IPAT és a Jevons paradoxon

Az előadások a következő témára: "IPAT és a Jevons paradoxon"— Előadás másolata:

1 IPAT és a Jevons paradoxon
Szigeti Cecília

2 IPAT Az úgynevezett IPAT formula széles körben ismert és látszólag egyértelmű következtésekkel szolgáló analitikus keretet biztosít az ökológiai hatékonyság fogalomköre számára. Az eredeti formájában mintegy negyven éve leírt összefüggés (Ehrlich–Holdren, 1971) jelentős hatást váltott ki a nemzetközi és a hazai szakirodalomban (Alcott 2005, Takács-Sánta 2008, Kocsis 2010). I = P * A * T I = az emberi tevékenység természeti környezetre gyakorolt hatása (impact), P = a népességszám (population), A = az egy főre jutó gazdasági teljesítmény (affluence), T = technológia (technology), amely azt jelzi, hogy a gazdasági javak előállítása mekkora környezeti hatással jár (Bajmócy –Málovics, 2011).

3 Népesedési elméletek Malthus Demográfiai átmenet szakaszai

4 Gazdasági növekedés Degrowth…

5 Megoldás Bizonyos megközelítésekben alapvetően a technológiai változás teszi lehetővé az elmozdulást a fenntarthatóság irányába. Az álláspontok másik része szerint viszont a technológiai változás a probléma és nem a megoldás része (Bajmócy-Málovics, 2011).

6

7 Biomimikri Úszódressz-cápabőr Tépőzár- bogáncs

8 Bölcsőtől a bölcsőig C2C Cradle to Cradle
„Ökohatásosság” (eco-effectiveness) elve- nem hatékonyság!!! Természeti folyamatokat tekinti követendőnek az iparban, építészetben.

9 A Nike gyár Considered cipője
Ezen cipőben a talpat technológiai tápanyagként, a felső részt pedig biológiai táplálékként tekinthetjük, melyeket a készítő gyár újrahasznosít, méghozzá oly módon, hogy a cipőt nem áruként, hanem szolgáltatásként adja el. Ez azt jelenti, hogy a vásárló egy cipő árának csak a töredékét fizeti ki, és kötelezi magát, hogy a cipő elhasználódása után (elkopás, tönkremenetel, megunt modell) azt visszaszolgáltatja a kereskedőnek, ő pedig a gyárnak.

10 A felső rész, mint biológia tápanyag komposztálható (vagyis akár az erdőben is eldobható, ott lebomlik, és tápanyagot szolgáltat a fáknak és egyéb növényeknek), a talp, mint technológiai tápanyag pedig visszakerül a gyárba, hogy újabb cipők gyártásának legyen az alapanyaga. Ezen modell szerint a felhasználó tehát valójában a cipő használatbavételéért fizet, az értékes anyagok pedig vagy a gyárba, vagy a természetbe kerülnek vissza, kiiktatva többek között a szemétlerakók és hulladékmegsemmisítők járulékos költségeit.

11 Az új mez a klub történelmének több elemét vegyíti az új idők technológiájával. A pólók újrahasznosított palackokból készültek, mindegyiket egyenként nyolc műanyag palackból állították elő a Nike a „Considered Design” program részeként. 

12 Ford autógyár Rouge River ipari központ
Ford Rouge River ipari központ újjászületésekor őshonos növényeket telepítve a gyártetőkre azok természetes vízszűrőként és hőmérséklet-szabályozóként működve évi mintegy 75 millió köbméter vizet szűrnek meg, és hűtik (nyáron) illetve fűtik (télen) a gyárat. A vízszűrő rendszer kiépítése az egész komplexumban 18 millió dollárba került, mellyel egy nagyjából 50 millió dolláros mechanikai víztisztító telep kapacitását sikerült kiváltani (mely az előírások alapján egyébként kötelező lett volna).

13 Chicago, városháza A chicagói városháza épületét koronázó zöld növényzet enyhíti a kő- és acélépületeiről híres metropolis szögletességét, s a tetőkert egyúttal a nyári meleget is csökkenti. Miután a világszerte terjedő új irányzat megihlette Richard Daley polgármestert, Chicago Észak-Amerika első számú „zöldtetős” városa lett.

14 Kerekes Sándor 2000-ben a következő módon vetítette előre a környezeti terhelés növekedését:
ha – az akkoriban tényadat – 5,5 milliárdos népességszám 40 év alatt való megduplázódásával számolunk; ha feltételezzük, hogy egy kormány sem tud hatalmon maradni tartósan 5% alatti GDP növekedéssel (ami 40 év alatt majdnem kereken 7-szeres növekedést eredményez) végül ha feltételezzük, hogy a Factor 4 mozgalom legmerészebb álmai valóra válnak, azaz tízszerte kevesebb szennyezéssel és erőforrás-felhasználással elérhető a jelenlegi jólét Azaz 40 év alatt kétszeres növekedés szorozva hétszeres növekedéssel, szorozva 90 százalékos csökkenéssel, egyenlő 1,4, magyarul 40 százalékos növekedés a környezeti terhelésben.

15 Módosítási javaslatok 1.
Schulze (2002) javaslata szerint az IPAT-formulát bővíteni kellene egy B viselkedésmód (behaviour) változóval (I = PBAT), amely ötlet nem talált lelkes követőkre elsősorban a matematikai megfogalmazás pontatlanságai miatt, jelentős fejlesztési irány Dietz − Rosa (1994) STIRPAT modellje, amely sztochasztikussá teszi az eredeti IPAT összefüggést, Waggoner–Ausubel (2002) egy új, C fogyasztási hatékonyságra utaló tényezőt (consumption) javasol fölvenni (ImPACT), s ezzel szétválasztja a C fogyasztás, illetve a T termelés hatékonyságának kérdését.

16 Módosítási javaslatok 2.
Takács-Sánta András (2008) az IPAT összefüggésben az utolsó, legnehezebben megfogható tényezőt az általánosan használt „technológia” (T) értelmezésnél tágabb fogalomként használja, megkülönböztetve további két összetevőt: a gazdaság szerkezetét (S), amellyel az mutatható meg, hogy milyen arányban vannak jelen benne a kisebb és a nagyobb bioszféra átalakítással járó tevékenységek, milyen a gazdaság földrajzi mintázata (G), azaz mennyire válnak el egymástól a térben a gazdasági folyamat egyes fázisai.

17 Módosítási javaslatok 3.
I = PA (1/X), ahol X = 1/T A makrogazdaság ökológiai hatékonyságát X jelzi, amely a gazdasági összteljesítmény (P × A) és a környezeti hatás (I) hányadosa. Így ha egy innováció növeli az ökológiai hatékonyságot, akkor X növekedéséről és nem T csökkenéséről kell beszélnünk. A ökológiai hatékonyság szempontjából, a fizikai és a társadalmi technológia változását külön kezelik, ahol tp az ökológiai hatékonyság innovációnak köszönhető változását jelöli a fizikai technológia esetében, míg ts ugyanezt a társadalmi technológia kapcsán. ΔX = tp + ts, Az IPAT formulának az „új technológiával járó környezeti hatás” tényezőjét tovább pontosítják, ahol u az ökológiai hatékonyságot növelő hatás szisztematikus túlbecslésének mértéke, amely megváltoztatja az ökológiai hatékonyságot növelő innováció hatását az ökológiai hatékonyság makroszintű növekedésére: ΔX = (uptp)+(usts), – ∞ <u ≤ 1,

18 IPAT és az ökológiai lábnyom
Kocsis Tamás szerint (2010) a terhelés (I) mérésének mikéntje egyben a technológiatényező (T) értelmezését is eldönti. Nézete szerint a jelenleg elérhető legátfogóbb terhelésmutató az ökológiai lábnyom alapján számítható. Más eredmények szerint a gazdasági fejlettség és a környezeti állapot nagysága között valószínűsíthető kapcsolat az ökológiai lábnyom és a GDP közötti korreláció alapján közepesnél erősebb (York et al., 2004) ezért a GDP adatok alapján is meg tudjuk becsülni az ökológiai lábnyomot. Az előbbiek szerint, ha meg tudjuk határozni, GDP és az ökológiai lábnyom közötti regressziós függvényt, akkor ezzel becslést tudunk adni az IPAT formula technológiai (T) tényezőjére.

19 Ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom (Ecological Footprint) azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű produktív földterületre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Mértékegysége a globális hektár/fő (gha).

20 Regressziós függvények (GDP- ökológiai lábnyom)
országok száma R2 fogyasztástól függő lábnyom (A=GDP) autonóm lábnyom 1962 119 0,53 0,0004A 1,02 2008 113 0,75 0,0002A 1,26

21 I/P(1)=0,0004A+ 1,02 I/P(2)=0,002A+1,26 Az IPAT egyenletből kifejezhetjük T-t. (I/ P)/A= T T1= (0,0004A+1,02)/A T2=(0,0002A+1,26)/A

22 Richard York ÖKOLÓGIAI PARADOXONOK
Richard York ÖKOLÓGIAI PARADOXONOK

23 Két paradoxon

24 Jevons paradoxon William Stanley Jevons (2001 [1865]), az ökológiai közgazdaságtan egyik alapvető szerzője A szénkérdés (The Coal Question) című híres könyvében írta le az ökológiai közgazdaságtan talán legismertebb paradoxonát, amelyet azóta Jevons-paradoxonként tartanak számon (Clark–Foster, 2001). Jevons azt figyelte meg, hogy noha az ipari szénfelhasználás egyre hatékonyabbá vált – ezáltal egységnyi szénmennyiségből több termék előállítása vált lehetővé –, az abszolút szénfelhasználás növekedett.

25

26

27 MAGYARÁZATOK A klasszikus gazdaságtan szerint a hatékonyabb szénfelhasználás az egységnyi termékre jutó szén költségét csökkenti. Az árcsökkenés miatt a termelők szemében a szén egyre kívánatosabb energiaforrássá válik, így szenet hasznosító technológiákba fektetnek. A politikai gazdaságtan szerint a profit a kapitalista termelés hajtóereje, s ez egyrészt arra készteti a termelőket, hogy a költségeket az egységnyi kibocsátásra jutó erőforrás-felhasználás csökkentésével (azaz hatékonyságnöveléssel) faragják le, másrészt pedig hogy a bevétel növelése érdekében több jószágot és szolgáltatást állítsanak elő, szükségessé téve ezzel az erőforrás fogyasztásának növekedését (Foster, 2002, 92–103. o.; Schnaiberg–Gould, 1994, 45–67. o.).

28 JELENTŐSÉGE Lehatárolni a Jevons-paradoxon érvényességét, továbbá meghatározni, hogy mennyire általánosan alkalmazható, a környezeti társadalomkutatók egyik fontos feladata, mivel az olyan érvek, miszerint a hatékonyabb termelési technológiák megoldják a környezeti kríziseket, rendszeresen megjelennek a közpolitikai vitákban a legfejlettebb országokban. Továbbá legalább burkoltan, de gyakran nyíltan is előkerülnek különböző kutatási programokban. Bár a kapcsolatot Jevons egy bizonyos szinten (az ipar szintjén), a hatékonyság egy sajátos fajtája (az egységnyi erőforrás használatra jutó kibocsátás) és egy konkrét természeti erőforrás (a szén) között vizsgálta, fontos megállapítani, mennyire általános ez az összefüggés. Végső soron, ha a hatékonyságnövekedés gyakran fokozza az erőforrás fogyasztását, akkor a hatékonyság növelése elhibázott és félrevezető lehet.

29

30

31 Norvégia ökolábnyoma és ökohatékonysága

32 Papírmentes iroda paradoxona
Minthogy a papír természetesen jellemzően farostból készül, a papírfogyasztás világszerte jelentős terhet ró az erdei ökológiai rendszerekre. Első ránézésre úgy tűnhet, a számítógépek elterjedése és a dokumentumok elektronikus formában való tárolásának lehetősége a papírfogyasztás mérséklődéséhez, végső soron a „papírmentes iroda” megjelenéséhez vezetne, ami határozottan kedvező volna az erdők számára. Azonban nem ez a helyzet, ahogy azt Sellen és Harper (2002) világosan dokumentálják A papírmentes iroda mítosza (The Myth of the Paperless Office) című könyvükben.

33

34 Köszönöm a figyelmet!