés és cím Műfaj és szerkezet
1956 december, New-York A cím és az első sor ötvözete képezi a vers uralkodó motívumát, s megteremti a vers egészére jellemző emelkedettséget; Az „úgy is tudja mindenki” attitűd in medias res kezdést biztosít; A kezdő sort teljessé tevő „menj sietve” némi módosítással a régi magyar karácsonyi énekből való: „Hogy Betlehembe sietve menvén, lássátok”. A „menj sietve”, a „mondd”, a „vigyél hírt a csodáról” bíztatás, és az irány jelzés (a mennyből Buda-pestre) a jónási prófétaszerepet is felidézi, tükrös szerkesztésű párja a zárlatból a Himnuszhoz és a Szózathoz hasonló keretet képez; Kölcsei, Vörösmarty és Márai keretes szerkezetű ódája (himnusza) válságos történelmi helyzetben keletkezett; A klasszikus óda hármas tagoltsága a lét ritmusát (születés, élet, halál) követi: I. rész a strófa = odafordulás, biztatás : „Mennyből az angyal, menj sietve/Az üszkös, fagyos Budapestre” ; II. Rész az antistrófa = a tárgyról való felfogás kinyilvánítása képezi a vers törzsanyagát: a magyar forradalom egyedisége ellentétben az értetlen világgal ( perspektívaváltások, szimultanizmus, a kommunikációs zavart kifejező kérdések sora) III. Rész az epodus = a tárgyból következő magatartás minta (archetípusok: gyermek, szamár, pásztor, alom,jászol; ősi jelképek Csillag, Szabadság, Élet, Csoda)

14 A VERS HÁROM SÍKJA ÉS A PERSPEKTÍVA VÁLTÁS
A MAGYAR KULTÚRKÖR Ezt idézi a versindító karácsonyi ének, a Mennyből az angyal:„Mondd el, mert világ csodája”, az Ady-allúziók: Az Értől az Óceánig, Őrzők , vigyázzatok a strázsán( A csodát most is ők vigyázzák,/ Leheletükkel állnak strázsát) Rájátszás a nemzethalált jövendölő herderi jóslatra (Miért nem pusztult ki, ahogy kérték?) és Petőfi feltámadott tengere (Mi áradt itt meg, mint a tenger?) AZ EURÓPAI KULTÚRKÖR „a fogyasztói társadalom kacatjaival teleaggatott, szecessziósan fülleteg karácsonyfa” (Ircsik) , a bóvlis atmoszféra, a semmit kockáztatni nem hajlandó polgári biztonság ( Stille Nacht), a karácsonyi zsibvásár konzumtárgyai Ezeknek semmi köze Krisztus születésének szakrális, megtisztító erejéhez, szöges ellentétben állnak a betlehemi istálló egyszerűségével s ősi toposzaival: gyermek, szamár, pásztor, alom, jászol; csillagszóró Csillag ég, hasd a hajnal; = elemi tűz, a prométheuszi lázadás ősi jelképe. A KARÁCSONYI MISZTÉRIUM HÚSVÉTIBA FORDULÁSA Camus:” A leigázott, bilincsbe vert M. o. többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármely nép a világon az elmúlt 20 esztendőben.” A versben többszöri ismétléssel nyomatékosított sok, többen az értetlenség képviselői, akik képtelenek felfogni a magyar Csodát. „...ahol orosz tankok között hallgatnak a harangok” – a hazug karácsonyból a hiteles húsvéti misztériumba való átlépés: „Népek Krisztusa, Magyarország”, „A magyar nép lóg most a fáról” – az áldozatot, Krisztus szenvedéstörténetét idézik.

15 Füves Könyv: Önmagamról
„Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam, és az értelem szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem.” 

16 IRODALOMJEGYZÉK Márai Sándor breváriuma, Összeállította, a Bevezetőt, az Életrajzi adatokat és Márai Sándor műveinek jegyzékét írta Pomogáts Béla, Madách Magyarok Világszövetsége, Kriterion, 1991; Szekér Endre: Por és hamu. (Szathmári István. Alakzatok Márai Sándor Halotti beszéd című versében), ; Ircsik Vilmos: Az eltünt költő nyomában, ; Márai Sándor, Irodalmi Jelen Online,2011. február 20. ( Benne Onagy Zoltán, Szilágyi Zsófia, Kukorelly Endre, Balázs Eszter és Szávai Géza írásai Márai Sándorról) Pomogáts Béla, Emigráció előtt és után. Márai Sándor pályafordulata,

17 VISZONTLÁTÁSRA MÁJUSBAN!
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Májusi témánk: Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka című regénye VISZONTLÁTÁSRA MÁJUSBAN!