Jogorvoslatok a Ket-ben

Az előadások a következő témára: "Jogorvoslatok a Ket-ben"— Előadás másolata:

1 Jogorvoslatok a Ket-ben

2 (2)Kérelemre induló jogorvoslati eljárások
a) a fellebbezési eljárás, b) a bírósági felülvizsgálat, c) az újrafelvételi eljárás, d) az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás. (3)Hivatalból kerül sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára a) a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében, b) a felügyeleti eljárás keretében, c) az ügyészi felhívás nyomán.

3 A döntés kijavítása és kiegészítése
81/A. § (1) Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a hatóság a hibát - szükség esetén az ügyfél meghallgatása után - kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére, az eljárási költség mértékére vagy a költségviselési kötelezettségre. (2) A kijavítást a hatóság a) a döntés eredeti példányára és - ha rendelkezésre állnak - kiadmányaira történő feljegyzéssel, b) a hibás döntés bevonása mellett a döntés kicserélésével vagy c) kijavító döntés meghozatalával teljesíti. (3) A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye. (4)A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavítandó döntést közölték. 81/B. § (1) Ha döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, a hatóság a döntést kiegészíti. (2) Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha a) a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy év már eltelt, vagy b) az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. (3) A kiegészítést a hatóság a) önálló kiegészítő döntéssel és - lehetőség szerint - e ténynek a döntés eredeti példányára és kiadmányaira történő feljegyzésével vagy b) a hiányos döntés bevonása mellett az eredeti döntést és a kiegészítő döntést egységes döntésbe foglalva a döntés kicserélésével teljesíti. (4) A kiegészítés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt. (5) A kiegészítést közölni kell azzal, akivel a kiegészítendő döntést közölték.

4 A fellebbezés - rendes, fellebbviteli halasztó hatályú jogorvoslat; teljes körűen felülvizsgálja - jogosult Határidő Kizárt Kivétel a halasztó hatály alól: fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható Elbírálása: elsőfokú hatóság: érdemi vizsgálat nélkül elutasítja vagy kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy felterjeszti. Másodfokú hatóság: a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti Ha a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.

5 Bírósági felülvizsgálat (Közigazgatási per)
- rendkívüli (jogerős döntéssel szemben, ha kimerítették a fellebbezést), szervezeten kívüli, általános jellegű jogorvoslat, nincs halasztó hatálya, nem teljes felülvizsgálat, csak törvényességi okból Illetékesség Perindítás feltételei, határidő Keresetlevél Jogosultak Alperes közigazgatási szerv Intézkedések a keresetlevél alapján

6 Tárgyalás felfüggesztése A per elbírálása tárgyaláson kívül
Bizonyítás Tárgyalás felfüggesztése A per elbírálása tárgyaláson kívül A bíróság határozata hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi határozatot hatályon kívül helyezi, és a határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi, ha más jogalapon álló határozat meghozatalát látja indokoltnak. Megváltoztathatja: Pl. örökbefogadással, szülői felügyeleti jogokkal kapcsolatos határozatok, ingatlanügyi hatóság egyes határozatai, adó-, vagy illetékkötelezettség megállapításáról rendelkező határozatok, a társadalombiztosítási, stb. Jogorvoslat a bíróság ítélete ellen

7 Az újrafelvételi eljárás
rendkívüli, nem fellebbviteli, alapja valamilyen el nem bírált tény, ami fennállt az eljárás során és kedvezőbb határozatot eredményezett volna az ügyfélnek Határidő Feltételei Elbírálása: első fokon eljárt hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja Érdemben elutasítja helyt ad: a jogerős határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat

8 Az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás
Az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozatot érintheti A határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály, rendelkezés ellen az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve rendelkezést megsemmisíti Az ügyfél az alkotmánybírósági határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt

9 A döntés saját hatáskörben módosítása vagy visszavonása
a hatóság csak egy ízben, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, a döntés közlésétől számított egy éven belül jogosult a hatósági döntést meghozó közigazgatási szerv saját maga észleli, hogy jogszabálysértő Nem feltétele a jogerőre emelkedés, és lehet határozat és végzés esetében is.

10 A felügyeleti eljárás A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, b) gyakorolja a felügyeleti jogkört, vagyis: Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztatja vagy megsemmisíti. Szükség esetén a felügyeleti szerv a jogszabálysértő döntést végzésben megsemmisíti, és új eljárásra utasítja az ügyben eljárt hatóságot.

11 Az ügyészi felhívás nyomán
Az ügyész ellenőrzi a közigazgatási hatóságok, valamint más jogalkalmazó szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem bírált jogerős vagy végrehajtható döntések, valamint hatósági intézkedések törvényességét. - ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény ha a határozat jogszabályt sért csak jogerős, végrehajtható közigazgatási hatósági határozatra irányulhat a jogerőre emelkedéstől vagy a végrehajtás elrendelésétől számított legfeljebb egy éven belül, kötelezettséget megállapító, jogot elvonó vagy korlátozó döntés esetén a végrehajtáshoz való jog elévüléséig  A felhívás eredménytelensége esetén az ügyész az alapügyben hozott jogerős döntést támadhatja meg a bíróság előtt (közig. per)