Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés

Az előadások a következő témára: "Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés"— Előadás másolata:

1 Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés
TÁMOP Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés Tömbösített (epochális) oktatás Kinek jó? Tanulóknak Pedagógusnak Iskolának

2 Komplex intézményi fejlesztések
Kompetencia alapú oktatás bevezetése Oktatási programok, új tanulás- és oktatásszervezési eljárások bevezetése A digitális írásbeliség elterjesztése, digitális készségek fejlesztése Esélyegyenlőség javítása 2

3 A tanulók fejlesztésében hangsúlyossá vált
a tanulási képességek fejlesztése az önálló és csoportos tevékenységre alkalmas tanulási környezet kialakítása a tanulói motiváció fejlesztése - fenntartása az előzetes tudásra, tapasztalatokra való építés info-kommunikációs eszközök használata együttnevelés kultúrája és módszertana tevékenységközpontúság

4 Mi marad a fejünkben? → 90% abból, amit mi magunk csinálunk.
→10% abból, amit olvasunk, → 20% abból, amit hallunk, → 30% abból, amit látunk, → 50% abból, amit hallunk és látunk, → 70% abból, amit mi magunk mondunk, → 90% abból, amit mi magunk csinálunk.

5 Az oktatási folyamat az oktatás tartalma (új kompetenciák),
rugalmas szervezeti keretek (osztálybontás, nívócsoport, feladatra szerveződő team), szervezési módok (egyéni, pár, csoport, frontális) szervezeti formák (45’, több tanóra egyben) módszerek (kooperatív, projekt, esettanulmány).

6 A gyermeki tevékenység feltételeinek biztosítása:
a gyermekhez méretezett, megfelelően berendezett tér a tevékenységet befolyásoló, célszerűen megtervezett eszközök a fejlettségi szintnek megfelelő, egyénre szabott feladatok meghatározása differenciált fejlesztés A gyermekkori tevékenységet megfelelően komolyan véve, azt egyenesen munkának nevezte C. Freinet. Elméletének alapjellemzőit négy gondolat köré csoportosíthatjuk: az öntevékeny kísérletező tevékenység, a szabad önkifejező tevékenység, a megfelelően kialakított tevékenységi tér, és a tartalmas közösségi élet. Az öntevékeny kísérletezés megindításához bátran építhetünk a gyermek természetes kíváncsiságára. A pedagógus feladata a kíváncsiság ébrentartása és táplálása. Elsődleges cél nem a tudás átadása, hanem az ismeretszerzési, a gondolkodási mód elsajátítása.

7 Tantárgytömbösítés Tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozások megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg. Az osztályban végzett tanulmányi munka sajátos eleme a gyermekek tanrendje nem naponta és óránként változik, egyes tárgyak tananyaga tömbösítve, A és B hétre tagolt órarend szerint kerül feldolgozásra

8 Tantárgytömbösítés követelményei a pályázat szerint
a tanítási ciklusoknak legalább két hetenként kell váltaniuk egymást, a bevont tantárgyak tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük, a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a tanítási órának kell lennie, az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően kell megtartani.

9 A tananyag és a tanulás A témák egységekben kerülnek feldolgozásra,
A feldolgozás tanuló- és tevékenységközpontú, Differenciált módszerek alkalmazására épül, Egyéni fejlesztésre is alkalmas eszközrendszer, Korszerű tanulásszervezési eljárásokra támaszkodik (kooperatív, egymást segítő csoportmunka)

10 Tantárgytömbösítés előnye
„egyszerre csak egy dolgot lehet igazán tanulni” a gyermekek figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy területre koncentrálódik, több, különböző megközelítésben, változatos módszerekkel és eszközökkel sajátítanak el egy-egy anyagrészt, jobban elmélyülnek az adott területen és azt sok oldalról körbejárják, az összefüggések felismerése könnyebbé válik, teljes tanulási folyamatot biztosít (új ismeret, alkalmazás, gyakorlás, korrigálás, ellenőrzés, értékelés) segíti a bevésést és emlékezést A kutatómunkára több lehetőséget ad (kíváncsiság, idő)

11 Értékelés Folyamatjellegű Nem minősít
A gyerek saját lehetőségeihez igazodik Módot ad a beavatkozásra, javításra Pozitív, reális önértékeléssel párosul Formái: Egyéni és csoportos

12 „Segíts nekem, hogy egyedül is meg tudjam csinálni!”
Megváltozik a pedagógus feladata : a pedagógus nem ismeretközlő, a tanulási folyamat megtervezője, segítője a kíváncsiság felébresztője és ébrentartója tevékenység közben előtérbe állítja a kutatási módszer megismerését gondolkodási mód elsajátítását olyan feltételeket teremt, amelyben a gyermek szabadon megnyilvánulhat, kifejezheti gondolatait, érzéseit A gyermeki tevékenységnek két fontos feltétele van: a gyermekhez méretezett, megfelelően berendezett tevékenységi tér és a tevékenységet befolyásoló, célszerűen megtervezett eszközök. Montessorinál találkozhatunk a Logo szempontjából két fontos gondolattal. Az egyik a tanár szerepének megváltozása, mely szerint a pedagógus nem ismeretközlő, hanem a tanulási folyamat megtervezője, segítője. A másik a gyermek mint személyiségének, tudásának belső felépítője.

13 Megvalósítás Szerda, csütörtök 1-3. tanítási óra
A és B hetek váltják egymást A hét (naptári páratlan hét): 5.b – angol nyelv 6.b – matematika B hét (naptári páros hét): 5.b – matematika 6.b – angol nyelv