Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kvalifikációs irányelv 15 b és c cikke, az Elgafaji eset és az oltalmazotti és a befogadotti státusz összefüggései Nagy Boldizsár előadása a UNHCR által.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kvalifikációs irányelv 15 b és c cikke, az Elgafaji eset és az oltalmazotti és a befogadotti státusz összefüggései Nagy Boldizsár előadása a UNHCR által."— Előadás másolata:

1 A kvalifikációs irányelv 15 b és c cikke, az Elgafaji eset és az oltalmazotti és a befogadotti státusz összefüggései Nagy Boldizsár előadása a UNHCR által szervezett képzésen, 2009 szeptember 25-én

2 Vajon? „arra hívja fel a [Fővárosi] bíróság a figyelmet, hogy a menekültkénti elismerés a múltra és nem a jövőre irányul, tehát a közelgő választások miatt változások a menekültkénti elismerésnek nem képezhették alapját, hiszen az még nem következett be” . .. „ A bíróság álláspontja szerint a visszaküldési tilalom vonatkozásában nincs akadálya a közelgő választások figyelembe vételének.” Fővárosi Bíróság 24.K /2008/7.   B u d a p e s t, június hó 23. napján dr. Hajdú Ágnes s.k. bíró

3 Az érinteni kívánt kérdések
A morális dilemma – kevesebb-e a kiegészítő védelem? Friss ügyek: „Elgafaji”, „AH és QD v SSHD”, „Abdullah és mások”. A 15 cikk értelmezései b bekezdés c bekezdés - fegyveres összecsapás - a fenyegetettség egyéniesítettsége Oltalmazott – befogadott Összefoglalás

4 Szóhasználat és morális dilemma – kevesebb-e a kiegészítő védelem?
Complementary (magyarul, tulajdonképpen: kiegészítő) – subsidiary (helyettesítő, pót) de a kvalifikációs irányelv (ezentúl: K.I.) fordításában subsidiary = kiegészítő. Preambulum (24) : „Subsidiary protection should be complementary and additional to the refugee protection enshrined in the Geneva Convention” „A kiegészítő védelem biztosítása a Genfi Egyezményben meghatározott menekültvédelmi rendszerhez képest kiegészítő és pótlólagos jellegű” „Kisebb” státusz-e, kevesebb védelmet érdemel-e? K.I., BÁH: igen Jane Mc Adam, UNHCR: nem J.F. Durieux: Nem genfi menekült esetében = complementary, Kizárt genfi menekült esetében (1 F, 33 (2) = subsidiary

5 Morális dilemma – mi a kiegészítő védelem alapja?
Együttérzés Az emberi méltóság, integritás és az ember jogai Elképzelhető a különbségtétel konvenciós és kiegészítő státusz között Az állam szabadon dönthet megadásáról vagy megta-gadásáról Indokolatlan a különbségtétel a jogok terén Az állam csak elismeri a védelem szükségességét „Jogilag nem igazolható a konvenciós menekültek és a kiegészítő védelem közötti különbségtétel” (McAdam, 2007, 1.o.) "There is no legal justification for differentiating  between convention refugees  and the status of beneficiaries of complementary protection„ "There is not yet a consistent  understanding of  what the resultant legal status should entail although this book advances  the argument that a status identical to Convention status ought to apply„ McAdam, 2007, 3.o. Playing God with sanctuary A study of Australia’s approach to complementary protection obligations beyond the Refugee Convention , Current Australian law • Australia is now one of the few developed countries that has no formal system of complementary protection. Instead, Australia currently uses ministerial intervention powers as an informal mechanism. • Under current Australian law, all people seeking protection must file an application for refugee status with the Immigration Department even if they know from the outset that they will not fit this definition of a refugee. The claim is assessed against the Refugee Convention but not against other human rights treaties Australia has ratified, such as the Convention Against Torture (CAT). • Unsuccessful applicants can appeal the decision to the Refugee Review Tribunal (RRT) which can again only review the application against the Refugee Convention. After a second negative decision the applicant may apply to the Minister for Immigration to assess their claim based on a much broader set of humanitarian criteria, which can include risk of torture or other claims under human rights treaties Australia has ratified. • But the Minister does not have to intervene, no court can compel the Minister to intervene and s/he is under no obligation to give reasons for not intervening. • If the Minister does intervene, s/he does not have to give reasons for his/her decision and no court can review the decision. ibid,.

6 Elgafaji – C-465/07 sz. ügy – Ítélet 2009. február 17 EiB
Az ügy: Meki Elgafaji, Noor Elgafaji és a Staatssecretaris van Justitie, között folyamatban levő ügy, előzetes döntéshozatal az EJSZ szerződés 234. cikke alapján. A Európai Bíróság (EiB) nagytanácsa (11 bíró) járt el, 7 állam és a Bizottság is nyilatkozott (Hollandián kívül) Jelentősége: felel arra kérdésre, mit jelent az „egyéni” fenyegetettség A tényállás: M. Elgafaji síita, felesége N. Elgafaji szunnita mohamedán, iraki állampolgárok. N Elgafaji 2004 és 2006 között egy brit biztonsági cégnek dolgozott, amely a repülőtér és a zöld zóna közötti utazást biztosította. Múltbeli sérelmek (a súlyos sérelem tényleges veszélynek feltételezését megalapozó okok): - „halál a kollaboránsokra” fenyegetést tartalmazó levelet tűztek házuk ajtajára - Nagybátyját, ki ugyanennél a cégnél dolgozott, megölték a terroristák

7 Elgafaji – C-465/07 sz ügy – Ítélet 2009. február 17 EiB
A kérdés: a 15 § b bek és a 15 § c bek ugyanolyan szintű egyéniesítést kíván-e meg? - holland elsőfok: igen; másodfok: nem, c-hez nem kell olyan fokú egyéniesítettség mint b-hez; harmadfok: előzetes kérdések: Többlet˙(supplementary) védelmet nyújt-e a 15 c mint az EJEE 3 cikkén alapuló gyakorlat? Ha igen, mikor van a kérelmező a 15 c szerinti „megkülönböztetés nélküli erőszak következtében súlyos és egyedi fenyegetettség tényleges veszélyének kitéve” According to the Minister, the standard of proof required for the protection granted under Article 15(b) of the Directive is identical to that required for the protection granted under Article 15(c). ..Those provisions require applicants to show satisfactorily, in their individual circumstances, the risk of serious and individual threat to which they would be exposed were they to be returned to their country of origin. _______________ 1. Is Article 15(c) of [the Directive] to be interpreted as offering protection only in a situation in which Article 3 of the [ECHR], as interpreted in the case-law of the European Court of Human Rights, also has a bearing, or does Article 15(c), in comparison with Article 3 of the [ECHR], offer supplementary or other protection? 2. If Article 15(c) of the Directive, in comparison with Article 3 of the [ECHR], offers supplementary or other protection, what are the criteria in that case for determining whether a person who claims to be eligible for subsidiary protection status runs a real risk of serious and individual threat by reason of indiscriminate violence within the terms of Article 15(c) of the Directive, read in conjunction with Article 2(e) thereof?’ „kérelmezők a súlyos és egyedi fenyegetettség veszélye tekintetében – amelynek a származási országukba való visszaküldésük esetén ki lennének téve – kötelesek megfelelően bizonyítani a személyes helyzetüket jellemző valós tényeket./???/” __________________ „1)      Úgy kell‑e értelmezni az […] irányelv 15. cikkének c) pontját, hogy e rendelkezés kizárólag olyan helyzetben biztosít védelmet, amelyre az [EJEE] 3. cikke – az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerinti értelmezésben – is alkalmazandó, vagy úgy, hogy az az [EJEE] 3. cikkéhez képest kiegészítő (többlet, supplementary –NB) vagy másfajta védelmet biztosít? Supplementary – subsidiary!!!! 2)      Ha az irányelv 15. cikkének c) pontja az [EJEE] 3. cikkéhez képest kiegészítő (többlet . NB)vagy másfajta védelmet biztosít: ebben az esetben mely kritériumok alapján ítélhető meg, hogy a kiegészítő védelmi jogállásra való jogosultságára hivatkozó személy az irányelv 15. cikkének c) pontja értelmében – összefüggésben a 2. cikk e) pontjával – megkülönböztetés nélküli erőszak következtében súlyos és egyedi fenyegetettség tényleges veszélyének van‑e kitéve?”

8 Elgafaji – C-465/07 sz ügy – Ítélet 2009. február 17 EiB
EiB: A 15 b megfelel az EJEE 3 cikkének, a 15 c viszont eltér attól, ezért önállóan kell értelmezni (28. pont) A 15 b (és a 15 a) Azokra a helyzetekre terjednek ki „amelyekben a kiegészítő védelmet kérő konkrétan egy meghatározott típusú sérelem veszélyének van kitéve.” „cover situations in which the applicant for subsidiary protection is specifically exposed to the risk of a particular type of harm.” de Ld. NA v. UK, EJEB, , 2008 júl. 17-i ítélet, 116.§

9 Elgafaji – C-465/07 sz ügy – Ítélet 2009. február 17 EiB
A 15 c viszont „ezzel ellentétben” covers a more general risk of harm (33. §) A sérelem általánosabb veszélyét foglalja magában. Nem konkrét erőszakos cselekedetekre utal, hanem a személy életének és személyének (testi épségének) fenyegetettségére, amelyet a megkülönböztetés nélküli („vak”) erőszak vált ki. (34. §) A megkülönböztetés nélküli erőszak jellemzője: független a személyes körülményektől (34 §)

10 Elgafaji – C-465/07 sz ügy – Ítélet 2009. február 17 EiB
The key sentence - a kulcsmondat …[T]he word ‘individual’ must be understood as covering harm to civilians irrespective of their identity, where the degree of indiscriminate violence characterising the armed conflict taking place … reaches such a high level that substantial grounds are shown for believing that a civilian, returned to the relevant country or, as the case may be, to the relevant region, would, solely on account of his presence on the territory of that country or region, face a real risk of being subject to the serious threat referred in Article 15(c) of the Directive „[A]z „egyedi” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az - személyazonosságukra tekintet nélkül - magában foglalja a polgári személyek ellen irányuló sérelmeket, amikor a fennálló fegyveres konfliktust jellemző megkülönböztetés nélküli erőszak …olyan nagyfokú, hogy megalapozott okokból azt kell feltételezni, hogy az érintett országba vagy adott esetben az érintett régióba visszaküldött polgári személy kizárólag az annak területén való tartózkodása miatt az irányelv 15. cikkének c) pontjában említett súlyos fenyegetettség tényleges veszélyének lenne kitéve. Ezt az értelmezést nem érvényteleníti a preambulum 26 pontja – bár a Bság nem indokolja külön, miért nem.

11 QD (IRAQ) és AH (IRAQ v. SSHD
Az ügy: QD (IRAQ) Appellant and SECRETARY OF STATE FOR THE HOME DEPARTMENT (Respondent) and AH (IRAQ) Appellant and SECRETARY OF STATE FOR THE HOME DEPARTMENT (Respondent) Court of Appeal (3. döntéshozatali szint) ítélet, június 24. [2009] EWCA Civ 620 Case No: 1. C5/2008/1706 & No. 2. C5/2009/0251 Jelentősége: elveti a KH (Article 15(c) Qualification Directive) Iraq CG [2008] UKAIT ügyben felállított doktrínát, amely szerint a 15 c csak a humanitárius jogsértések esetében alkalmazandó + kimondja, hogy az „egyéni” fenyegetettség értelmezéséhez az Elgafaji ítélet a megfelelő + rögzíti, hogy a „fegyveres konfliktus” fogalma viszont kiterjesztően értelmezendő, nem szükséges hozzá két harcban álló fél. A tényállás: QD iraki, Szamarából származik, a Salah Al-Din kormányzóságból, a Husszein rendszer alatt a Ba’ath párt tagja volt AH is iraki, aki alig múlt 18 éves Baqubából származik aki az erőszak elől a családjával Kifribe, a Diyala kormányzóságba költözött Múltbeli sérelmek (a súlyos sérelem tényleges veszélynek feltételezését megalapozó okok): QD a múltbeli párt tagsága miatti bosszútól, AH az általános erőszaktól fél KH lead sentence:” (2) Article 15(c) does add to the scope of Article 15(a) and (b), but only in a limited way. It is limited so as to make eligible for subsidiary protection (humanitarian protection) only a subset of civilians: those who can show that as civilians they face on return a real risk of suffering certain types of serious violations of IHL caused by indiscriminate violence.”

12 QD (IRAQ) és AH (IRAQ v. SSHD
A fegyveres konfliktusokra vonatkozó nemzetközi humanitárius jog nem alkalmazandó, mert annak nem célja a nemzetközi védelemre szorulókról rendelkezés, a hadijog megsértésének áldozataira korlátozás túl szűk, a K.I. céljai viszont messze túlmutatnak a nemzetközi humanitárius jogon „az irányelvnek a saját lábán kell megállnia és ha nem alkalmaz kifejezetten vagy nyilvánvalóan külső jogforrást, akkor autonómként kell kezelni” Ezért tévedett a KH ügyben a UKAIT, a megkülönböztetés nélküli erőszak és a személy élete és személye elleni fenyegetettség fogalmát túl szűken értelmezte, és az alkalmazási küszöböt túl magasra helyezte. (18 §) (A 17§ (1) /kizáró okok/ a példa arra, amikor a K.I. külső jogforrást akar bevonni) „We consider that the Directive has to stand on its own legs and to be treated, so far as it does not expressly or manifestly adopt extraneous sources of law, as autonomous.” (§ 18)

13 QD (IRAQ) és AH (IRAQ v. SSHD
Egyéni (egyedi) fenyegetettség A Court of Appeal az Elgafaji ítélet és 43 §-át szó szerint és egyetértően idézi. Fegyveres konfliktus értelmezése (ha nem nemzetközi humanitárius jog) „Ha a 15(c) fő célja az hogy ideiglenes oltalomhoz juttassa azokat az embereket, akiknek a biztonságát a megkülönböztetés nélküli erőszak komolyan fenyegeti, akkor nem számít az, hogy az erőszak kiváltója két vagy több harcoló fél (amit a ‘konfliktus’ alapesetben sugall) vagy egyetlen entitás vagy fél.” 34 §

14 JOINED CASES C-175/08, C-176/08, C-178/08 AND C-179/08  SALAHADIN ABDULLA AND OTHERS Mazák főtanácsnok véleménye szeptember 15. Az ügy C‑175/08 Aydin Salahadin Abdulla v Bundesrepublik Deutschland; C‑176/08 Kamil Hasan v Bundesrepublik Deutschland; C‑178/08 Ahmed Adem, Hamrin Mosa Rashi v Bundesrepublik Deutschland; C‑179/08 Dler Jamal v Bundesrepublik Deutschland előzetes döntéshozatali kérdés a német Bundesverwaltungsgericht-től) Jelentősége: A bíróság dönteni fog arról mi a teendő, ha az eredeti üldözési okok megszűntek, de újabbak, vagy kiegészítő védelemre jogosítottság merül fel, arról, hogy az eredeti okok megszűnésén túl vannak-e további feltételei a státusz megvonásának, dönt a bizonyítási teher megoszlásáról a kérelmező és az állam között, valamint annak szintjéről. Kiderül, mi a szerepe az általánosan bizonytalan helyzetnek a nemzetközi védelemre jogosultságban. Értelmezik a „ hatékony védelem” és a „védelmező” fogalmait. A tényállás: Négy egyesített ügy, 5 iraki személy, akik 1999 és 2002 között érkeztek Németországba, mindannyian menekült státuszt kaptak a Szadám Husszein alatt fenyegető üldöztetés miatt, s e státuszukat az üldözésre alapot adó okok megszűnésére hivatkozva ben megszüntették. Múltbeli sérelmek (a súlyos sérelem tényleges veszélynek feltételezését megalapozó okok): Lényegében az általánosan bizonytalan helyzet Irakban, az állandó fenyegetettség

15 A Bundesverwaltungsgericht kérdései (nem szószerint)
JOINED CASES C-175/08, C-176/08, C-178/08 AND C-179/08  SALAHADIN ABDULLA AND OTHERS Mazák főtanácsnok véleménye szeptember 15 A Bundesverwaltungsgericht kérdései (nem szószerint) Megszűnik-e a státusz ha a jól megalapozott félelem eredeti okai megszűntek és nincs is más, a K.I. 2(c) szerinti ok? Ha nem szűnik meg, milyen továbi feltétleknek kell teljesülniük? Kell egy védelmet nyújtó szereplő? Elegendő-e ha nemzetközi csapatok segítségével tud csak védelmet nyújtani? A menekültet súlyos sérelem se fenyegesse? A biztonsági helyzet legyen stabil és az általános életkörülmények biztosítsák a minimális életszínvonalat legalább? Ha új, üldöztetés alapjául szolgáló körülmények vannak, mi a bizonyítási szint? Ugyanaz mint az első elismerésnél, vagy más? Alkalmazható-e a K.I. 4§ (4) bekezdésben előirányzott bizonyítási teher-könnyítés?

16 A K.I. 11 § két követelményt támaszt: - megszűntek a körülmények
Mazák javaslatai 1. és 2. kérdésre, együtt: A K.I.: célja az emberi méltóság és az alapvető jogok védelme valamint a menedékhez való jog (Alapjogok Chartája) érvényre juttatása (§ 42) A K.I. 11 § két követelményt támaszt: - megszűntek a körülmények - Az ország védelme nem elutasítható (van védelem) Az eredeti okok megszűnése nem elegendő – kell az hogy a körülmények jelentősen és maradandóan (significant and non-temporary) változzanak meg. (§§ 42-64) A megszűnési feltételeit „óvatosan, az emberi méltóság teljes tiszteletbentartásával kell értelmezni” (§ 45) Nincs meg a védelem ha a helyzet nem nyugodt vagy kiszámíthatatlan vagy ha az alapvető emberi jogokat súlyosan sértik és ezek alapján a személy ismét menekült-státuszért folyamodhatna (§ 57) A védelem nyújtható multinacionális csapatokkal, ha azok mandátuma a nemzetközi közösségtől „például az ENSZ-től” származik (§ 58) 57. „If the situation in the country of nationality is unsettled or unpredictable or there are severe violations of basic human rights which could lead the individual in question to seek once again refugee status, the change in circumstances cannot, in my view, be considered significant and non-temporary in nature and indeed the level of protection mandated by Article 7(2) of Directive 2004/83 is clearly unavailable or ineffective.”

17 Mazák javaslatai A menekült státusz megszűnhet akkor is, ha súlyos sérelem (15§) fenyeget (§ 60.) a biztonsági helyzet nyugodtsága (2. kérdés, 3. alkérdés ) a védelem meglétének az összetevő eleme - kell a védelmet ellátó szereplő, aki hatalmat gyakorol, eszközei vannak és a jog és a rend minimumát fenntartja. A kiegészítő védelemről önálló eljárásban kell dönteni a státusz megszűnése után (§ 76 (2)) Hogyan lehetne ezt Magyarországon? – NB 3. Kérdésre válasz: ha a félt üldöztetésnek van köze a korábbihoz: könnyített bizonyítási teher, ha nincs, teljes bizonyítás There must therefore be an actor of protection which has the authority, organisational structure and means, inter alia, to maintain a minimum level of law and order in a refugee’s country of nationality.

18 A 15 cikk bekezdéseinek logikája, viszonya egymáshoz
Rendelkezés Az egyéniesítés mértéke Preambulum 24. Bek A kiegészítő védelem biztosítása a Genfi Egyezményben meghatározott menekültvédelmi rendszerhez képest kiegészítő és pótlólagos jellegű. 15. cikk 25. bek. E kritériumok a tagállamok emberi jogi okmányok alapján fennálló nemzetközi kötelezettségein és a fennálló gyakorlatokon alapulnak. a) halálbüntetés kiszabása vagy végrehajtása; vagy A kérelmező „konkrétan egy meghatározott típusú sérelem veszélyének van kitéve”(Elgafaji, 32. pont) b) kínzás vagy embertelen, illetve megalázó bánásmód vagy büntetés alkalmazása a kérelmezővel szemben a származási országban; vagy 26.Bek Valamely ország lakosságát vagy lakosságának bizonyos csoportját rendszeresen fenyegető veszélyek önmagukban általában nem keletkeztetnek olyan egyéni fenyegetettséget, amely súlyos sérelemként minősülne. c) nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő megkülönböztetés nélküli erőszak következtében polgári személy életének vagy sértetlenségének súlyos és egyedi fenyegetettsége Nincs szükség arra, hogy személyes tulajdonságai tegyék a fenyegetés cél-pontjává – A területen va-ló puszta jelenlét az élet vagy a sértetlenség sérel-mének valós kockázatát hordozza (Elgafaji, 35 és 43.pont) Elgafaji, 32 pont: in Article 15(a) and (b) of the Directive, cover situations in which the applicant for subsidiary protection is specifically exposed to the risk of a particular type of harm.

19 Problémák a 15 cikkel Probléma Válasz Példa:
súlyos sérelem elszenvedésének a tényleges veszélye fenyeget 2. cikk és 15. cikk együtt (real risk of → a serious threat) QD és AH v SSHD nincs kettős „gyengítés” A tényleges veszély = fenyegetettség Autóbomba a piacon; emberekre célzó mesterlövészek (QD és AH v. SSHD, 27. pont) Egyéni fenyegetettség – megkülönböztetés nélküli erőszak (indivdual threat – indiscriminate violence) Elgafaji: az ilyen fenyegetettség fennállása kivételesen bizonyítottnak tekinthető, amikor a … megkülönböztetés nélküli erőszak …olyan nagyfokú, hogy …a polgári személy pusztán [a visszaküldés célországának] területén való tartózkodása miatt [az életét és a sértetlenségét érő fenyegetés] tényleges veszélyének lenne kitéve. Ld. még NA v. Egyesült Királyság, EJEB 25904/07 ügy, 115. pont Fegyveres konfliktus mit jelent? = szembenálló felek vagy = egy erőszakkal élő szereplő Cseh Közigazgatási legfelsőbb Bíróság: Genf II jkv + „Tadic” QD és AH v SSHD : nem humanitárius jog! Saját értelem. NA v UK, 114. pont … a general situation of violence will not normally in itself entail a violation of Article 3 in the event of an expulsion (see H.L.R., cited above, § 41). Indeed, the Court has rarely found a violation of Article 3 on that ground alone… 115. From the foregoing survey of its case-law, it follows that the Court has never excluded the possibility that a general situation of violence in a country of destination will be of a sufficient level of intensity as to entail that any removal to it would necessarily breach Article 3 of the Convention. Nevertheless, the Court would adopt such an approach only in the most extreme cases of general violence, where there was a real risk of ill-treatment simply by virtue of an individual being exposed to such violence on return. 116.  Exceptionally, however, in cases where an applicant alleges that he or she is a member of a group systematically exposed to a practice of ill-treatment, the Court has considered that the protection of Article 3 of the Convention enters into play when the applicant establishes that there are serious reasons to believe in the existence of the practice in question and his or her membership of the group concerned (see Saadi v. Italy, cited above, § 132). In those circumstances, the Court will not then insist that the applicant show the existence of further special distinguishing features if to do so would render illusory the protection offered by Article 3. This will be determined in light of the applicant’s account and the information on the situation in the country of destination in respect of the group in question (see Salah Sheekh, cited above, § 148). The Court’s findings in that case as to the treatment of the Ashraf clan in certain parts of Somalia, and the fact that the applicant’s membership of the Ashraf clan was not disputed, were sufficient for the Court to conclude that his expulsion would be in violation of Article 3. 117.  In determining whether it should or should not insist on further special distinguishing features, it follows that the Court may take account of the general situation of violence in a country. It considers that it is appropriate for it to do so if that general situation makes it more likely that the authorities (or any persons or group of persons where the danger emanates from them) will systematically ill-treat the group in question (see Salah Sheekh, § 148; Saadi v. Italy, §§ 132 and 143; and, by converse implication, Thampibillai, §§ 64 and 65; Venkadajalasarma, §§ 66 and 67, all cited above). _________________________________ QD és AH: In our judgment “risk” in article 2(e) overlaps with “threat” in article 15(c), so that the latter reiterates but does not qualify or dilute the former. As a matter of syntax this no doubt has its problems, but as a matter of law and common sense it does not. Tribunals will of course need to address them in the light of the ECJ’s ruling, but as a single, not a cumulative, contingency.

20 Egyéniesítés és az erőszak mértéke Elgafaji, 39. pont
Az egyéniesítettség mértéke Magas Alacsony A megkülönböztetés nélküli erőszak intenzitása Alacsony Magas

21 Elgafaji, 43 § „a kiegészítő védelmet kérő élete vagy személyes sértetlensége elleni súlyos és egyedi fenyegetettség fennállásának nem előfeltétele az, hogy e személy bizonyítsa: a személyes helyzetére jellemző tényezők miatt konkrétan célba vették” „the existence of a serious and individual threat to the life or person of an applicant for subsidiary protection is not subject to the condition that that applicant adduce evidence that he is specifically targeted by reason of factors particular to his personal circumstances” Das Vorliegen einer ernsthaften individuellen Bedrohung des Lebens oder der Unversehrtheit der Person, die die Gewährung des subsidiären Schutzes beantragt, setzt nicht voraus, dass diese Per-son beweist, dass sie aufgrund von ihrer persönlichen Situation innewohnenden Umständen spezifisch betroffen ist.

22 A „fegyveres konfliktus” értelmezése
Humanitárius jog Szélesebb értelem Genf, II jkv. 1 cikk 1 bek Szervezett fegyveres csoport és állami fegy-veres erők között felelős parancsnokság alatt állnak ellenőrzést gyakorol-nak az ország területé-nek egy része felett folyamatos és össze-hangolt harci tevé-kenységet hajtanak végre. Genf, II jkv. 1 cikk 2 bek (tartalma) zavargások és feszültségek során előálló helyzetek, mint például zendülés, elszigetelt vagy szórványos erőszakos cselekmények és egyéb hasonló természetű cselekmények, minthogy azok nem fegyveres konfliktusok. Tadić kritérium elhúzódó fegyveres erőszak és szervezett fegyveres csoportok léte „A 15 c cikkben szereplő ‘nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktus’ kifejezésnek önálló jelentése van, amely elég tág ahhoz, hogy bármely megkülönböztetés nélküli erőszakot magába foglaló helyzetre kiterjedjen, akár egy vagy több harcoló fél okozza, akár egy állam, amennyiben eléri az Elgafaji ügyben az Európai Bíróság által leírt szintet” „[T]he phrase ‘situations of international or internal armed conflict’ in article 15(c) has an autonomous meaning broad enough to capture any situation of indiscriminate violence, whether caused by one or more armed factions or by a state, which reaches the level described by the ECJ in Elgafaji.” QD és AH v SSHD, 35.pont 1989. évi 20. törvényerejű rendelet a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben augusztus 12-én kötött Egyezmények I. és II. kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről II jkv 1 (2) shall not apply to situations of internal disturbances and tensions, such as riots, isolated and sporadic acts of violence and other acts of a similar nature, as not being armed conflicts ________________ The Supreme Administrative Court of the Czech Republic has decided its first “Art. 15(c) case“. This decision should be referred to as Judgment of the Supreme Administrative Court of the Czech Republic of 13 March 2009, No. 5 Azs 28/2008. Ott: fegyveres konflikuts, mint baloldali dobozban ___________________________________________ The test for determining the existence of an armed conflict was set out by the Appeals Chamber in the Tadić Jurisdiction Decision: [A]n armed conflict exists whenever there is a resort to armed force between States or protracted armed violence between governmental authorities and organized armed groups or between such groups within a State. International humanitarian law applies from the initiation of such armed conflicts and extends beyond the cessation of hostilities until a general conclusion of peace is reached; or, in the case of internal conflicts, a peaceful settlement is achieved. Until that moment, international humanitarian law continues to apply in the whole territory of the warring States or, in the case of internal conflicts, the whole territory under the control of a party, whether or not actual combat takes place there.72   38. This test serves to distinguish non-international armed conflict from banditry, riots, isolated acts of terrorism, or similar situations.73 The Trial Chamber must determine whether (i) the armed violence is protracted and (ii) the parties to the conflict are organized. ___________________________________________________ We consider that the Directive has to stand on its own legs and to be treated, so far as it does not expressly or manifestly adopt extraneous sources of law, as autonomous. It is not necessary, this being so, to track in KH the effects of the AIT’s erroneous premise, but we accept broadly Mr Husain’s submission that it led them to construe “indiscriminate violence” and “life or person” too narrowly, to construe “individual” too broadly, and to set the threshold of risk too high. QD and AH, point 18 referring toUKAIT in KH

23 A felteendő kérdés QD és AH v SSHD alapján
Az adott országban vagy annak jelentős részében olyan magas szintű-e a megkülönböztetés nélküli erőszak, hogy megalapozottan feltételezhető, hogy a kérelmező, pusztán a jelenléte révén az életét vagy a személyét fenyegető reális veszélynek lenne kitéve? Is there in Iraq or a material part of it such a high level of indiscriminate violence that substantial grounds exist for believing that an applicant such as QD or AH would, solely by being present there, face a real risk which threatens his life or person? (point 40.)

24 Befogadott - oltalmazott
„A menekültügyi hatóság álláspontja szerint tehát egy ország lakosságát agy annak bizonyos csoportjait rendszeresen fenyegető veszély önmagában az oltalmazotti státuszt nem, kizárólag a visszaküldési tilalom megállapítását alapozza meg” Dr. Végh Zsuzsanna főigazgató levele a Helsinki Bizottság társ-elnökének, Pardavi Mártának, október 30.

25 Oltalmazott - befogadott
befogadott: aki az állampolgársága - hontalan eseten a szokásos tartózkodási helye - szerinti országba átmenetileg azért nem küldhető vissza, mert ott halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve, = MET 61§ a) és b) tartalma = oltalmazott … de nem jogosult sem menekültkénti vagy hontalankénti elismerésre, sem ideiglenes vagy kiegészítő védelemre (azaz oltalmazotti státuszra) mert a MET 15 § szerinti kizáró okok állnak fenn (esetleg: mert a státuszról lemondott) 15. § Nem lehet oltalmazottként elismerni azt a külföldit, a) akiről megalapozottan feltételezhető, hogy aa) nemzetközi dokumentumokban meghatározott béke elleni, háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményt követett el; ab) olyan bűncselekményt követett el, amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli; ac) az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző bűncselekményt követett el; b) akinek a Magyar Köztársaság területén való tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti.

26 Egyéniesítés (individualisation, singling out)
Hathaway, 2003 kritizálja a K.I.-t: „There is no clear recognition that a well-founded fear of being persecuted does not require targeting or individualized risk, but may be established where the individual concerned demonstrates risk to a group of persons defined by a Convention ground of which he or she is found to be a member.” (14.o.) Konvenciós státuszról mondja, de kiegészítő védelemre is igaz. In the 1996 European Union Joint Position, O.J. L63, 13 March 1996 (“EU Joint Position”), at Art. 2, it was expressly observed that “[i]n practise it may be that a whole group of people are exposed to persecution. In such cases, too, applications will be examined individually, although in specific cases this examination may be limited to determining whether the individual belongs to the group in question”.

27 Egyéniesítés – EJEB , N.A. v UK, No 25904/07 – Ítélet: 2008 július 17
116.  Exceptionally, however, in cases where an applicant alleges that he or she is a member of a group systematically exposed to a practice of ill-treatment, the Court has considered that the protection of Article 3 of the Convention enters into play when the applicant establishes that there are serious reasons to believe in the existence of the practice in question and his or her membership of the group concerned (see Saadi v. Italy, cited above, § 132). In those circumstances, the Court will not then insist that the applicant show the existence of further special distinguishing features if to do so would render illusory the protection offered by Article 3. 7.  The applicant entered the United Kingdom clandestinely on 17 August 1999 and claimed asylum the next day. He stated that he feared ill-treatment in Sri Lanka by the Sri Lankan army and the Liberation Tigers of Tamil Eelam (“the LTTE”). He explained that he had been arrested and detained by the army on six occasions between 1990 and 1997 on suspicion of involvement with the LTTE. Following his last detention he went into hiding until his family managed to fund his journey to the United Kingdom. He feared the LTTE on account of their adverse interest in his father who had done some work for the army. They had also tried to recruit the applicant on two occasions in 1997 and 1998. __________________ The Court has since applied Rule 39 in respect of three hundred and forty-two Tamil applicants who claim that their return to Sri Lanka from the United Kingdom would expose them to ill-treatment in violation of Article 3 of the Convention. (Miutána bság kérte a UK-t hogy fügesszék fel a kiutasításokat, de aUK nem tett eleget.

28 Összefoglalás – az egyéniesítés, a „kipécézés”, a singling out (individual threat) elleni érvek
Genfi egyezmény – K.I. 15 § (b), K.I. 15 § (c) Genf: A csoport üldözése (alapvető jogainak sérelme) és a csoporthoz tartozás igazolása elég a menekült státusz elismeréséhez – Hathaway Kiegészítő védelem 15 § (b) = Emberi Jogok Európai Egyezménye 3 cikk, kínzás, embertelen és megalázó bánásmód vagy büntetés: kivételes esetben az ilyen bánásmódot elszenvedő csoport puszta tagsága elég a védelemhez (hazaküldés tilalmához), ha az egyéni megkülönböztetettség bizonyításának megkövetelése a 3. cikk szerinti védelmet illuzórikussá tenné. (NA v UK, EJEB és egyetértően QD és AH a Court of Appeal előtt) 15 c: A súlyos és egyedi fenyegetettség akkor is megvalósul, ha a megkülönböztetés nélküli erőszak olyan nagyfokú, hogy a személy élete és testi épsége veszélyben forog kizárólag az adott területen való tartózkodása miatt. (Elgafaji és QD és AH a Court of Appeal előtt)

29 Összefoglalás - a fegyveres konfliktus kiterjesztő értelmezése
A kiegészítő védelemnek nem előfeltétele, hogy a származási ország egy részében vagy egészében a nemzetközi humanitárius jogi értelemben vett fegyveres összecsapás folyjon, még arra sincs szükség, hogy két szembenálló fél legyen azonosítható, elegendő egy (állami vagy épp azzal szembenálló) szereplő. A 15 c-ben megnevezett „fegyveres konfliktus” úgy értelmezendő hogy a megkülönböztetés nélküli erőszakot egy vagy több felfegyverkezett fél okozza és intenzitása eléri az Elgafaji ügyben meghatározott mértéket.

30 Összefoglalás: kiegészítő védelem – befogadott státusz
Az oltalmazotti státuszra ( a kiegészítő védelemre) jogosítottsághoz nincs (feltétlenül) szükség arra, hogy az egyén személyében kipécézett legyen sem a kínzással, megalázó vagy embertelen bánásmóddal vagy büntetéssel fenyegetettség sem a megkülönböztetés nélküli erőszak által a személy életét és épségét veszélyeztető fenyegetettség esetén. Ezért az ilyen egyéni megkülönböztetettség hiánya nem lehet az oltalmazotti jogcím megtagadásának és a befogadotti státuszba szorításnak az alapja. A K.I. logikája szerint a puszta non-refoulement védelmet (a befogadotti státuszt) annak kell nyújtani, akivel szemben az oltalmazotti státuszból kizáró okok merülnek fel.

31 Jogesetek EiB: Meki Elgafaji, Noor Elgafaji és a Staatssecretaris van Justitie, között folyamatban levő ügy, előzetes döntéshozatal , C-465/07 „Elgafaji ügy” EiB: C‑175/08 Aydin Salahadin Abdulla v Bundesrepublik Deutschland; C‑176/08 Kamil Hasan v Bundesrepublik Deutschland; C‑178/08 Ahmed Adem, Hamrin Mosa Rashi v Bundesrepublik Deutschland; C‑179/08 Dler Jamal v Bundesrepublik Deutschland előzetes döntéshozatali kérdés a német Bundesverwaltungsgericht-től) (UK) Court of Appeal: QD (IRAQ) and AH (IRAQ v. SSHD [2009] EWCA Civ 620 Case No: 1. C5/2008/1706 & No. 2. C5/2009/0251

32 Szakirodalom H. Battjes: European Asylum Law and International Law, Leiden/Boston: Nijhoff Publishers, 2006, különösen: o N. Blake QC: ‘The Impact of the Minimum Standards Directive 2004/83/EC on National Case Law’ in: The Asylum Process and the Rule of Law (Netherlands, IARLJ; 2006) D. Bouteillet-Paquet (szerk): Subsidiary protection of refugees in the European Union: complementing the Geneva Convention?., Bruylant, Bruxelles, 2002 M. T. Gil-Bazo: ‘Refugee status, subsidiary protection and the right to be granted asylum under EC law’ (2006), New Issues in Refugee Research, UNHCR Working Paper No.136 ; J. F. Durieux Salah Sheekh is a Refugee New insights into Primary and Subsidiary Forms of Protection Refugee Studies Centre, Working Paper Series No. 49., Oxford, October 2008, G. Gilbert: ‘Is Europe Living Up to its Obligations to Refugees?’, 15 EJIL 980. o. J. Hathaway: What is in a label? 5 EJML, (2003) 1-21.o. H. Lambert: ‘The EU Asylum Qualification Directive, Its Impact on the Jurisprudence of the United Kingdom and International Law’ (2006) 55 ICLQ o.; R. Mandel: Protection Mechanism outside the 1951 Convention ('Complementary protection') UNHCR, 2005, Protection Policy Research Series PPLA/2005/02 (June 2005) J. McAdam: Complementary Protection in International refugee Law, OUP, 2007, különösen o. G. Noll: Evidentiary Assessment in Refugee Status Determination and the EU Qualification Directive (2006) 12 European Public Law 295. o.; S. Peers: Human Rights, Asylum and European Community Law 24 RSQ (2005) 24.o. H.Storey:The EU Refugee Qualification Directive: a Brave New World? 20 IJRL (2008)20(1) K. Zwaan (szerk.):The Qualification Directive: Central Themes, Problem Issues, and Implementation in Selected Member States (Nijmegen, 2007); UNHCR, ‘Annotated Comments on the EC Council Directive 2004/83/EC of 29 April 2004 ’, January 2005; UNHCR, Asylum in the European Union: A Study on the Implementation of the Qualification Directive, November 2007

33 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!
Nagy Boldizsár Tel.: Drótposta:


Letölteni ppt "A kvalifikációs irányelv 15 b és c cikke, az Elgafaji eset és az oltalmazotti és a befogadotti státusz összefüggései Nagy Boldizsár előadása a UNHCR által."

Hasonló előadás


Google Hirdetések