„A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás”

Az előadások a következő témára: "„A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás”"— Előadás másolata:

1 „A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás”
A vízirendészet feladatai vizeink rendészeti biztonságának fenntartásában „A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás” 2014. November 5-6 Előadó: Barnácz István r. alezredes BRFK Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság kapitányságvezető

2 JELENTEM! Gondban vagyok,… MI AZ A VÍZ ?
Tisztelt ……………… hölgyeim, és uraim! Kérem engedjék meg, hogy bemutatkozzam! Barnácz István r. alezredes vagyok a BRFK. Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője. A mai előadásomban mint jelzem gondban vagyok, mivel a VÍZRŐL kellene beszélnem. A vízről, mint potenciális veszélyforrásról ami a rendészeti biztonságunkban jelentős szerepet játszik . Legelőször talán tisztáznunk kellene, hogy mi is egyáltalán a víz az a csodálatos- és egyben drasztikus; életet adó- és elvevő; pihentető- és kimerítő; összekötő- és megosztó valami???

3 legbecsesebb természeti alkotóeleme, legfontosabb erőforrása
A FÖLD legbecsesebb természeti alkotóeleme, legfontosabb erőforrása A V Í Z Abban mindenki egyetért, hogy egyetlen általunk ismert életforma sem képes nélkülözni ezt az őselemet, amely életadó bolygónk keletkezésénél is jóval régebbi alkotórésze a világegyetemnek. A FÖLD legbecsesebb természeti alkotóeleme, legfontosabb erőforrása

4 a Föld felszínének több mint kétharmadát víz borítja
Tény, hogy a Föld felszínének több mint kétharmadát víz borítja A légkörének nélkülözhetetlen alkotóeleme, és a felszínének formálásában is jelentős szerepet tölt be. Tény, hogy a Föld felszínének több mint kétharmadát víz borítja. A légkörének nélkülözhetetlen alkotóeleme, és a felszínének formálásában is jelentős szerepet tölt be. A Föld vízkészletének alig 3%-a az édesvíz, amelynek csupán 1 %-a található a felszínen víz formájában, így jelentős befolyással bír a biológiai, társadalmi és gazdasági élet valamennyi területén. A Föld vízkészletének alig 3%-a az édesvíz, amelynek csupán 1 %-a található a felszínen folyékony formájában

5 színtelen, szagtalan, íztelen folyadék
A víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék Tény! Ha szerencsénk van kijelenthetjük, hogy szagtalan, színtelennek, íztelennek tűnő valamiről beszélünk, (az ivóvíz kellemes ízét a benne oldott anyagok okozzák) Ami hol folyékony, hol szilárd, hol légnemű halmazállapotot ölt. Hazánk földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően természetes körülmények között mindhárom halmazállapotú formájával találkozhatunk.

6 A FÖLDI ÉLET ALAPJA Azaz 1 % fogyasztható állapotú víz, ami a FÖLD felszínének csupán 2 tíz ezrelékét teszi ki az életfenntartás lételeme. Nélküle ki-, mi életritmusa, szükséglete alapján csupán napokig, hetekig esetleg évekig vegetálhat, de idővel az élete megszűnik.

7 Életterük bármennyire különböző, életfeltételeik mindenütt kedvezőek.
A tengerek, tavak, folyók, patakok vizét rendkívül változatos és gazdag élővilág népesíti be. Életterük bármennyire különböző, életfeltételeik mindenütt kedvezőek. A VÍZ fogyasztása mellett, egyben számos növény és állat élőhelye is, ami számtalan társulást takar. Beletartoznak a tavak, folyók, mocsarak, lápok, rétek, tőzeglápok, torkolatok, ár-apály zónák, de ide tartoznak a mesterségesen kialakult helyek, képződmények is, mint a csatornák, halastavak, víztározók vagy éppen a bányatavak, hiszen, ha belegondolunk ezek az élőhelyek is nagy jelentőséggel bírnak mind a helyben élő, mind az átvonuló állatok számára, ezzel is biztosítva térségünk fajgazdagságát, a biológiai sokszínűségét. Magyarország állatvilágát tekintve az egyik leggazdagabb ország Európában. Az eredeti állapotában fennmaradt növény- és állatvilág védelmére az országban 10 nemzeti park, 38 tájvédelmi körzet, 142 országos természetvédelmi terület, egy természeti emlék és 1125 önkormányzatok által védett természeti területet hoztak létre.

8 Az élettér és „táplálék” szerep mellett az emberek rendszeresen használják kikapcsolódásra, felüdülésre, szórakozásra a szabadidő számtalan formájú eltöltésére, mind az aktív, mind a passzív kikapcsolódás legkedveltebb helyszíne.

9 A víz szere a hajózásban, a vízen való „járásban” mindig is szerves része volt a közlekedésnek.
Áruk, tárgyak, személyek továbbítása, szállítása az emberi társadalom megjelenése óta mindennapi feladat. A természetes és mesterséges álló-, illetve folyóvizek, azok medrében vagy partjain végzett szabadidős vagy gazdasági tevékenységek is szorosan kapcsolódnak a hajózáshoz. A víz partokon épült nagyszámú idegenforgalmi látnivaló mellett a nagyobb folyóink, tavaink személyszállító hajók sokaságával várja, csábítja a turistákat. Az aktívabb kikapcsolódásra vágyók számtalan vízi sportot űző amatőr vagy professzionális kikötőben, sport egyesületben hódolhatnak szenvedélyüknek.

10 Mint ahogy korábban már említettem a FÖLD legfontosabb erőforrása a víz.
Fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak felhasználására számtalan létesítmény, berendezés épült rajta és hozzá kapcsolatosan

11 Állandó mozgásban lévő folytonosan változó, bonyolult rendszer.
Állandó mozgásban lévő bonyolult rendszer, a vele kapcsolatos tevékenység végzése során számos veszélyt rejt magában de illik félni a vizet Mind a Dunának, mind a Tiszának általában két jelentős áradása van évente: a tavaszi, úgynevezett jeges ár és a nyár eleji zöldár

12 Magyarország vízrajza
Az évi vízmérleg - körülbelül 100 milliárd m³ víz hagyja el az országot. Folyók és a jelentősebb vízfolyások együttes hossza mintegy 3200 km. Állóvizek – természetes és mesterséges tavak, bányagödrök, víztározók, halastavak – száma megközelíti a kétezret. Magyarország vízrajzát alapvetően meghatározza az a tény, hogy a Kárpát-medence közepén fekszik, a Kárpátok félkörétől körülvéve. Az országban nincs lefolyástalan terület, minden felszíni víz a déli középpont felé gravitál, és onnan a Dunán, a Vaskapu-szoroson keresztül a Fekete-tengerbe jut. Az egész terület a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Az évi vízmérleg többletet mutat, évente körülbelül 100 milliárd m³ víz hagyja el az országot dél felé. Ennek csak 10%-át adja a csapadék, a többit a környező területekről érkező folyók hozzák. Hazánkban a folyók és a jelentősebb vízfolyások együttes hossza mintegy 3200 km, az állóvizek – természetes és mesterséges tavak, bányagödrök, víztározók, halastavak – száma megközelíti a kétezret

13 MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE
NEMZETI HITVALLÁS Vállaljuk, hogy … a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG II. cikk ... Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, … ALAPVETÉS P) cikk (1) A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Mint ahogy korábban már említettem a FÖLD legbecsesebb természeti alkotóeleme, legfontosabb erőforrása a víz és környezete egy állandó mozgásban lévő, bonyolult rendszer, védelme, használata és a vele kapcsolatos tevékenység végzése során számos veszélyt rejt magában, ezért a vele kapcsolatos szabályozások már: Magyarország Alaptörvényében is megjelennek  NEMZETI HITVALLÁS Vállaljuk, hogy ….. a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.  SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG II. cikk …. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, ….  ALAPVETÉS P) cikk (1) A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.  AZ ÁLLAM A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok 46. cikk (1) A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. AZ ÁLLAM A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok 46. cikk (1) A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme.

14 1994. évi XXXIV. Törvény a Rendőrségről
A rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait. A rendőrséget az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv alkotja. 1994. évi XXXIV. Törvény a Rendőrségről 2. § (1) A rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait. 4. § (1) A rendőrség állami, fegyveres rendvédelmi szerv. (2) A rendőrséget az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv alkotja. Az intézkedési kötelezettség 13. § (1) A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van. A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van.

15 67/2007. (XII. 28.) IRM rendelet a Rendőrség szervei illetékességi területének megállapításáról 4. § A vízirendészeti rendőrkapitányságok illetékességi területe a következőkre terjed ki: a) a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság illetékességi területe: a Dunának országhatártól országhatárig terjedő szakasza (1850, fkm), ideértve a Duna mellékágait is; b) a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság illetékességi területe: a Tiszának országhatártól országhatárig terjedő szakasza (744,8-159,6 fkm), ideértve a főmederből hajózható mellékágakat és a Tisza-tó teljes vízterületét; c) a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság illetékességi területe: a Balaton vízterülete a siófoki Sió-zsilipig.

16 Országos Rendőr-főkapitányság
Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitányság Budapesti Rendőr-főkapitányság Somogy Megyei Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság Az illetékességi területükön kívül eső vízterületeken a rendőri faladatokat az illetékes rendőrkapitányságok, megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok látják el.

17 Vízirendészeti Rendőrkapitányság
Nyomozó-, szabálysértési és közigazgatási hatóságként, továbbá rendészeti jogkörében a rendőrség hatáskörébe tartozó ügyekben első fokon jár el, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Alapfeladatát az általános jogszabályi előírások mellett a vízi közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 13/1996. (VI.28.) BM rendeletben meghatározottak szerint látja el. Feladatának ellátása során együttműködik az állami és önkormányzati szervekkel, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel, az állampolgárokkal és azok közösségeivel, valamint külföldi és magyar rendvédelmi szervekkel. Ennek érdekében számos együttműködési megállapodást kötött helyi polgárőrszervezetekkel, egyesületekkel, nemzeti parki igazgatóságokkal.

18 Nyomozást folytat: A hajózással összefüggő, valamint a víziközlekedési szabályokat sértő bűncselekmények, Környezetkárosítás, természetkárosítás és lopás vétsége és bűntette (amennyiben az elkövetés tárgya az élő vizek kincse pl. hal, sóder…), Közokirat hamisítás, sikkasztás, hűtlen kezelés, rongálás, orgazdaság, jármű önkényes elvételének vétsége és bűntette (amennyiben az elkövetés tárgya vízijármű, úszó munkagép, úszómű),

19 Intézkedések foganatosítását kezdeményezi a bűncselekmények megelőzése érdekében.

20 Lefolytatja a szemlét a hatáskörébe tartozó bűncselekmények helyszínein.

21 Vizsgálja az úszó létesítmények által okozott, vagy azokon bekövetkezett - anyagi kárral, vagy személyi sérüléssel járó - baleseteket.

22 Végrehajtja az általános rendészeti feladatokat, részt vesz a állományát érintő akciók, biztosítási feladatok szervezésében és lebonyolításában.

23 Közreműködik a veszélyes anyagok vízen történő szállítása ellenőrzésében.

24 Ellátja a hajózási zárlat elrendelésével kapcsolatos rendőrhatósági feladatokat.

25 Hatósági jogkörben kiadja a vízirendezvényekre vonatkozó engedélyeket és megszervezi azok ellenőrzését.

26 Rendkívüli események, katasztrófa helyzetek esetén végrehajtja a hatáskörébe tartozó elsődleges intézkedéseket, végzi a kármentést, elvégzi a szükséges terelési, zárási feladatokat.

27 Ellenőrzik A víziközlekedéssel és a hajózással kapcsolatos jogszabályok és a jogszabályok alapján kiadott hatósági rendelkezések megtartását, Az úszó létesítmények hajózásra alkalmasságának tárgyi feltételeit, okmányait, a kötelező felszerelések, berendezések meglétét és állapotát, jeleit, jelzéseit, hajózási és egyéb engedélyeit, a megengedett legnagyobb terhelés és utaslétszám, illetve a megengedett legnagyobb merülés megtartását, a személyzet képesítéseit és engedélyeit, azok érvényességét, a kötelező legkisebb hajózó létszám meglétét, az egészségi alkalmassági igazolásokat,

28 A hajóutat jelző úszó és parti jelek, valamint a víziközlekedés irányítására szolgáló egyéb jelzések meglétét, helyét és állapotát, a jelzések megóvására vonatkozó szabályok megtartását, A vízhasználatokkal és vízi munkákkal (vízlétesítmény építése, átalakítása, megszüntetése stb.) kapcsolatos vízjogi engedélyek meglétét és az azokban foglaltak megtartását,

29 A halászatra, horgászatra, különös tekintettel a halgazdálkodásra vonatkozó jogszabályi előírások megtartását,

30 A szabad vizekben való fürdés és azok jegén való tartózkodás szabályainak megtartását,

31 A szabad vizek és parti területek környezetvédelmére (vízminőség, állatvilág, természetvédelem) vonatkozó jogszabályok betartását,

32 Ellátják a nemzetközi forgalomban közlekedő hajók és személyzetük határkikötőkben történő ellenőrzését a be és kiléptetés során, együttműködve a Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes szerveivel,

33 Saját eszközeikkel vízi életmentést folytatnak.

34 Hajózási baleset, tűzeset, zátonyra futás, lékesedés, süllyedés, vagy más káreset észlelése esetén segítséget nyújtanak a kár elhárítása, a sérült személyek orvosi ellátása, a veszélyhelyzetben lévő személyek mentése, a hajó és rakománya biztonságba helyezése, valamint a hajóút felszabadítása érdekében.

35 Propaganda, Megelőzés, Előadások

36 Extrém eszközök

37

38 megtisztelő figyelmüket!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! BUDAPESTI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG DUNAI VIZIRENDÉSZETI RENDŐRKAPITÁNYSÁG B U D A P E S T : 1133 Budapest, Garam utca 19. (Postacím: 1557 Budapest 138., Postafiók: 19.) : Telefon: / BM: (titkárság), /BM: (főügyelet) Telefax: / BM :