Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ökohatékonyság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ökohatékonyság."— Előadás másolata:

1 Ökohatékonyság

2 „Sokba kerül, nem térül meg, ablakon kidobott pénz”
Olyan környezetre kedvezően ható intézkedések, amelyek megtérülnek, gazdasági haszonnal is járnak: Ökohatékony intézkedések. Az ökohatékony intézkedések alatt összefoglalóan azokat a beruházásokat és átszervezéseket értjük, amelyek egyszerre okoznak pénzben kifejezhető megtakarítást és valamilyen környezeti tényező terhelésének csökkenését vagy anyag-, energia felhasználás, vagy hulladék keletkezésének csökkenését.

3 Ökohatékonyság a gyakorlatban

4 Ökohatékony átszervezés
Olyan környezeti és gazdasági szempontból egyaránt kedvező, beruházási költségek nélküli intézkedéseket értjük. Az átszervezések – a működési költségtől függően- általában azonnal megtérülnek.

5 Példa 1Kwh =45 Ft (kb) Készülék kWh/h Számítási alap
Néhány készülék óránkénti fogyasztása stand by-üzemmódban Készülék kWh/h Számítási alap Éves áramfogyasztás (kWh) Számítógép monitorral 0,040 8 óra/nap 220 nap/év 70 Színes tintasugaras nyomtató 0,045 79 Lézernyomtató (fekete-fehér) 0,025 44 Szkenner 0,012 21 Fax 0,010 24 óra/nap 365 nap/év 88 Üzenetrögzítő 0,003 26 Vezeték nélküli telefon 0,006 53 Színes tv 0,007 20 óra/nap 365 nap/év 51 Szatellit vevő 0,009 Hifitorony Videomagnó 0,008 23 óra/nap 365 nap/év 67 Rádiós óra 0,0015 13 A kávéfőző elektronikus órája 0,002 18 A mikrohullámú sütő elektronikus órája (a vezérlő automatikát is beleértve) 0,004 35 A villanytűzhely elektronikus órája (a vezérlő automatikát is beleértve) 0,005 1Kwh =45 Ft (kb)

6 Ökohatékony beruházás
Környezeti és gazdasági szempontból egyaránt kedvező, beruházási költségekkel járó intézkedéseket értjük.

7 Példa Hagyományos izzó Kompakt fénycső LED Beszerzési ár (forint) 150 1500 3000 Teljesítmény (Watt) 60 11 5 Élettartam (óra) 1000 8000 20 000 Bekerülési költség óra világítási időre vetítve (Ft) 20×150=3000 2,5×1500=3750 1×3000=3000 Áramfelhasználás h×0,060 kW=1200 kWh h×0,011 kW=220 kWh 20 000×0005 kW=100 kWh Energiaköltség (bruttó) 1200 kWh×44,786 Ft/kWh= 53 743,2 Ft 220 kWh×44,786 Ft/kWh= 9852,92 Ft 100 kW/h×44,786 Ft/kWh= 4478,6 Ft Összesített költség (beszerzési- és áramköltség) 56 743,2 Ft 13602,92 Ft 7478,6 Ft  Megtakarítás 43 140,28 Ft 49 264,6 Ft Forrás:http://www.delmagyar.hu/sporolas/sporoljunk_aramot_a_nappaliban_es_a_haloszobaban/ / alapján korrigált Energia- és költség-összehasonlítás a fényforrás élettartama szerint (a beszerzési ár boltonként változhat, igyekeztünk a legjellemzőbb átlagárral számolni, az áram áránál az EDF DÉMÁSZ január elsejétől érvényes lakossági egyetemes szolgáltatói egységárának „A1"-es árszabását vettük alapul)

8 Ablakon bedobott pénz

9

10 Intézkedések „Legszebb mosott gyümölcs a tálban”, vagyis a beruházást nem igénylő, azonnal megtérülő intézkedések (vagyis átszervezések), „Legízletesebb alacsonyan csüngő gyümölcs”, vagyis a három éven belül megtérülő intézkedések, „Legnagyobb magasan csüngő gyümölcs”, azaz a három éven túl megtérülő intézkedések.

11 „Legszebb mosott gyümölcs a tálban”
„A METRO Group Asset Kft. látja el többek között a SPAR Magyarország Kft. működéséhez kapcsolódó hulladékgazdálkodási feladatokat. Közös – környezeti teljesítmény javítását szolgáló – projektjeik keretében megvalósították, hogy a SPAR valamennyi budapesti áruházánál megoldják a biológiailag lebomló, forgalomból kivont zöldség, gyümölcs hulladékok külön gyűjtését és komposztálással történő hasznosítását. A 2010-ben bevezetett újító intézkedésükkel 25%-kal csökkentették a települési hulladéklerakókba kerülő szerves hulladékok mennyiségét. A beruházást nem igénylő intézkedés éves működési költsége 7 millió forint, az éves megtakarítás mértéke 8,8 millió forint, így az intézkedés azonnal megtérül.”

12 „Legízletesebb alacsonyan csüngő gyümölcs”
„Mars Magyarország Kisállateledel Gyártó Kft. bokrosi telephelyén 2009-ben megvalósított termálvizes fűtésrendszer kiépítése. Az intézkedés célja az volt, hogy az épület fűtését és a higiéniás célokat szolgáló meleg víz előállítását környezetkímélőbb és olcsóbb megoldásra cseréljék le a gáztüzelésű kazánok helyett. A megvalósítást követően a kazánokat már csak rásegítésként használják a vízmelegítéshez, ennek eredményeként az eddigi energiahordozó 83%-át váltják ki megújuló energiával. A 14 millió forintos beruházást igénylő intézkedésnek többlet működési költsége nincs, így az évi 5,94 millió Ft éves megtakarítást eredményező beruházás 2 év 4 hónap alatt térül meg.”

13 „Legnagyobb magasan csüngő gyümölcs”
Magyar Telekom Nyrt… környezetvédelmi intézkedésének középpontjában a villamosenergia-felhasználás és a CO2 kibocsátás csökkentése áll. Ezért kézenfekvő lehetőség a hűtésre felhasznált energia csökkentése a vállalat telephelyein, melynek érdekében több, egymásba kapcsolódó, innovatív megoldást is megvalósítottak az elmúlt évek során. A komplett rendszer egyik eleme a geocooling technológia alkalmazása, amikor geotermikus hűtés rásegítést alkalmaznak magas külső hőmérséklet esetén. Az állomásonként 4 millió Ft beruházással járó intézkedésnek többlet működési költsége nincs, így az éves megtakarítás mértéke Ft állomásonként, a megtérülés ideje pedig 5 év 9 hónap.”

14 Zöld iroda http://www.eugreenoffice.eu/hu/

15 Zöld iroda magyarul

16 Komplex irodazöldítés

17 1. lépés- kétoldalas nyomtatás (30% megtakarítás)
A rendes ember kétoldalasan nyomtat…

18 2. lépés- nyomtatás mennyiségének felezése

19 3. Lépés: Újratöltött tonerek

20 Minden egyben

21

22 Környezeti hatás Egy tonna fehér papír előállításához átlagosan:
417 m3 víz, 1700 kg fa, 717kWh energia, 181 kg mészkő, 87 kg kén, 6 tonna gőz, 6 kg klór szükséges. Irodazöldítés eredménye: 2 t-val csökkenthető papírfogyasztás, ezzel a környezeti mérlegben megtakarítható: 834 m3 víz (ez egy család mintegy négy éves vízfogyasztása) 3400 kg faanyag (34 db átlagos méretű fa), 1434 kWh energia (4302 óra számítógép használatnak megfelelő energiamennyiség) 362 kg mészkő, 174 kg kén, 12 tonna gőz, 120 kg klór. Ez a csökkenés természetesen nem közvetlenül a cégnél jelentkeztik. A számítás alapját jelentő közelítő értékek a hivatkozott honlapról származnak. Forrás: Műszaki Irányelv (MI ) útmutatásai alapján egy átlagos városi család (4 fő) napi vízfogyasztása kb. 0,6 m3. Így ez a vízfelhasználás csökkenés egy átlag család 1405 napi vagyis közel négy éves teljes vízfogyasztásával egyenlő.

23 IPAT és a Jevons paradoxon

24 Fenntarthatósági kérdés
Az ökológiai fenntarthatóság központi kérdése az, hogy miként lehet összhangba hozni a gazdasági rendszerek dinamikáját az ökológiai rendszerekével (York, 2008). Az ökológiai közgazdaságtan hatékonyság fogalma Herman E. Daly (1996) nevéhez fűződik, aki összekapcsolja a gazdasági és ökológiai elméletet és a hatékonyságot az ember által létrehozott érték és a felhasznált természeti tőke hányadosaként adja meg (Tóthné Szita, 2007).

25 Ökohatékonyság- korlátok
Az ökohatékonyság elméletének alapvető kritikája megtalálható Tóth Gergely disszertációjában (2002). Szerinte a fogalom szorosan összekapcsolódik a normál üzletmenet megkérdőjelezhetetlenségével. Egyszerűen fogalmazva: csináljuk, amit csinálunk jobban, hatékonyabban (ökohatékonyság), így egyszerre jár jól a pénztárcánk és környezetünk. Egyes elgondolások szerint a hatékonyság (az adott természeti erőforrás ráfordítással és szennyezéssel előállított termékek mennyisége) akár tízszeresére is növelhető, néhány évtized alatt. Az ökohatékonyságnak azonban korlátai vannak. Fokozása csak egy ideig lehetséges. Az ökohatékonyság önmagában támogatandó és üdvös dolog, de a fenntarthatóság legégetőbb problémáiról (pl. néhány gazdasági tevékenység romboló természete, kezelhetetlenül nagy vállalati méret, az elosztás igazságossága) semmit, vagy vajmi keveset mond.

26 Egyenlőtlen elosztás

27 Tevékenység romboló természete

28 Megoldás Bizonyos megközelítésekben alapvetően a technológiai változás teszi lehetővé az elmozdulást a fenntarthatóság irányába. Az álláspontok másik része szerint viszont a technológiai változás a probléma és nem a megoldás része (Bajmócy-Málovics, 2011).

29 IPAT Az úgynevezett IPAT formula széles körben ismert és látszólag egyértelmű következtésekkel szolgáló analitikus keretet biztosít az ökológiai hatékonyság fogalomköre számára. Az eredeti formájában mintegy negyven éve leírt összefüggés (Ehrlich–Holdren, 1971) jelentős hatást váltott ki a nemzetközi és a hazai szakirodalomban (Alcott 2005, Takács-Sánta 2008, Kocsis 2010). I = P * A * T I = az emberi tevékenység természeti környezetre gyakorolt hatása (impact), P = a népességszám (population), A = az egy főre jutó gazdasági teljesítmény (affluence), T = technológia (technology), amely azt jelzi, hogy a gazdasági javak előállítása mekkora környezeti hatással jár (Bajmócy –Málovics, 2011).

30 Módosítási javaslatok 1.
Schulze (2002) javaslata szerint az IPAT-formulát bővíteni kellene egy B viselkedésmód (behaviour) változóval (I = PBAT), amely ötlet nem talált lelkes követőkre elsősorban a matematikai megfogalmazás pontatlanságai miatt, jelentős fejlesztési irány Dietz − Rosa (1994) STIRPAT modellje, amely sztochasztikussá teszi az eredeti IPAT összefüggést, Waggoner–Ausubel (2002) egy új, C fogyasztási hatékonyságra utaló tényezőt (consumption) javasol fölvenni (ImPACT), s ezzel szétválasztja a C fogyasztás, illetve a T termelés hatékonyságának kérdését.

31 Módosítási javaslatok 2.
Takács-Sánta András (2008) az IPAT összefüggésben az utolsó, legnehezebben megfogható tényezőt az általánosan használt „technológia” (T) értelmezésnél tágabb fogalomként használja, megkülönböztetve további két összetevőt: a gazdaság szerkezetét (S), amellyel az mutatható meg, hogy milyen arányban vannak jelen benne a kisebb és a nagyobb bioszféra átalakítással járó tevékenységek, milyen a gazdaság földrajzi mintázata (G), azaz mennyire válnak el egymástól a térben a gazdasági folyamat egyes fázisai.

32 Módosítási javaslatok 3.
I = PA (1/X), ahol X = 1/T A makrogazdaság ökológiai hatékonyságát X jelzi, amely a gazdasági összteljesítmény (P × A) és a környezeti hatás (I) hányadosa. Így ha egy innováció növeli az ökológiai hatékonyságot, akkor X növekedéséről és nem T csökkenéséről kell beszélnünk. A ökológiai hatékonyság szempontjából, a fizikai és a társadalmi technológia változását külön kezelik, ahol tp az ökológiai hatékonyság innovációnak köszönhető változását jelöli a fizikai technológia esetében, míg ts ugyanezt a társadalmi technológia kapcsán. ΔX = tp + ts, Az IPAT formulának az „új technológiával járó környezeti hatás” tényezőjét tovább pontosítják, ahol u az ökológiai hatékonyságot növelő hatás szisztematikus túlbecslésének mértéke, amely megváltoztatja az ökológiai hatékonyságot növelő innováció hatását az ökológiai hatékonyság makroszintű növekedésére: ΔX = (uptp)+(usts), – ∞ <u ≤ 1,

33 IPAT és az ökológiai lábnyom
Kocsis Tamás szerint (2010) a terhelés (I) mérésének mikéntje egyben a technológiatényező (T) értelmezését is eldönti. Nézete szerint a jelenleg elérhető legátfogóbb terhelésmutató az ökológiai lábnyom alapján számítható. Más eredmények szerint a gazdasági fejlettség és a környezeti állapot nagysága között valószínűsíthető kapcsolat az ökológiai lábnyom és a GDP közötti korreláció alapján közepesnél erősebb (York et al., 2004) ezért a GDP adatok alapján is meg tudjuk becsülni az ökológiai lábnyomot. Az előbbiek szerint, ha meg tudjuk határozni, GDP és az ökológiai lábnyom közötti regressziós függvényt, akkor ezzel becslést tudunk adni az IPAT formula technológiai (T) tényezőjére.

34 Ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom (Ecological Footprint) azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű produktív földterületre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Mértékegysége a globális hektár/fő (gha).

35 Regressziós függvények (GDP- ökológiai lábnyom)
országok száma R2 fogyasztástól függő lábnyom (A=GDP) autonóm lábnyom 1962 119 0,53 0,0004A 1,02 2008 113 0,75 0,0002A 1,26

36

37

38 I/P(1)=0,0004A+ 1,02 I/P(2)=0,002A+1,26 Az IPAT egyenletből kifejezhetjük T-t. (I/ P)/A= T T1= (0,0004A+1,02)/A T2=(0,0002A+1,26)/A

39 Richard York ÖKOLÓGIAI PARADOXONOK
Richard York ÖKOLÓGIAI PARADOXONOK

40 Két paradoxon

41 Jevons paradoxon William Stanley Jevons (2001 [1865]), az ökológiai közgazdaságtan egyik alapvető szerzője A szénkérdés (The Coal Question) című híres könyvében írta le az ökológiai közgazdaságtan talán legismertebb paradoxonát, amelyet azóta Jevons-paradoxonként tartanak számon (Clark–Foster, 2001). Jevons azt figyelte meg, hogy noha az ipari szénfelhasználás egyre hatékonyabbá vált – ezáltal egységnyi szénmennyiségből több termék előállítása vált lehetővé –, az abszolút szénfelhasználás növekedett.

42

43 MAGYARÁZATOK A klasszikus gazdaságtan szerint a hatékonyabb szénfelhasználás az egységnyi termékre jutó szén költségét csökkenti. Az árcsökkenés miatt a termelők szemében a szén egyre kívánatosabb energiaforrássá válik, így szenet hasznosító technológiákba fektetnek. A politikai gazdaságtan szerint a profit a kapitalista termelés hajtóereje, s ez egyrészt arra készteti a termelőket, hogy a költségeket az egységnyi kibocsátásra jutó erőforrás-felhasználás csökkentésével (azaz hatékonyságnöveléssel) faragják le, másrészt pedig hogy a bevétel növelése érdekében több jószágot és szolgáltatást állítsanak elő, szükségessé téve ezzel az erőforrás fogyasztásának növekedését (Foster, 2002, 92–103. o.; Schnaiberg–Gould, 1994, 45–67. o.).

44 JELENTŐSÉGE Lehatárolni a Jevons-paradoxon érvényességét, továbbá meghatározni, hogy mennyire általánosan alkalmazható, a környezeti társadalomkutatók egyik fontos feladata, mivel az olyan érvek, miszerint a hatékonyabb termelési technológiák megoldják a környezeti kríziseket, rendszeresen megjelennek a közpolitikai vitákban a legfejlettebb országokban. Továbbá legalább burkoltan, de gyakran nyíltan is előkerülnek különböző kutatási programokban. Bár a kapcsolatot Jevons egy bizonyos szinten (az ipar szintjén), a hatékonyság egy sajátos fajtája (az egységnyi erőforrás használatra jutó kibocsátás) és egy konkrét természeti erőforrás (a szén) között vizsgálta, fontos megállapítani, mennyire általános ez az összefüggés. Végső soron, ha a hatékonyságnövekedés gyakran fokozza az erőforrás fogyasztását, akkor a hatékonyság növelése elhibázott és félrevezető lehet.

45 Papírmentes iroda paradoxona
Minthogy a papír természetesen jellemzően farostból készül, a papírfogyasztás világszerte jelentős terhet ró az erdei ökológiai rendszerekre.Első ránézésre úgy tűnhet, a számítógépek elterjedése és a dokumentumok elektronikus formában való tárolásának lehetősége a papírfogyasztás mérséklődéséhez, végső soron a „papírmentes iroda” megjelenéséhez vezetne, ami határozottan kedvező volna az erdők számára. Azonban nem ez a helyzet, ahogy azt Sellen és Harper (2002) világosan dokumentálják A papírmentes iroda mítosza (The Myth of the Paperless Office) című könyvükben.

46

47

48 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "Ökohatékonyság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések