Pedagógus – vezetői – intézményi ÖNÉRTÉKELÉS

Az előadások a következő témára: "Pedagógus – vezetői – intézményi ÖNÉRTÉKELÉS"— Előadás másolata:

1 Pedagógus – vezetői – intézményi ÖNÉRTÉKELÉS
Az első lépések… Felhasznált dokumentum: Önértékelési kézikönyv ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA (OH) Készítette: Bártfai Lászlóné tanügyigazgatási szakértő, szaktanácsadó 2015 ®

2 Jogszabályi háttér 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés részét képező intézményi önértékelés területeit, szempontjait, módszereit és eszközrendszerét az Oktatási Hivatal dolgozza ki és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá. Az intézményi önértékelés keretében az intézmény ötévente teljes körűen értékeli saját pedagógiai munkáját. Az intézményi önértékelés részeként kétévente sor kerül az intézmény pedagógusai, valamint az intézményvezetői megbízás második és negyedik évében az intézményvezető intézményen belüli értékelésére.

3 Jogszabályi háttér 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
Az intézményi önértékelés pedagógusra, intézményvezetőre és intézményre vonatkozó részeit először a évi ellenőrzésben szereplőre vonatkozóan kell elvégezni, de legkésőbb június 30-ig minden pedagógusra, június 30-ig minden intézményre vonatkozóan el kell végezni a teljes körű intézményi önértékelést.

4 Önértékelési csoport Az intézményi önértékelés koordinálását az intézmény méretétől függő létszámú önértékelési csoportnak célszerű végeznie, amelynek tagjait az intézményvezető jelöli ki. Az önértékelés során a csoport tagjainak feladata az önértékelési folyamat során bevonandó további pedagógusok felkészítése, így a tagok kiválasztásánál különösen fontos szempont a csoporttagok felkészültsége, minőségfejlesztés iránti elkötelezettsége.

5 Az önértékelés szintjei
Átfogó intézményi önértékelés (ötévente) Pedagógus önértékelés (kétévente) Vezetői önértékelés (a megbízás 2. és 4. évében).

6 Pedagógus önértékelés
A pedagógusok önértékelése a külső tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban történik, így az értékelési területek és szempontok megegyeznek. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják.

7 Pedagógus önértékelés
A pedagógusok önértékelését az éves önértékelési tervben megjelölt felelősök és az informatikai rendszer támogatja, amely lehetővé teszi az értékelés során összegyűlt tapasztalatok, információk rögzítését, valamint összekapcsolását az önértékelés során tett megállapításokkal.

8 Pedagógus önértékelés
Az önértékelés eredményére alapozva a pedagógus a vezetővel egyeztetve két évre szóló egyéni önfejlesztési tervet készít.

9 Pedagógus önértékelés területei
Pedagógiai módszertani felkészültség Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók A tanulás támogatása A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

10 Pedagógus önértékelés területei
A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

11 Az önértékelés módszertana és eszközei
Az adatgyűjtés módszerei dokumentumelemzés, megfigyelés, interjú, kérdőív.

12 1. Dokumentumelemzés Az előző pedagógusellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjai Tanmenet, tematikus tervek és az éves tervezés egyéb dokumentumai Óraterv Egyéb foglalkozások tervei Napló Tanulói füzetek

13 2. Megfigyelés – óralátogatás
Két óra megfigyelése és megbeszélése adott szempontok alapján

14 3. Interjú a pedagógussal az intézményvezetővel/vezetővel

15 4. Kérdőív Önértékelő kérdőív Szülői kérdőív Munkatársi kérdőív
A kérdőívek kitöltését és az eredmények rögzítését, összesítését az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer támogatja.

16 A pedagógus önértékelésének folyamata
Az éves önértékelési tervben kijelölt támogató kollégák egyeztetik a részleteket az érintett pedagógussal, közösen meghatározzák az önértékelésbe bevonandó további partnerek körét (vezetők, szülők, kollégák). A tájékoztatással megbízott kolléga informálja, és igény szerint felkészíti az pontban meghatározott partnereket és az érintett pedagógust.

17 A pedagógus önértékelésének folyamata
Elindul az on-line felmérés, majd a felmérés zárásaként összesítik az adott válaszokat. Megvizsgálják a pedagógusra vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és az önértékelés eredményeit, az azokhoz kapcsolódó önfejlesztési terveket, a pedagógiai munka felsorolt dokumentumait, majd rögzítik a dokumentumelemzés eredményét.

18 A pedagógus önértékelésének folyamata
Interjútervek készülnek, és lefolytatják az interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik az informatikai felületen. A két órát érintő óralátogatás és az azt követő megbeszélés tapasztalatait a megadott szempontok alapján az órát látogató kollégák rögzítik az informatikai felületen.

19 A pedagógus önértékelésének folyamata
Az önértékelő pedagógus az értékelésben részt vevő kollégák 0–3 skálán értékelik az elvárás teljesülését az informatikai rendszerben, illetve kompetenciánként meghatározzák a kiemelkedő és a fejleszthető területeket (amennyiben van ilyen). Az önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt pedagóguson kívül, az intézményvezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára is.

20 A pedagógus önértékelésének folyamata
A pedagógus két évre szóló önfejlesztési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. Az önfejlesztési tervet értékelési területenként, az eredeti intézményi elvárásokat és az értékelést tartalmazó táblázatba kell feltölteni.

21 Intézményi önértékelés
Az önértékelés célja (a tanfelügyelet keretében lebonyolított intézményellenőrzéshez hasonlóan), hogy segítséget adjon az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez annak feltárása által, hogy a nevelési-oktatási intézmény hogyan valósította meg saját pedagógiai programját.

22 Intézményi önértékelés
Az intézmény átfogó önértékelése az 5 éves ciklusban egyszer történik meg, de vannak olyan intézményi elvárások, melyeket az intézménynek az éves önértékelési tervében feltüntetett módon évente vizsgálnia kell.

23 Intézményi önértékelés
Évente vizsgálandó területek Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.

24 Intézményi önértékelés
Évente vizsgálandó területek A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.

25 Intézményi önértékelés
Évente vizsgálandó területek Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről. A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.

26 Intézményi önértékelés
Évente vizsgálandó területek Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint

27 Intézményi önértékelés
Évente vizsgálandó területek Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: továbbtanulási mutatók Vizsgaeredmények, elismerések lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók elégedettségmérés eredményei, neveltségi mutatók stb.

28 Intézményi önértékelés
Évente vizsgálandó területek A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.

29 Intézményi önértékelés
Évente vizsgálandó területek Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

30 Intézményi önértékelés
Évente vizsgálandó területek Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről (A hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára).

31 Intézményi önértékelés folyamata
1. Az éves önértékelési tervben kijelölt kollégák egyeztetik a részleteket a vezetővel, közösen meghatározzák az értékelésbe bevonandó további partnerek körét. 2. A tájékoztatással megbízott kolléga tájékoztatja, felkészíti az 1. pontban meghatározott partnereket.

32 Intézményi önértékelés folyamata
3. A kollégák megvizsgálják az intézményre vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és önértékelés eredményeit, az intézkedési terveket, a vezetői és a korábbi pedagógus önértékelési eredményeket és az intézmény alaptevékenységét meghatározó dokumentumokat, valamint a kérdőíves felmérések eredményeit, majd rögzítik az eredményeket az informatikai rendszerben.

33 Intézményi önértékelés folyamata
4. A felelősök interjúterveket készítenek, lefolytatják az interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik az informatikai felületen. 5. A vezető az értékelésében részt vevő kollégák bevonásával minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat.

34 Intézményi önértékelés folyamata
6. A vezető az értékelésben részt vevő kollégák segítségével értékelési területenként meghatározza a fejleszthető és a kiemelkedő területeket (amennyiben van ilyen). Az értékelés az informatikai rendszerben történik, amely az eredményt elérhetővé teszi a vezető, az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára.

35 Intézményi önértékelés folyamata
7. A vezető a nevelőtestület bevonásával az intézkedési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. A tervet a rendszer elérhetővé teszi az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára. 8. Az intézkedési terv megvalósításának támogatása érdekében a fenntartó megjegyzéseket fűzhet a tervhez, amit a vezető juttat el részére.

36 A vezető önértékelése Erről később…

37 Segítség http://www.oktatas.hu/kiadvanyok/
/