Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tartalom Időbeosztás Téma

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tartalom Időbeosztás Téma"— Előadás másolata:

1 Tartalom Időbeosztás Téma 10.00 - 11.30
A sajátos nevelési igény és a differenciálás esetei Differenciálási technikák bemutatása Szakmai kompetenciafejlesztés Időbeosztás Téma A magatartás rendellenességei, differenciáldiagnosztikája A magatartási rendellenességek kezelésének technikái A magatartászavar mérése

2 A differenciálás pedagógiája az iskolában
Kiket differenciálunk? A differenciálás pedagógiája az iskolában

3 A tartós pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek:
testi-mozgásszervi fogyatékos hallássérült látássérült értelmi fogyatékos beszédfogyatékos autista halmozottan fogyatékos tanulásban tartósan, súlyosan akadályozott szelektív mutista hiperaktív

4 Mi az, hogy integrált osztály?
A többségi tanulókkal együtt vannak a SNI gyerekek, tanulók. Minden órán, vagy csak meghatározott órákon. Gyógypedagógus végzi az egyéni fejlesztésüket. Fejlesztő pedagógus végzi az egyéni fejlesztésüket. Az órai fejlesztés a többségi pedagógus dolga. Ahány SNI, annyi speciális tervezési sajátosság.

5 Testi, mozgásszervi fogyatékosság
Komolyabb tárgyi és személyi feltételek kellenek. Bizonyos funkciók nem, vagy rendellenessé válnak. Kognitív funkciókban nem olyan sajátos, mint az érzékszervi vagy az értelmi fogyatékosoknál, ebből a szempontból integrálásuk egyszerű. Továbbtanulás: erősen beszűkült lehetőségek a speciális eszközigény és a közlekedés nehézségei miatt. Felmentése a fogyatékosság tudatát is fokozza. Nincs leutánozható minta. A fogyatékosság realizálása: Óvodáskor: elfogadja, természetesnek tartja. Kisiskoláskor: A külső krízis ideje. Serdülőkor: belső krízis ideje. Ifjúkor: szembenéz korlátaival, magára talál.

6 Hasznos tanácsok a mozgássérültek integrációjához:
Bátorítani a mozgáskorlátozott tanulót a beszédre. Beszéltetni olyanról, ami érdekli őt, hagyni neki időt, hogy elmondhassa mondandóját. Soha ne szenteljünk túlzott figyelmet hibáinak. Speciális eszközök: a könyvtartó, a sorkövető vonalzó, a fehér kartonlap, a könyvjelző. A lapozás segítése fóliával, kartonnal. A ceruza szivacslabdába helyezése vagy speciális fogantyú használata. Javasolt írásalátét, továbbá puha ceruza használata. A füzet és könyv alá helyezzünk csúszásgátló fóliát. Az akaratlan mozgások esetén ennek használata megakadályozza az elcsúszást, a leesést. A táblánál való írást csak abban az esetben alkalmazzuk, ha a lassú járás, írás nem zavarja az osztály többi tagját, és nem kínos a mozgáskorlátozott tanulónak sem. Túlmozgásos, gyermeknek ne adjunk másolási feladatot a tábláról. Nekik a másolandó szöveget külön lapon a padjukra kell tenni, onnan másoljanak.

7 Fokozatai: Enyhén nagyothalló (30-40 dB)
Közepesen nagyothalló (40-60 dB) Súlyosan nagyothalló (60-70 dB) Siket (70- dB) mindenki integrálható?

8 A hallásfogyatékosság
Külső: erőteljesebb mimika és gesztikulálás. Érzékelés: látásuk sokkal kifinomultabb, eidetikus. A szájról olvasáshoz sok apró eltérést kell megkülönböztetniük. Emlékezet: a vizuális és a motoros képzetekből áll össze. A gondolkodás megelőzi a beszéd fejlődését. A beszédfejlődés sajátos nehézségei.

9 A beszédfejlődés sajátosságai:
Szűk, szegényes és differenciátlan szókincs A kiejtés hibái Beszédtempó, dallam Grammatikai hibák, időtartam Keveset kérdeznek, kimarad a „miért” korszak Beszédértés: szótöredék, félreértés Szájról olvasás A hallókészülékek típusai

10 A halló környezet = fejlesztő környezet
A sikeres integráció feltételei: Nagyon jó korai és előkészítő nevelést kapnak Érzelmileg stabilak, jó szociális kapcsolataik vannak halló társaikkal Nincs egyéb fogyatékosságuk, ami a beszédfejlődést gátolná Korai hangos beszéd nevelés, beszédük érthető Modern hallókészülékek rendszeres használata Legalább általános intelligencia Szakemberek elérhetősége, akik támogatják a szülőket, gyereket és a pedagógust A halló környezet = fejlesztő környezet

11 Amire figyelnünk kell:
A tanuló általános igényeit / beilleszkedés a az iskola normális életébe / és speciális szükségleteit /nyelv és beszéd területén / kell egyszerre figyelemben vennünk. Arcra irányult ,érthető beszéd Fontos információk táblára írása,amit a hallássérült tanuló lemásol Tanulópár-rendszer kialakítása, délután segítséget kap a hallássérült tanuló Pontosan kell ismernie nehézségeit és szükség esetén segítséget kell kérnie, a befogadó pedagógusnak is ezt kell erősíteni benne A téma előzetes bejelentése, mielőtt foglalkoznak vele A szülői nevelés igen fontos segítséget ad Fejleszteni kell a szociális integrációt: szituációk, amelyek segítik a halló és hallássérült gyerekek kooperációját Önértékelés fejlesztése:a hallássérültek figyelmét egyéni erősségük és gyengéik felé fordítani

12 Oktatás Erősen igénylik, a spontán beszédtanulás csekély.
Minden tárgynál nehézséget okoz a tartalom. Történelem: a jelentől nem tud elszakadni. Feladatok: ültetés, világítás, vázlatadás, fogalom magyarázat.

13 Látásfogyatékosság Ha csak kicsi is a látásmaradvány, nincs lényegi különbség a látókkal szemben. A hallás és a tapintás kifinomultabb, mások a küszöbértékek. A verbális emlékezet az állandó használat miatt jobb. A verbalizmus veszélye. Tárgyészlelés: a kétdimenziós érthetetlen. A részektől halad az egész felé, nincs globális észlelés. Más világban élnek, a taktilis, akusztikus szaglási és ízbeli benyomásokat bővebb tartalommal éli meg.

14 Pontírásos, adaptált munkafüzetek használata
A sikeres integráció feltételei: Alkalmazkodni kell a sajátos információszerzési módhoz, teremtsünk minél több lehetőséget egyéb érzékszervvel történő információszerzésre/hallás, tapintás, szaglás/ Pontírásos, adaptált munkafüzetek használata Egyéb speciális eszközök használata pl. domború térképek, tapintható, szemléltető és mérőeszközök Fontos az optimális osztálybeli helyének kijelölése Táblára íráskor a szöveget kimondjuk Használjunk auditív információhordozót, ami a délutáni tanulást segíti /magnós tanulás/ Nagyobb méretű betű, ábra, szükség esetén a közelebbről való szemlélődés biztosítása

15 Asperger autizmus Az autizmusnak széles sprektuma van
Szociális interakció:közönyösség, magány Érzelmi élet: gesztus, Játék, fantázia: változások, Tanulás: esetleg kimagasló Kommunikáció: konkrétizmus, kényszertémák Félelem: Az autizmusnak széles sprektuma van Erővel kell kihúzni saját csigaházukból Végzettségük és társas kapcsolataik szélsőségei

16 Amire figyelnünk kell:
Vizuálisan mindig jobbak, mint akusztikusan Verbális memóriájuk kiemelkedő szintje kényszerességből is fakadhat Félnek a hirtelen változásoktól, emberi reakcióktól Hajlamosak rátapadni valakire Kényszereiket engedjük, de szabályozzuk Érdeklődési területeikhez kapcsoljuk az új ismeretet Keressük meg az agresszió okát, ne megnyugtassuk Legyenek szabályok, de ne legyenek bemerevült szokások Figyeljük meg szomatikus igényeiket Monotónia helyett óvatos kreativitás

17 Szelektív (elektív) mutizmus
Csak intim környezetben beszél, első közösségbe lépve megnémul. Otthon mindenről beszámol, zsarnok. Nonverbális tevékenységben átlagos, vagy jobb. Tolmácsot választ. A környezetváltás önmagában terápia. Laikus hozzáállással mélyítjük. Annak kell megszólaltatnia, aki foglalkozik vele.

18 Teremtsük meg a nonverbális kommunikáció változatos formáit.
Amire figyelnünk kell: szelektív m Ne kérjünk verbális kommunikációt, vegyük természetesnek, hogy nem beszél. Teremtsük meg a nonverbális kommunikáció változatos formáit. Tanulópár-rendszer kialakítása, akit elfogad. Drámapedagógiai, vizuális, motoros lehetőségek adása. Ne kérjünk tőle szemkontaktust. Érdeklődési területének megtalálása, ott foglalkoztatás. A szülői nevelés igen fontos segítséget ad Önértékelés fejlesztése:a egyéni erősségük kiemelése.

19 Az értelmi fogyatékosság fokozatai

20 Tanulási akadályozottság, enyhén értelmi fogyatékosság
Az idegrendszer kimutatható / nem kimutatható, biológiai / genetikai sérülése. Egyenletes / egyenletlen képességstruktúra az átlagos értelmi szint alatt. Általános, kiterjedt, tartós zavar. A kedvezőtlen környezeti hatás elsődleges / másodlagos ok lehet. Kísérheti tanulási zavar. Az integráció szempontjai.

21 Beszéd: A megértés és a nyelvhasználat lassabban alakul ki, kifejezési nehézség felnőtt korban is. Elhúzódó “mi ez” korszak. Aktív/passzív szókincs szűkebb. Egyféle módon értelmez, Következetlen hangcserék.

22 Figyelem: Szűk terjedelem, kevésbé tartós, felületes, fáradékony.
Csapongó, szétszórt, hullámzó. A mennyiségi teljesítménnyel együtt növekszik a hibaszám, hiányozhat a megosztásra való képesség. Lassabban történik a releváns inger szelekciója, az egész tanulási folyamat lelassul.

23 Konkrét fogalmakat használó, kevés információjú, érthető beszéd
Amire figyelnünk kell: A tanuló általános igényeit / beilleszkedés a az iskola normális életébe / és speciális szükségleteit /nyelv és beszéd területén / kell egyszerre figyelemben vennünk. Konkrét fogalmakat használó, kevés információjú, érthető beszéd Többszörös megerősítés elve Fontos információk megismétlése, visszakérdése Tanulópár-rendszer kialakítása,egyéni segítséget kap a tanuló Pontosan kell ismernie nehézségeit és szükség esetén segítséget kell kérnie, a befogadó pedagógusnak is ezt kell erősíteni benne Legyen más területeken sikerélménye, kibontakozási lehetősége Fejleszteni kell a szociális integrációt: szituációk, amelyek segítik a többségi és a tanulásban ak. gyerekek kooperációját.

24 Az átlagosan fejlődő gyermekek
Az iskolába lépő gyermekek között 1-3 éves eltérések vannak. Az általános iskolát elhagyók között az eltérés 3-6 év. (Nagy József)

25 Hagyományos tanulásszervezés
Frontális osztálymunka A tanár az információ hordozója, átadója Kevés lehetőség a tanulók bevonására Diák=passzív befogadó Főként verbális közlés csekély interakcióval Önálló munka Ugyanazt a feladatot végzi minden tanuló A tanulók személyiség és képességbeli különbségei nem feltétlenül dominálnak a feladat kiválasztásában.

26 A pedagógusi feladatok jellege a tanítási folyamatban
Szempontok Frontális óra Kooperatív óra Felkészülés jellege A tananyag átnézése: Egy logikus gondolatmenetű óravázlat elkészítése szemléltető eszközök várható kérdések, válaszok az óra logikai menetének végiggondolása Egy szálon futó interakció megtervezése A tananyag átnézése, hogyan lehet kooperatívvá tenni: Milyen részei vannak, amik önállóan feldolgozhatóak Szövegek írása, Eszközök elkészítése Fénymásolás Több szálon futó interakció megtervezése

27 Szempontok Frontális óra Kooperatív óra Felkészülési idő Valószínűleg kevesebb Valószínűleg több További felhasználhatóság Valószínűleg egy az egyben újra lehet használni Az óra kezdete Motiváció: tanári motiváció, a figyelem felkeltése valamilyen módon Teremrendezés Csoportalakítás Motiváció: előzetes tudás aktiválása, felelősök kiválasztása stb. Az óra alatti segítés Magyarázat, kérdés-felelet frontálisan Kiscsoportok segítése, egyéni vagy kiscsoportos segítségadás, személyes jellegű A tanár mozgása Behatárolt: olyan helyen, hogy mindenki lássa Járkál a csoportok között, odahajol stb. A tanár hangereje Hangos, hogy mindenki hallja Halk, személyes

28 Szempontok Frontális óra Kooperatív óra Téri távolság Hivatalos Bizalmas vagy társasági Leginkább szükséges tanári tulajdonságok Jó beszédkészség Hatásos kommunikáció, hogy le tudja kötni a gyerekeket fegyelmezési készség pontosság érthetőség jó magyarázási készség állandó koncentráció Jó szervezőkészség határozottság az idő pontos bemérése, betartása jó kapcsolatteremtési készség megosztott figyelem Alkalmazkodási készség Nyitottság Kreativitás Értékelésnél Az egyének munkájának értékelése felelettel, teszttel Az egész osztály magatartásának értékelése Csoportok érékelése Egyéni és csoportos értékelés Módszerek váltakoztatása Szociális készség fejlesztése

29 A differenciálás három alaptípusa
1. Tartalmi differenciálás: különböző tananyagok kínálata, elsődleges az érdeklődés 2. Követelmények differenciálása: különböző szinteken folyik az oktatás → pedagógiai hozzáadott érték 3. Módszertani differenciálás: ugyanaz a tartalom más-más megközelítésű utakon

30 Differenciálás a tevékenységek szintjén
Eszközhasználat választás lehetősége Tankönyvek, munkalapok Auditív, vizuális, audiovizuális eszközök Szemléltetés Saját készítésű eszközök (tanár, tanuló) Csak verbális úton oldják meg

31 Differenciálás a szociális keretek szintjén
A könyvnyomtatás történetének feldolgozása (írás, olvasás, technika, rajz, matematika) Mindenki válassza ki, melyik feladatlappal dolgozik (ugyanaz a tartalom, eltérő mennyiséggel) Mindenki válasszon magának posztot a csoportban! (moderátor, hangulatfelelős, időfelelős, anyaggyűjtő) Individualizált tanulás Páros munka Csoportmunka Projektmunka Differenciált rétegmunka Kooperatív csoportmunka 4 1 6

32 Differenciálás a szociális keretek szintjén
Beszéljétek meg egymás között a feladat feldolgozás módját! Az azonos jelet kapók keressék meg az asztalukat! Beszéljétek meg a feladatot a helyeteken! Individualizált tanulás Páros munka Csoportmunka Projektmunka Differenciált rétegmunka Kooperatív csoportmunka 2 5 3

33 Differenciálás a tanulási stílus szerint
Auditív csatorna Vizuális csatorna Motoros-taktilis csatorna Reflektív-impulzív Csendben-zajban Egyedül-másokkal kombinációk Figyeljetek! Zsákbamacska játék (pl. betűfelismerés) Mindenki egyszerre/csoportokban A szemléltetés előnye és nehézségei Hangosan gondolkodás 1 3 6 2 4

34 Ami még vissza van: Differenciálás a módszerválasztásban
Differenciálás a tanítás szervezési módjában Differenciálás a szemléltetésben, speciális eszközökben Differenciálás az értékelésben


Letölteni ppt "Tartalom Időbeosztás Téma"

Hasonló előadás


Google Hirdetések