Fegyelmi ügyek a Kamarában a pénz- és tőkepiaci ügyfelek könyvvizsgálóinál PTT tagozat 2009.12.09.

Az előadások a következő témára: "Fegyelmi ügyek a Kamarában a pénz- és tőkepiaci ügyfelek könyvvizsgálóinál PTT tagozat 2009.12.09."— Előadás másolata:

1 Fegyelmi ügyek a Kamarában a pénz- és tőkepiaci ügyfelek könyvvizsgálóinál PTT tagozat 2009.12.09.

2 2 PTT tagozat 2009.12.09. 1.Az előadás célja  Az előadás célja, hogy a fegyelmi bizottság eljárásai alapján néhány megfontolásra érdemes esetet ismertessek Önökkel.

3 3 PTT tagozat 2009.12.09. 2.Emlékeztető: Az Etikai követelmények szabályozásának forrásai  2007 évi LXXV tv. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálati tevékenységről valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről  IV. fejezet 53.§-a tartalmazza a könyvvizsgálati feladatkörrel (hivatással) összeegyeztethetetlen elvi szabályokat,  A 61-65. §-ai pedig a függetlenségre és az azt veszélyeztető helyzetekre ad rendelkezéseket.  A titoktartásra vonatkozó részletes szabályokat a törvény 66. és 67- §-a tartalmazza.  A XII. fejezet ismerteti a fegyelmi szabályokat.  Alapszabály: A kamarai tag könyvvizsgáló kötelességei; Fegyelmi szabályok  163-167 pontok  VIII. fejezet  MKVK szabályzata a könyvvizsgálók magatartási (etikai) szabályairól valamint a fegyelmi eljárásról  IFAC etikai kódex

4 4 PTT tagozat 2009.12.09. 2. Emlékeztető: A könyvvizsgálók szakmai etikájának alapelvei  A könyvvizsgálónak a következő a következő alapelveknek kell megfelelnie Tisztesség Tárgyilagosság Szakértelem és kellő gondosság Titoktartás Hivatáshoz méltó viselkedés

5 5 PTT tagozat 2009.12.09. 3. A fegyelmi eljárásról röviden  Fegyelmi eljárást bárki kezdeményezhet, azonban a kamara tisztségviselőinek, a kamara és a területi szervezetek elnöksége tagjainak, a kamarai bizottságok tagjainak kötelességük fegyelmi eljárást kezdeményezni, ha tisztségükből adódó tevékenységük során tudomásukra jutottak alapján a fegyelmi szabályok megsértését vélelmezik. A minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók esetében az érintett állami szerv is kezdeményezheti a fegyelmi eljárás indítását.  A fegyelmi eljárást a kamara elnöke rendeli el a fegyelmi megbízott összefoglaló jelentése és javaslata alapján. A kamara elnöke az eljáráshoz szükséges iratokat megküldi a fegyelmi bizottság elnökének, aki kijelöli az ügy előadóját.  A fegyelmi eljárást – a fegyelmi megbízott és a kamarát képviselő ügyvéd jelenlétében – a fegyelmi bizottság folytatja le. A bizonyítási eljárás befejezése után a fegyelmi bizottság zárt ülésen szavazással dönt arról, hogy történt-e fegyelmi vétség. Amennyiben igen, a fegyelmi megbízott előterjeszti indítványát a fegyelmi büntetésre, melynek elfogadásáról a bizottság szavazással dönt. Ezt követően a határozat azonnal kihirdetésre kerül. Az elsőfokú határozattal szemben fellebbezéssel lehet élni a kamara elnöksége felé.

6 6 PTT tagozat 2009.12.09. 4. Mi minősül fegyelmi vétségnek?  A törvény szerint fegyelmi vétségnek minősül  a szakmai szolgáltatások nyújtásával összefüggő kötelezettségek vétkes megszegése,  Kkt, alapszabály, etikai szabályok be nem tartása  a szakmai szolgáltatások nem megfelelő (vonatkozó jogszabályokkal és standardokkal ellentétes) nyújtása, Kiemelten kezeli a törvény: Tagdíjfizetési kötelezettség nem teljesítését Továbbképzés elmulasztását Adatszolgáltatás elmulasztását Felelősségbiztosítás meg nem kötését Minősítéssel rendelkező kamarai tagok esetében az egyéb jogszabályokban foglalt előírások megsértését

7 7 PTT tagozat 2009.12.09. 5. Alkalmazható fegyelmi büntetések  A fegyelmi eljárás során kétféle szankció alkalmazható :  fegyelmi büntetés és  figyelmeztetés.  A fegyelmi büntetések köre :  írásbeli megrovás,  pénzbírság (kamarai tagdíj 10 szerese, vagy cégek esetében az éves hozzájárulási díj mértéke)  minősítés megvonása,  kizárás a kamarából, vagy könyvvizsgáló cég esetében az engedély visszavonása  A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és súlyosbító körülményeket, így különösen a kötelességszegés súlyát, a szándékosságot és a gondatlanság fokát. A fegyelmi eljárás megszüntetésére akkor kerül sor, ha a fegyelmi vétség elkövetése nem állapítható meg, vagy az nem büntethető.

8 8 PTT tagozat 2009.12.09. 7. Fegyelmi eljárások alakulása  A kamara elnöke által elrendelt eljárások

9 9 PTT tagozat 2009.12.09. 7. Fegyelmi eljárások alakulása  fegyelmi büntetések alakulása

10 10 PTT tagozat 2009.12.09. 7. Fegyelmi eljárások alakulása  pénzbüntetések összege

11 11 PTT tagozat 2009.12.09. 8. Általános szabálysértések Általános szabálysértések Szabályzat C fejezet, 2.2. a,b, c pontja szerinti fegyelmi vétségek Tagdíj fizetés, adatszolgáltatás és kamarai továbbképzésen való részvétel elmulasztása  Évről évre visszatérő probléma, hogy a könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek elmulasztják a tárgyévet megelőző év adatait tartalmazó adatszolgáltatást, a tárgyév június 15-éig megküldeni. Azon túl, hogy a könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég elmulasztja a rá nézve kötelező önkormányzati szabályzatban előírt kötelezettség teljesítését, kárt okoz a kamarának azzal, hogy az bevétel hiányában nem tudja kiszámlázni a második féléves tagdíjat, hozzájárulást.  A tagdíjfizetés és a kötelező oktatáson való részvétel elmulasztása az előző évekhez képest viszont csökkenő tendenciát mutat.  2008 év során a fenti ügyekben 85 eljárást folytattunk le, és 53 esetben alkalmaztunk szankciót. 10 esetben szüntettük meg az eljárást, ebből 3 esetben a tag kilépése vagy halála miatt, 7 esetben pedig nem szabtunk ki büntetést, csak figyelmeztetésben részesítettük a könyvvizsgálót.

12 12 PTT tagozat 2009.12.09. 9. Minősített könyvvizsgálókat érintő eljárások / szakmai gondatlanság Minősített könyvvizsgálókat érintő szabálysértések Szabályzat C fejezet, 2.1. c) pontja szerinti fegyelmi vétség Szakértelem és kellő gondosság A szakértelem és kellő gondosság elvének betartása megköveteli a könyvvizsgálótól, hogy szakmai szolgáltatások nyújtása terén kellő gondossággal, a vonatkozó szakmai standardoknak és jogszabályoknak megfelelően járjon el. Etikai vétségnek minősül, ha a könyvvizsgáló a könyvvizsgálói tevékenységet gondatlanságból, szakmai hiányosságok miatt vagy szándékosan nem a jogszabály szerint végzi. Az eljárások általában a PSZÁF bejelentésére indultak meg, de volt olyan eset is amikor a PSZÁF honlapján megtalálható jelentések szolgáltattak alapot a fegyelmi megbízottnak az eljárás kezdeményezésére.

13 13 PTT tagozat 2009.12.09. 9. Minősített könyvvizsgálókat érintő eljárások / szakmai gondatlanság folytatás Befektetési vállalkozási minősítés  A könyvvizsgáló valótlan igazolást adott ki a PSZÁF részére a befektetési vállalkozás informatikai rendszerével kapcsolatban.

14 14 PTT tagozat 2009.12.09.  Elkövetett szabálytalanság  A Tpt. Hivatkozott előírásai alapján a könyvvizsgáló az igazolást arról adja ki, hogy a befektetési vállalkozás informatikai rendszere alkalmas a meghatározott jogszabályi követelmények ellátására. A könyvvizsgáló az igazolást olyan informatikai rendszerre adta ki amely nem volt a társaság tulajdonában, és használati joga sem volt rá. Ez a rendszer a későbbiekben sem került bevezetésre a társaságnál.  Bizottság által értékelt körülmény  A könyvvizsgáló felelősséggel tartozik azért, hogy a Felügyeletet megtévesztette, amikor a kiadott nyilatkozattal azt a látszatot keltette, hogy a társaság informatikai rendszere megfelelő. Ez azért fontos, mert az informatikai rendszer megfelelőségének biztosítása prudenciális szempontból is lényeges kötelezettség a befektetési szolgáltatóknál. A megtévesztő igazolás egyúttal veszélyeztette a Felügyelet engedélyezési eljárását. 9. Minősített könyvvizsgálókat érintő eljárások / szakmai gondatlanság folytatás

15 15 PTT tagozat 2009.12.09. Pénztári minősítés  A PSZÁF által lefolytatott felügyeleti eljárás a pénztárnál jogszabályellenes szolgáltatási tevékenységet állapított meg.  A PSZÁF nem fogadta el a Pénztár által nyújtott bizonyos szolgáltatások közösségi szolgáltatásként való feltüntetését az alapszabályban. Ezekre a szolgáltatásokra a tagok részben a rendszeres tagdíjbefizetéssel váltak másrészt pedig a számlák benyújtásával váltak jogosulttá. Jogszabályi háttér: Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló hatályos törvény 3/C.§ és 4.§ (1)  A PSZÁF megállapította, hogy a kifogásolt szolgáltatások egyéni számlára történő befizetése valamint a szolgáltatások tagdíjarányos meghatározása nem felel meg a törvény előírásainak.  A szolgáltatások finanszírozása sem felelt meg a törvény előírásainak mivel azokat nem lehetett úgy tekinteni, hogy a szolgáltatási tartalék terhére finanszírozták. 9. Minősített könyvvizsgálókat érintő eljárások / szakmai gondatlanság folytatás

16 16 PTT tagozat 2009.12.09.  Az egyéni szolgáltatások szabályozását szintén nem fogadta el a Felügyelet, mivel azok összegének meghatározása szintén nem felelt meg a törvény előírásainak.  A szabálytalanságok miatt a Felügyelet felfüggesztette a Pénztár működését és felszámolási eljárást kezdeményezett.  Jelenleg az „ügy” bírósági szakaszban van, ezért a Bizottság annak befejezéséig felfüggesztette az eljárást. 9. Minősített könyvvizsgálókat érintő eljárások / szakmai gondatlanság folytatás

17 17 PTT tagozat 2009.12.09.  A PSZÁF megállapította, hogy a Pénztár a főkönyvi és analitikus könyvelésben, valamint a negyedéves jelentésekben a szolgáltatásokat eltérően mutatta be. A kétfajta kimutatás csak a szolgáltatási kiadások végösszege tekintetében egyezett. Jogszabályi háttér: az önkéntes kölcsönös egészség-és önsegélyző pénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000(XII.24.) Korm.rendelet 9.§ 2) bekezdése.  A PSZÁF által lefolytatott felügyeleti eljárás a pénztárnál jogszabályellenes befektetési tevékenységet állapított meg.  A Pénztár zártkörű részvényjegyzéssel történő alaptőke emelést hajtott végre egy társaságban. A részvényállományt az analitikus kimutatás tartalmazza, azonban sem a főkönyvi kivonatban sem a negyedéves jelentésben nem került kimutatásra. A részvények ugyancsak nem szerepeltek a letétkezelőnél vezetett értékpapír számlán, tehát azok tulajdonszerzését a Pénztár nem tudta dokumentálni. 9. Minősített könyvvizsgálókat érintő eljárások / szakmai gondatlanság

18 18 PTT tagozat 2009.12.09. Jogszabályi háttér: az önkéntes kölcsönös egészség-és önsegélyző pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997(XII.22.) Korm.rendelet 1. sz. mellékletének 1. e3) pontja, mert e szabály szerint a Pénztár csak nyilvánosan forgalomba hozott részvényeket vásárolhatott volna. A valótlan adatszolgáltatás miatt: 8.§ (2) A részvények hiányos dokumentálása szabályainak megsértése: 9.§ (2), valamint 11.§ (1)  Jelenleg az „ügy” bírósági szakaszban van, ezért a Bizottság annak befejezéséig felfüggesztette az eljárást. Rendkívüli minőség-ellenőrzés elrendelve. 9. Minősített könyvvizsgálókat érintő eljárások / szakmai gondatlanság folytatás

19 19 PTT tagozat 2009.12.09.  A PSZÁF megállapította, hogy a pénztár részvényvásárlása, mint kiegészítő vállalkozási tevékenység súlyosan jogszabálysértő. A Pénztár a részvényvásárlást a fedezeti alap terhére hajtotta végre.  A pénztár igazgatótanácsa döntést hozott cafetéria-kártyás tevékenység folytatására, de a projekt nagyságrendjére tekintettel a Pénztár azt kihelyezett vállalkozási tevékenységnek minősítette. Jogszabályi háttér: Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló hatályos törvény 2.§ -a (4) bekezdésének d. pontja. A törvény a kiegészítő vállalkozási tevékenység fogalmát úgy határozza meg, hogy azt a pénztár az alaptevékenységként megjelölt szolgáltatások szervezéséhez és nyújtásához kapcsolódóan, arra visszahatóan, a pénztári szolgáltatási kötelezettségén felül, ellenszolgáltatás fejében nyújtja. Törvény 31.§ (4), mely szerint ha a kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele meghaladja az összes bevétel 20%-át akkor a tevékenységet meg kell szüntetni, vagy ki kell szervezni. 9. Minősített könyvvizsgálókat érintő eljárások / szakmai gondatlanság folytatás

20 20 PTT tagozat 2009.12.09.  A PSZÁF megállapította, hogy a pénztár a cafetéria rendszer működtetése nem sorolható be a Pénztár engedélyezett tevékenységi körébe, és mint kiegészítő vállalkozási tevékenységre sem rendelkezett engedéllyel. A PSZÁF megjegyzi, hogy a törvény értelmében erre a Pénztár nem is kaphatott volna engedélyt.  A PSZÁF jogszabálysértőnek találta továbbá, hogy a Pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységét az egyéni számlák fedezetéül szolgáló, az egészségpénztári szolgáltatások finanszírozására hivatott fedezeti tartalékból finanszírozta. A jogszabályok értelmében az csak a működési tartalékból finanszírozható.  Jelenleg az „ügy” bírósági szakaszban van, ezért a Bizottság annak befejezéséig felfüggesztette az eljárást. Rendkívüli minőség-ellenőrzés elrendelve. 9. Minősített könyvvizsgálókat érintő eljárások / szakmai gondatlanság folytatás

21 21 PTT tagozat 2009.12.09.  A PSZÁF a Pénztár befektetési analitikája alapján megállapította, hogy a Pénztár egy ingatlanjának értéke az alapok között megbontásra került, melynek értelmében az ingatlan értékének egy része a működési egy másik része pedig a likviditási tartalékhoz lett hozzárendelve. A PSZÁF kifogásolta, hogy a pénztár a likviditási tartalék egy tetemes részét olyan ingatlannal kívánta fedezni, amely rövid idő alatt nagy valószínűséggel nem lenne pénzzé tehető.  Jelenleg az „ügy” bírósági szakaszban van, ezért a Bizottság annak befejezéséig felfüggesztette az eljárást. Rendkívüli minőséggellenőrzés elrendelve. 9. Minősített könyvvizsgálókat érintő eljárások / szakmai gondatlanság folytatás

22 22 PTT tagozat 2009.12.09. 9. Minősített könyvvizsgálókat érintő eljárások/ összeférhetetlenség  Tényállás:  A kamarai tag 2007. november 29-től 2007. december 18-ig egy olyan társaság igazgatóságának tagja volt, amely olyan pénztár könyvvezetési feladatait látta el, ahol a kamarai tag volt a könyvvizsgáló.  Fegyelmi vétség  A Fegyelmi bizottság megállapította, hogy a kamarai tag megsértette az Etikai szabályzat B) 3.1.1. pontját, mikor olyan cégben vállalt vezető tisztséget, mely közreműködött a könyvvizsgált társaság könyvvezetésében. A könyvvezetésben való tevékeny részvétel egyébként az Etikai szabályzat B) 2.3. pont (2) bekezdése alapján 3 éven keresztül kizárná a könyvvizsgálói pozíció létesítésének lehetőségét abban a társaságban, amelyet a könyvvezetési részfeladatok ellátása érintett.  A Bizottság megállapította továbbá, hogy az Etikai szabályzat B) 1.10. pont első mondatának előírását is megsértette a könyvvizsgáló, amikor a nevezett tisztséget elvállalta.

23 23 PTT tagozat 2009.12.09. 9. Minősített könyvvizsgálókat érintő eljárások/ összeférhetetlenség  Körülmények figyelembe vétele  A Fegyelmi bizottság nyomatékos enyhítő körülményként értékelte, hogy az összeférhetetlenséget eredményező állapot csupán 19 napig állt fenn és ezen időszakban a könyvvizsgáló nem folytatott olyan tevékenységet, mely a fentebbi szabályokkal védett függetlenségét valóságban is veszélyeztette volna. A B) 1.11. pont második mondatának előírása alapján, ha a függő, vagy az összeférhetetlenségi helyzet a könyvvizsgálói megbízást követően következik be, akkor 30 napon belül kell az adott helyzetet megszüntetni. Erre pedig a könyvvizsgáló saját elhatározásából sor is került.  Szankció  A Fegyelmi bizottság megállapította, hogy a kamarai tag az ellene felhozott fegyelmi vétséget elkövette, azonban figyelembe véve, hogy a függő, illetőleg összeférhetetlen helyzetet a könyvvizsgáló rövid határidőn belüli megszüntette, fegyelmi marasztalás kiszabását nem tartotta indokoltnak. Fentiek figyelembevételével a bizottság figyelmeztetés mellett megszüntette az eljárást.

24 24 PTT tagozat 2009.12.09. 10. Minősítéssel rendelkező kamarai tagok figyelmébe  A Magyar Könyvvizsgálói Kamarának a könyvvizsgálói hivatás magatartási (etikai) szabályairól és a Fegyelmi eljárásról szóló szabályzata C fejezete 8. pontjának (3) bekezdése értelmében a fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi eljárás során, további bizonyítás céljából szakértőket is igénybe vehet. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (Etikai) Fegyelmi Bizottsága pályázatot hirdetett igazságügyi könyvszakértők és minősített kamarai tag könyvvizsgálók részére

25 ETIKA Köszönöm a figyelmet