Az alsó tagozatos kerettantervekről

Az előadások a következő témára: "Az alsó tagozatos kerettantervekről"— Előadás másolata:

1 Az alsó tagozatos kerettantervekről
Fülöp Mária Apáczai Kiadó

2 hogy az ember egy személyben tudjon mindent, de ismernie kell,
„Nincs szükség arra, hogy az ember egy személyben tudjon mindent, de ismernie kell, hol és hogyan tudja bármilyen kérdésre megtalálni a választ.” (Adam J. Jackson)

3 Az alapdokumentumok felülvizsgálata
Munkaterv SZMSZ* Házirend Pedagógiai program* (óvoda –iskola – kollégium) * március vége

4 Nat 2007 Nat 2012 Kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret
Hon- és népismeret Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

5 Kompetenciafejlesztés,
műveltségközvetítés, tudásépítés

6 Kerettantervek 1–4. évf. Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Választható tantervek Emelt szintű képzéshez: Ének-zene További tantervek: Dráma és tánc Néptánc Készülő új tantervek Családi életre nevelés Sakk Lovaskultúra

7 Kötelező minimális óraszámok 1–4. évfolyamon
Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 6 Idegen nyelvek 2 Matematika 4 Erkölcstan 1 Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés 5 Szabadon tervezhető órakeret 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 27

8 A kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett a nevelőtestületek dönthetnek az évfolyamonkénti szabad órakeret felhasználásáról: dönthetnek például a minimális óraszámmal közölt tantárgyak időtartamának megemelése mellett, vagy szabadon választható tantárgyat vezethetnek be (Lovaskultúra, Sakk, Családi életre nevelés, Vállalkozói ismeretek, Gazdasági és pénzügyi kultúra), választhatnak a kerettantervekben szereplő emelt óraszámú tantárgyi kerettantervet (ének-zene), illetve alkalmazhatnak az iskola gyakorlatában korábban kidolgozott és/vagy használt tantárgyi tantervet, továbbá az iskolák saját tantárgyat/tantárgyakat is alkothatnak.

9 Az iskolák dönthetnek a tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználásáról is. Például az iskola úgy is határozhat, hogy a helyi tantervben nem ír elő további tananyagot, helyi jelentőségű tartalmakat; nem választ a választható tantárgyakból, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából.

10 Óraszámok A két évfolyamra megfogalmazott tantárgyi óraszámok tanévenkénti meghatározása is az iskola szakmai feladata közé tartozik. A két tanévre előírt ismeretek és fejlesztési követelmények szétválasztása megtörténhet a tematikai egységek mentén, illetve a tematikai egységek meg is bonthatók.

11 Az iskola a kerettanterveket a helyi tantervébe tanéves tagolásban építi be és kiegészíti az iskola helyi sajátosságai alapján.

12 A kerettantervek tartalmának elsajátításához minimálisan szükséges – a tematikai egységekhez kapcsolódó – óraszámot kevesebb óraszámban nem lehet az iskola helyi tantervébe beépíteni.

13 Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak.

14 Az iskolai foglalkozások ideje
Az általános iskolában 16 óráig tart a nevelés-oktatás, igény esetén az iskolának 17 óráig gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola egész napos iskolaként is működhet. Az intézményvezető a szülő kérelmére felmenti a tanulót a délutáni „egyéb foglalkozások” alól, amennyiben az intézmény nem „egész napos iskolaként” működik. (egész napos iskola: iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg. Működését, feltételrendszerét a kormány jogszabályban határozza meg.)

15 Az általános iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy–három fős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok meghatározott időkerete felett. Ha az elsőtől a negyedik évfolyamokra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt.

16 110/2012.(VI.4.) Korm. Rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
A tanulók heti kötelező és választható óráinak összege egy tanítási héten (Nktv.6. mell.) 1-3. évfolyam 25+2 4. évfolyam 27+2 5-6. évfolyam 28+3 7-8. évfolyam 31+4 Két tanítási nyelvű oktatásban továbbá nemzetiségi nevelés oktatás során 1-8. évfolyamon legfeljebb 4 tanítási órával haladhatja meg.

17 Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete
évfolyam gyermek, tanuló heti óraszáma osztályok heti időkerete 1. évfolyam 25 52 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 27 55

18 Kötelező óraszám A kötelező óraszám fogalma – a vezetők kötelező óraszámának kivételével – nem szerepel a Nemzeti köznevelésről szóló törvényben.  A pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százaléka (32 óra) a „kötött munkaidő”, amelyet a pedagógus az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni. A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százaléka (22-26 óra) a „neveléssel-oktatással lekötött munkaidő”, amelynek terhére tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat lát el. Pl. „H” Az intézményvezető kötelessége az órák és egyéb feladatok arányos beosztása.

19 Kerettantervi szerkezet
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Órakeret Előzetes tudás Nevelési, fejlesztési célok Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kulcsfogalmak/ fogalmak A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

20 Magyar nyelv és irodalom 1-4. Tematikai egységek
1-2. évfolyamon: Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása óra Olvasás, az írott szöveg megértése 1. ‑ az olvasástanulás előkészítése 25 óra Olvasás, az írott szöveg megértése 2. ‑ az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása óra Olvasás, az írott szöveg megértése 3. ‑ a szövegértő olvasás előkészítése 105 óra Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 15 óra Az írástanítás előkészítése ‑ az írás megtanulásának technikai alapozása 20 óra Az írott betűalakok tanítása ‑ írástechnikát fejlesztő gyakorlatok 50 óra Az írástechnika fejlesztése ‑ az eszközszintű írás előkészítése 52 óra Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták 20 óra Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása óra A tanulási képesség fejlesztése óra Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése 5 óra összesen 504 óra (36 x x 6) helyett : óra

21 Magyar nyelv és irodalom 1-4. Tematikai egységek
3-4. évfolyamon: Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése Olvasás, az írott szöveg megértése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az íráshasználat fejlesztése Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

22 Magyar nyelv és irodalom 1-2. évfolyam részlet
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése 1. ‑ az olvasástanulás előkészítése Órakeret 25 óra Előzetes tudás Iskolaérettség. A témakör nevelési- fejlesztési céljai Az olvasástanulás előkészítése. Tevékenységek/Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Motiváció kialakítása, fejlesztése, szorongásmentes olvasási környezet megteremtése. Az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (fonémahallás, megkülönböztető képesség, figyelem, tempó, ritmus, szókincs, nyelvhasználati szabályok, kommunikációs képességek, irányok felismerése, relációs szókincs, nyelvi tudatosság). A tanuló nyitott, motivált, érdeklődő az olvasás tanulásában; rendelkezik a megfelelő ismeretekkel és szókinccsel az olvasást, írásbeliséget illetően; részképességei elérték a szükséges szintet. Vizuális kultúra: ábra, illusztráció, reprodukció. Ének-zene: ritmus, tempó, dallam. Matematika: irányok. Kulcsfogalmak/ fogalmak Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés.

23 1. évfolyam A kötelező minimális heti óraszám 7 óra, az éves óraszám ≈ 252 óra.
Tematikai egységek Javasolt óraszám Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 15 óra Az olvasás és az írás megtanításának előkészítése 45 óra Olvasás, az írott szöveg megértése Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása A szövegértő olvasás előkészítése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése A tanulási képesség fejlesztése 70 óra 20 óra 10 óra Írástanítás, az íráshasználat fejlesztése Az írott betűalakok tanítása Az írástechnika fejlesztése 50 óra 22 óra Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések a tanév során

24 Matematika Ami visszaszorul: írásbeli műveletvégzés; magas szintű algebrai rutin. Ami hangsúlyosabbá válik: fejben számolás erősítése; számoló- és számítógép ésszerű használata; kommunikáció fejlesztése; kombinatorika, valószínűség, statisztika erősödése; gondolkodásmódok, módszerek megismerése, alkalmazása; modellben való gondolkodás.

25 Matematika 1-2. évfolyam részlet

26 Testnevelés és sport Természetes mozgásformák (torna, atlétika, sportjáték, önvédelmi, küzdő és úszó feladatok, gyakorlatok) Preventív gyakorlatok, relaxáció, higiénia, baleset-megelőzés Ismeret és alkalmazás, önértékelés, énkép, testkép, felelősség, tudatosság, érzelmek és motiváció, konfliktuskezelés, egyéni és társas folyamatok, sportszerűség, példakép, szokás …

27 A tanulók értékelése A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). (3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul.

28 Tankönyvválasztás A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza, a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket…

29 Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig,
továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre.

30 A pedagógiai program 25.§ (4),26. § (1), 70. §, 97.§ (14) ...a pedagógiai programot, az iskola dokumentumait a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. Ha a fenntartóra többletköltség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. De! 32.§. (1) i) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház tartja fenn az iskolai dokumentumok a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé!

31 Köszönöm a figyelmet! fulop51@t-online.hu