Polónyi István Humánmenedzsment

Az előadások a következő témára: "Polónyi István Humánmenedzsment"— Előadás másolata:

1 Polónyi István Humánmenedzsment
Az oktatás és a gazdaság kapcsolata az elméletekben

2 A klasszikus közgazdászok és az emberi tőke elmélete
Adam Smith "Költséges új gépet azért állítunk üzembe, mert azt várjuk, hogy különleges munkájával, amit teljes elavulásig végez, nemcsak megtéríti nekünk a ráfordított tőkét, hanem ezen felül még meghozza legalábbis a szokásos profitot. Ilyen költséges géphez hasonlíthatjuk az olyan embert, aki sok munkát és időt áldoz, hogy kitanuljon valami különleges készséget és szaktudást igénylő mesterséget. Azt várjuk, hogy a munka, amit magtanult, az egyszerű munka bérén felül megtéríti a tanulásra fordított összes költséget, és ezen felül meghozza egy a költségösszeggel egyenlő nagyságú tőkének legalábbis a szokásos profitját. "

3 A klasszikus ökonometriai megközelítés
P.H. Douglas és Ch. W. Cobb - a gazdasági növekedést a tőke és a munkaerő figyelembe vételével magyarázta. A Cobb-Douglas függvény számszerűsíti a munka, tehát végső soron az emberi erőforrás hatását a termelésre. A gazdasági növekedés azonban nagyobb mint amennyit a függvény a két tényező változásával indokol. A fennmaradó részt Robert Solow a technikai haladásnak, Odd Aukrust pedig az emberi tényezőnek tulajdonítja. Az eltérő elnevezés ellenére mindketten nagyjából ugyanarra gondolnak: a munka szakképzettsége, ennek növekedése, a tőkehavak korszerűsödése, a termelés szervezésének tökéletesedése az amely a többlet növekedést okozza.

4 Vizsgálódások a Cobb-Douglass függvénnyel
Eduard F. Denison az USA gazdaság-statisztikái alapján igyekszik a növekedés forrásait feltárni. Megállapítja: Az USA közötti gazdasági fejlődésének 20 %-a tulajdonítható az emberi tudásmennyiség növekedésének Vizsgálja, hogy az USA nemzeti jövedelem növekedési ütemének 0,1 %-kal történő emelését milyen módszerekkel lehetne megvalósítani, ha ezt egyik vagy másik input emelésével szeretnénk megvalósítani - a többi változatlanul hagyásával -, ehhez ez alatt a 20 év alatt: vagy a munkaerő létszámát kellene 2,4 %-kal növelni, vagy a nemzeti jöv. 1 %-ának megfelelő többlet-megtakarításra és a reáltőke beruházások növelésére lenne szükség, vagy a munkaerő másfél évvel hosszabb ideig történő iskoláztatásával lehetne megvalósítani e célkitűzést.

5 Az emberi tőke elmélet 1 Theodore W. Schultz szerint a munkaerő gazdasági szerepében meghatározó jelentőségű emberi tudás egy hosszú, költséges folyamat eredményeképpen alakul ki, amely leginkább a beruházási folyamathoz hasonlít, s a fogyasztásnak nevezett folyamat jó része az emberi tőkébe való beruházást jelent. Az emberi tőkébe eszközölt ilyen beruházások megmagyarázzák az egy dolgozóra jutó reáljövedelem növekedésének legnagyobb részét.

6 Az emberi tőke elmélet 2 Az emberi képességeket növelő tevékenységek öt fő kategóriája: (1) az egészségügyi létesítmények és szolgáltatások - amelyek az emberek élettartamát, erejét, állóképességét, vitalitását és életképességét befolyásolják; (2) a munka közbeni képzés; (3) a formális, szervezett, elemi, közép- és felsőfokú oktatás; (4) a felnőttképzési programok; valamint (5) az egyének és családok vándorlása a változó munkalehetőségekhez való alkalmazkodás érdekében.

7 Az emberi tőke elmélet 3 A gazdaság növekedésében az emberi (munkaerő) tényező szerepe három okra vezethető vissza: (1) a dolgozók számának növekedésére, (2) az átlag dolgozó iskolában töltött éveinek számára; (3) az oktatási költségekre. E három tényezőből, az első mennyiségi, a másik kettő minőségi jellegű - amelynek megjelenési formája az emberi tőke. Leegyszerűsítve úgy fogalmazhatunk, hogy az emberi tőkeképződés olyan beruházás amelynek során növekszik az egyén termelékenysége, s ennek következtében növekszik részint az egyén jövedelme, részint az egész gazdaság teljesítőképessége.

8 Az emberi tőke különös és jellemző tulajdonságai
Az emberi tőke (HC) nem választható el attól akié. A HC emberekbe történő befektetéssel szerezhető meg. A HC két részből áll: az öröklött és a megszerzett képességekből. A HC nem látható. A HC belső hatásai (iskolázottság, munkahelyi továbbképzés, munkatapasztalatok, az egészségi állapot, és a felhasznált információk) nyomán növekszik az egyén magánhaszna. A HC külső hatásainak – mint pl. a tovagyűrűződő hatások (spill-over effects), ami azt jelenti, hogy magasabb emberi tőke környezetben az emberek szakértelmének szintje magasabb - jelentékeny pozitív hatása van a gazdasági növekedésre. A HC növeli mind a munka(erő), mind a fizikai tőke termelékenységét.

9 Az emberi tőke externális hatásai (hozamai)
Az oktatás következtében a demokratikus intézmények hatékonyan működtethetők; Az embereknek - illetve a munkaerőnek – megnő a technikai változásokhoz való alkalmazkodóképessége; Alacsonyabb szociális, munkanélküliséget kompenzáló és egészségügyi kiadások; Alacsonyabb a bűnözés, amely csökkenti a bűnüldözési és a büntetés-végrehajtási rendszer költségeit; Kevesebb tökéletlenség a tőkepiacon; Közösségileg előállított közszolgáltatások növekedése. (Ezekkel szokták az állami szerepvállalást indokolni az oktatásban)

10 Az emberi erőforrás fejlesztésének tervezésével foglalkozó elmélet
Az emberi erőforrás fejlesztésének tervezésével foglalkozó - vagy más megnevezésben a munkaerőpiac követelményeire, vagy a munkaerővel szembeni követelményekre építő - elméletek a II. világháborút követően jelentek meg – amikor is egyre nagyobb szerepet kapott az erőforrások hatékony allokációjának kérdése. Ezen megközelítéseknek az a lényege, hogy a gazdaságot és a társadalmat egy komplex, számos tényező összefüggő kapcsolatával jellemezhető rendszernek írja le. A tényezők egymással összefüggő fejlődése/fejlesztése szükséges a gazdaság normális fejlődéséhez

11 Az oktatástervezés fajtái 1
Az oktatástervezési módszereknek igen sok fajtája alakult ki. Az egyik csoportosítás kulturális, illetve munkaerő-szükségleti megközelítésű tervezési fajtákat különböztet meg, A másik egyéni igényeken alapuló, illetve a társadalom jövőbeni szükségletein alapuló módszereket, A harmadik csoportosítás input-hangsúlyos, rendszerhangsúlyos, output-hangsúlyos és célhangsúlyos tervezési módszereket különít el.

12 Az oktatástervezés fajtái 2
A tervezési módszerek alapvetően abban különböznek, hogy mit tekintenek az oktatási rendszer legfontosabb céljának: a gazdasági racionalitástól vezérelt egyéni igények kielégítését, vagy az egyén, illetve a társadalom kulturális igényének kielégítését, vagy a gazdaság szakemberigényének kielégítését

13 Jánossy Ferenc megközelítése
A gazdaság a szakmastruktúra, a foglalkozási struktúra és a munkahelyi struktúra egymással összefüggő működése, fejlődése. A szakmastruktúra a konkrét tevékenységeket jelenti, amelyekhez az emberek legjobban értenek. A foglalkozási struktúra azt jelenti, hogy az emberek ténylegesen mit csinálnak. A munkahelystruktúra pedig a termelési eszközös által adott munkahelyeket jelenti. A gazdasági fejlődés alapvető követelménye, hogy a szakmastruktúra és a munkahelystruktúra dinamikus, egymást fejlesztő kapcsolatban legyen

14 Oktatás-tervezési modellek lényege
A tervezési modelleknek az az alapja, hogy valamilyen módón igyekszik előre jelezni a gazdaság hosszú távú foglalkoztatási és szakképzettségi, iskolázottsági igényeit, a munkaerőpiac hosszú távú keresletét. Ugyanakkor a módszerek abban különböznek, hogy az oktatási rendszer hosszú távú tervezésénél mennyire veszik figyelembe az egyének oktatás iránti keresletét, s milyen eszközöket használnak a hosszú távú gazdasági, munkaerő-piaci kereslet és az egyének oktatás iránti keresletének összehangolására.

15 Frederick Harbison a tervezéshez kapcsolódóan megállapítja, hogy ”a modern társadalmak céljai ... politikaiak, társadalmiak és gazdaságiak. Az emberi erőforrás fejlesztése valamennyi célkitűzés megvalósításának nélkülözhetetlen feltétele. ... Ha valamely ország képtelen emberi erőforrásait fejleszteni, más téren sem fejlődhet: nem alakulhat ki modern társadalmi és politikai szerkezet, nem hozhatja létre a nemzeti egység tudatát, és nem érhet el nagyobb eredményeket az anyagi jólét területén sem.”

16 Az emberi erőforrás fejlesztési stratégia elemei
Harbison szerint az emberi erőforrás fejlesztési stratégiájának legalább hat lényeges eleme van: „a munkaerő-szükséglet kiszámítása; a közoktatás fejlesztési terve; a munkahelyi oktatás fejlesztésének programja; program az ösztönzők kiépítésére; program az egészségügy fejlesztésére; megfelelő gépezet az emberi erőforrás tervezésére, s az általános fejlesztési tervekkel való egyesítésére.”

17 Oktatás-tervezés Magyarországon
A munkaerő és az oktatás tervezésének igen jelentős hazai teoretikusai vannak. A munkaerő gazdasági szerepének vizsgálata hazánkban a hatvanas évek első felében a gazdasági fejlődés hosszú távú tervezésére irányuló törekvések kibontakozásával alakult ki. Legismertebb hazai oktatás-tervezési teoretikusok Kovács János Timár János

18 Oktatástervezés-oktatáspolitika
Az emberi erőforrás tervezésének teóriái arra az elképzelésre épülnek, hogy akkor biztosítható az optimális társadalmi, gazdasági fejlődés, ha ehhez az állam biztosítja a megfelelő volumenű és struktúrájú munkaerőt - s ezen belül egyik rendkívül fontos elem az oktatáspolitika, amely eléri azt, hogy a felnövekvő nemzedék a megfelelő szakképzettségi szerkezettel rendelkezzen.

19 Az oktatás hatékonyságával és finanszírozásával foglalkozó irányzatok 1
Az oktatás-gazdaságtannak meghatározó problémaköre az oktatásra, ill. az oktatási rendszerre fordított erőforrások nagyságának szerkezetének, gazdasági hatékonysági összefüggéseinek, a finanszírozás kérdéseinek (stb.) elemzése

20 Az oktatás hatékonyságával és finanszírozásával foglalkozó irányzatok 2
A közgazdászok egy része szerint radikálisan át kell strukturálni az oktatási rendszert, mivel annak jelenlegi szisztémája meglehetősen hiányos. Az átstrukturálódást sürgeti az elmúlt néhány évtized technológiai és politikai forradalmainak következményei. Ezek a forradalmak jelentős növekedést ígérnek a világ gazdasági kibocsátásában, de azzal is fenyegetnek, hogy a fejlett országokban növekszik a magasan szakképzettek és a képzetlenek jövedelmei közötti szakadék. Az iskoláztatás rossz minősége ugyanis alapvetően az alacsony jövedelműeket sújtja.

21 A voucher – mint a privatizálás eszköze
A radikális átépítést csak az oktatási rendszer nagy részének privatizálásával lehet elérni - ami egy olyan privát, for-profit iparág fejlesztéséhez vezet, amely a tanulási lehetőségek széles választékát biztosítja, és hatékony versenyt támaszt a közösségi iskolákkal. A legjárhatóbb út a fokozatos átmenet megvalósítására a kormánytól a privát vállalkozás felé a voucher (oktatási utalvány) rendszer Az oktatási utalvány a tanuló képzésének támogatására szánt állami támogatást megtestesítő “pénzhelyettesítő”, amelyet a tanuló saját tandíjának finanszírozására használhat fel, bármely tanintézményben Az oktatási utalvány segítségével elérhető az állami (közösségi) oktatás átalakulása piaci rendszerűvé

22 Jó-e az oktatási piac? Sokan kételkednek abban, hogy az oktatási szolgáltatásra lehet-e tiszta piaci viszonyokat érvényesíteni?. Nincs mód a próbavásárlásra – mivel az oktatás minőségét részben meghatározza, hogy a gyerek mennyire szokik hozzá az iskolához, - s a gyakori iskolaváltás megszakítja ezt, ami károsodást okozhat. Egy csődbe jutott iskola hosszú távon jelentős oktatási és társadalmi költséggel terheli meg azokat a diákokat, akik tanulmányai ennek következtében félbeszakadnak. Az elsüllyedt költségek (sunk cost) magasak. Fontos kiegészíteni a rendszert szakmai tanácsadással és támogatással, amely felismeri a veszélyben lévő iskolákat és segít a reformok bevezetésében, a hanyatlás előtt

23 Szűrő elmélet 1 A 70-es években alakult ki a szűrő - vagy rostálási ill. kiválasztás - elmélet. Az elmélet alapvető állítása szerint az oktatás nem járul hozzá az egyének jobb gazdasági szerepléséhez, nem növeli termelékenységüket, e helyett a képzésben való részvétel információs értékkel bír, elsősorban a munkaadók felé.

24 Szűrő elmélet 2 Az oktatásnak ugyan nincs termelékenységnövelő hatása, de azoknak, akiknek más okból (pl. mert velük született képességeik jobbak) kiindulásként magasabb a termelékenysége, azok komparatív előnyökkel rendelkeznek az oktatásban való részvételben. A jobb képességű, magasabb termelékenységű munkavállalók több iskolát végeznek. Az egyének az elmélet szerint éppen azért vesznek részt a tankötelezettségen túli oktatásban, képzésben, hogy a potenciális munkaadóknak képességeiket bizonyítsák

25 Szűrő elmélet – és oktatásfinanszírozás
A szűrőelmélet - az emberi tőkeelmélethez hasonlóan - azokra az empirikus tapasztalatokra épít, melyek szerint a magasabb iskolázottság magasabb keresettel jár. Így az egyének magatartásának értelmezése is hasonló, hiszen az egyéneknek itt is az az érdeke, hogy jövedelmét maximálja, s ennek - a munkáltató informálásának céljából - az a módja, hogy a lehető legmagasabb iskolázottságot szerezzen. Az emberi tőke elmélet és a szűrő elmélet tehát az egyén oldaláról hasonló magatartást motivál, - viszont a társadalom szempontjából eltérő következményekkel jár. Ugyanis, ha az oktatás csupán szűrő szerepet játszik, az a kérdés, hogy részint ezt a szűrő szerepét hatékonyan látja-e el, részint pedig az, hogy e szűrő szerep biztosítása milyen mértékben kell közösségi költség legyen.

26 Az oktatás fogyasztása
Fritz Machlup szerint nem minden oktatási kiadás beruházás, - hanem csak azok, amelyek az emberek jövőbeni szükséglet kielégítése érdekében (gazdasági, kulturális, stb. – azaz jövőbeni élvezetek forrásaként) kerülnek befektetésre. A ma megvalósuló örömök, élvezetek érdekében történő kiadás = fogyasztás. A munkahelyi képzés pedig, folyó termelés. Az oktatás négy célját különíti el,- az oktatás növelheti: a termelékenységet (a termelési képességet) a távoli jövőben; a termelékenységet a közeli jövőben; az élvezeteket (örömöt, szükségletek kielégítését) a távoli jövőben; az élvezeteket a jelenben. az 1. és 3. beruházás, a 2. termelési ksg, a 4. fogyasztás.

27 Az oktatás fogyasztása
Gábor R. István szerint míg a fizikai beruházás a beruházó számára jövőbeli hozam reményében vállalt jelenbeli áldozat, addig a tanulás alapvetően pozitív élmény, s ennyiben magában hordja jutalmát. A továbbtanulási igények gazdasági növekedést kísérő folyamatos emelkedésének megmagyarázására a fogyasztáselmélet tűnik alkalmasabbnak: más úgynevezett normál fogyasztási jószágokhoz hasonlóan, az iskola mint fogyasztási szolgáltatás iránt is a reáljövedelmek emelkedésével természetszerűen növekszik a lakossági kereslet.

28 A kollektív döntések elmélete
A kollektív (vagy közösségi) döntések elméletének egyik alapvető feltételezése szerint a politikai szereplők racionálisan, önérdeküket követő és hasznosságmaximalizáló döntéshozóként viselkednek. A politikusok újraválasztási esélyeiket, a bürokraták pedig a rendelkezésükre álló költségvetési eszközöket igyekeznek maximalizálni. "Ha mármost a politikusok és a bürokraták csupán újraválasztási esélyeiket és az általuk irányított hivatalok költségvetésének nagyságával törődnek, akkor a hatékonyság javulása csak tevékenységük nem szándékolt mellékterméke lehet.

29 A kollektív döntések elmélete és az oktatási kiadások
Az elmélet szerint az oktatási kiadásokat a közösségi szektorban dolgozók és a hivatalnokok hajtják fel, akik monopolizálhatják a demokratikus folyamatokhoz való hozzájárulást, és saját hasznuk növelése érdekében manipulálhatják anélkül, hogy output előállításában összemérhető nyereséget produkálnának.

30 A kollektív döntések elmélete és az oktatási piac
Hirschman – az oktatás voucher-rel történő piacosításával szemben - hangsúlyozza, hogy a jegyrendszer az alapszintű oktatás esetében alkalmatlan, mivel a társadalom szempontjából kívánatos a termék bizonyos mértékig egységes színvonala, függetlenül az egyéni preferenciáktól. Ilyenkor a termék minőségének biztosításához a megtartásához a beleszólás szolgáltat fontos alternatív stratégiát. Sőt Hirschman azt is hangsúlyozza, hogy az oktatás és az egészségügy területén a kivonulás, veszélyes is lehet a közszolgáltatás egészére, mivel a magániskolát választók, döntésükkel hozzájárulnak a közoktatás színvonalának további hanyatlásához. Pedig: ha a közoktatás minősége romlik, akkor ez olyan költségekkel járhat, amelyek semmissé teszik a gyermek magániskolába küldéséből fakadó előnyeit.

31 A társadalmi hovatartozás újratermelésének elmélete
A társadalmi hovatartozás újratermelésének elmélete szerint az oktatás elsődleges feladata a társadalmi osztályok újratermelése. Minél inkább arra szerveződik az oktatás, hogy újratermelje a társadalom osztályszerkezetet, annál inkább gyengül annak a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása. Ennek az az oka, hogy a társadalmi hovatartozást újratermelő oktatási rendszer a tananyag tartalmában a magas kultúrát helyezi előtérbe a szakismeret helyett, a felvételi keretszámban a társadalmi hovatartozást helyezi előtérbe a munkaerőpiac igényei helyett, inkább kötődik a közintézményekhez, mint a gazdasági vállalkozásokhoz.

32 A státuszkonfliktus elmélet
A státuszkonfliktus elmélet szerint az oktatás fő feladata, hogy muníciót adjon az álláskereséshez. Az egyes csoportok versengenek abban a tekintetben, hogy magasabb iskolázottságot érjenek el mint versenytársaik, - s ez oktatási expanziós spirált eredményez. amilyen mértékben az iskolázottság növekedése a státuszversenyt tükrözi, olyan mértékben gyengül az iskolai végzettségnek a gazdaságra gyakorolt hatása, - mert az iskolázottság emelkedése a státuszverseny eredménye s nem a munkaerőpiac követelményeire való reagálás, ilyen rendszereknél az előremenetelnél a végzettség egyre nagyobb szerepet kap, viszont romlik az oktatás és a tananyag színvonala.

33 Az oktatás mágikus ereje
A fejlett országok politikusai és értelmisége erősen hisz az iskolázás mágikus erejében, Az európai és egyesült-államokbeli kormányok igyekeznek, hogy minél több gyereket iskolázzanak be minél hosszabb időre: küzdenek azért, hogy lecsökkentsék a középiskolákból lemorzsolódók számát, hogy a szocializáció bürokratikus keretei közé bevonják a kisgyerekeket, sőt, „egy életen át tartó (természetesen az iskolákban zajló) tanulás” szükségességéről beszélnek. A politikai irányítók rendszeresen úgy tekintik az iskolát mint egy intézményes ellenszert a különböző társadalmi betegségek ellen. és mint olyan színteret, ahol a nyugati eszményeket és erkölcsi elkötelezettségek megvitathatók és rituálisan életbe léptethetők, - s amire nem hat az értékek eróziója