A MOZGÁST BEFOLYÁSOLÓ HATÁSOK

Az előadások a következő témára: "A MOZGÁST BEFOLYÁSOLÓ HATÁSOK"— Előadás másolata:

1 A MOZGÁST BEFOLYÁSOLÓ HATÁSOK
7. OSZTÁLY Budai Ferenc Fizika szaktanár óravázlat

2 Kétféle mozgást akadályozó hatást ismerünk:
I. SÚRLÓDÁS II. KÖZEGELLENÁLLÁS

3 I. A SÚRLÓDÁS A CSÚSZÁSI SÚRLÓDÁS
A vízszintes felületen csúsztatva ellökött test lassul, és végül megáll.

4 Magyarázat: az egymáshoz képest mozgó felületek között fellép egy erőhatás, az érintkező felületek egyenetlensége (a kiemelkedések és bemélyedések egymásba akadása) és a testek összenyomódása miatt, ami a két test egymáshoz viszonyított sebességét csökkenti. Ezt a hatást a (mozgással mindig ellentétes irányú) csúszási súrlódási erővel jellemezzük. Jele: Fsurl.

5 A csúszási súrlódási erő (Fsurl.) megmérhető:
Egyenletes mozgásnál a testeket érő erőhatások kiegyenlítik egymást Egyenletes mozgásnál a csúszási súrlódási erő (Fsurl.) egyenlő nagyságú és ellentétes irányú a húzóerővel (F).

6 Mitől függ a csúszási súrlódási erő (Fsurl.)?
A csúszási súrlódási erő (Fsurl.) akkor nagyobb, ha: nagyobb a felületre merőleges nyomóerő érdesebbek az érintkező felületek. De nem függ: Az érintkező felületek nagyságától A testek sebességétől

7 2. A TAPADÁSI SÚRLÓDÁS Magyarázat: az egymáshoz képest nyugalomban lévő felületek között fellép egy erőhatás, az érintkező felületek egyenetlensége (a kiemelkedések és bemélyedések egymásba akadása) és a testek összenyomódása miatt, ha azokat el akarjuk mozdítani egymáson. Ezt a hatást a tapadási súrlódási erővel jellemezzük. Jele: Ftap.

8 A tapadási súrlódási erő mindig egyenlő nagyságú és ellentétes irányú azzal az erővel, amellyel a testet meg akarjuk mozdítani.

9 A tapadási súrlódás teszi lehetővé:
Járást Járművek indulását, kanyarodását

10 MEGJEGYZÉSEK Mind a csúszási, mind a tapadási súrlódási erő csökkenthető: A felületek simábbra csiszolásával Kenőanyagokkal (olaj, zsír)

11 3. A GÖRDÜLÉSI SÚRLÓDÁS A testek könnyebben mozgathatók, ha az érintkező felületek közé görgőket helyezünk, vagy maguk a testek gördülnek el egymáson. Ezt a jellenséget a gördülési súrlódási erővel jellemezhetjük. Jele: Fgör. Fgör. < Fsurl.

12 I. A KÖZEGELLENÁLLÁS Példák: Vízben nehezebb futni, mint a parton
Széllel szemben kerékpározni nehezebb, mint szélcsendben A levegő az ejtőernyő segítségével csökkenti a zuhanás sebességét

13 A közeg olyan erőhatást fejt ki, amely csökkenti a test közeghez viszonyított sebességét. Ez a hatás a közegellenállás, amelyet a közegellenállási erővel jellemzünk. Jele: Fk

14 Mitől függ a közegellenállási erő (Fk)?
A közeg sűrűségétől A test alakjától A test homlokfelületétől A test és a közeg egymáshoz viszonyított sebességétől