Általános iskolásoknak

Az előadások a következő témára: "Általános iskolásoknak"— Előadás másolata:

1 Általános iskolásoknak
Könyvtár-használat Általános iskolásoknak

2 „… a könyvek száma végtelen, a te éveid pedig végesek, s óráidat s napjaidat oly sok egyéb foglalatosság kívánja magának. Mint az üres beszédû társalkodót: úgy kerüld a tartalmatlan könyvet. Sõt ne végy kezedbe oly mûvet, mely a zseni lángjegyét homlokán nem hordja: a nagy író mûvét pedig mély figyelemmel tanuld keresztül. Így az olvasásnak szentelt órák nem lesznek elveszve.” Kölcsey

3 Tartalomjegyzék - Kattints arra az elemre, amelyikről többet szeretnél megtudni! -
Használati útmutató A könyvtár Dokumentumok, állományrészek a könyvtárban A könyv Könyvtári ábécé Katalógus Bibliográfia Kislexikon

4 Mi a könyvtár? Hazánk főbb könyvtárai Célja, típusai (feladatai)
A könyvek és egyéb információhordozók, dokumentumok olvasására, művelődésre, tudományos kutatásra, gyakorlati tájékozódásra szánt és e célra meghatározott rendszerezési elvek szerint alkalmassá tett gyűjteménye, valamint ennek befogadására alkalmas épület és berendezés. Hazánk főbb könyvtárai Célja, típusai (feladatai) A könyvtár funkcionális terei Fontos tudnivalók T

5 Hazánk főbb könyvtárai 1.
Nemzeti könyvtárunk, az Országos Széchényi Könyvtár a budai várban Budapest: Egyetemi Könyvtár T

6 Hazánk főbb könyvtárai 2.
Magyar Tudományos Akadémia könyvtára Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár T

7 A könyvtár Célja: Típusai: T nemzeti tankönyvtár megyei iskolai
Az információkat, a könyveket és más információhordozókat a használók, olvasók rendelkezésére bocsássa. Típusai: szakkönyvtár tankönyvtár iskolai fiók gyermek elektronikus nemzeti megyei közművelődési városi települési községi T

8 A könyvtár funkcionális terei
Raktár ellenőrzési pont kölcsönzési pont tájékoztató övezet médiatár folyóirat olvasó segédkönyvtár olvasóterem külön gyűjtemény szabadpolcos könyvválasztó övezet T

9 Fontos tudnivalók! T Belépési nyilatkozat Előjegyzés Kölcsönzés
Beiratkozás Belépési nyilatkozat Előjegyzés Kölcsönzés Könyvtári ábécé Könyvtárközi kölcsönzés Látogatójegy Olvasójegy T

10 Állományrészek a könyvtárban
A könyvtár tulajdonában levő (funkciójának, gyűjtőkörének) megfelelő dokumentumok összessége. Helyben használható Raktári állomány Védett állomány Kölcsö-nözhető Kézikönyvtár Szépirodalom Folyóirattár ismeretközlő irodalom Külön gyűjtemények Gyermekkönyvek Nem nyomtatott dokumentumok T Kislexikon

11 Dokumentumok Vizuális Auditív Audiovizuális T
Rögzített információt tartalmazó és az információ átadására szolgáló ismerethordozó. Vizuális Auditív Audiovizuális Mikrofilm Mikrofilmcsík Mikrofilmlap írásvetítő transzparens Diafilm Diakocka Grafika Fénykép Plakát Hanglemez Hangkazetta Zenei CD Hangosfilm Videofilm T Kislexikon

12 Tulajdonjogi szempontból
A könyv… Könyvtípusok Tulajdonjogi szempontból Formai elemek Magán Könyvtári Tartalmi elemek T

13 Ismeretterjesztő könyv
Könyvtípusok Szépirodalmi könyv Gyermekkönyv Tankönyv Ismeretközlő Kézikönyv Képeskönyv Mesekönyv Szakkönyv Ismeretterjesztő könyv Gyűjteményes mű Monográfia Szöveggyűjtemény (kresztomátia) Tanulmánykötet T

14 a könyv teste (belső rész)
A könyv formai elemei 1. kötéstábla gerinc a könyv teste (belső rész) T

15 A könyv formai elemei 2. A könyvtest
Védőlap Előzéklap Oldal - oldalszám Címlap 310 Címoldal Verzó A címlap adatai Szerző Cím - alcím Kiadásjelzés Kiadási adatok T Kislexikon

16 A könyv tartalmi elemei
Fülszöveg Tartalomjegyzék Bevezetés Előszó Fejezet Utószó Illusztráció Tábla Függelék Jegyzet Irodalomjegyzék Mutató Jegyzék Melléklet Lábjegyzet Hivatkozásjegyzék Tárgymutató Névmutató Időrendi mutató Képjegyzék Térképjegyzék Kislexikon T

17 Kézikönyvek Adattárak Atlasz Szótár Enciklopédia Lexikon T Általános
Szak Kis Nagy Általános Szak Egynyelvű Többnyelvű Általános Szak Kis Nagy T Kislexikon

18 Ismeretközlő művek - csoportosítása -
Általános művek Filozófia, lélektan Vallás, mitológia Társadalomtudományok Eredetileg a Nyelvtudományok helye Matematika és természettudományok Alkalmazott tudományok Művészet, játék, sport Nyelv és irodalom Földrajz, életrajz, történelem Egyes könyvtárak ezt a csoportot a 8. csoportba helyezték át!! T

19 Az enciklopédia és a lexikon összehasonlítása
Enciklopédia Lexikon Jellemzője: A legfontosabb ismeretek szakszerű, tömör, összefüggő leírása A legfontosabb ismeretek szakszerű, tömör, betűrendes leírása Az anyag elrendezése: Rész az egészben betűrend Mikor használható? Valamely szakterület összefüggéseinek megismeréséhaz Gyors, rövid tájékozódáshoz Kiegészítő segédeszközök: Betűrendes mutató Tartalomjegyzék Kiegészítő kötetek Jelek és rövidítések táblázata Fajtái: Általános Minden tudományág fogalmai megtalálhatók benne, az emberi ismeretek minden ágára kiterjed, nem részletező Szak Egy-egy szakterület ismeretanyaga található benne, az általánosnál sokkal bővebb ismertetésben T

20 A könyvtári ábécé A latin ábécén alapuló, 28 betûbõl álló ábécé, amely a rövid és hosszú magánhangzókat nem különbözteti meg és külön betûként kezeli az összetett magyar mássalhangzók jegyeit. o ö p q r s t a b c d e f g h i j k l m n u ü v w x y z T

21 Katalógus Forma Típus T Cédula Kötet Számítógépes Betűrendes leíró
egy könyvtár állományát képező dokumentumok bibliográfiai leírásainak meghatározott szempontok szerint rendezett gyűjteménye. A könyvtári állomány feltárásának alapvető eszköze, biztosítja a dokumentumok különböző szempontok szerinti visszakereshetőségét. Egy könyvtár katalógusai rendszert alkotnak Forma Típus Cédula Kötet Számítógépes Betűrendes leíró Tárgyi Sorozati Szakkatalógus ETO Tárgyszó-katalógus Címszó Szerzői Kereszt T Kislexikon

22 Bibliográfia Formája Típusa Szerkezete T
Dokumentumokról készült, meghatározott rendben összeállított jegyzék, amely tartalmazza a mű azonosításához szükséges adatokat. Számba veszi a megjelent dokumentumokat vagy egy ismeretkör, tudományág irodalmát. A könyvtári tájékozódás, informálódás alapvető eszköze. A megjelenés formája szerint önálló vagy rejtett, időhatára szerint kurrens vagy retrospektív, témája szerint általános, szak vagy ajánló, gyűjtőköre szerint nemzeti vagy egyetemes, a feldolgozott irodalom szerint teljes vagy válogatott. A ~-t csoportosíthatjuk a feldolgozott dokumentumok típusa szerint is. Formája Típusa Szerkezete Önálló Rejtett Tétel Mutató Számítógépes Rendezési elv Tematikus Cikk Szak Általános Retrospektív Kurrens T Kislexikon

23 Kislexikon a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v T

24 T Adatbázis: a számítógépen tárolt információk rendszerezett gyûjteménye Adattár: egy bizonyos témakör, tárgykör, tudományág adatainak rendezett gyûjteménye. Ténybeli (faktografikus) ismereteket tartalmaz, általában magyarázat, értelmezés nélkül. Ajánló bibliográfia: az olvasók egy meghatározott csoportja számára készített valamely céllal összeállított, válogató jellegû bibliográfia. Alcím: a mû címét követõ, azt kiegészítõ, magyarázó vagy módosító, a tartalmát közelebbrõl meghatározó szó, mondat vagy kifejezés. Állomány: a könyvtár tulajdonában levõ dokumentumok összessége, amelyek megfelelnek a könyvtár funkciójának. Alosztás: a fõtáblázati számok kiegészítése speciális ismertetõjegyet kifejezõ, a segédtáblázatokból származó számjegyekkel, illetve több fõtáblázati szám meghatározott szabályok szerinti összekapcsolása az ETO-ban. Általános enciklopédia: az ismeretek teljességének bemutatására törekvõ kézikönyv Általános könyvtár: minden közmûvelõdési könyvtárat idesorolunk. A tudományok minden területét képviselõ és szépirodalmi könyveket találsz benne.  Általános lexikon: az emberi ismeretek teljességét bemutató lexikális szerkesztésû kézikönyv  Általános szótár: olyan egy vagy kétnyelvû mû, amely az ismeretek egészére kiterjedõ címszavakat tartalmaz. Bemutatja azok különbözõ szinteken válogatott szókincsét, vagy egy nyelv szavait egy másik nyelv megfelelõ szavaival értelmezi.  Annotáció: rövid, pár soros ismertetés, tartalmi kivonat

25 T . Antológia: egy vagy több szerzõ mûveibõl válogatott és összeállított gyûjteményes kötet. Atlasz: térképek, illetve szemléltetõ képek könyv alakú gyûjteménye. Audiovizuális információhordozó: hangzó és képi információkat rögzítõ és továbbító információhordozó. Például: filmszalag, videokazetta, CD. Auditív dokumentum: hangdokumentum: bármely adathordozón, bármely eljárással rögzített hang, amely eszköz segítségével megszólaltatható.

26 T Beiratkozás: az az eljárás, melynek során a könyvtárat és szolgáltatásait igénybe venni akaró személy megismeri a szolgáltatások módját és feltételeit, és nyilatkozatban vállalja a rájuk vonatkozó szabályok betartását. Ennek eredményeképpen könyvtári taggá válik. Belépési nyilatkozat: a könyvtárba való beiratkozáskor a belépõ írásbeli nyilatkozata, melyben vállalja, hogy a könyvtári szabályokat megtartja, az általa okozott kárt megtéríti. Besorolási adat: a bibliográfiai leírásban leírt olyan adat (szerzõi név, cím stb.), melynek alapján a katalóguscédula a katalógusban a helyére kerül, és onnan visszakereshetõvé válik. A ~ egységesített. Betûrend: egy írásrendszer betûinek általánosan elfogadott sorrendje. Betûrendes tárgymutató: Az ETO szakkatalógusban való tájékozódás segédeszköze. A szakkatalógusban elõforduló fogalmak betûrendjében tartalmazza az ETO jelzeteket, feltünteti a szinonimáját is. Ismeretközlõ mûvekben a mû végén a szöveg tartalmában való eligazodást segítõ tájékoztató egység. Betûrendi jel: alkotójáról Charles Ammi Cutterrõl Cutter-számnak is nevezik. Egy betûbõl és két számjegybõl – mely minden betûn belül újra kezdõdik, és a szerzõk nevének alfabetikus sorrendjében nõ – áll. Elsõsorban a könyvtárosok munkáját segítik a könyvek és a katalóguscédulák ábécé szerinti elhelyezésében. Betûrendes katalógus: a könyvtárban található könyvek és más információhordozók felsorolása. Fajtái: szerzõi, címszó-, tárgyszó-, sorozatok katalógusa.

27 T Bibliográfia: dokumentumokról készült, meghatározott rendben összeállított jegyzék, amely tartalmazza a mű azonosításához szükséges adatokat. Számba veszi a megjelent dokumentumokat vagy egy ismeretkör, tudományág irodalmát. A könyvtári tájékozódás, informálódás alapvető eszköze. A megjelenés formája szerint önálló vagy rejtett, időhatára szerint kurrens vagy retrospektív, témája szerint általános, szak vagy ajánló, gyűjtőköre szerint nemzeti vagy egyetemes, a feldolgozott irodalom szerint teljes vagy válogatott. A ~-t csoportosíthatjuk a feldolgozott dokumentumok típusa szerint is. Rendezhetjük betűrendben szakrendbe vagy tárgyszavak szerint. Bibliotéka: könyvtár Borítófedél: védőborítónak és kötéstáblának is nevezik. A könyv külső borítófedele.

28 T CD: neve a Kompaktlemez angol nyelvű megfelelőjének rövidítése. 8 vagy 12 cm átmérőjű, közvetlen elérésű tár, amely lézerfénnyel olvasható adatokat tartalmaz. A felületén kialakított spirális sávban találhatók a digitális formában tárolt adatok. CD-ROM: A csak olvasható kompaktlemez angol nyelvű megfelelőjének rövidítése. Cédulakatalógus: A könyvtári katalógus hagyományos megjelenési formája. A könyvtár dokumentumainak bibliográfiai adatait különálló katalóguscédulákon tárolja. Cím: szellemi alkotás megjelölésére szolgáló szó vagy rövid mondat, amely megkülönbözteti más alkotásoktól, s többnyire a mû tartalmára is utal, illetve az idõszaki kiadvány megjelölésére szolgáló szó vagy rövid mondat, amely megkülönbözteti más kiadványoktól. Címlap: A könyvnek az az oldala, amely a könyv legfontosabb bibliográfiai adatait tartalmazza. Az előzéklap és a szennycímlap után következik. Címlap adatai: Tartalmazza a könyv szerzõjét (szerkesztõjét, összeállítóját), a könyv fõ- és alcímét, többkötetes mû esetén a kötet számát, a kiadás számát, valamint a kiadó nevét és emblémáját, a megjelenés helyét és évszámát. Címoldal: a címlap rektója. Címszó: a szótárak, lexikonok tipográfiailag kiemelt szavai, amelyeket a szó jelentésének értelmezése vagy magyarázata követ. Címkatalógus: A betûrendes katalógus egy fajtája. A katalóguscédulák besorolása a címek betûrendjében történik. © Copyright: szerzõi, kiadói jog. Cutter-szám: lásd betűrendi jel.

29 T Digitális dokumentum: számítógéppel olvasható dokumentum. Előállításához és felhasználásához speciális technológiára, eszközre van szükség. Általában hálózaton is elérhető. Diszkográfia: hanglemezek adatainak leírása, hanglemezek jegyzéke. Dokumentum: rögzített információt tartalmazó és az információ átadására szolgáló ismerethordozó. Lehet nyomtatott, nem nyomtatott, audiovizuális, elektronikus.

30 T Egynyelvû szótár: egy adott nyelv irodalmi és köznyelvi szavait tartalmazó, az egyes szavak jelentésének értelmezését adó, a különbözõ jelentéseket példamondatokkal bemutató mû. Elektronikus folyóirat: minden olyan periódikum összefoglaló neve, amely számítógépes formában is megjelenik. Szigorúbb értelemben véve csak elektronikus kiadású, tehát nyomtatásban meg nem jelent és hálózaton terjesztett kiadványok tatoznak ide. Elektronikus könyvtár: számítógépes hálózaton elérhetõ, a dokumentumokat teljes szöveggel elektronikus formában tároló könyvtár. Életrajzi lexikon: olyan lexikon, amely a tudomány, a mûvészet, a közélet jelentõs személyiségeinek életrajzán kívül tartalmazza az adott személyre vonatkozó irodalmat és mûvei jegyzékét is. Ellenõrzési pont: a könyvtár bejáratának közelében található. Itt mûködik az olvasószolgálat, a kölcsönzés és a tájékoztatás. Közelében helyezik el a katalógusszekrényeket, illetve a számítógépes könyvtári katalógusok terminálját. Elõcímlap: lásd szennycímlap.  Élõfej: a könyv szövegrészétõl elválasztott, a lap felsõ részén elhelyezett felirat, amely a lexikonok, szótárak esetében, a lapon szereplõ elsõ és utolsó címszó feltüntetésére szolgál. Célja a mû használatának megkönnyítése. Elõjegyzés: a könyvtár azon szolgáltatása, amely során nyilvántartják az olvasók olyan kéréseit, melyek az éppen kikölcsönzött dokumentumra vonatkoznak. Elõszó: a könyv fõszövege elé írt, rendszerint rövid bevezetés, amelyben a szerzõ, kiadó vagy más szerzõ közli személyes mondanivalóját, méltatja a mûvet, utal a mû céljára, illetve kiadásának körülményeire, felsorolja a mû megértéséhez fontosnak tartott szempontokat, valamint kifejezi köszönetét a mû léthozásában segítkezõknek.

31 T Elõzéklap: keménytáblás könyveknél az elõzéklapok, más néven béléspapírok, kötik össze a könyvtestet (azaz a fûzött íveket) és a kötéstáblát. Enciklopédia: A kor tudományos ismereteinek egészét vagy részét bemutató kézikönyv. Az ismereteket a lexikonnál átfogóbb, nagyobb összefüggõ csoportokban tárgyalja. Az anyagot tárgyi összefüggésben vagy betûrendben tekinti át. Tartalomjegyzék és mutatók segítik használatát. Értelmezõ szótár: egy nyelv szavait ugyanazon nyelven, példákkal illusztrálva magyarázó szótár. Eseménytár: egy szakterület, ismeretterület vagy történelem eseményeit idõrendben tárgyaló mû. Etimológiai szótár: valamely nyelv szavainak jelentését, eredetét, történetét bemutató szótár. ETO – Egyetemes Tizedes Osztályozás: az ismereteket és hordozóikat rendszerező, a könyvtárakban alkalmazott mesterséges nyelvű hierarchikus osztályozási rendszer, amelyet a tizedes számok elvén alakítottak ki. A tudományokat tíz főosztályra, mindegyiken belül további tíz alosztályra, és tíz csoportra osztja. Főtáblázatból és segédtáblázatból áll. ETO-jelzet: a dokumentum tartalmát az ETO fő- és segédtáblázataiban szereplő fogalmakat tükröző jelzetekkel, illetve azok összekapcsolásával kifejező jel.

32 T Fedél: a kartonált (papírkartonnal borított, puhafedeles könyv) borítójának elnevezése. A fedél részei: első, gerinc és hátsó fedél. Fejezet: egy könyv nagyobb egységeink a neve, amelyeket önálló címmel, számozással vagy egyéb módon különítünk el egymástól. Fejléc: idõszaki kiadványok elsõ oldalán tipográfiailag kiemelt rész, amely a kiadvány címét, a közreadót és a kiadvány számát tartalmazza. Fiókkönyvtár: nem önálló, rendszerint kisebb könyvtár, amely egy központi könyvtár irányítása, igazgatása alá tartozik. Folyóirat: szabályos idõközökben, de évente legalább kétszer megjelenõ, évfolyamokra tagozódó idõszaki kiadvány, amely különbözõ szerzõktõl nem aktuális hírközlési szándékkal írt tanulmányokat, közleményeket és recenziókat tartalmazza. Folyóirat-olvasó: a könyvtár elkülönülõ része, ahol a folyóiratok, az idõszaki kiadványok kurrens és bekötött példányait teszik hozzáférhetõvé az olvasó számára. Folyóirat-szám: az idõszaki kiadványok adott évfolyamon megjelenõ egyes példányai. Megkülönböztetésükre az évfolyamon belüli sorszámok szolgálnak. Fonotéka: hangtár. A könyvtár hangzó anyagainak gyûjtõhelye. Funkcionális tér: a könyvtárnak azok az egymástól általában jól elkülöníthetõ terei, amelyeket sajátos feladathoz, tevékenységhez alakítottak ki. Függelék: Egy könyvnek a fõszöveget követõ és azt tartalmilag kiegészítõ része, amely statisztikai és egyéb táblázatokat, a fõszövegben érintett rendeleteket vagy más dokumentumokat tartalmazza. A ~ a járulékos részek egyike. Fül: a védõborító behajtott része. Fülszöveg: A védõborító behajtott részein elhelyezett rövid tájékoztatás a könyvrõl vagy annak szerzõjérõl.

33 T Gerinc: A könyvtestet összefogó kötésrész. ~-nak nevezzük továbbá a fedél, a kötéstábla és a védõborító középsõ, a könyvtest kötésrészét borító szalagját, amelyen a szerzõ, a könyv címe a kötetszám és a kiadó vagy annak emblémája áll. Gyermekkönyvtár: a 14 évesnél fiatalabb olvasók ellátására szervezett könyvtártípus. Gyermeklexikon: gyermekek számára készült, az emberi ismeretek egészét átfogó betûrendes ismerttár. A szócikkek, megfogalmazása igazodik a használók életkori sajátosságaihoz. Gyûjteményes kötet: több kisebb, többnyire különbözõ szerzõktõl származó mûvet, tanulmányt tartalmazó könyv.

34 T Hasáb: egy oldalon két vagy több egymással párhuzamosan, oszlopszerûen nyomtatott szöveg. Hátoldal: lásd verzó. Helybenhasználat: olyan könyvtári szolgáltatás, mely a könyvtári nyitva tartás ideje alatt biztosítja a gyûjtemény és az eszköz használatát. Helyben használható állomány: általában megkülönböztetõ jellel ellátott, a könyvtárárakban használható, de nem kölcsönözhetõ állomány. Helyismereti gyûjtemény: egy város, megye, vagy tájegység helyi vonatkozású dokumentumai, valamint azon írok és más neves személyiségek mûveinek gyûjteményei, akik az adott földrajzi-közigazgatási egységben születtek, vagy ott hosszabb ideig tevékenykedtek. Hetilap: hetenként megjelenõ, szakmai, politikai, illetve különbözõ társadalmi csoportokat vagy bárkit érintõ-érdeklõ témákat közzétevõ, legtöbbször színes újság. Hierarchia: szigorúan meghatározott alá- és fölérendeltségi sor. Hírlap: idõszaki kiadvány, amely szabályos idõközökben, hetente legalább egyszer jelenik meg, s a napi eseményeket közli, azokat értékeli és értelmezi. Hivatkozás: a felhasznált források közlése. Ez a tudományos kutatás, az eredményközlés, a forrásfelhasználás sarkalatos alaptörvénye. A felhasználás lehet szó szerinti vagy kivonatos, de a forrást mindig pontosan, világosan meg kell jelölni. Hivatkozási jegyzék: a szerzõ által a szövegben közvetve vagy közvetlenül felhasznált mûvek jegyzéke. Általában a fõszövegben csak jegyzetszám vagy szimbólum jelzi a hivatkozást, a hivatkozott mûvek bibliográfiai adatait a fejezet vagy szöveg végi jegyzetben kerülnek közlésre. Homlokoldal: lásd rektó. Hungarikum: bármely magyar vonatkozású dokumentum: a mindenkori Magyarország területén kiadott vagy magyar nyelven bárhol megjelentetett, vagy magyar szerzõk bárhol, bármilyen nyelven elõállított, illetve keletkezett dokumentumok vagy tartalmukban magyar vonatkozású dokumentumok.

35 T Idézési szabály: a szó szerinti átvételre vonatkozó, hivatkozási kötelezettség: az idézet a szerzõ nevének, mûve címének és az átvett szöveget tartalmazó oldal számának kötelezõ közlése. Idézet: idegen szerzõ mûvébõl átvett szó szerinti kifejezés. Idõszaki kiadvány: bizonyos idõszakokban, elõre meg nem határozott ideig megjelenõ nyomdai termék. Az ~-ok egymás után következõ számokból, évfolyamokból, kötetekbõl, füzetekbõl vagy más folyamatos részegységekbõl állnak, rajtuk sorszámozás vagy keltezés szerepel. Illusztráció: a mû egészében, tehát a fõszövegben vagy a járulékos részekben elhelyezett mûvészi értékû kép, fénykép, rajz, festmény vagy egyéb grafikai ábrázolás. Illusztrátor: az a személy, ki a dokumentumban elhelyezett illusztrációt alkotta. Index: lásd mutató. Információ: az adatokon végrehajtott gondolati mûveletek értelmezett eredménye, ami ismeretnyereséget, tudásnövekedést, ill. a bizonytalanság csökkenését jelenti. Értelmezett adat. Információhordozó: lásd dokumentum. Interaktív: Latin eredetû szóösszetétel, jelentése: kölcsönös tevékenység. Az ~ média kifejezésben a számítógép párbeszédes üzemmódjára utal. Irodalomjegyzék: a mû írása során forrásként felhasznált munkák felsorolása a mû végén. Útmutatást is ad azok részére, akik többet szeretnének tudni a tárgyról. Iskolai könyvtár: a közoktatási intézmény, nevelési intézmény tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs központja. Gyûjteménye azokat az információhordozókat, információkat tartalmazza, amelyeket az iskola oktató-nevelõ tevékenysége hasznosít, befogadva és felhasználva a különbözõ rögzítési, tárolási, keresési technikákat. Ismeretközlõ irodalom: ismeretek rögzítésének, átadásának igényével írt, a valóságot pontosan tükrözõ mûvek csoportja.

36 T Ismeretközlõ mû: bármeny a tudományokról, azok alkalmazásáról, valamely szakmáról vagy ismeretágról szóló mû, függetlenül a tartalom, illetve a nyelvi megformálás szintjétõl. Ismeretterjesztõ folyóirat: olyan folyóirat, amely érdeklõdõ laikusok számára mutatja be egy-egy tudományos, közéleti, politikai szakterület problémáit. Ismeretterjesztő mű: természet- és társadalomtudományi, művészi és politikai ismereteket, kutatói eredményeket nem szakmabeliek számára közlő művek. Szintjüket tekintve lehetnek alapfokúak, illetve magas szintűek. ISBN szám: (INTERNATIONAL STANDARD BOOK NUMBER) könyvek nemzetközi, egyedi azonosító száma. ISSN szám: (INTERNETIONAL STANDARD SERIAL NUMBER) időszaki kiadványok nemzetközi azonosító száma.

37 T Járulékos részek: a könyvborító és a fülszöveg mellett a könyv harmadik nagyobb egysége. Részei: címnegyed, tartalomjegyzék, mottó, ajánlás, elõszó, utószó, függelék, bibliográfia, szakkifejezések jegyzéke, mutatók, hibajegyzék. Jelzet: általában raktári jelzetet értünk alatta, amely meghatározza az egyes dokumentum könyvtári helyét. Különbözik ettõl a szakjelzet, amely a dokumentum tartalmára utal, vagyis egy osztályozási rendszer szerinti helyét mutatja.

38 T Katalógus: egy könyvtár állományát képező dokumentumok bibliográfiai leírásainak meghatározott szempontok szerint rendezett gyűjteménye. A könyvtári állomány feltárásának alapvető eszköze, biztosítja a dokumentumok különböző szempontok szerinti visszakereshetőségét. Egy könyvtár katalógusai rendszert alkotnak. Katalóguscédula: 125*75 mm méretű kartonlap, amely adott dokumentum azonosításához szükséges bibliográfiai és feltáró adatok összessége. Kétnyelvû szótár: a nyelvtanulás olyan segédeszköze, amely az egyik nyelven megadott címszavak másik nyelvû formáját, jelentését, kiejtési módját közli. Gyakran megadják a legfontosabb ragozási formákat, szóalakokat. Tartalmazhat kiejtési, ragozási táblázatokat is. Kézikönyv: egy szakterület vagy tudományág egészét rendszerbe foglaló, módszeresen áttekintő, általában nagyobb terjedelmű kiadvány. Kézikönyvtár: a kézi- és segédkönyvek, gyakran használt dokumentumok nem kölcsönözhetõ gyûjteménye. Kéziszótár: közepes terjedelmû, a szókészlet általánosan használt részét magába foglaló segédkönyv. A kétnyelvû kéziszótárak a mai beszélt és írott nyelv modern és élõ szavait, kifejezésformáit közlik. Kiadó: az a természetes vagy jogi személy, aki a dokumentumot közzéteszi, valamint elõállításáért és terjesztéséért felelõsséget vállal. Kisenciklopédia: az emberi ismeretek egészét vagy részét röviden, átfogóan tárgyaló segédkönyv. Kislexikon: olyan betûrendes ismerettár (általános vagy szakirányú) amely a címszavakat rövid, tényszerû szómagyarázattal mutatja be. Kolofon: eredetileg zárósorok a középkori kézirat végén, amelyek a könyv legfontosabb adatait tartalmazták. A mai értelemben a ~ az a záradék, amely a kiadvány kiadására és előállítására vonatkozó lényeges adatokat tartalmazza. A ~ a könyv utolsó lapján, esetleg a címlap verzóján helyezhető el.

39 T Kölcsönzés: a legáltalánosabb könyvtári tevékenység: az állomány e célra szolgáló egységeinek az olvasók részére való átadása, hogy ezeket otthon használhassák. Kölcsönözhetõ állomány: a könyvtári állomány azon egységeit, melyeket a beiratkozott olvasók a könyvtárból elvihetnek, és otthon használhatnak. Könyvborító: a fedél, kötéstábla és a védõborító összefoglaló neve. Könyvtár: a könyvek és egyéb információhordozók, dokumentumok olvasásra, mûvelõdésre, tudományos kutatásra, gyakorlati tájékozódásra szánt és e célra meghatározott rendszerezési elvek szerint alkalmassá tett gyûjteménye, valamint ennek befogadására alkalmas épület és berendezés. Bizonyos szempontok szerint összeválogatott, megõrzésre és olvasásra szánt, feltárt és rendszerezett dokumentumgyûjtemény. Könyvtár funkcionális terei (egységei): a könyvtár különbözõ feladataihoz hozzárendelt terek. Könyvtárhasználati szabályok: a könyvtárhasználók jogai és kötelességei, melyeket a könyvtárhasználati szabályzat rögzíti. Könyvtári ábécé: a latin ábécén alapuló, 28 betûbõl álló ábécé, amely a rövid és hosszú magánhangzókat nem különbözteti meg és külön betûként kezeli az összetett magyar mássalhangzók jegyeit. Könyvtárközi kölcsönzés: a könyvtárak közötti együttmûködésen alapuló szolgáltatás. Célja, hogy bármely könyvtár olvasója számára az adott könyvtárból hiányzó dokumentumokat más hazai vagy külföldi könyvtárból átkéréssel hozzáférhetõvé tegye. Könyvtest: a könyv lapjai, azaz a kinyomtatott, összehajtott, összehordott és valamilyen módszerrel egymáshoz erõsített belívek összessége. Kötelespéldány: az országban elõállított dokumentumokból ingyenesen beszolgáltatott példány. Nemzeti könyvtárunk állományának gyarapításában van kiemelkedõ szerepe.

40 T Kötéstábla: kötött könyveknél a könyvtestet védõ, két táblalemezbõl és valamilyen (vászon, bõr, papír) táblaborítóból ragasztással készült borító. Kötet: könyv alakban bekötött lapok egységet alkotó része, illetve terjedelmes írásmûnek, sorozatnak egy-egy külön bekötött része. Közmûvelõdési könyvtár: (Közkönyvtár) olyan a helyi önkormányzat által fenntartott intézmény, amelynek feladata: ·                A gyûjtemény helyi igényeknek megfelelõ szolgáltatása, ·                Közhasznú információszolgáltatás, ·                Helyismereti információk és dokumentumok gyûjtése, ·                Az állomány szabadpolcos elhelyezése az olvasók igényeinek megfelelõen. Községi könyvtár: a községi önkormányzat által fenntartott, közmûvelõdési célokat szolgáló könyvtár. Kronológia: lásd eseménytár. Kulcsszó: a dokumentum szövegének alapvetõ tatalmait megnevezõ, lényegi elemeit kifejezõ szó vagy kifejezés. Olyan jellemzõ, jelentõs szó, amelyet egy dokumentum címébõl vagy szövegébõl választunk ki, és keresõ kifejezésként használunk. Kurrens: jelenleg is megjelenõ folyóirat, idõszakos kiadvány.

41 T Lábjegyzet: a szövegtükör alatt elhelyezett rövid szöveges megjegyzés. Lap: az ív hajtogatott része, két, fizikailag elválaszthatatlan oldalból (homlokoldal – rektó, hátoldal – verzó) áll. Látogatójegy: a könyvtár látogatását meghatározott ideig biztosító engedély. Kölcsönzésre nem jogosít fel, ellentétben az olvasójeggyel. Lektor: a könyvek szakmai bírálója. Leporelló: kisgyermekek számára kartonból készült, harmonikaszerûen összehajtható és szétnyitható képeskönyv. Lexikális jelek: a szöveges közlést helyettesítõ jelek a kézikönyvekben. Lexikon: az emberi ismerteket betûrendbe sorolva közlõ segédkönyv, amely a címszavakra vonatkozó információkat szómagyarázat formájában ismerteti. A keresést élõfejek segítik, a szócikkek közötti összefüggéseket utalókkal tárják fel.

42 T Magazin: többnyire színes nyomtatású, gazdagon illusztrált, szórakoztató és ismeretterjesztõ írásokat tartalmazó, széles olvasóközönségnek szánt idõszaki kiadvány. Magyar Elektronikus Könyvtár: MEK: olyan project és mozgalom, melynek az a célja, hogy „emberi erõvel, összefogással” összegyûjtse, rendszerezze, egységes formátumra hozza és minél több ember számára hozzáférhetõ módon szolgáltassa a gyûjtött teljes szövegû dokumentumokat. Média: a médium latin szó, jelentése közvetítõ. Többes számú alakja a média: közvetítõk. Általában a nem nyomtatott dokumentumokat nevezzük így. Médiatár: egyes könyvtártípusokban a nem nyomtatott dokumentumok, és használatukhoz, elõállításukhoz szükséges eszközök elhelyezésére szolgáló könyvtári egység. Megyei könyvtár: a megye székhelyén, a megyei önkormányzat intézményeként mûködõ központi könyvtár. Feladatai: ·   A megye egész területére vonatkozóan ellátja a kötelespéldányokkal és a könyvtárközi dokumentum-ellátással kapcsolatos feladatokat, ·        Szervezi a területén mûködõ könyvtárak együttmûködését, ·       Végzi, illetve szervezi a megye nemzeti és etnika kisebbségekhez tartozó lakosainak könyvtári ellátásait, ·        A települési könyvtárak tevékenységét segítõ szolgáltatásokat nyújt, ·        Szervezi a nyilvános könyvtárak statisztikai adatszolgáltatását, ·        Végzi az iskolán kívüli könyvtári továbbképzést és szakképzést.

43 T Melléklet: azok a térképek, táblázatok, képek, kották stb., amelyek nincsenek a könyvbe fûzve, attól fizikailag is elkülönülnek. A borítófedélhez erõsített tasakban vagy szalag alatt szokás õket elhelyezni. Multimédia: olyan számítógépes dokumentum, melyen két egymástól független médium (információközvetítõ közeg) van egyidejûleg jelen: egy idõtõl függõ (hang, animáció) és egy idõtõl független (szöveg, ábra, kép). Mutató: tudományos mûvek, szakkönyvek, tankönyvek egyik járulékos része. A betûrendes szójegyzék neve, amely megkönnyíti az anyagban való eligazodást. Típusai: névmutató, tárgymutató, földrajzi és évmutató.

44 T Napilap: naponta vagy hetente hatszor megjelenõ, a napi politikai, közéleti és egyéb eseményekrõl tájékoztató, ezeket az alkotásokat kommentáló, magyarázó újság. Nemzeti bibliográfia: egy ország területén megjelent valamennyi nyomtatott dokumentumot, a nem nyomtatott dokumentumok egy részét és az adott országra vonatkozó, külföldön megjelent dokumentumokat számba vevõ bibliográfia. Nemzeti könyvtár: egy ország központi könyvtára. Gyûjteménye a kulturális örökség része. Magyarország nemzeti könyvtára az Országos Széchenyi Könyvtár. Alapfeladatai: ·        Magyarországon keletkezett sajtótermékek gyûjtése, szétosztás, ·   A külföldön megjelent hungarikumok teljességre törekvõ gyûjtése, feltárása, megõrzése, elosztása, ·        Központi katalógus felállítása, ·        Nemzeti bibliográfia készítése, ·        A gyûjtemények archiválása és védelme, ·        A gyûjtemények rendelkezésre bocsátása elsõsorban helybenhasználat útján. Névmutató: ismeretközlõ mûvekben a könyv szövegét követõ járulékos részekben szereplõ összeállítás, amely a mûben elõforduló nevek betûrendes felsorolását, valamint a nevek mellett a megfelelõ oldalszámot közli. Nyilvános könyvtár: minden állampolgár által igénybe vehetõ könyvtár.

45 T Oldal: a könyv lapjainak egyik felülete, lehet homlokoldal (rektó) vagy hátoldal (verzó). A könyv terjedelmének alapegysége. Olvasójegy: olvasói igazolvány, amely kölcsönzésre is feljogosít. Olvasószolgálat: a könyvtárak mindazon tevékenysége, amely az olvasók tájékoztatását, könyvvel vagy más dokumentummal való ellátását szolgálja. Olvasóterem: a könyvtár funkcionális tere, ahol a könyvtári dokumentumokat helybe lehet használni. Osztályozás: a dokumentumok tartalom szerinti csoportosítása. Õrjegy: a szabadpolcos állomány kötetei közötti válogatás során a raktári rend megõrzését elõsegítõ eszköz.

46 T Periodika: idõszaki kiadvány.

47 T Raktári állomány: a könyvtár tulajdonában levõ dokumentumok azon egységei, amelyek nem állnak közvetlenül a szabadpolcon az olvasók rendelkezésére. Raktári jelzet: a könyvön és a katalóguscédulán található jelzet, amely kijelöli a könyvtári egység helyét a szabadpolcon, illetve a raktárban. Raktári rend: az az elv, illetve mód, mely szerint a könyveket a polcokon elhelyezik. A szabadpolcos könyvtári terekben általában az ETO szerinti tematikus elrendezés, ezen belül a szerzõk vezetéknevének ábécé-rendje érvényesül. Rektó: mag a szorosan vett belsõ címoldal, a címlap „színe”, elsõ oldala a lapozás irányában haladva. Rendszó: a besorolási adat elsõ eleme, amely alapján a bibliográfiai tétel rendezhetõ és visszakereshetõ. Retrospektív bibliográfia: hosszabb vagy rövidebb idõszak irodalmának visszatekintõ bibliográfiája. Rovat: az idõszaki kiadványokban egy-egy tárgykörbe tartozó közlemények állandó címmel jelzett helye.

48 T Segédkönyv: olyan alapvetõ mû, amelybõl tanulás, információkeresés, tájékozódás, tudományos vagy szakmai tevékenység során adatokat, tényeket, információkat nyerhetünk. Jellemzõjük a tömörség, a közölt anyagnak valamilyen meghatározott szisztéma szerinti rendezése, a gyors visszakeresést lehetõvé tevõ mutatók alkalmazása. Sorozat: közös sorozatcímmel összefogott, de egyenként tartalmilag zárt egészet alkotó, saját fõcímmel rendelkezõ könyvek összefoglaló neve. Sorozatok katalógusa: olyan betûrendes katalógus, amelyben a besorolás alapja a sorozat címe. Szabadpolcos állomány: meghatározott raktári rendben elhelyezett, az olvasó által szabadon használható állomány. Szabadpolcos könyvtár: önkiválasztó és önkiszolgáló könyvtár. Szakbibliográfia: egy tudományágat vagy tudományterületet feldolgozó bibliográfia. Gyûjtõköre alapján lehet egyetemes vagy nemzeti, teljes vagy válogató. Szakenciklopédia: egy tudományterület, ismeretkör egészének bemutatására törekvő segédkönyv. Szakjelzet: a dokumentum tartalmára utal, valamely osztályozási rendszer szerinti helyét mutatja. Szakkatalógus: a szakkatalógusban a bibliográfiai tétel rendezése a szakjelzetek alapján történik. A katalógus szerkezete a szakrendet tükrözi, a dokumentumok visszakeresését tartalmi ismérvei alapján teszi lehetõvé. Szakkönyv: valamely tudományágat, annak gyakorlati alkalmazási területeit vagy egy-egy szakmát, ismeretágat, esetleg egy szakterület valamely részletproblémáját tárgyaló könyv.

49 T Szakkönyvtár: olyan könyvtár, amely annak szakterületén szakirodalmi és információs szolgáltatásokat végez, és közvetíti a nyilvános könyvtári ellátás rendszerének mûködtetését és fejlesztését segítõ központi szolgáltatásokat. Feladata: ·        Az országos könyvtári informatikai hálózat fejlesztése és feltöltése, ·        A Magyarországon keletkezett sajtótermékek összegyûjtése és szétosztása, ·        A külföldi hungarikumok gyûjtése, megõrzése, bibliográfiai számbavétele, ·        A rendelkezésre bocsátott kötelespéldányok szétosztása, ·        Az országos dokumentum-ellátási rendszer mûködtetése, ·        A határon túli magyarok könyvtári ellátásának segítése, ·        A hazai nemzeti és etnikai kisebbségek könyvtári ellátásának elõmozdítása. Szaklexikon: egy adott szakterület ismeretanyagára kiterjedõ betûrendes elrendezésû segédkönyv. Szakrend: tartalmi felosztáson, osztályozáson alapuló elrendezés, besorolás. Szakrendi jel: segítségével jelölik meg az ismertközlõ mûvek raktári helyét. Az ETO számból kialakított szám a raktári jelzet része, amely egyúttal a dokumentum tartalmára is utal. Szakszótár: egyes tudományágak, ismeretkörök speciális szókincsét tartalmazó, azt értelmezõ szótárak. Szennycímlap (szennylap): a könyv elsõ oldala, amely csupán a könyv fõcímét tartalmazza, s az utána következõ tulajdonképpeni címlapot védi a szennyezõdéstõl. Ezért védõlapnak is nevezik. Szépirodalmai mû: mûvészi igénnyel készült, mûélvezetre szánt irodalmi alkotások összessége. Szerkesztõ: az a személy, aki a mások által írt szöveget megszerkeszti. Szerzõ: a mû alkotója, aki terméke szellemi vagy mûvészi tartalmáért felel.

50 T Szerzõi katalógus: a betûrendes leíró katalógus egyik fajtája. A katalóguscédulák besorolása a szerzõk nevének betûrendjében történik. Szócikk: lexikonban, szótárban és más betûrendes ismerettárban a címszó és a hozzá kapcsolódó tájékoztatások összessége. Szómagyarázat: a szócikken belül a címszót követõ, azt értelmezõ, magyarázó rész. Kapcsolódhat hozzá a címszóra vonatkozó illusztráció vagy irodalomjegyzék is. Szótár: valamely nyelv, tájegység vagy tudományág, szakma szókincsét betûrendes elrendezésben tartalmazó mû. Közli a címszavak jelentését rövid, tömör értelmezés formájában, illetve helyesírási, kiejtési módját, kétnyelvû szótár esetén az idegen nyelvi megfelelõjét.

51 T Tábla: a fõszöveget követõ járulékos rész egyike. A könyvbe fûzött vagy ragasztott – többnyire mûnyomó papírból készült – lap, amely általában nem szöveget, hanem illusztrációt ábrázol. Tankönyvtár: a tartós tankönyvek és oktatási segédkönyvek gyûjteménye. Az iskolatípusnak megfelelõen az alsó-, közép- és felsõfokú oktatás, valamint különbözõ tanfolyamok tartárgyainak anyagát tartalmazó, a didaktikai követelményeknek megfelelõ kiadványokat öleli fel. Tárgyi katalógus: a dokumentumok tárgya, témája (tartalmi ismérvei) szerint rendszerezi és teszi visszakereshetõvé a bibliográfiai tételeket. Két fõ típusa van: szakkatalógus, tárgyszókatalógus. Tárgymutató: a mû végén, a járulékos részekben elhelyezett és betûrendben összeállított tárgyszójegyzés, amely tájékoztatja az olvasót, hogy az általa keresett kifejezés a könyv hányadik oldalán szerepel. Tárgyszó: a dokumentum tartalmát röviden, tömören, egyértelmûen kifejezõ, természetes nyelven megfogalmazott szabványosított szó. Egy mû tartalmát több tárgyszó kombinációja is kifejezheti. Tárgyszókatalógus: a dokumentum tartalmát feltáró tárgyi katalógus, amelyben a bibliográfiai tételek besorolásának és visszakeresésének alapja a tárgyszavak betûrendje. Tartalomjegyzék: a könyv elején vagy végén, illetve az idõszaki kiadványok elején elhelyezkedõ jegyzék, amely a könyv belsõ címeit, valamint a megfelelõ oldalszámokat tûnteti fel. Települési könyvtár: ~-nak nevezzük a községi, városi és fõvárosi könyvtárat. Többkötetes mû: több nyomtatási egységben, kötetben megjelentetett kiadvány. Többnyelvû szótár: olyan általános vagy szakszótár, amely három vagy több nyelv szókincsét mutatja be. Megadja az elsõ nyelven közölt szó több, más nyelvû alakját, jelentését. Általában szakszótár, egy bizonyos tudomány- vagy ismeretág szókincsét öleli fel.

52 T Utaló: a katalógus valamely besorolási adatát másik vagy több más besorolási adattal összekapcsoló katalógustétel. Utószó: a könyv járulékos része, amelyben a szerző, a kiadó vagy más személy a művel kapcsolatos mondanivalóját adja elő.

53 T Városi könyvtár: a városi önkormányzat által fenntartott központi települési könyvtár, mely fölött a felügyeleti jogot az önkormányzat gyakorolja. Védõborító: a kötéstáblát vagy a fedelet védõ, azzal fizikailag össze nem tartozó – az esetek többségében színesen nyomtatott és illusztrációt tartalmazó – lap. Verzó: a címlap hátlapja, „visszája”, a lapozás irányában haladva a lap második oldala.

54 Vissza a tartalomjegyzékhez
Használati útmutató Minden oldalon automatikusan megjelennek az információk. Ha valamelyik szó aláhúzással van jelölve, akkor arra kattintva, a kislexikon megfelelő oldalain találhatod magad. Gombok és funkcióik Kislexikon indítása Vissza a tartalomjegyzékhez Következő dia Előző dia Vissza Utolsó dia 1. dia T Kislexikon

55 Viszontlátásra! VÉGE