ÚJ MÓDSZEREK A PÁRTFOGÓI TEVÉKENYSÉGBEN ART szociális készségfejlesztő, agressziókezelő csoportos módszer 2008. szeptember 04.

Az előadások a következő témára: "ÚJ MÓDSZEREK A PÁRTFOGÓI TEVÉKENYSÉGBEN ART szociális készségfejlesztő, agressziókezelő csoportos módszer 2008. szeptember 04."— Előadás másolata:

1 ÚJ MÓDSZEREK A PÁRTFOGÓI TEVÉKENYSÉGBEN ART szociális készségfejlesztő, agressziókezelő csoportos módszer 2008. szeptember 04.

2 Az alkalmazás jogszabályi háttere I.
Az Európai Unió Tanácsának a fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszeréről szóló 20/2003. sz. ajánlásának kommentárja kimondja: „Az egyik leghatékonyabb beavatkozási módnak számítanak a kognitív magatartás alakítás módszerei (indulatkezelés, problémamegoldó technikák, a társadalmi életben való jártasság növelését szolgáló tréningek.”

3 Az alkalmazás jogszabályi háttere II.
2005. szeptember 1-jétől módosult a Btk. 82. §-ának (5) bekezdése A bíróság és az ügyész a pártfogó felügyelet céljainak elősegítése érdekében külön magatartási szabályként kötelezettségeket és tilalmakat írhat elő. Egy részük valamilyen magatartást tilt (kapcsolattartás, távoltartás, nyilvános helyek látogatása, szeszes ital fogyasztása). Más részük valamilyen magatartást ír elő (jelentkezés, munkaügyi terület, tanulmányok folytatása, gyógykezelésen részvétel).

4 A Btk. 82. §-a (5) bekezdésének i) pontja nem hatályos
„ … vegyen részt a pártfogó felügyelő által szervezett csoportos foglalkozáson vagy a Pártfogó Felügyelői Szolgálat közösségi foglalkoztatójának programja szerinti más foglalkozáson.”

5 Kezdetek MATRA projekt: „A pártfogó felügyelet új szerepe és pozíciója az igazságszolgáltatás rendszerében” 9-es sz. projekt: „A börtönből szabadultak utógondozási és visszailleszkedést segítő rendszere” „Nyíljon 100 virág” hivatalban összesen 31 program év során, közösségi foglalkoztató (Jóvá Tett Hely)

6 Cél Szociális készségfejlesztő tréning Munkaerőpiaci tréning

7 A 9-es sz. projekt 2007- 2007. február 14-16.: előkészítés
2007. március : képzés I. (8 fő pártfogás területén, 4 fő büntetés-végrehajtás területén) Gyakorlat – tréningek 2007. június 13-15: képzés II. + értékelés 2008. január 9-11.: képzés II. (szupervízió) Képzők képzése?! TÁMOP

8 Miért ilyen módszerrel?
A pszichoterápia megköveteli a kliensektől: - önvizsgálatot - magas fokú verbális készséget - hosszú távú kezelés Ebből következően nem kapcsolódik az alacsonyabb, iskolázatlanabb társadalmi rétegekhez

9 A tréning alapfeltevései
Az agresszív viselkedés tanult viselkedési forma A büntetés vagy fegyelmezés önmagában nem elégséges eszköz az agresszív viselkedés csökkentésére Fontos a hiányzó szociális készségek pótlása A viselkedésben történő változás elsősorban attól függ, hogy az illető hisz-e abban, hogy képes lesz bizonyos viselkedési minták kivitelezésére Az antiszociális fiatalok erkölcsi érvelése éretlen, az erkölcsi fejlődésben való lemaradásuk akadályozza őket a pozitív lehetőségeik megvalósításban

10 A módszer olyan feltételeket kíván megteremteni, amelyek segítségével a kliensek:
0 fejlesztik szociális készségeiket 0 hasznos viselkedési mintákat tanulnak 0 csökkentik szociális szorongásukat 0 reális elvárásokat alakítanak ki a résztvevőkben - a minták gyakorlati értékével - saját kompetenciájukkal kapcsolatban

11 Néhány elem MINTAÁLLÍTÁS (imitálás) VISELKEDÉSI GYAKORLATOK
MEGERŐSÍTÉS TRANSZFER-TRÉNING (anticipálás, rekonstruálás) HF

12 A tréning megalkotói Szociális készségfejlesztő komponens: Goldstein
Indulatkontroll komponens: Novaco, Feindler Erkölcsi érvelést fejlesztő komponens: Gibbs, Potter, Goldstein

13 Szociális Készségek Panaszkodás Beleérző képesség Megállapodás
Dühre való reagálás Verekedés elkerülése Segítségnyújtás Megvádolás Ellenállás a csoportnyomásnak Érzelmek kimutatása A kudarc elviselése

14 Indulatkontroll komponens elméleti háttere
Novaco: Az indulatos viselkedés a stresszre adott affektív reakció. A düh két elem kombinációja: egyrészt fiziológiai felindultság, másrészt a felindultságnak a „düh” kognitív címkével való ellátása. A düh az ellenszenvet keltő események sajátos megítélésének az eredménye. A külső körülmények csak indirekt módon – az egyén értelmezése révén – járulnak hozzá a düh kialakulásához.

15

16 Erkölcsi érvelést fejlesztő komponens elméleti háttere
Yochelson - Samenow és Gibbs – Potter munkásságára építve Komoly gondolkozásbeli torzulások: Egocentrikus gondolkodás A legrosszabból kiindulni, a legrosszabbat feltételezni Mások hibáztatása Bagatellizálás és rossz címkézés

17 Erkölcsi érvelés 1. szint: Erő - „Az erőseké a jog.”
2. szint: Egyezségek - „Te vakarod az én hátamat, én a tiédet.” 3. szint: „Úgy bánj másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak” 4. szint: „Hasznára válsz a társadalomnak?”

18

19 A résztvevők Nem csak önkéntességen alapuló részvétellel működik
Legfőbb kritérium az alapvető készségek (szociális készségek, indulatkontroll, erkölcsi érvelés) terén jelentkező jelentős mértékű lemaradás A csoport ideális létszáma 6-8 fő

20 ART tréning Számos országban használják! Magyarországon eddig:
20 csoport (3 komponens), 100 elkövető

21 ART és más tréningek - Folyamat
Komplett tréninganyag Képzés – „csoportismeretek” Szupervízió Kt-s, pfv-s, más kollégák is ismerjék Kb 30 órás, heti 1x Csoportlétszám 8-12 fő Korosztály: 16-21(22) Kapcsolat a csoport és az egyéni pártfogás között

22 Köszönöm a figyelmet