KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek:

Az előadások a következő témára: "KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek:"— Előadás másolata:

1 KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek:
II. modul Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek 2015. augusztus

2 1-2. fejezet: Dr. Téglási András 3. fejezet: Dr. Gáva Krisztián
Szerzők: 1-2. fejezet: Dr. Téglási András 3. fejezet: Dr. Gáva Krisztián 4-5. fejezet: Dr. Boros Anita

3 Fejezet A jogalkotás tartalmi kérdései

4 A jogalkotás tartalmi kérdései
A társadalmi norma fogalma: A társadalmi normák olyan magatartás-előírások, amelyek a lehetséges magatartások közül előírják a helyeset és a követendőt, és az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt (szankciót) helyeznek kilátásba.

5 A jogalkotás tartalmi kérdései
A norma funkciói: magatartásmintát nyújt, közreműködik a konfliktusok rendezésében, értékelési alapot nyújt mások magatartásához, kiszámíthatóvá teszi mások magatartását, kiszámíthatóvá teszi az emberek saját magatartásának következményeit.

6 A társadalmi norma sajátosságai
magatartásmintát tartalmaz, tartós időbeli érvényesség, általánosság, formai elemük a jogkövetkezmény (szankció).

7 A jogi norma sajátosságai
A jogi norma olyan magatartási szabályok összessége: amelyek keletkezése állami, közhatalmi szervekhez kötődik, amelyek általánosan, mindenkire nézve kötelezőek, amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják.

8 A jog fogalma A jog: a személyek (jogalanyok) viselkedésére vonatkozó,
az állam által alkotott, de legalább az állam által elismert és az állam által végső soron kikényszerített, kötelező magatartási szabályok összessége. / Patyi András – Varga Zs. András: Általános közigazgatási jog (az Alaptörvény rendszerében) Dialóg Campus, Budapest-Pécs, –86. o. /

9 A jogszabály szerkezeti elemei
Tényállás (hipotézis): jogi kategóriákkal megfogalmazva egy szabályozni kívánt társadalmi viszonyt határoz meg, amelynek bekövetkezése esetén a rendelkező részben előírt magatartást kell tanúsítani Rendelkezés (diszpozíció): pozitív parancs negatív parancs Joghátrány (szankció): vagyoni személyi érvénytelenségi

10 2. Fejezet Magyarország jogforrási rendszere

11 A jogforrás fogalma Az arra feljogosított állami szerveknek az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak. Belső (anyagi) jogforrás: a jogalkotó szerv. Külső (alaki) jogforrás: a jog külső megjelenési formája, a jogi norma (jogalkotó tevékenység).

12 A magyar jogrendszer felépítése
A magyar jogrendszer 3 jogrend forrásaiból épül fel: a hazai, belső (magyar) jog, a nemzetközi jog, az Európai Unió jogrendje.

13 A belső jogforrási rendszer felépítése
Alaptörvény AB határozatok Sarkalatos tv JEH „Feles” tv JEH Korm. rend MNB E. rend JEH Kormány tagjainak rendelete JEH Önálló szabályozó szervek rendelete JEH Kúria önkormányzati határozatai Helyi önkormányzat rendeletei JEH Közjogi szervezetszabályozó eszközök

14 Belső (anyagi) jogforrás Külső (alaki) jogforrás
Országgyűlés Magyarország Alaptörvénye, valamint törvény NET (1989. október 23-án megszűnt) törvényerejű rendelet Kormány rendelet Magyar Nemzeti Bank elnöke rendelet Kormány tagjai rendelet (a miniszterelnök és a miniszterek) önálló szabályozó szerv vezetője rendelet helyi önkormányzat képviselő-testülete rendelet Rendeletalkotás különleges jogrendben Honvédelmi Tanács köztársasági elnök Kormány rendelet

15 érvényessége és hatályossága
A jogszabályok érvényessége és hatályossága Érvényesség Hatályosság A jogszabály keletkezéséhez kötődik. Feltételei: a jogszabályt megfelelő a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás során alkossa; a jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába; feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak; megfelelően legyen kihirdetve. Az adott jogi norma meghatározott időben, meghatározott területen és meghatározott személyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható. időbeli hatály területi hatály személyi hatály

16 A jogszabály-alkotás követelményei
megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedjen a jogrendszer egységébe, megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek, megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek, a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű.

17 A jogszabály-alkotás követelményei
Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A jogbiztonság elvének érvényesülése. A jogbiztonság megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon (normavilágosság). Az ún. „salátatörvények” gyakorlata.

18 A belső jog további, sajátos forrásai
A Kúria által alkotott kötelező jogforrások: jogegységi határozat önkormányzati határozat A bírói esetjog (precedensjog) Az egységes jogértelmezést segítő, nem kötelező jogforrások: Kollégiumi vélemény, elvi bírósági határozat, elvi bírósági döntés a Nemzeti Választási Bizottság iránymutatásai Szokásjog

19 Közjogi szervezetszabályozó eszközök
Normatív határozat: országgyűlés kormány más testületi központi államigazgatási szerv alkotmánybíróság költségvetési tanács tárgya kizárólag saját szervezete és működése, tevékenysége, valamint cselekvési programja

20 Közjogi szervezetszabályozó eszközök
Normatív utasítás: köztársasági elnök Miniszterelnök a központi államigazgatási szerv vezetője (a Kormány és más testületi államigazgatási szerv kivételével) OBH elnöke legfőbb ügyész az alapvető jogok biztosa, MNB elnöke, ÁSZ elnöke fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke és a jegyző jogosult. tárgya: a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezete és működése, valamint tevékenysége

21 3. Fejezet A jogalkotási eljárás és jogszabály-szerkesztési ismeretek

22 A jogalkotás szakaszai
1 Előkészítés Tervezés (jogalkotási terv) Tervezet elkészítése Tervezetek véleményezése (közigazgatási, társadalmi egyeztetés) Jogalkotó elé terjesztés 2 Elfogadás A jogalkotó aktusa Jogilag szabályozott módon, helyen, formában történő nyilvánosságra hozatal, az érvényesség feltétele 3 Kihirdetés Utólagos hatásvizsgálat Jogszabályok tartalmi felülvizsgálata: a) módosítások b) dereguláció 4 Hatályosulás vizsgálata

23 Dereguláció Fogalma: a jogi túlszabályozottság mérséklését célzó jogalkotói tevékenység. Fajtái: technikai dereguláció, tartalmi dereguláció. A dereguláció keretében hatályon kívül helyezendő, illetve módosítandó: az elavult, szükségtelenné vált, a jogrendszer egységébe nem illeszkedő, a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható, a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító jogszabályi rendelkezés. automatikus deregulációt biztosító rendelkezések a Jat.-ban.

24 A jogszabálytervezetek szövegezésének alapvető követelményei
a magyar nyelv szabályainak megfelelő, világos, közérthető és ellentmondásmentes szövegezés normatartalom kijelentő mondat, egyes szám harmadik személy következetes fogalomhasználat rövid megjelölések megfelelő használata felsorolások elemei közötti kapcsolat egyértelmű kifejezése egyedi cím, utolsó szóhoz -ról, -ről rag hivatkozások helyes alkalmazása – rugalmas, merev hivatkozás

25 A jogszabálytervezetek logikai tagolása
Preambulum (törvény esetében) Bevezető rész (rendelet esetében) Általános rendelkezések Részletes rendelkezések Záró rendelkezések

26 A jogszabálytervezetek logikai tagolása
Záró rendelkezések törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet-tervezet esetében felhatalmazó rendelkezések; hatályba léptető rendelkezések; átmeneti rendelkezések; törvény tervezete esetében a törvény vagy törvényi rendelkezés sarkalatosságára utaló rendelkezések; a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezések; módosító rendelkezések; hatályon kívül helyező rendelkezések; a hatályba nem lépéséről szóló rendelkezések.

27 Fogalmak jogalkotási metodika: az a logikai, döntési folyamat, a döntés kialakításának módszere, amelynek alkalmazásával a jogi szabályozás tartalma a jogalkotásban részt vevők által kialakításra kerül jogalkotási taktika: jog által meghatározott, külső eljárási mechanizmus, amelynek rendjében és fázisain keresztül az érvényes jogi szabályozás megszülethet hatásvizsgálat: a jogalkotói döntés megalapozása, a jogszabályok hatékonyságának növelése, valamint a minőségi jogalkotás elősegítése céljával végzett elemzés, amely a becsült költségek és következmények, valamint az egyedi, váratlan következmények kockázata tekintetében nyújt tájékoztatást a döntéshozónak

28 Fogalmak közigazgatási egyeztetés: a jogszabálytervezeteknek a Kormány ügyrendjében meghatározott címzetteknek véleményezés céljából történő megküldése, a tervezetek véleményezése és a véleményeltérések lehetőség szerinti feloldását szolgáló konzultáció folyamata társadalmi egyeztetés: a jogszabálytervezetek közigazgatáson kívüli véleményezése általános egyeztetés: a társadalmi egyeztetés azon formája, amelynek során a jogszabálytervezetet és annak indokolását az erre kijelölt honlapon nyilvánosságra kell hozni, és amelyről bárki véleményt nyilváníthat közvetlen egyeztetés: a társadalmi egyeztetés formája, a jogszabálytervezetnek a jogszabály előkészítéséért felelős miniszterrel kötött stratégiai partnerségi megállapodásokban részes partnerszervezetekkel történő egyeztetése

29 Fogalmak előterjesztés: a jogszabálytervezetet döntésre előkészítő irat, amely tartalmazza a döntés megalapozásához szükséges információkat, a döntési javaslatot és a jogszabálytervezet szövegét, indokolását, valamint a hatásvizsgálati lapot

30 4. Fejezet Általános jogalkalmazási ismeretek

31 Jogalkalmazás Közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenység: az anyagi jogviszonyok (meghatározott jogok, illetve kötelezettségek) a döntés következményeképpen jönnek létre (konstitutív jogalkalmazói döntés). Jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenység: a jogalkalmazó szerv döntése egy korábbi időszakot vesz alapul, egy már korábban létrejött anyagi jogi jogviszonyt, annak fennállását vagy hiányát bírálja el. A jogalkalmazó döntése nem keletkeztet új anyagi jogviszonyt, csupán megállapítja a létező jogviszonyt (deklaratív jogalkalmazói döntés).

32 A jogalkalmazás folyamata
Eljárás megindítása Konkrét tényállás tisztázása Jogszabály értelmezése Bizonyítás Döntés meghozatala Döntés közlése Ellenőrzés Szankció, illetve végrehajtás

33 5. Fejezet A közigazgatási hatósági eljárás

34 A közigazgatási hatósági eljárás
Patyi András megfogalmazásában a hatósági eljárás: a közigazgatási szerven kívüli érintett jogalany ügyében megvalósuló, jogilag szabályozott olyan cselekvési rend, amely egyedi ügy intézése során, hatósági jogalkalmazás keretében, az érintett jogalanyra nézve jogi helyzetét megváltoztató, jogvitáját elbíráló vagy jogsértésére reagáló, közvetlen jogi hatást gyakorló egyedi aktus (rendelkezés) kibocsátása, illetőleg érvényesítése érdekében.

35 A Ket. eljárási alapelvei
A törvényesség, illetve joghoz kötöttség alapelve. A hatáskörgyakorlás célhoz kötöttsége és a joggal való visszaélés tilalma . A szakszerűség, egyszerűség és együttműködés alapelve. A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme. A jóhiszemű eljárás elve. A törvény előtti egyenlőség és a diszkrimináció tilalma. A szabad bizonyítás elve. A hivatalbóliság alapelve (Ex offitio). A tisztességes eljáráshoz és a jogszabályban meghatározott határidőn belüli döntéshez való jog.

36 A Ket. eljárási alapelvei
A közigazgatási hatóság kártérítési felelőssége. A közigazgatási hatóság személyiségi jog megsértéséért való felelőssége. A tájékoztatáshoz való jog. A költséghatékonyság és a gyorsaság alapelve. A kapcsolattartási formák közötti szabad választás elve. Nyelvhasználat.

37 A törvény hatálya Tárgyi hatály közigazgatási hatósági ügy Személyi és
szervi hatály Területi hatály Időbeli hatály közigazgatási hatósági ügy ügyfél, egyéb érintettek, közreműködők, hatóság, szakhatóság Magyarország teljes területe néhány kivételt leszámítva néhány kivétellel: 2005. november 1-jétől

38 Tárgyi hatály Közigazgatási hatósági ügy:
a hatóság részéről az ügyfelet érintő jog megállapítása, kötelezettség megállapítása, adat, tény vagy jogosultság igazolása, hatóság nyilvántartás vezetése, hatóság ellenőrzés lefolytatása, tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és onnan való törlés.

39 Az eljárás egyéb résztvevői Személyi és szervi hatály
Jogalkotás - jogalkalmazás Az eljárás egyéb résztvevői Személyi és szervi hatály Ügyfél Más hatóságok Közigazgatási hatóság Az előadó a fentiek mellett tegyen említést arról, hogy nem minősülnek ugyan ügyfélnek, de az ügyfél jogai megilletik: azt a szervet, akinek feladatkörét az ügy érinti Külön törvény alapján az eljárás tárgyában tevékenységet kifejtő érdekvédelmi szervezetek, társadalmi szervezetek, amelyek regisztrált tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamely közérdek érvényre juttatására irányul. 39

40 Az eljárás egyéb résztvevői
Jogalkotás - jogalkalmazás Az eljárás egyéb résztvevői Ügyfél Ügyfél: természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek az ügy jogát, jogos érdekét érinti, akivel kapcsolatban hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, akit ellenőrzés alá vontak, ügyféli jogokkal felruházott szervezet, hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő, de feladatkörében érintett szerv. Ex lege ügyfél! Az előadó a fentiek mellett tegyen említést arról, hogy nem minősülnek ugyan ügyfélnek, de az ügyfél jogai megilletik: azt a szervet, akinek feladatkörét az ügy érinti Külön törvény alapján az eljárás tárgyában tevékenységet kifejtő érdekvédelmi szervezetek, társadalmi szervezetek, amelyek regisztrált tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamely közérdek érvényre juttatására irányul. 40

41 Az eljárás egyéb résztvevői
Jogalkotás - jogalkalmazás Az eljárás egyéb résztvevői Más hatóságok Közreműködők: tanú, hatósági tanú, szakértő, tolmács, képviselő, szemletárgy birtokosa, hatósági közvetítő. Egyéb szereplők: bejelentő, jegyzőkönyvvezető, végrehajtási eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató. Az előadó a fentiek mellett tegyen említést arról, hogy nem minősülnek ugyan ügyfélnek, de az ügyfél jogai megilletik: azt a szervet, akinek feladatkörét az ügy érinti Külön törvény alapján az eljárás tárgyában tevékenységet kifejtő érdekvédelmi szervezetek, társadalmi szervezetek, amelyek regisztrált tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamely közérdek érvényre juttatására irányul. 41

42 Az eljárás egyéb résztvevői Közigazgatási hatóság
Jogalkotás - jogalkalmazás Az eljárás egyéb résztvevői Közigazgatási hatóság Államigazgatási szerv Helyi önkormányzati hatóság Jegyző, hatósági igazgatási társulás Törvény, kormányrendelet által feljogosított nem közigazgatási szerv (Pl.: köztestület) Az előadó a fentiek mellett tegyen említést arról, hogy nem minősülnek ugyan ügyfélnek, de az ügyfél jogai megilletik: azt a szervet, akinek feladatkörét az ügy érinti Külön törvény alapján az eljárás tárgyában tevékenységet kifejtő érdekvédelmi szervezetek, társadalmi szervezetek, amelyek regisztrált tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamely közérdek érvényre juttatására irányul. 42

43 Közigazgatási hatóságok
Az államigazgatási szervezetrendszeren belül: Miniszter, miniszternek alárendelt, de nem minisztériumi jogállású, központi államigazgatási szervek, fővárosi, megyei kormányhivatalok, területi államigazgatási szervek, járási hivatalok, helyi államigazgatási szervek.

44 Közigazgatási hatóságok
Államigazgatási ügyek az önkormányzati szervezetrendszerben: polgármester: honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem jegyző: általános hivatal ügyintézője: pl. anyakönyvvezető

45 Közigazgatási hatóságok
Önkormányzati hatósági ügyek kizárólag az önkormányzati szervezetrendszerben: a képviselő-testület; a képviselő-testület által átruházott hatáskörben: polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke; bizottság; jegyző, főjegyző; önkormányzat társulása.

46 Közigazgatási hatóságok
Törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet, köztestület vagy személy. Pl.: vállalkozó állatorvos (hatósági teendők ellátása); különböző kamarák

47 Joghatóság, hatáskör, illetékesség
A hatóság eljárási képességének feltételei: Joghatóság: arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van-e joga eljárni vagy az ügy más ország hatóságára vagy nemzetközi szervre tartozik, vagyis megmutatja, melyik állam hatóságai járhatnak el az adott ügyben, Hatáskör: azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve melyik szint jogosult eljárni Illetékesség: arra ad választ, hogy több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konkrét ügyben eljárhat.

48 A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai
Az első fokú eljárás (alapeljárás) szakasza Jogorvoslati szakasz Végrehajtási szakasz

49 Az elsőfokú eljárás Az elsőfokú eljárás megindítása történhet:
hivatalból jogszabály alapján, felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése alapján, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén; kérelemre. Joghatások: jogok megszerzése, kötelezettségek terhe; ügyintézési határidő kezdete.

50 Joghatóság, hatáskör, illetékesség vizsgálata
Jogalkotás - jogalkalmazás Joghatóság, hatáskör, illetékesség vizsgálata BEÉRKEZÉS Kérelem ellenőrzése ELŐÍRT TARTALMI ELEMEK MEGLÉTE, MÁS SZERVTŐL SZÜKSÉGES ADATOK MEGSZERZÉSE ÁTTÉTEL ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜLI ELUTASÍTÁS Az előadó ezen a dián keresztül mutassa be, hogy a kérelem vizsgálata alapján milyen eljárási cselekményekre kerülhet sor. (A piros színnel jelzett folyamat mutatja az előkérdések pozitív elbírálását, vagyis az eljárás megindulásához együtt álló feltételeket.) Időközben bármely feltételnek nem felel meg a kérelem, a folyamat más irányba halad, illetve átmenetileg, vagy végleg megakad. Mutasson rá arra az összefüggésre, amely az áttétel és az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás között fennáll. (ha van helye áttételnek, áttétel, ha nincs, az eljárás megszüntetése.) Utaljon arra, hogy mind a felfüggesztésről, mind az érdemi vizsgálat nélküli elutasításról külön dia kerül bemutatásra. MÁS HATÓSÁGNÁL INDUL ELJÁRÁS HIÁNYPÓTLÁS 50

51 Ügyintézési határidők
Határidő kezdete: ÉRDEMI HATÁROZATOK MEGHOZATALA veszélyhelyzet elhárítása, kár megelőzése esetén főszabály: 21 napos határidő ügy bonyolultsági foka (külön jogszabály alapján) kivételes ügyintézési határidők soronkívüliség kérelem beérkezését követő nap; hivatalból indítandó eljárásnál az első eljárási cselekmény elvégzésének a napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 21 nappal (soron kívüliség esetén 15 nappal)

52 Ügyintézési határidők
Naptári napokban, és nem munkanapokban kell megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket, ugyanakkor az ügyintézés kezdetét a hatóságoz való beérkezést követő munkanaptól számolják. Ügyintézési határidőbe nem számító időtartamok: pl. szakhatósági közreműködés, szakvélemény elkészítése, hiánypótlás időtartama, eljárás felfüggesztése - ettől jogszabály eltérhet (a „bruttó” és a „nettó” ügyintézési határidő közeledhet). A határidő elmulasztása esetén: illeték- és díj-visszafizetési kötelezettség.

53 A kizárás Abszolút kizárási ok Nem vehet részt az ügy elintézésében:
az személy vagy hatóság, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti; az, aki az ügyben tanúvallomást tett, illetve hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el, valamint a szemletárgy birtokosa és a támogató; az ügy másodfokú elintézésében az, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett; a jegyző az önkormányzatát érintő ügyekben; az a hatóság, amelyik hatóság vezetőjével szemben kizárási ok merül fel. Relatív kizárási ok Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

54 Szakhatósági közreműködés
A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadása, illetve megtagadása) való kötöttség, kivéve ha nem áll fenn a beszerzési kötelezettség. A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján), „jogszerű hallgatás” – csak jogszabály külön felhatalmazása alapján lehetséges. Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) között. A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei vannak (semmisség, a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet).

55 Az eljárás felfüggesztése
Kötelező felfüggesztés Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben: az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik; ugyanazon hatóság más döntése nélkül nem dönthető el; a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság új eljárásra való kötelezéséről szóló döntése ellen perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő; a jogutód kiléte vitás (kérelmező ügyfél esik ki). Felfüggesztés mérlegelés alapján ha a jogutód kiléte vitás (nem a kérelmező ügyfél esett ki); ügyfél kérése esetén (egy alkalommal); hatósági közvetítő kirendelése esetén. Jogkövetkezmény: a határidő megszakad, fellebbezésnek van helye.

56 Képviselet Képviseletre általában akkor kerül sor, ha az ügyfél nem tud vagy nem akar személyesen eljárni. A képviselet fajtái: törvényes meghatalmazotti ügygondnok által ellátott képviselet

57 Támogató Gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére – cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében – rendeli ki. Az eljárásban nem vehet részt támogatóként: az ellenérdekű fél vagy annak képviselője, támogatója, aki az eljárásban mint a hatóság képviselője, szakértő, tolmács, hatósági tanú vagy hatósági közvetítőként vesz részt.

58 A bizonyítás A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Dönt a rendelkezésére álló adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le. Jellemzői: hivatalból vagy kérelemre indul; szabad bizonyítás elve (és korlátai); lefoglalás jogintézménye. Bizonyítékok különösen: az ügyfél nyilatkozata; az irat; a tanú vallomása; a szakértő véleménye, a szemléről készült jegyzőkönyv; a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv; a tárgyi bizonyíték.

59 Az ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége
A gyakorlatban az egyik legfontosabb bizonyíték. Nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet. Az ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége Az ügyfél írásban és szóban nyilatkozatot tehet a kérelmére indult eljárásban, ha a nyilatkozattételt megtagadja és erre a hatóság reagál a tényállást nem lehet teljes körűen tisztázni, a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi a rendelkezésre álló bizonyítékok adatok alapján dönt IGAZMONDÁSI KÖTELEZETTSÉG a hatóság az eljárást megszüntetheti, vagy

60 A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz.
Irat A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz. OKIRAT MÁS IRAT Nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb. Állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol KÖZOKIRAT A benne foglaltak valódiságát vélelmezni kell, de van helye ellenbizonyításnak, kivéve ha a jog nem engedi azt. A külföldön kiállított okirat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes! MAGÁNOKIRAT egyszerű Az iratokba való betekintés joga! teljes bizonyító erejű

61 A tanúvallomás és a szemle
A tanúként megidézett személyt: megjelenési, vallomástételi, igazmondási kötelezettség terheli. A szemle fajtái: szemletárgy bemutatása (ingó), helyszíni szemle lefolytatása (ingatlan), személy megtekintése, illetve megfigyelése.

62 Szakértői vélemény Szakértőt akkor rendel ki a hatóság, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő. Megjelenési, véleményadási kötelezettség, tartózkodás a hamis véleményadástól. Iratbetekintés, jelenlét egyes eljárási cselekményeknél, kérdezés joga.

63 Szakértői vélemény Szakértőként nem járhat el
akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy a tanúvallomást megtagadhatja. Nincs helye szakértő kirendelésének, ha törvény vagy kormányrendelet szakhatósági állásfoglalás beszerzését írja elő.

64 A hatósági ellenőrzés Ellenőrzési terv alapján történik.
Speciális, hivatalból induló eljárás  A hatóság ‒ a hatáskörének keretei között ‒ ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését. A hatósági ellenőrzésnek különböző eszközei vannak: adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés, helyszíni ellenőrzés, vagy ha jogszabály lehetővé teszi, a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés.

65 A hatósági ellenőrzés Amennyiben nincs jogsértés  egyszerűsített jegyzőkönyv vagy hatósági bizonyítvány kiadására kerül sor. Jogsértés megállapítása esetén: A hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával végzésben kötelezi annak megszüntetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást. Ha az adott jogszabálysértés tekintetében más hatóság rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.

66 A határozat és a végzés egy dokumentumba szerkeszthető!
A döntés meghozatala Az ügy érdemében hozott döntések: hatósági határozat Eljárási kérdésekben hozott döntések: hatósági végzés A hatóság döntésének speciális formái: 1. az egyezség jóváhagyása 2. a hatósági szerződés 3. a hallgatás eredményeként létrejött döntés A határozat és a végzés egy dokumentumba szerkeszthető!

67 A hatósági döntés felépítése
Bevezető rész (a döntést kibocsátó hatóság megnevezése, címe, az ügy száma, az ügy tárgya, ügyintéző neve, elérhetősége, ügyfél neve, címe stb.) Rendelkező rész (a hatóság döntése, a szakhatóság megnevezése, állásfoglalása, rendelkező része, az ügyintézésre fordított idő, költségekről rendelkezés, tájékoztatás a jogorvoslatról stb.) Indokolási rész (megállapított tényállás, bizonyítékok, az el nem fogadott bizonyítékok, a döntés alapjául szolgáló anyagi és eljárási normák bemutatása, mérlegelési szempontok, szakhatósági állásfoglalás indokolása stb.) Záró rész (a döntéshozatal helye és ideje, a hatóság bélyegzőjének lenyomata, a hatáskört gyakorló szerv vezetőjének neve és hivatali beosztása, az általa kiadmányozásra felhatalmazott vezető neve, hivatali beosztása és aláírása)

68 A döntés közlése A döntés megismerése érdekében a hatóság közli azt az érintettekkel. A közlés módjai: postai úton, elektronikus úton, ideértve a telefaxot ( a határozat és az önállóan fellebbezhető végzés kivételével), kézbesítési meghatalmazott útján, kézbesítési ügygondnok útján, személyesen, szóban, hirdetmény úton, nyilvános közzététel útján.

69 A jogorvoslati formák Kérelem alapján: fellebbezés,
bírósági felülvizsgálat, újrafelvételi kérelem, Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás. Ex offitio: saját döntés felülvizsgálata saját hatáskörben (a döntés módosítása, visszavonása); felügyeleti eljárás; ügyészi fellépés.

70 Jogalkotás - jogalkalmazás
A fellebbezés Fellebbezésre mint jogorvoslatra csak a közigazgatási hatóság első fokon hozott döntései (határozatai, végzései) ellen kerülhet sor a döntés közlésétől számított 15 napon belül. Fellebbezni bármilyen okból lehet. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is előterjeszthetők. A fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van. 70

71 A fellebbezés Fellebbezési eljárás: bizonyítási eljárás,
Jogalkotás - jogalkalmazás A fellebbezés Fellebbezési eljárás: bizonyítási eljárás, szakhatóságok szerepe. A másodfokú hatóság döntései: a fellebbezés elutasítása; az elsőfokú határozat módosítása; az elsőfokú határozat megsemmisítése; az elsőfokú határozat megsemmisítése és az elsőfokú hatóság új eljárásra való kötelezése. 71

72 A bírósági felülvizsgálat
A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. Végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság felfüggesztő határozata szükséges. Jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül bármelyik ügyfél kérheti. Előfeltétele: A fellebbezési jog kimerítése. A fellebbezés kizártsága.

73 A bírósági felülvizsgálat
A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete határozza meg. A bíróság döntései: az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatására kötelez; a közigazgatási döntést megváltoztatja, ha törvény megengedi. A jogerős ítélet jogkövetkezményei: nincs helye új eljárásnak; megismételt eljárás során a hatóságot köti a bíróság ítélete.

74 Az újrafelvételi eljárás
Ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal lezárt ügyben van helye. Kérelem elbírálása: az első fokon eljárt közigazgatási hatóság. Feltételei: a döntés jogerőre emelkedése; a határozat meghozatala előtt meglevő, el nem bírált lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján; kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna; és ez utólag jutott az ügyfél tudomására.

75 Az újrafelvételi eljárás
A kérelem benyújtásának határideje: objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap (jogvesztő); szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől számított 15 nap. A közigazgatási hatóság döntése: kérelmet elutasítja; jogerős határozatot módosítja; jogerős határozatot visszavonja; új határozatot hoz.

76 Az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás
Ha az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés ellen az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki a megsemmisített jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek az adott ügyben való alkalmazhatóságát, az ügyfél harminc napon belül kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt.

77 A döntés módosítása, visszavonása
Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. csak egy ízben, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, a döntés közlésétől számított egy éven belül lehetséges. DE! A döntést a hatósági nyilvántartásba, illetve a hatósági igazolványba felvett téves bejegyzés, valamint az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

78 A felügyeleti eljárás A felettes szerv jogosult nyomon követni és ellenőrizni a neki alárendelt hatóság tevékenységét: mulasztás esetén: megteszi a szükséges intézkedést, illetve felügyeleti jogkört gyakorol. Ha a hatóság döntése jogszabályt sért: Felügyeleti szerv a döntést megváltoztathatja; megsemmisítheti; megsemmisítheti és új eljárásra utasíthatja.

79 Az ügyészi fellépés (Ütv. IV. fejezet)
Az ügyész ellenőrzi a törvényesség betartását. Az ügyész felhívással élhet törvénysértés és mulasztás esetén. A felhívást az ügyész a felügyeleti szervhez nyújtja be, ennek hiányában az eljáró szervhez. Ha a felhívott szerv nem ért egyet, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

80 A semmisség Semmisségi okok pl.: magyar hatóság joghatósága kizárt;
nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe; szakhatóság megkeresése nélkül vagy állásfoglalásának figyelmen kívül hozott döntés; a döntést bűncselekmény befolyásolta. Nincs helye megsemmisítésnek: Nem semmisíthető meg 3 éven túl a hatósági döntés, ha jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért; 5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító döntés megsemmisítésének. De! időbeli korlátozás nélkül megsemmisíthető, ha bűncselekmény befolyásolta.

81 A végrehajtás Megindítás Foganatosítás
Hivatalbóli eljárásban hivatalból. Kérelemre indult eljárásban kérelemre + hivatalból, ha így is meg lehetett volna indítani az eljárást. Az első fokú hatóság indítja meg. Az első fokú hatóság, illetve – szerződés alapján – Korm. rendeletben megjelölt személy vagy szerv, vagy önálló bírósági végrehajtó.

82 Végrehajtási módok és foganatosításuk
Pénzfizetési kötelezettség Meghatározott tevékenység Külföldi elemek a végrehajtásban Eljárási bírság azonnali beszedési megbízás, közérdekű munkával való megváltás, letiltás, ingó,ingatlan végrehajtás jogosított felhatalmazása, hatóság saját maga a kötelezett költségére veszélyére elvégzi, rendőrségi közreműködés.

83 Jogorvoslat a végrehajtásban
A végrehajtást megindító hatóságnak a végrehajtási eljárásban hozott fellebbezéssel megtámadható döntése ellen is van helye fellebbezésnek. A végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetén a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogást terjeszthető elő. A fellebbezést és a kifogást a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság 15 napon belül bírálja el. A végrehajtási kifogást a végrehajtást megindító hatóság döntései elleni fellebbezés elbírálására jogosult hatóság bírálja el, ha a végrehajtást bírósági végrehajtó foganatosítja.

84 A közigazgatási bírság
Ha jogszabály (anyagi jogi) bírság kiszabását teszi lehetővé a hatóság mérlegeli különösen: a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértő állapot időtartamát, a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát.

85 Eljárási költségek Ügyfél viseli és előlegezi meg az egyéb eljárási költséget Kérelemre indult eljárásban Egyéb költséget a hatóság előlegezi, kötelezettség megállapítása esetén az ügyfél viseli Hivatalból indult eljárásban Nyertesség arányában viselik, ha a kérelemnek csak részben ad helyt a hatóság, költség-megosztás közöttük Ellenérdekű felek Kivételek célszerűtlen, indokolatlan eljárás akadályozása miatt felmerült A költség okozója viseli

86 Elektronikus ügyintézés
Elektronikus kapcsolattartás szabályai (Ket. II/A. fejezet): Elektronikus ügyintézés előnyben részesítendő. Főszabály szerint az ügyfél jogosult e-úton kapcsolatot tartani. Törvény írhat elő kötelező e- kapcsolattartást. Jogszabályban meghatározott feltételekkel sms, is alkalmazható. Elektronikus ügyintézés szabályai (X. Fejezet): E-ügyintézés alapelvei. Szabályozott e-ügyintézési szolgáltatások általános feltételei. Konkrét szabályozott e- ügyintézési szolgáltatások keretszabályai.

87 Az e-ügyintézés szabályozásának alapelvei
Az informatikai önrendelkezési jog széleskörű érvényesítése. Túlszabályozás megszüntetése, rugalmas és tartós jogi keretek létrehozása. Ne zárja ki az ügyintézési modell a hatóságok önálló döntését. A rendelkezésre álló (már kiépített) eszközök továbbélése, felhasználása. Máshol már működő piaci és külföldi megoldások felhasználásának elvi lehetősége. A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtása során a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségének és a személyes, illetve védett adatok védelmének biztosítása.

88 Az elektronikus ügyintézés Ket.-ben foglalt alapelvei
Technológiasemlegesség – ez azonban nem vonatkozik a kormányzati célú hírközlési szolgáltatásokra, valamint az állam által ingyenesen biztosított szolgáltatások igénybevételére. A hatóság nem elektronikus kapcsolattartás esetén is jogosult egyes eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében lefolytatni, figyelembe véve az ügyfél ügyintézési rendelkezését. Főszabály szerint a hatóság a kormányzati célú hírközlési szolgáltatást veszi igénybe.

89 Az elektronikus ügyintézés fajtái
ügyintézési rendelkezés azonosítás kézbesítési szolgáltatás iratérvényességi nyilvántartás ügyfél-regisztrációs eljárás az állam által kötelezően nyújtandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások hatósági szolgáltatás Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás engedélyezés vagy bejelentés alapján (Elektronikus Ügyintézési Felügyelet).

90 köszönöm megtisztelő figyelmüket! sikeres felkészülést kívánok!