Az óravázlat Szakmai nap október 24.

Az előadások a következő témára: "Az óravázlat Szakmai nap október 24."— Előadás másolata:

1 Az óravázlat Szakmai nap 2013. október 24.
Szakmai programsorozat első napja Cél: Szeretnénk segítséget nyújtani az új elvárásokhoz történő megfeleléshez, a felkészüléshez Információk: konferenciák, hivatalos tájékoztatások gyűjtése, tapasztaltcsere próbaszakértőkkel. A ma rendelkezésünkre álló infók alapján. Akkreditált-25% Igazolás módja

2 Átalakuló köznevelési rendszer
Tanfelügyelet, pedagógiai szakmai ellenőrzés Cél: Pedagógusok, intézményvezetők, intézmények általános pedagógiai szempontok szerint történő fejlesztő értékelése. A pedagógus életpályához kapcsolódó minősítési rendszer Cél:A pedagógusok munkájának komplex értékelése annak érdekében, hogy az előmeneteli rendszer megfelelő fokozataiba kerüljenek. Pedagógusok előmeneteli rendszere Cél: Kiszámítható, biztonságos anyagi háttér, megbecsülés Szaktanácsadói, tantárgygondozói rendszer Cél: A pedagógusok fejlesztő célú támogatása Pedagógus továbbképzési rendszer Cél: A folyamatos szakmai fejlődés biztosítása E tanévtől 5 - egymással összefüggő - területen történik/ történt jelentős változás. EU támogatású projektek keretében az OFI, OH, EDU szakmai irányításával zajlik a munka. A projektek még nem fejeződtek be, még egyik sincs lezárva: Jelenleg a helyzetfeltárás, kutatás, kipróbálás megtörtént Helyzetfeltárás Kutatás Fejlesztés Kipróbálás Bevezetés Monitoring

3 A tanfelügyeleti rendszer célja:
A pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése! (20/2012 (VIII. 31.) Kormányrendelet 145. §.) A tanfelügyeleti ellenőrzés három területe: A pedagógus ellenőrzése Az intézményvezető ellenőrzése Az intézményellenőrzés 5 évenként minimum egyszer le kell folytatni. A cél az volt, hogy a köznevelésben korábban már használt ellenőrzési elemek – például a belső önértékelés, elégedettségmérés – beépítésre kerültek az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyeleti ellenőrzés folyamatába. A nevelő-oktató munka egységes és nyilvános standardok alapján történő ellenőrzése valósuljon meg a köznevelési rendszer minden intézményében és minden pedagógus és vezető személyét illetően. A cél a fejlesztés, és nem a hibák keresése. A tanfelügyelet nem válhat fegyelmező eszközzé, úgy kell kialakítani és működtetni, hogy a pedagógus érezze: érte, és nem ellene irányul az ellenőrzési tevékenység. Ebbe nem fér bele egy pellengérszerű nyilvánosság. Az intézmény értékelése nyilvános lesz, a pedagógusok esetében a személyiségi jogok védelme kiemelten fontos.

4 Az értékelés céljai A pedagógus munkájának értékelésével elérendő cél:
az egyéni és szervezeti célok harmonizálása az egyén fejlődésének támogatása az önértékelés képességének fejlesztése konkrét időszak alatt elvégzett tevékenység elemzése pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére Törvényi háttér: 20/2012. (VIII.31.)EMMI rendelet §

5 Az értékelés formái 1. Dokumentumelemzés az önértékelés,
a pedagógiai munka tervezésének és értékelésének dokumentumai, a kivitelezés segédeszközei (az előző pedagógus ellenőrzés dokumentumai). 2. Óra-/foglalkozáslátogatás két tanóra vagy egyéb foglalkozás megtekintése. 3. Interjú a pedagógussal óramegbeszélés/beszélgetés interjú az intézmény vezetőjével. 4. E-portfólió a pedagógus munkájáról alkotott kép kialakítását segítik a portfolió anyagai, információgyűjtési alap. Ma: ellenőrzés. Szeretnénk, ha az új elemek kapcsolódási pontjait is látnák: ellenőrzés, minősítés, szaktanácsadás Ráhangolódás: Különböző attitűddel viszonyulunk az ellenőrzéshez, de talán mindenkinek fontos mentálisan, és lelkileg is felkészülni, az információk birtokában lenni, ez magabiztosságot ad, és folyamatos készülődést tesz lehetővé. 2 részben: általában, és szakma specifikusan konkrétan

6 A tanári tervezőmunka dokumentumai
A tanmenetek: A tanmenet a tanárnak a tanterv alapján készített egyéni munkaterve, amely valamely osztályban a vonatkozó tantárgy anyagának felosztását tartalmazza, és a tanítási egységek óráról-órára való sorrendjét adja meg. A tanmenetnek összhangban kell lennie az intézmény helyi képzési programjával és a helyi tantervvel. Tematikus terv: A didaktikai feladatoknak a tananyag egy-egy nagyobb tematikus egységére vonatkozó tanítási-tanulási terve. Óraterv (óravázlat) A tanítási óra tananyagának, didaktikai feladatainak, szervezési módjainak, stratégiáinak, módszereinek és egyéb tennivalóinak a tanár által történő írásbeli megtervezése. Feladat- és időterv.

7 Óravázlat Tartalma függ: a tanár tapasztalataitól (gyakorlottságától);
az óra céljától, didaktikai feladataitól; a választott tanítási stratégiától. Az óravázlat készítése nem kötelező, de kezdő tanárok esetében, illetve új tantervek, tankönyvek bevezetésekor gyakorlottabb pedagógusoknak is ajánlott. Az óravázlat készítésének célja és haszna: A tanítási óra menetének (a tananyag feldolgozásának) pontos megtervezése. Használatával elkerülhetővé válik az improvizálás, a kezdő tanároknál különösen gyakori időzavar. Az óravázlat ajánlott formája és tartalma Kötelező forma és tartalom az iskolai gyakorlatban nincs, a tanárképzésben előfordulnak preferált formák. A tanítási terveket a tanár magának készíti olyan formában, amely segítséget jelenti munkája eredményessé tételéhez.

8 Óravázlat- kötelező? A pedagógusok minősítésének része portfóliójuk elkészítése és egy elektronikus felületre való feltöltése. Az alapdokumentumok között szerepel legalább tíz tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óraterve, A pedagógusok napi tevékenységének nem kötelező eleme az óravázlat, de megfelelő, magas színvonalú munkájuk elvégzése elképzelhetetlen előzetes átgondolás, tervezés nélkül.

9 Miért írjunk óravázlatot?
Az óravázlat a pedagógus kreatív ötleteit, az adott tanulócsoporthoz kapcsolódó jellemző tananyag-feldolgozási fogásait tartalmazza. Az írásos óravázlat a minősítési eljárás során nem az ellenőrzés lehetőségének biztosítását szolgálja, hanem a pedagógus szakmai tudásának, tervezési kompetenciájának fejlettségét dokumentálja. A nyolc kompetencia területen belül megtalálhatók a pedagógiai tervezésre vonatkozó követelmények is.

10 Az óravázlat Egy tanóra kitöltésére elég tananyagot, tanítási stratégiáját dolgoz fel, Formai elrendezésével segíti az órai szituációban történő eligazodást, Kidolgozottságának mértéke révén biztosítja az óra gördülékeny vezetését, A külső szemlélő számára betekintést enged a tervezett óra menetébe, megvalósításának főbb szakmai és módszertani elemeibe.

11 Az óravázlat általános szerkezeti felépítése
A fejrész: Az első rész megnevezi a tantárgyat, az osztályt, az óra típusát, az órának a témakörből következő konkrét feladatait. Az óra anyaga: Az óra logikai felépítését tükrözi, feltüntetve az egyes szerkezeti egységek (motiváció, korábbi ismeretek, új ismeretek, ellenőrzés- visszacsatolás, összefoglalás) időarányát a módszereket, az alkalmazott eszközöket, szemléltetést, a számonkérés módját, összefoglalást, és esetleg az órán elhangzó fontosabb kérdéseket is. Kiegészítve ezt a számítógéppel segített kooperatív tanulási módszerekkel. Szemléltetés: Az óravázlat harmadik (esetleges) része a táblai vázlat napjainkban az interaktív táblai vázlat feltüntetése, azaz a táblára kerülő szöveg- és ábraanyag terve. Ezt felválthatja a hálózatalapú tanulás globális webes eszközparkja.

12 MINTA A FEJRÉSZ KITÖLTÉSÉRE
Osztály: Óra helye a tantervben: Tantárgy:…………. Téma, témakör: Óra típusa: Új ismeretet feldolgozó, alkalmazó (feladatmegoldó), új ismeretet feldolgozó és rendszerező, ellenőrző (értékelő) és vegyes típusú Elsajátítandó fogalmak : Fejlesztési célok Az ismeretek, ismeretkörök tudása: A képességek, készségek: Az attitűdök, viselkedésbeli jellemzők: Módszerek Egyéni megfigyelés, szövegfeldolgozás, csoportos megbeszélés, csoportmunka. tanári magyarázat, frontális munka, stb A számítógéppel segített kooperatív tanulási módszerek: projekt- probléma- és felfedező alapú tanulás, tudományos vizsgálódás, stb Hagyományos források: Tankönyv, munkafüzet, térkép, szótár,…….stb Digitális források: SDT: frontális, egyéni / csoportmunka, projekt-foglalkozás, differenciált osztálymunka (tehetséggondozásra, felzárkóztatás)…….. Tantermi eszközök: Szemléltetés, beszéd, szöveg, kép, illusztráció, (interaktív) táblázatok, animáció, mozgókép, Interaktív feladat, PPT diák, offline multimédia, Interaktív tábla (pl.: CleverTouch aktív tábla, Cleverpad tanulói táblák) Hálózati eszköz online multimédia, hálózati eszközök (Blog, Wiki, …) Tanulói szemléltető eszközök: tankönyv, munkalapok, hagyományos eszközök, elektronikus eszközök (szoftverek, oktató- és szemléltető programok, interaktív eszközök; videofilmek, DVD-k, animációk, klipek, hanganyagok, interaktív tábla HÁLÓZATI eszközök stb.) Tanári szemléltetőeszközök: (Tárgyak, transzparensek, fóliák, számítógépes bemutatók, szemléltető ábrák) Felhasznált irodalom:

13 MINTA AZ ÓRAVÁZLAT FORMAI KÖVETELMÉNYEKRE
Eszközök: Tartalom Az órai tevékenység Gondolatmenet, részfeladat Adat, név, fogalom, jelenség Eszközei Módszerei, tevékenységi formái Megjegyzés Hagyományos óra Fogalomkártyák, táblázat, ragasztó, drag’n drop feladat a táblán. Animált PPT, kép, aktív tábla, Nyomtatott szöveg tanulónként, adatgyűjtő táblázat csoportonként, Tanári magyarázat Frontális munka Csoportmunka Egyéni munka Digitális tananyag 1.diferenciált csoportmunka 2.egyéni munka 3.egyénre szabott 4.frontális osztálymunka 5.kooperatív csoportmunka 6.projekt 7.egyénre szabott Módszertani ellenőrzésmód 1. Formatív felmérés 2. Irásbeli számonkérés 3. Kiselőadás 4. Projekt munka 5. Szóbeli számonkérés 6.Szummatívfelmérés I. Motiváció II. Korábbi ismeretek aktivizálása Részellenőrzés, visszacsatolás III. Új ismeretek feldolgozása Célkitűzés, problémafelvetés Ellenőrzés, visszacsatolás IV. Összefoglalás V. Értékelés

14 Fejlesztési célok Módszerek 1. beszámoltatás 2. beszélgetés-vita
1. alkalmazkodás 2. diszpozíciós képességek fejlesztése (észlelés, képzelet, figyelem, emlékezet) 3. feladatmegoldó 4. gondolkodási képességek fejlesztése 5. gondolkodási műveletek 6. grammatikai képességek fejlesztése 7. helyesírási képesség 8. írásképesség 9. kommunikációs képességek fejlesztése 10. konfliktuskezelés 11. logikai gondolkodás 12. non-verbális 13. önálló tanulás 14. önellenőrzés 15. önmotiválás 16. problémamegoldó 17. szociális képességek fejlesztése 18. tanulási önismeret 19. tanulási önszabályozási képességek 20. verbális 1. beszámoltatás 2. beszélgetés-vita 3. csoportjáték 4. demonstráció 5. elemzés 6. ellenőrzés-önellenőrzés 7. értelmezés 8. érvelés 9. feleltetés 10. gyakorlás 11. gyűjtőmunka 12. játék 13. kérdve kifejtés 14. készségfejlesztő játék 15. kikérdezés 16. kiselőadás 17. komplex művészi értékű megnyilvánulás 18. kutatómunka-megfigyelés 19. dramatizálás 20. önálló hipotézisalkotás Diszpozíciós képességek: A megnevezés a diszpozíció mint hajlam értelmezése során válik világossá. A diszpozíció (hajlam) az emberrel veleszületett beállítottság, amely előfeltétele bizonyos képességek és magatartásmódok kifejlesztésének. Pedagógiai értelemben a diszpozíciós képességek adottságokként értelmezhetők. Ilyen adottságok az észlelés, a képzelet, a figyelem, az emlékezet stb.

15 Megfigyelési szempontok az óralátogatás során
1. A pedagógus felkészültsége 2.  Óra/foglalkozás vezetése, felépítése 3.  Az tanóra/foglalkozás célja, szervezettsége 4. A tanóra / foglalkozás időbeosztása 5. Az alkalmazott módszerek mennyire illeszkedtek az óra/foglalkozás céljához, tartalmához 6. Célkitűzés 7. Gyermekek motivációja, köztes motiváció 8. Szemléltetés, bemutatás során használt eszközök mennyisége és minősége 9. A feldolgozott tananyag tartalma és terjedelme megfelelt-e a gyermekek sajátosságainak 10. A pedagógus figyelembe vette-e az egyéni képességek közötti eltéréseket 11. Problémamegoldás hatékonysága a helyzet tükrében/váratlan helyzetek kezelése 12. A nevelő előadásmódja, kérdéskultúrája, egyénisége, hangneme, kommunikáció a gyermekekkel (kérdezési technikák, magyarázatok, utasítások) 13. Épített a gyermekek előzetes ismereteire 14. Folyamatos ellenőrzés és értékelés 15. Megfigyelhető szokásrend a tanórán/foglalkozáson a gyermekek magatartásában 16. Az óra/foglalkozás hangulata, légköre a gyermekek aktivitása 17. A foglalkozás pedagógiai eredményessége

16 Tisztelt Kollégák! Sok sikert kívánok a megújulóban lévő pedagógus pályán, eredményes felkészülést, kiváló minősítést kívánok az elkövetkező szakmai értékelések során. Lévai Zsóka