OKM Közművelődési Főosztály

OKM Közművelődési Főosztály
Kjt. közművelődési vhr. Óváry István OKM Közművelődési Főosztály szakmai főtanácsadó (06-1/ ; 06-30/ ; 86&menupont_id=288463&cikk_id=7743 2007. december 12., szerda, Szigetszentmiklós névjegy helyett Interneten a szakmai önéletrajzom + elérhetőségeim (vinni: Szigetszentmiklós.ppt pendrive-on, Szigetszentmiklós jegyzetoldallal papíron + Szigetszentmiklós.ppt papíron emlékeztetőkkel , ? példányban + CompLex Jogtár lemezen + Jogszabálymutatóm papíron + CXL. tv. + Kjt es

1992. évi XXXIII. tv. + 150/1992. (XI. 20.) Korm. r.
16. § (4) A miniszter a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a közalkalmazottak közössége, vagy meghatározott csoportja részére az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl további részvételi jogokat is megállapíthat. [16. § (1) A közalkalmazotti tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú a) pénzeszközök felhasználása, illetve b) intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. (2) A munkáltató döntése előtt a közalkalmazotti tanáccsal véleményezteti: a) a munkáltató gazdálkodásából származó bevétel felhasználásának tervezetét, b) a munkáltató belső szabályzatának tervezetét, c) a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét, d) a korengedményes nyugdíjazásra és az egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket, e) a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket, valamint f) a munkáltató munkarendjének kialakítását és az éves szabadságolási tervet.]

20. §. (2) A miniszter meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol csak magyar állampolgárral, büntetlen előéletű, valamint a tizennyolcadik életévét betöltött személlyel létesíthető közalkalmazotti jogviszony. 2. § (1) Közművelődési és közgyűjteményi intézményben közalkalmazotti jogviszony csak a 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű személlyel létesíthető.

20/B. § (1) A miniszter - különösen az ellátandó feladatokra és a felelősség terjedelmére tekintettel - meghatározhatja munkakörönként, illetőleg magasabb vezetői, vagy vezetői beosztásonként a pályázati eljárás egyes szabályait, valamint a 20/A. § (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a pályázati felhívás tekintetében további feltételeket írhat elő. (2) A 20/A. § (1) bekezdésétől eltérően, a miniszter meghatározhatja azt a munkakört, vezetői beosztást, amelyben nem kötelező pályázat kiírása a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez, illetve vezetői beosztással történő megbízáshoz. 2/A. § (2) Nem kötelező pályázatot kiírni d) azon munkakör betöltése esetén, amely tekintetében - 90 napon belül - már legalább két alkalommal eredménytelenül került kiírásra pályázati felhívás, valamint e) azon munkakör betöltése esetén, amely haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos ellátás nyújtásához szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatóak. (3) A (2) bekezdésben felsorolt esetekben a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen a helyben szokásos módon köteles a nyilvánosságot tájékoztatni.

21.§ (2) … A Munka Törvénykönyve 79. §-ának (5) bekezdésében foglalt korlátozás alól a miniszter eltérést engedélyezhet. … 3. § A kulturális intézményekben, illetve az 1. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó munkakörökben a Kjt. 21. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben öt évet meghaladó időre is létesíthető határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony az 1. számú mellékletben felsorolt munkakörökben.

21/A. § (5) A miniszter megállapíthatja munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén az (1) bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani.

22. § (4) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban a miniszter állapítja meg a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakört. A miniszter meghatározhatja munkakörönként - a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű - azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által korábban ellátott, a (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani. … 4. § (1) A gyakornoki idő kikötése szempontjából a munkáltató alaptevékenységi körébe tartozó munkakörök: d) közművelődési intézményben az e rendelet 1. számú mellékletében szereplő közművelődési szakmai munkakörök.

22.§ (5) b) … A miniszter meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol - az egyenértékű követelményrendszer, vizsga, illetőleg továbbképzések miatt - nem kell gyakornoki időt kikötni. 4. § (2) Nem kell gyakornoki időt kikötni: b) községi és városi könyvtárban, illetve községi, városi és fővárosi kerületi közművelődési intézményben, ha a közalkalmazott a gyakornoki követelményeket teljesítő, legalább 120 órás akkreditált továbbképzésben vesz részt.

22. § (9) A miniszter által meghatározott követelmények alapján a munkáltató állapítja meg a gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai kötelezettségeket, a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeit, a gyakornok szakmai vezetőjének feladatait, valamint a gyakornoki minősítés különös szabályait. 4.§ (3) A gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai követelmények két részből állnak: az általános követelményekből és a munkakörhöz kapcsolódó követelményekből. Az általános követelmények teljesítését minden gyakornok részére elő kell írni. A munkakörhöz kapcsolódó kötelezettségek megállapításának alapja a kinevezésben meghatározott munkakör, illetőleg az ahhoz kapcsolódó munkaköri leírás. (4) Az általános követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok megismerje a) az intézmény alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és munkahelyi belső szabályzatok (SzMSz és kötelező mellékletei, a szervezeti egységek ügyrendje) tartalmát, b) munkahelyének intézményközi szakmai kapcsolatrendszerét, c) a szakmai követelményrendszert és a követelmények teljesítésének módját, d) a közművelődési és közgyűjteményi intézményben az ügyintézés elveit és gyakorlatát is.

150/1992. (XI. 20.) Korm. r. (5) A munkakörhöz kapcsolódó követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok a) megismerje a munkaköre ellátására vonatkozó jogszabályokat, szakmai előírásokat, b) elmélyítse ismereteit a munkaköréhez kapcsolódó szakterületen, c) alkalmassá váljék a munkakör önálló ellátására, d) elsajátítsa elméleti ismereteinek gyakorlati alkalmazási módját. (6) A gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai kötelezettségek és a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeinek részletes szabályait, továbbá a gyakornoki követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő részletes eljárási rendet, valamint a gyakornoki minősítés különös szabályait a munkáltató által kiadott gyakornoki szabályzat tartalmazza. (7) A munkáltató szakterületenként szakmai vezetőt jelöl ki, aki a gyakornoki szabályzatban meghatározottak szerint segíti a gyakornok felkészülését. A szakmai vezető a gyakornoki szabályzatban meghatározottak szerint - szövegesen - értékeli a gyakornok teljesítményét. A gyakornok minősítéséről - a szakmai vezető értékelésére figyelemmel - az intézmény vezetője dönt.

22/B. § A miniszter meghatározhatja azokat a - munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű - magasabb vezetői munkaköröket, amelyek betöltésére - a 23. §-ban foglaltaktól eltérően - a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni. …

23. § (2) A magasabb vezető, valamint a vezető beosztások körét, munkaköröket, illetve beosztásokat, továbbá a kinevezés, illetve a megbízás feltételeit a miniszter határozza meg. … 5. § A magasabb vezetői és vezetői önálló munkakörök és beosztások körét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. 6. § (1) Nem bízható meg magasabb vezető vagy vezető beosztás ellátásával kulturális intézményben az a személy, aki - illetőleg, akinek közeli hozzátartozója - az intézmény fő tevékenységével azonos, illetve hasonló vállalkozói tevékenységet végez, tagja az ilyen tevékenységet végző és az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak. (2) Nem bízható meg magasabb vezetői és vezetői megbízás ellátásával az a személy, aki közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), elszámolási vagy ellenőrzési kapcsolatba kerülne. E tilalom alól - indokolt esetben - a munkáltató felmentést adhat. (3) Nem bízható meg a magasabb vezetői és vezetői megbízatás ellátásával az a személy, akinek a közeli hozzátartozója magasabb vezetőként vagy vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az intézménnyel azonos vagy hasonló tevékenységet folytató és az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló munkáltatóval. (4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feltétel magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott esetében a megbízás egész időtartamára vonatkozik.

150/1992. (XI. 20.) Korm. r. (7) Könyvtári és közművelődési intézményben magasabb vezető beosztás ellátásával csak olyan közalkalmazott bízható meg, aki a) szakirányú egyetemi végzettséggel, vagy - nem szakirányú egyetemi végzettséggel és felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsgával, - főiskolai könyvtárosi, közművelődési képzettséggel, és b) legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, továbbá c) kiemelkedő szakmai vagy tudományos tevékenységet végez. (9) Könyvtári és közművelődési intézményben vezető beosztás ellátásával csak olyan közalkalmazott bízható meg, aki - szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, vagy - nem szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsgával rendelkezik, és - legalább hároméves szakmai gyakorlatot szerzett. (13) A (7)-(11) bekezdéstől eltérően a magasabb vezető és a vezető beosztással történő megbízás esetén a miniszter - indokolt esetben, a kinevezési jogkör gyakorlója javaslatára - felmentést adhat a szakmai gyakorlati idő letöltésének követelménye alól.

150/1992. (XI. 20.) Korm. r. (14) Az (5)-(13) bekezdés rendelkezései nem terjednek ki a magasabb vezető és vezető beosztású gazdasági, műszaki és igazgatási közalkalmazotti munkakörökre. (15) Magasabb vezető, vezető beosztás esetén szakmai gyakorlati időnek minősül a szakirányú felsőfokú végzettségnek megfelelő munkakörben, valamint az intézmény alaptevékenységének megfelelő munkakörben korábban eltöltött valamennyi jogviszony. 7.§ (4) A magasabb vezetői és az önálló intézményvezetői beosztás ellátására pályázatot kell kiírni. A pályázatot a munkáltatói jogkör gyakorlója írja ki, és köteles azt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzétenni. (5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a vezetői megbízatás feltételeit és a kapcsolódó juttatásokat, a megbízás kezdő időpontját, a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, ami 30 napnál rövidebb nem lehet. A pályáztatónak biztosítania kell, hogy a pályázat iránt érdeklődők a pályázatok elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, az intézményt megismerhessék. (6) A pályázatot a munkáltatói jogkör gyakorlója által felkért szakmai bizottság véleményezi, melynek tagja egy-egy a Közalkalmazotti Tanács, illetve a reprezentatív szakszervezet által delegált tag is.

150/1992. (XI. 20.) Korm. r. (7) A pályázat tartalma csak a pályázó beleegyezésével közölhető a megbízón és az elbíráló bizottság tagjain kívül más személlyel. A bíráló bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre (hangfelvételre) a szolgálati titok védelmére vonatkozó előírások az irányadóak. (8) A magasabb vezetői és az önálló intézményvezetői beosztásra megbízást a munkáltatói jogkör gyakorlója ad a bizottság javaslatának figyelembevételével. (9) Magasabb vezető megbízásához és annak visszavonásához - amennyiben nem a fenntartó a munkáltatói jogkör gyakorlója - szükséges a fenntartó egyetértése is. Nincs szükség ilyen egyetértésre a közgyűjteményi, közművelődési intézmény főosztályvezetőjének megbízása, illetve megbízásának visszavonása esetében. (10) A pályázatokat a benyújtási határidőt követően 30 napon belül kell elbírálni. Amennyiben a pályázat eredménytelen, a pályázatot 90 napon belül meg kell ismételni.

23. § (3) … A miniszter Jogszabály határozott időre szóló kinevezést vagy megbízást is előírhat. 7. § (1) Közgyűjteményi és közművelődési intézményben magasabb vezetői és önálló intézményvezetői beosztás ellátására történő megbízás a pályázat elnyerését követően legfeljebb öt év határozott időre szól. (3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései nem terjednek ki a gazdasági, műszaki, igazgatási magasabb vezető és vezető beosztásokra.

37. § (3) Ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató, egymást követően több esetben létesít határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt a miniszter vagy a kollektív szerződés - a 25. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben is - végkielégítésre való jogosultságot írhat elő. …

39. § (4) A miniszter a (3) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb címeket is alapíthat és megállapíthatja az adományozás feltételeit. 8. § (1) Kulturális intézmény főigazgatójának vagy igazgatójának és helyetteseiknek vezetői megbízása megszűnésekor - a szakmai alkalmatlanság esetét kivéve -, illetve kiemelkedő munkát végző közalkalmazottaknak a munkáltató „címzetes főigazgató”, illetőleg „címzetes igazgató” címet adományozhat.

40. § (1) A közalkalmazottak minősítésének rendjét a miniszter állapítja meg. 9. § (1) Minősíteni kell a Kjt. 40. §-ában foglaltakon túlmenően a közgyűjteményi és a közművelődési intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló azt a közalkalmazottat, aki a) az E, F, G, H, I, J fizetési osztályba kerül besorolásra - a b)-d) pontokban foglaltak figyelembevételével - első alkalommal legalább három évi közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő után, ezt követően pedig minden további hat közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött év után; b) a Kjt. 65. §-ának (3) bekezdése alapján bármely fizetési osztályban - a d) pontot kivéve - az egyik fizetési osztályból az előírt várakozási idő csökkentésével a következő fizetési osztályba lép, az átsorolás időpontjában; c) magasabb vezetői vagy vezetői beosztást töltött be, a megbízás lejártakor; d) a Kjt. 39. §-ának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével meghatározott címet kap, a cím odaítélését megelőzően. (2) Nem kell minősíteni azt a közalkalmazottat - a Kjt. 40. § (2) bekezdés kivételével -, akinek az öregségi nyugdíjra szóló jogosultság eléréséhez, kevesebb mint öt év ideje van hátra.

150/1992. (XI. 20.) Korm. r. (3) A minősítő - a Kjt. 40. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a munkaköri követelményekhez igazodó szempontok szerint köteles a közalkalmazott szakmai tevékenységét értékelni, továbbá, a minősített kérésére a minősítési eljárásban a Közalkalmazotti Tanács képviselőjét be kell vonni, véleményét a minősítés elkészítésekor ki kell kérni. (4) A minősítés kötelező elemeit e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. (5) A minősítési iratokat bizalmasan kell kezelni.

41.§ (2) Az összeférhetetlenség egyes eseteit a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály állapítja meg. 10. § (1) A magasabb vezető és a vezető beosztású közalkalmazott az általa irányított intézmény tevékenységi körébe eső munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Nem vonatkozik a tilalom arra a jogviszonyra, amelyet művészeti, tudományos, ismeretterjesztő, oktatói vagy szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesítettek. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően munkavégzésre irányuló további jogviszony nem engedélyezhető, illetőleg a jogviszony létesítését meg kell tiltani, ha az a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítését veszélyezteti. (3) A magasabb vezető és a vezető beosztású közalkalmazott nem lehet vezető tisztségviselője az intézmény tevékenységével azonos tevékenységet folytató vagy az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak.

54.§ (3) …. A miniszter meghatározhatja, hogy a kölcsönzés szempontjából a munkáltató mely tevékenysége minősül alaptevékenységnek.

54.§ (4) A miniszter a Munka Törvénykönyve §-ában foglaltakon túlmenően további kedvezményt állapíthat meg a továbbtanuló közalkalmazott számára. 11. § (1) Ha az e célra adott támogatás terhére vagy az intézmény költségvetéséből a szükséges fedezet biztosítható, tanulmányi szerződés alapján vagy az intézmény érdekében álló képzésben, továbbképzésben részt vevő közalkalmazott részére a munkaidőbe eső tanulmányi időre és a vizsgázás idejére fizetett szabadidőt kell biztosítani. A vizsgára való felkészülési időből félévenként legfeljebb összesen tíz munkanap szabadidő biztosítható. A közalkalmazott kérésére a vizsgaidőszakra eső munkaidő- kedvezmény egy vagy több részletben, illetve összevontan is kiadható. (2) A közalkalmazott kérésére - átlagkeresetének folyósítása mellett - szabadság adható tudományos fokozat megszerzésére, továbbá abban az esetben, ha pályázat eredményeként kutatómunkában vesz részt, tanulmányi útra utazik vagy tankönyvet (szakkönyvet) ír, ha a fenntartó vagy egyéb szerv az intézmény költségvetésében erre a célra a szükséges fedezetet biztosítja, illetve annak költségeit az intézmény saját forrású bevételei terhére adja meg a közalkalmazottnak. Az e címen adott szabadság ideje az egy évet nem haladhatja meg.

150/1992. (XI. 20.) Korm. r. (3) Az intézményi kollektív szerződésben vagy a felek közötti megállapodásban kiköthető, hogy a közalkalmazott köteles az átlagkeresetet visszafizetni, ha - önhibájából - a tudományos fokozat megszerzéséhez vizsgán nem jelenik meg, a kutatómunkába nem kapcsolódik be, a tanulmányútra nem utazik el, a tankönyvet (szakkönyvet) nem írja meg. (4) A (2) bekezdésben meghatározott kedvezmény megadása kötelező abban az esetben, ha a tudományos fokozat megszerzését, a tankönyv vagy szakkönyv megírását, a kutatómunkában való részvételt, vagy a tanulmányutat a munkáltató rendeli el.

55. § A munka jellegétől függően a miniszter meghatározhatja a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait. 12.§ (4) Közgyűjteményi és közművelődési intézmény: a) tudományos munkatársnak minősülő közalkalmazottja a heti munkaidőkeret 80%-ának, b) kandidátusi fokozattal rendelkező közalkalmazottja a heti munkaidőkeret 70%-ának, c) tudományok doktora fokozattal rendelkező közalkalmazottja a heti munkaidőkeret 60%-ának megfelelő időtartamban köteles a munkavégzés helyén tartózkodni. (5) A teljes napi munkaidőből 6 órát kell a munkahelyen eltölteni a közalkalmazottnak, ha legalább napi 3 órán át egészségre ártalmas munkakörben, sugárártalomnak, vegyi vagy légszennyezési ártalomnak kitett munkahelyen dolgozik.

57.§ (4) … A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a tudományos munkatársak körét a miniszter állapítja meg. 13. § A pótszabadságra jogosult tudományos munkatársak és ennél magasabb munkakörű közalkalmazottak jegyzékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

59.§ (2) A Munka Törvénykönyvének a) a 123. § (3) bekezdésében foglaltakról a miniszter eltérően rendelkezhet, b) a 127. §-ában és 129. §-ában foglaltakon túl a miniszter szabályozhatja a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét elrendelésének feltételeit, valamint a készenlét és a készenlét alatt elrendelt munkavégzés, illetve az ügyelet és az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés díjazását egyaránt magában foglaló átalánydíjazás mértékét.

61.§ (3) A miniszter határozza meg az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket, az ezek betöltéséhez az (1) bekezdésben foglaltakat meghaladóan szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, az egyes munkakörökhöz kapcsolódó elnevezéseket, továbbá az (1) bekezdés g) és i) pontjával összefüggésben a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét. 14. § (1) Az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket és elnevezésüket az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) A fizetési osztályba való besorolásnál - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről szóló 2/1993. (I. 30.) MKM rendeletet kell alkalmazni.

61.§ (4) A miniszter jogszabályban rendelkezhet az (1) és (3) bekezdésben foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. … 15. § (1) A munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzése alól - határozott időre - felmentés adható, ha - az érintett személy képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy - nem áll rendelkezésre olyan - képesítési előírásoknak megfelelő személy -, aki az adott munkakörbe kinevezhető lenne, és - mindkét esetben a kinevezésre kerülő személy vállalja a hiányzó képesítés megszerzését. (2) A felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányi idő másfélszeresét, de legfeljebb öt évet. (3) Könyvtáros, levéltáros, muzeológus, népművelő munkakörű dolgozó részére az (1) bekezdésben meghatározott felmentés csak abban az esetben adható meg, ha a közalkalmazott felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

150/1992. (XI. 20.) Korm. r. (4) Közgyűjteményi és közművelődési intézményben magasabb vezető beosztást betöltő közalkalmazott részére felmentés nem adható, kivéve, ha az érintett személy a képesítés megszerzése érdekében a pályázat beadásának időpontjában már oktatásban vesz részt, illetve tanulmányainak megkezdéséhez az oktató intézmény felvételi nyilatkozatát megszerezte. E felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányi idő másfélszeresét, de legfeljebb öt évet. (5) Felmentés legfeljebb egy ízben adható.

61. § (5) A miniszter jogszabályban rendelkezhet az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség megszerzése alóli végleges mentesítés szabályairól, továbbá a megszűnt oktatási intézményekben szerzett iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek a fizetési osztályokkal összefüggésben történő minősítéséről. 16. § (1) A munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzése alól véglegesen mentesítendő: - az a közgyűjteményi és közművelődési dolgozó, aki bármelyik szakterületen tudományos fokozatot szerzett; - az a közgyűjteményi és közművelődési intézményben foglalkoztatott közalkalmazott, aki legalább tizenöt éves szakmai gyakorlatot szerzett, és az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez kevesebb mint öt éve van hátra e rendelet hatálybalépésekor; - az a gazdasági magasabb vezető, vezető beosztást betöltő közalkalmazott, aki középfokú iskolai végzettséggel és felsőfokú államháztartási vagy mérlegképes könyvelői tanfolyami végzettséggel rendelkezik, és legalább tízéves szakmai gyakorlatot szerzett. (2) A mentesítés megadásáról a közalkalmazottat a munkáltató írásban értesíti. + 2/1993. (I. 30.) MKM r.

65.§ (5) A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály meghatározhatja a várakozási idő csökkentésének kötelező esetét. … 17. § A kötelező várakozási időt egy évvel csökkenteni kell annál a közalkalmazottnál, aki miniszteri vagy annál magasabb állami kitüntetésben részesült, illetőleg tudományos fokozatot szerzett.

70.§ (3) A pótlék mértékét a (2) bekezdésben foglalt keretek között a miniszter állapítja meg. 19. § Az egyes magasabb vezető, illetőleg vezető beosztású közalkalmazottak pótlékának mértékét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

75. § (1) A miniszter a § rendelkezésein túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg. 20. § (1) A 8. § (1) bekezdésében meghatározott „címzetes főigazgató”, illetve „címzetes igazgató” címet viselő személy pótlékra jogosult. A pótlék mértéke „címzetes főigazgató” cím esetén a Kjt. szerinti pótlékalap 100%-a, „címzetes igazgató” esetén a Kjt. szerinti pótlékalap 50%-a. (4) Eredményességi pótlék adható annak a közalkalmazottnak, aki tevékenységével az őt foglalkoztató kulturális intézmény működésének minőségét, eredményességét jelentős mértékben közvetlenül befolyásolja. A pótlék mértéke a Kjt. szerinti pótlékalap 25-50%-a lehet. (5) Az eredményességi pótlékra jogosító munkaköröket, a pótlék mértékét és a jogosultság további feltételeit - a (4) bekezdésben foglalt keretek között - a kollektív szerződés állapítja meg. (6) Területi pótlék jár annak a közgyűjteményi és közművelődési intézményben szakmai munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak, aki olyan községben dolgozik, amelyik szerepel a gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott települések jegyzékében. A pótlék mértéke a Kjt. szerinti pótlékalap 15-35%-a, melynek konkrét megállapításánál a fenntartó köteles a település valamennyi, a Kjt. hatálya alá tartozó intézményében azonos mértékű pótlékot megállapítani. A területi pótlék konkrét mértékét kollektív szerződés állapítja meg.

150/1992. (XI. 20.) Korm. r. (7) Pótlék állapítható meg annak a közalkalmazottnak, aki munkaköri feladatainak ellátása mellett egyetemi vagy főiskolai hallgatók, szakközépiskolások, szakmunkástanulók vagy szakmai gyakorlatot végzők betanításával, gyakorlatának vezetésével foglalkozik. A pótlék mértéke legfeljebb a Kjt. szerinti pótlékalap 35%-a lehet. (8) A (7) bekezdésben foglalt pótlék fizetésére jogosító munkaköröket és a pótlék konkrét mértékét kollektív szerződés állapíthatja meg. A pótlék bevezetéséről, ha annak finanszírozása részben vagy egészben a fenntartóra hárul, a munkahelyi szakszervezet és a fenntartó állapodhat meg.

76.§ (2) A miniszter az (1) bekezdésben foglaltak alól kivételt tehet, továbbá a rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazására a Munka Törvénykönyve §-ban meghatározottaktól magasabb mértéket állapíthat meg. 21. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó intézmény műszaki munkakört betöltő közalkalmazottja részére a túlmunka díja az Mt §-ban meghatározottnál magasabb mértékben, a (3) bekezdésben meghatározott díjalap legfeljebb 170%-ában is megállapítható. (2) Az a közalkalmazott, aki napi munkaidején felül az intézmény munkatervében, programjában előírt feladat ellátása vagy a kollektív szerződésben előírt módon ügyeletet teljesít, ügyeleti díjra jogosult. A díj mértéke a (3) bekezdésben meghatározott díjalap legalább 50%-a. (3) A túlmunkadíj és az ügyeleti díj alapja a közalkalmazott illetménye, és valamennyi pótlékainak együttes összegeinek a kötelező munkaidővel való osztásából eredő szám.

79. § (1) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a közalkalmazottnak munkaruhát, ha pedig a munka jellege megkívánja, formaruhát adhat. Ezek juttatását jogszabály kötelezővé is teheti.

150/1992. (XI. 20.) Korm. r. 22. § (1) E rendelet alkalmazásában
f) közművelődési intézmény: a helyi közösségi művelődést szervező és a közművelődési szolgáltatásokat biztosító művelődési intézmény (pl. művelődési központ, művelődési ház, közösségi ház, faluház, ifjúsági és gyermekház, ifjúsági információs iroda, szabadidőközpont), a szabadidős szórakoztató és művelődési szolgáltatást biztosító egyéb intézmény (pl. szabadidőpark, állat- és növénykert, vidámpark), a regionális és megyei fejlesztési feladatokat ellátó és szolgáltatást nyújtó intézmény (pl. megyei művelődési központ, megyei közművelődési információs központ), a Magyar Művelődési Intézet; g) szakirányú felsőfokú végzettség: felsőfokú oktatási intézményben szerzett, az intézmény alaptevékenységének megfelelő oklevél, vagy a jogász, illetve a közgazdász szakképzettséget tanúsító oklevél.

150/1992. (XI. 20.) Korm. r. 1. számú melléklet a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelethez Kulturális közalkalmazotti munkakörök Közművelődési szakmai munkakörök közművelődési szakember I. közművelődési szakember II. közművelődési szakember III. A közművelődési munkát közvetlenül segítő munkakörök tudományos kutató informatikus közszolgálati és közösségi média szerkesztő és szervező művészeti vezető népijáték- és kismesterségek oktató marketing és reklámszervező sportszervező A közművelődési munkát segítő egyéb munkakörök dekoratőr mozgókép-forgalmazó

150/1992. (XI. 20.) Korm. r. Egyéb közalkalmazotti munkakörök
kulturális menedzser kulturális szervező biztonsági szakreferens gazdasági, műszaki, igazgatási szakalkalmazott gazdasági, műszaki, igazgatási ügyintéző ügyviteli alkalmazott műszaki, fenntartási, üzemviteli alkalmazott, szakmunkás, segédmunkás, kisegítő alkalmazott

150/1992. (XI. 20.) Korm. r. 2. számú melléklet a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelethez Tudományos munkakörök jegyzéke Közművelődés: Tudományos fokozattal rendelkező munkatárs: tudományos kutató Tudományos munkakör csak a Magyar Művelődési Intézetben és a megyei művelődési központokban (megyei módszertani központokban, intézetekben) létesíthető.

150/1992. (XI. 20.) Korm. r. 3. számú melléklet a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelethez Vezetői és magasabb vezető munkakörök és beosztások Közgyűjtemény, közművelődés Magasabb vezető: Országos (fővárosi) intézmény, országos feladatkörű szakkönyvtár és közművelődési intézmény, valamint egyetemi könyvtár főigazgatója, igazgatója 300% Országos (fővárosi) intézmény, országos feladatkörű szakkönyvtár és közművelődési intézmény, valamint egyetemi könyvtár főigazgatóhelyettese, igazgatóhelyettese 275% Országos (fővárosi) intézmény, országos feladatkörű szakkönyvtár és közművelődési intézmény főosztályvezetője (tudományos titkára) 225 % Megyei intézmény, főiskolai könyvtár igazgatója 275 % Megyei intézmény, főiskolai könyvtár igazgatóhelyettese 250% Megyei jogú városi (fővárosi kerületi) könyvtár, közművelődési intézmény igazgatója 225 %

150/1992. (XI. 20.) Korm. r. Megyei jogú városi (fővárosi kerületi) könyvtár, közművelődési intézmény igazgatóhelyettese 200% Városi könyvtár, közművelődési intézmény igazgatója 225% Községi könyvtár, közművelődési intézmény igazgatója 200% Vezető: Országos (fővárosi) intézmény, országos feladatkörű szakkönyvtár és közművelődési intézmény főosztályvezető-helyettese 175% Országos (fővárosi) intézmény, országos feladatkörű szakkönyvtár és közművelődési intézmény, valamint egyetemi könyvtár osztályvezetője 150% Országos (fővárosi) intézmény, országos feladatkörű szakkönyvtár és közművelődési intézmény, valamint egyetemi könyvtár egyéb vezetője 100% Megyei, fővárosi, kerületi intézmény osztályvezetője (tudományos titkára) 150% Megyei, fővárosi kerületi intézmény egyéb vezetője 100% Fővárosi kerületi könyvtár, közművelődési intézmény igazgatóhelyettese 200% Fővárosi kerületi könyvtár, közművelődési intézmény osztályvezetője 150% Fővárosi kerületi könyvtár, közművelődési intézmény egyéb vezetője 100%

150/1992. (XI. 20.) Korm. r. Városi múzeum, levéltár igazgatója, városi könyvtár, továbbá közművelődési intézmény igazgatóhelyettese 175 % Városi múzeum, levéltár igazgatóhelyettese, városi könyvtár, továbbá közművelődési intézmény osztályvezetője 125% Városi közgyűjtemény, közművelődési intézmény egyéb vezetője 100% Egyéb községi önkormányzati kulturális intézmény vezetője 150% Gazdasági, műszaki és igazgatási szakterület Magasabb vezető: Gazdasági, műszaki, igazgatási szakterület irányítására kinevezett vezető, amennyiben a kulturális intézmény vezetője és helyettese magasabb vezetőnek minősül 250% Vezető: Magasabb vezető gazdasági (művészeti intézmény) műszaki, igazgatási, szakterületen működő helyettese 200% Az intézmény vezetőjének gazdasági, műszaki, igazgatási területen működő helyettese 150 % A munkamegosztás szempontjából elkülönült gazdasági, műszaki, üzemeltetési és igazgatási szervezeti egység irányítója 100%

150/1992. (XI. 20.) Korm. r. 4. számú melléklet a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelethez Minősítési lap 1. Személyi adatok Név (leánykori név): Anyja neve: Születési helye: Születési ideje: 2. Munkakörre vonatkozó adatok Munkaköre: Szakképzettsége: A jogszabályban előírt, munkáltató által meghatározott alkalmazási feltételek: Munkaköri feladatok: 3. Szempontok a szakmai tevékenység megítéléséhez a) a munkakör szempontjából fontos szakmai ismeretek és jártasság foka; b) hivatástudat; c) felelősségérzet; d) ítélőképesség, elemzőkészség; e) pontosság a munkában; f) szorgalom, igyekezet;

150/1992. (XI. 20.) Korm. r. g) kapcsolatteremtő, -fenntartó képesség;
h) szóbeli és írásbeli kifejezőkészség. Vezető esetében ezen túlmenően: i) a vezetett szervezeti egység tevékenységének színvonala; j) a munka szervezettsége. 4. Egyéb szempontok A minősített alkalmasságának megítélése (a 2-3. pontok alapján). A minősítést a minősítettel megismertettem. Kelt: a minősítő neve, aláírása, beosztása A minősítés tartalmát megismertem, észrevételeim: ………………………………………………………………………………………….. a minősített aláírása

150/1992. (XI. 20.) Korm. r. 1. § (1) A rendelet hatálya az állami és a helyi önkormányzati kulturális költségvetési intézmények közalkalmazottaira terjed ki. (2) E rendelet szabályait kell alkalmazni az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó költségvetési szerveknél - a közoktatási intézményeket kivéve - foglalkoztatott azon közalkalmazottra is, aki az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt művészeti, közgyűjteményi, közművelődési munkakörök valamelyikét tölti ki.

OKM Közművelődési Főosztály

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "OKM Közművelődési Főosztály"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

OKM Közművelődési Főosztály

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "OKM Közművelődési Főosztály"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés