Kultúrtörténeti kitekintés  Alain Badiou:  A gondolkodónak csak elgondolhatóvá kell tennie, azt ami ebből a kategóriából kiszakadni látszik  Nem morális.

Az előadások a következő témára: "Kultúrtörténeti kitekintés  Alain Badiou:  A gondolkodónak csak elgondolhatóvá kell tennie, azt ami ebből a kategóriából kiszakadni látszik  Nem morális."— Előadás másolata:

1

2 Kultúrtörténeti kitekintés  Alain Badiou:  A gondolkodónak csak elgondolhatóvá kell tennie, azt ami ebből a kategóriából kiszakadni látszik  Nem morális ítéletet alkotni a századról  Hagyományos felosztás ellenében egy tágabb felosztás javasolt Badiou alapján:

3  A 20. század prológusa (1890-1914)  Pezsgő időszak Mallarmé, Einstein, Freud  Schönberg (atonális zene) és Lenin politikai elmélete (1912)  J. Joyce, J. Conrad és M. Proust  Wittgenstein, Russel, G. E. Moore (linguistic turn és a formalizált logika)  Malreaux: a 20. századra a politika tragédiává válik

4  Az időszak vitái a régi és az új emberről szólnak (Badiou)  Radikális projekt- magvalósításában a szingularitás teljesen elsikkad  Következtetés:  A század a projekt rendjétől a profit automatizmusáig juttatta el az embert

5  Kialakul a szekuláris metafizika  A Frankfurti Iskola filozófiai pozitivizmusa és mítosz-ellenessége meghatározó  Mítosz- nem megragadható, a természettudományos világkép igen  Alapvető pesszimizmus a nyelvi jelenségekkel és az ideológiákkal kapcsolatosan  A világ valóságának értelmezése (a racionalitás) széttöredezett

6  Jürgen Habermas a racionalitás két formájáról beszél:  A.kognitív-instrumentális racionalitás  Földiekhez való ragaszkodás  B.kommunikatív racionalitás  Értelmes érvelés  A 21. század világát az értelmes párbeszéd jellemezheti legjobban

7  A 20. század általános jellemzése:  Az ember elembertelenedése (törzsi háborúk, villongások, koncentrációs táborok, gulágok)  Kommunikáció rohamos fejlődése  Társadalmi szerkezet gyors változása  Ulrich Beck: rizikótársadalom  Az értelmezési kényszer hermeneutikai kulcsok

8  Vallási területen bekövetkezett változások:  Ökumenikus mozgalom megjelenése  1948 Egyházak Világtanácsának megalakulása  1960-as évek a „nouvelle theologie” és a II. Vatikáni Zsinat  A keresztyénség és az iszlám rohamos terjedése Afrika és Ázsia területén

9 NYILVÁNOSSÁG  Egyre inkánn szegregáldódik, a homogén teret több nyilvános tér váltja fel  Teológia számára három ilyen tér fontos:  EGYETEM  EGYHÁZ  TÁRSADALOM

10 EGYETEM  Pluralisztikus és interdiszciplináris lett  Közvetített ismeretanyag jellege megváltozott  A gyakorlati jelleg miatt a humán tudományok a háttérbe szorulnak  Bolognai modell bevezetésének következményei a bölcsészettudoányokban

11 EGYHÁZ  EVT és a II. Vatikáni Zsinat nem megkerülhetőek  „Dominus Jesus” pápai enciklika sem fordítja teljesen vissza a folyamatot  Társadalmi- szociális kérdésekben az egyházak fontosak ma is  2007 – Nagyszeben Európai Ökumenikus Naggyűlés- „foglalkozás-ökumené”

12  Leuenbergi Konkordia (1977)- kiszélesedő együttműködés  Baptisták nem írják alá a közelmúltban  Az anglikán egyház inkább a római- katolicizmushoz közelít és nem az egyetemes protestantizmushoz (vita: episzkopátus és az apastolica szukcesszió körül)  Meisen és Porvoo lutheránus- anglikán egyezmények

13 Társadalom  Rizikótársadalom modellje  Kommunikációs problémák a társadalomban  A morális common sense eltűnése  A kiszámítható életpályamodellek megváltoznak  Megnő az igény a biztos megoldást kínáló ideológiákra  Szélsőséges nézetek előretörése vallási és politikai téren egyaránt

14 KÖVETKEZMÉNYEK,FELADATOK  Teológiának közölhetővé kell tennie a keresztyén értékekeket  Át kell gondolni a teológia nélkülözhetetlen és nagy témáit  A széttöredezett master-storyk viláhában egy világnézeti egységet kell kínálnia  „Egység a különbözőségben”– az európai protestantizmus jelszava elgondolkoztató.