Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A könyvtár = a nyilvánosságra szánt, rögzített információk összegyűjtését, tárolását, rendszerezését, hozzáférhetőségét és visszakereshetőségét biztosító.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A könyvtár = a nyilvánosságra szánt, rögzített információk összegyűjtését, tárolását, rendszerezését, hozzáférhetőségét és visszakereshetőségét biztosító."— Előadás másolata:

1

2 A könyvtár = a nyilvánosságra szánt, rögzített információk összegyűjtését, tárolását, rendszerezését, hozzáférhetőségét és visszakereshetőségét biztosító információs központ. Az időben és térben távol esők közti információcsere tette szükségessé a dokumentumok létrehozását. A könyvtár feladata, hogy tudomást szerezzen a dokumentumokról, megszerezze, tárolja és rendelkezésére bocsássa azoknak, akiknek a dokumentumra szüksége/igénye van. Ehhez a dokumentumokat visszakereshetővé kell tenni. Az információs intézmények sokasodásával párhuzamosan a könyvtári funkcióban előtérbe került az információkeresés, és az azt biztosító eszközök létrehozása. A nem hagyományos – ezen belül is az elektronikus – dokumentumok (információforrások) előretörése, a hálózaton rendelkezésre álló dokumentumok a könyvtár szerepének kibővüléséhez vezettek. A könyvtárak különböző típusai rendszert alkotnak. Könyvtári hálózatba az azonos fenntartójú vagy hasonló feladatkörű könyvtárak tömörülnek. Hálózatot alkotnak a közművelődési könyvtárak megyénként, illetve a fővárosban; az iskolai könyvtárak megyénként; a felsőoktatási könyvtárak intézményenként; a szakkönyvtárak tudományterületenként. A könyvtári rendszer lényege, hogy bármelyik könyvtárból elérhető az adott hálózat össze szolgáltatása. A hálózat tagjait információs csatornák kötik össze, amelyek lehetővé teszik az igények, információk közvetítését a könyvtárak között.

3  Nyilvános könyvtárak – mindenki látogathatja, és igénybe veheti szolgáltatásait. Nyilvános könyvtárak – mindenki látogathatja, és igénybe veheti szolgáltatásait.  Korlátozottan nyilvános könyvtárak Korlátozottan nyilvános könyvtárak  Könyvtárak az interneten Könyvtárak az interneten

4 1.1 Nemzeti könyvtár Feladata az adott nemzet területén, annak nyelvén és arról a nemzetről szóló összes dokumentum gyűjtése. Kötelespéldány joggal rendelkezik (az a jog, hogy a Magyarországon megjelenő összes kiadványból megőrzésre 2 példányt megőrzésre megkapjon a könyvtár). Tudományos és szakkönyvtári feladatokat is ellát. Évente elkészíti és közreadja a könyvek, hanglemezek, zeneművek, térképek és időszaki kiadványok bibliográfiáját. Csak helyben olvasást biztosít. Országos Széchenyi Könyvtár 1.2 Közművelődési könyvtár Általános gyűjtőkörű: nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumokat is gyűjt. Szolgáltatásai: helyben olvasás, kölcsönzés, tájékoztatás, reprodukció, előjegyzés, könyvtárközi kölcsönzés, téma- és irodalomfigyelés, adatszolgáltatás. Tudományos és szakkönyvtári feladatokat is elláthat. Megyei könyvtárak, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Városi könyvtárak Községi könyvtárak Tudományos és szakkönyvtárak- gyűjtőkörük egy-egy tudományterületre terjed ki 1.3 Szakkönyvtár Feladata egy-egy tudományág szakirodalmának gyűjtése. Szolgáltatásai: a közművelődési könyvtárral azonos, illetve referáló lapok, információs kiadványok megjelentetése, adatbázis szerkesztés. Országgyűlési Könyvtár Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum 1.4 Felsőoktatási könyvtár Feladata: az adott oktatási intézmény oktató-nevelő és tudományos tevékenységének kiszolgálása. Szolgáltatásai: kölcsönzés, helyben használat. Rendszert alkotnak a központi – kari – intézeti, tanszéki könyvtárakkal. Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára

5 1.5 Iskolai könyvtár Feladata: az oktatáshoz-neveléshez szükséges dokumentumok biztosítása. Szolgáltatásai: kölcsönzés, helybenolvasás, tájékoztatás, könyvtárhasználati órák tartása 1.6 Magángyűjtemények, egyházi könyvtárak Megfelelő engedéllyel látogathatók, muzeális értékeket őriznek.

6 Magyar könyvtárak m m Közös Elektronikus Katalógus Magyar Elektronikus Könyvtár A szolgáltatás 1995 elején indult. A könyvtár gyűjtőköre a magyar nyelvű vagy közép-európai vonatkozású tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok től az OSZK keretein belül működik. Több mint 4 ezer dokumentummal rendelkezik. Neumann-ház A Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ 1997-ben jött létre. A magyar kulturális örökség digitalizálását végzi. Gyűjteményei: Digitális Irodalmi Akadémia, Klasszikus költők összes versei, Kortársaink művei.http://www.neumann-haz.hu/

7 A könyvtári állomány felépítése: szabadpolcos rész és raktár. A szabadpolcos rész felépítése: kölcsönözhető, nem kölcsönözhető és audiovizuális dokumentumok. A kölcsönözhető rész áll: ismeretközlő és szépirodalomból, időszaki kiadványok és különgyűjtemény. Az ismeretközlő rész áll szakirodalomból és ismeretterjesztő irodalomból. A nem kölcsönözhető rész a kézikönyvtár. A könyvtárak állományát szabadpolcon, illetve zárt raktárakban helyezik el. A szabadpolcos elhelyezés azt jelenti, hogy a könyvtári anyag szabadon hozzáférhető az olvasók számára (pl. FSZEK). A zárt raktári rendszer esetén az olvasók a zárt raktárba nem mehetnek be, a katalógus és a könyvtáros közvetítésével juthatnak hozzá a dokumentumokhoz (pl. OSZK). Nem ritka a vegyes rendszer, ilyenkor a ritkábban használt, vagy védettebb állomány kerül a raktárba. A raktárban raktári rendet, szabadpolcon tematikus elrendezést alkalmaznak. A raktári rend mechanikus: a könyvtárba érkezés sorrendjében kerülnek a polcra a könyvek. A tematikus elrendezés alapja a dokumentumok szétválasztása tartalmuk, illetve funkciójuk szerint. A szépirodalom betűrendben, az ismeretközlő irodalom és a kézikönyvek szakrendben találhatók.

8 A könyvtári betűrend kialakításakor a dokumentumokat szerzőjük (ennek hiányában címük) alapján betűrendbe sorolják. A besorolás alapja a latin ABC, és megkönnyítését teszi lehetővé a Cutter-szám (a kezdőbetű és egy – a név betűrendi helyére utaló – szám kombinációja). A könyvtári szakrend kialakításakor a dokumentum a Cutter-szám mellett egy háromjegyű szakrendi jelet is kap – ezek alkotják a raktári jelzetet, ami biztosítja, hogy a dokumentum mindig megtalálható legyen a polcon. A szakrendi jel alapja az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás). Az ETO lényege, hogy a dokumentumokat tartalmuk szerint tíz fő csoportba sorolja: ›0 általános, összefoglaló művek ›1 filozófia, pszichológia, etika, esztétika ›2 vallás ›3 társadalomtudományok ›4 üres ›5 természettudományok ›6 alkalmazott tudományok, technika ›7 művészetek, sport ›8 nyelv-, és irodalomtudomány ›9 földrajz, történelem, életrajzok A főcsoportok alcsoportokra tagolódnak, és együttesen egy hierarchikus rendszert alkotnak. A szabadpolcos tér különböző övezetekre tagolódik a dokumentumok típusa és a használat függvényében: kölcsönözhető állomány, kézikönyvtár, folyóirattár, olvasóterem, multimédia övezet, különgyűjtemény. A könyvtár állománya ezenkívül kölcsönözhető és helyben használható dokumentumokra tagolódik. Kölcsönözhető a szép- és szakirodalom, a különgyűjtemény, az audiovizuális és elektronikus dokumentumok. Helyben használható a kézikönyvtár, folyóirattár és a multimédiás eszközök.

9 A könyvtár használatának feltételei könyvtáranként eltérőek: a beiratkozás feltételei, a nyitvatartási idő, a kölcsönözhető dokumentumok köre, száma, a kölcsönzés ideje, a késedelmi díjak mértéke, egyéb szolgáltatások. A könyvtári szolgáltatásokat két nagy csoportra oszthatjuk: 1. Dokumentumok prezentálásával kapcsolatos szolgáltatások ›Helybenhasználat ›Kölcsönzés ›Könyvtárközi kölcsönzés ›Előjegyzés ›Fénymásolás, reprodukció ›Audiovizuális eszközök használata 2. Tájékoztató jellegű szolgáltatások ›Témafigyelés ›Bibliográfia készítés ›Számítógép- és internethasználat ›Kiadványkészítés- és terjesztés ›Téma- és irodalomfigyelés, adatszolgáltatás ›Adatbázis szerkesztés ›3. Használóképzés ›Könyvtárhasználati órák ›Rendezvények

10 Dokumentum = rögzített információt tartalmazó és az információ átadására szolgáló objektum (információhordozó), önálló szellemi termék, független információegység, melynek célja az információ közlése, a tudás átadása. A dokumentumokat több szempont szerint csoportosíthatjuk: ›- az előállítás technológiája,az előállítás technológiája, ›- tartalmi vonatkozások,tartalmi vonatkozások, ›- formai sajátosságok,formai sajátosságok, ›- egyéb szempontok (megjelenési gyakoriság, hordozó, publicitás)egyéb szempontok (megjelenési gyakoriság, hordozó, publicitás)

11 - nyomtatott (papíron sokszorosított, nyomdai úton előállított dokumentum: könyv, folyóirat, hírlap és egyéb időszaki kiadvány, zenemű, térkép, metszet, plakát, aprónyomtatvány) - nem nyomtatott (nem nyomdai úton előállított szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés: gépirat, fénymásolat, mikrofilm, film, hanglemez, hangkazetta, CD lemez, CD és DVD ROM, egyéb elektronikus és digitális dokumentumok)

12 - elsődleges (primer): a tudományos kutatás és fejlesztés eredményeiről első ízben adják közre a keletkező új információkat. - másodlagos (szekunder): már ismert információkat dolgoznak fel

13 - vizuális (látható) [(írásos (egyezményes jelrendszerrel rögzítik az információkat: könyv, folyóirat, hírlap, nem folyóirat jellegű időszaki kiadvány, aprónyomtatvány, kézirat, gépirat, kutatási jelentés, kotta) ikonográfiai (jellemzője a képi ábrázolás: térkép, metszet, plakát, fénykép, dia) vagy plasztikai dokumentumok (térbeli kiterjedésű, háromdimenziós alkotások: szobor stb.)] - auditív (hallható): hanglemez, hangkazetta, CD lemez - audiovizuális (képi és fonetikai információkat tartalmaznak): film, videofilm, DVD - elektronikus (számítógépen tárolt dokumentum; az előállítás, sokszorosítás és a felhasználás során is szükség van egy adott technológiára: hardver és szoftver eszközökre): analóg és digitális (adatok, programok)

14 - megjelenési gyakoriság (egyszeri alkalommal, illetve periodikusan, ismétlődően megjelenő dokumentumok-időszaki kiadványok, sorozatok); - hordozó (papír, film, mágneses és optikai hordozók); - publicitás (publikált (50-nél nagyobb példányszámban megjelent) és nem publikált dokumentumok: kézirat). A könyvtári gyűjtemény szempontjából a legjellemzőbb felosztás a hagyományos és a nem hagyományos dokumentumok köre.

15 Könyv = a szabvány szerint olyan 48 oldalnál nagyobb terjedelmű nyomdatermék, amely két fedőlapból, valamint meghatározott sorrendben egymást követő – esetenként kivehető -, a gerincen tartósan összeerősített belső lapokból áll, és olvasható szöveget, ill. illusztrációt tartalmaz.” Részei: védőborító, fülszöveg, címoldal (szerző, cím, kiadás adatai), verzó, tartalomjegyzék, kolofon. Csoportosítása: ›Forma szerint: kötött (keménytáblás), fűzött (puhatáblás) ›Tartalom szerint: szépirodalom, ismeretközlő művek ›Tárgyalás színvonala szerint: ismeretközlő: szakirodalom (tudományos igényű művek), ismeretterjesztő irodalom (közérthető színvonalú művek); irodalom: szépirodalom (művészi színvonalú), szórakoztató irodalom (művészi igény nélküli) ›Funkció szerint: ismeretközlő művek (monográfia = egy témát dolgoz fel részletesen, összefoglaló mű = egy szakterület ismeretanyagát rendszerezi, tanulmánykötet = több, kisebb terjedelmű önálló művet tartalmaz), tájékoztató segédkönyvek (a közvetlen tájékozódás, azonnali, gyors információszerzés eszközei), tankönyvek (az iskolai rendszernek megfelelően korcsoportonként és tantárgyanként közlik a didaktikus módszerekkel feldolgozott tananyagot)

16 Segédkönyvek fajtái ›a. lexikon (az egyes fogalmak rövid, tömör, szakszerű magyarázatát betűrenden közli); lehet általános~ vagy szak~; felépítése betűrendes; pl. ált. ~:Magyar nagylexikon, szak~: Magyar irodalmi lexikon ›b. enciklopédia (összefüggésében tárgyalja az ismereteket); lehet általános~ és szak~; felépítése tematikus; pl. ált~: Cambridge Enciklopédia, szak~: A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája ›c. kézikönyv (egy tudományterület összefoglaló műve) ›d. szótár (egy nyelv vagy szakterület szavait betűrendbesorolva közlik); lehet egynyelvű (értelmező, betűrendes, helyesírási, szinonima, kiejtési, történeti, etimológiai, írói) vagy többnyelvű; pl. egynyelvű értelmező: Magyar Értelmező Kéziszótár, kétnyelvű: Magyar-angol szótár ›e. közhasznú ismeretek tára: menetrend (tematikus);térkép (égtájak szerinti)pl. Budapest térkép; telefonkönyv (betűrendes); szaknévsor (betűrendes, tematikus) pl. Arany Oldalak ; polgári kisokos (tematikus); pályaválasztási tanácsadó (tematikus ) ›f. adattár: fogalomtár (betűrendes) pl. Irodalmi fogalomtár A-Z ; kronológia (időrendi) pl. Magyar történeti kronológia;eseménytár (tematikus, időrendi) pl. Tények könyve; névtár (betűrendes) pl. Ki kicsoda ›g. atlasz (tematikus) pl. Képes Világatlasz ›h. bibliográfia lehet általános vagy szak; felépítése:tematikus, pl. ált.:Magyar Nemzeti Bibliográfia, szak: A középkor világa


Letölteni ppt "A könyvtár = a nyilvánosságra szánt, rögzített információk összegyűjtését, tárolását, rendszerezését, hozzáférhetőségét és visszakereshetőségét biztosító."

Hasonló előadás


Google Hirdetések