Oktatási szakigazgatás

Az előadások a következő témára: "Oktatási szakigazgatás"— Előadás másolata:

1 Oktatási szakigazgatás
A „Kormányablak ügyintézők képzése” ÁROP számú kiemelt projekt Oktatási szakigazgatás Tanári kézikönyv - diasor Szerző: Bauer Lilla

2 Az előadás témái 1. Bevezetés az állam oktatási-nevelési céljáról
I. A magyar oktatási rendszer, a köznevelés II. Az ágazatra vonatkozó leglényegesebb jogszabályok rövid bemutatása III. Felsőoktatás-felvételi eljárás 2. Az oktatás (köznevelés) szervezeti felépítése 3. Az oktatási szakigazgatás ügykörei a Kormányablakokban feladatot ellátó kormánytisztviselők számára Az állam célját és feladatát szükséges legelőször tisztázni. Ehhez javaslom, hogy az Alaptörvény XI. cikkelyét vetítse ki az oktató vagy adja nyomtatott formában kézhez. Fogalmak, amiket tisztázni szükséges: művelődési-oktatási jog, köznevelés, felsőoktatás, ingyenesség, közszolgálat

3 A magyar oktatási rendszer, a köznevelés
"Az Alaptörvény XI. cikkelye kimondja, hogy minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez, amely jogot Magyarország az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. A köznevelés tehát olyan közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja."

4 A Nemzeti Alaptanterv a)"A Nemzeti Alaptanterv (továbbiakban: Nat) a magyar állam Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt tartva a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése." b) "A Nat – a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 5. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – rögzíti „az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot, meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására”. A Nat – az iskolák szakmai önállóságának teret engedve – lefekteti a köznevelés szemléleti, elvi és tartalmi alapjait, azaz meghatározza az alapműveltség kötelezően közvetítendő tartalmait minden magyarországi iskola számára."

5 Az ágazatra vonatkozó leglényegesebb jogszabályok rövid bemutatása
2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről (Nkt.) A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet (Vhr.) 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (Nat) 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (Műk.r.)

6 A nemzeti köznevelésről szóló törvény
Az Nkt. a korábbi, közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (röviden: Kt.) megújítása. Az Nkt. szabályozásai folyamatosan lépnek hatályba. Legfontosabb változás, hogy a decentralizált irányításból egy több centrumú irányítás jött létre, amelyben jól megkülönböztethetőek a tiszta feladat -és hatáskörrel bíró szervek. Az intézményfenntartás szakmai feladatként kerül meghatározásra, és ezt a feladatot csak a köznevelésért felelős állam viselheti, gyakorolhatja. Az önkormányzatok az iskolaépületek működtetési feladatait láthatják csak el. A Kt tól, vagyis a rendszerváltást követő években egészen napjainkig, az állami feladatként megjelölt közoktatást szabályozta. Lehetővé tette azt, hogy a korábbi centralizált oktatási rendszerből a feladatellátás biztosításáért, a feladatellátás minőségéért felelős, több szinten, több szereplővel működtetett decentralizált oktatási rendszer jöjjön létre. A cca közoktatási intézményfenntartó önkormányzatok megosztva viselték a fenntartás-működtetés felelősségét, a szakmai irányítás felelősségét és a financiális felelősséget a központi költségvetési szervekkel.

7 Felsőoktatás A felsőoktatást a évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról szabályozza. A felsőoktatási intézménybe való bejutást pedig a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet. A honlapon elérhető a teljes oktatási rendszer működtetésére vonatkozó ismeretanyag, letölthető a felsőoktatási intézmények, képzési formák és lehetőségek tudásbázisa, megismerhetőek a felsőoktatásba való belépés feltételei.

8 Felvételi eljárás Ki kerülhet be a felsőoktatásba?
A 2013-as általános felsőoktatási felvételi eljárás során az kerülhet be felsőoktatási intézménybe, aki megfelel az alábbi feltételeknek: pontszáma eléri a jogszabályban meghatározott minimum pontszámot jelentkezési helyeinek egyikén eléri a megállapításra kerülő ponthatárt, megfelel az adott szakon meghatározott egyéb feltételeknek Továbbá: a továbbtanuláshoz megfelelő végzettséggel rendelkezik (pl. alapképzés, osztatlan mesterképzés, felsőoktatási szakképzés esetében legalább érettségi bizonyítvánnyal) - alapképzésen, osztatlan mesterképzésen a szabályoknak megfelelően kiszámított pontszáma eléri a jogszabályban meghatározott minimum 240-es pontszámot, felsőoktatási szakképzésben a 200 pontot, míg mesterképzésen az 50 pontot, illetve néhány állami ösztöndíjas alapszak esetében ennél magasabb pontszámot - jelentkezési helyeinek egyikén eléri az intézményi kapacitások alapján, az adott év nyári évszakában egy adott napon megállapításra kerülő ponthatárt, - megfelel az adott szakon meghatározott egyéb feltételeknek (pl. egyes szakokon orvosi alkalmasság, egyéb előírt szakképesítés vagy szakképzettség megléte, alkalmassági vizsga teljesítése).

9 Az oktatás (köznevelés) szervezeti felépítése
I. szint: állam (központi ágazati irányítási és fenntartói szint) oktatásért felelős miniszter központi hivatalok: állami intézményfenntartó központ (KLIK) és területi szervei: a (járási) tankerület, megyeközponti tankerület Oktatási Hivatal (OH) területi államigazgatási szervek Kormányhivatalok Járási hivatalok

10 II. szint települési önkormányzatok
(képviselő-testület, polgármester, jegyző) önkormányzati társulások nemzetiségi önkormányzatok (helyi, országos) 2013. Január 1-jétől az önkormányzatok óvodákat működtetnek és tartanak fenn, iskolákat csak működtetnek, azaz, az iskolaépületet működtetik az oktatási-nevelési feladat céljára.

11 III. szint: egyházi és magánfenntartók
egyházi jogi személy jogi személy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet természetes személy

12 A tanügy-igazgatási szervezetek csoportosítása
Központi szint: az ágazati irányítás szervei, melyeknek a döntései valamennyi szervre kötelezőek. Ide tartoznak a jogszabályt alkotó szervek: a törvényhozó Országgyűlés és a rendeleteket hozó Kormány, valamint a Köznevelésért Felelős Oktatási Államtitkárság (ezzel egyidőben, 2013 februárjában létrejött a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság) az Emberi Erőforrások Minisztériumán (EMMI) belül. Továbbá, az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal (OH) jan. 1-jétől pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), Térségi feladatot ellátó regionális tanügy-igazgatási szervek a központi és a települési szint között elhelyezkedő megyei és fővárosi kormányhivatalok valamint a megyei illetékességű KLIK tankerületek - járási hivatalok és a járási illetékességű KLIK tankerületek - települési önkormányzat jegyzői Helyi-települési szint: a települési és a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, más személy vagy szervezet (természetes, jogi személy), amely vagy aki a fenntartói jogosultságot megszerezte, valamint a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat. A települési önkormányzatok működtetésében és fenntartásában vannak az óvodák, valamint azon közoktatási intézmények működtetése, amelyek épületvagyon tekintetében az adott önkormányzat tulajdonai, és amelyek működtetéséről a települési önkormányzatok nem mondtak le. Ugyanakkor, minden 3000 főnél kisebb lélekszámú település iskolája állami fenntartásba került – kivéve, amely települési önkormányzatok nyilatkoztak arról, hogy akarják és képesek működtetni intézményeiket -, mert a bevételek nélküli, kis költségvetéssel gazdálkodó települések esetében az iskolafenntartás minőségének garanciáit az állam a saját fenntartásában és működtetésében látja biztosítottnak.

13 Az Oktatási Hivatal feladata és hatáskörei
A hivatal ellátja a köznevelési, felsőoktatási ágazati információs rendszerek működtetésével, közneveléssel és szakképzéssel, felsőoktatási regisztrációval és a végzettség elismerésével kapcsolatos feladatokat.

14 Az Oktatási Hivatal 2. Adatkezelő a Köznevelés Információs Rendszere (KIR) keretében folyó adatkezelés tekintetében. Elsőfokú hatósági jogkört gyakorol a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság, érettségi és szakmai vizsga ill. vizsgabizottság döntéseivel szemben. Az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménnyel közösen ellátja a pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését. Szervezi az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést.

15 Oktatási Hivatal 3. Országos méréssel, értékeléssel kapcsolatos feladatokat lát el. Ellátja az Országos szakértői és érettségi vizsgaelnöki névjegyzékkel kapcsolatos igazgatási és hatósági ügyintézési feladatokat. A KLIK által fenntartott köznevelési intézmények nyilvántartását vezeti, előterjeszti a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével az oktatásért felelős miniszternek megyei szintű bontásban a feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, amelynek része a megyei szakképzési terv.

16 A KLIK hatáskörei Dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, a köznevelési intézmény nevének megállapításáról. - Meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá a kérhető térítési és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit. - Meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok számát.

17 A KLIK hatáskörei 2. A köznevelési intézmény vezetőjének és szakmai feladatokat ellátó alkalmazottjának megbízása, kinevezése, a megbízás visszavonása, a jogviszony megszüntetésének jogával kapcsolatos, vonatkozó törvényben foglalt korlátozó rendelkezések keretei között gyakorolja a munkáltatói jogokat. - Jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgy- felosztását, továbbképzési programját. - Értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét. - Ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t.

18 A KLIK hatáskörei 3. Véleményezi az egyházi és magánintézmények esetében a köznevelési alapfeladat keretében ellátandó azon tanulólétszámot, amelynek felvételét nem tagadhatja meg a fenntartó (meghatározza az Oktatási Hivatal). - Évente köteles felmérni az érintett első iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával a magyar nyelvi előkészítés, a nemzetiség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igényt. - Kijelöli a Köznevelési Hídprogramokban közreműködő köznevelési intézményeket szeptember 1-jétől. - Megszervezi és működteti az utazó gyógypedagógusi hálózatot. - Meghatározza azt az időszakot, amely alatt az első évfolyamra a tanköteles tanulókat be kell íratni.

19 A kormányhivatalok szerepe, feladata
A fővárosi és a megyei kormányhivatal(ok) feladata: Ellátja az érettségi vizsga szervezésével kapcsolatos feladatokat, az Oktatási Hivatallal együttműködve. Másodfokú döntést hoz - a fővárosi és megyei kormányhivatal által működtetett érettségi vizsgabizottság kivételével - az érettségi vizsga vizsgabizottságának, és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott törvényességi kérelem tárgyában A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek diákigazolvánnyal összefüggő ügyek intézése

20 A kormányhivatalok 2. Hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja:
a) az egyenlő bánásmód követelményére, b) a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására, c) az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói óraterhelésre, d) az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására, e) az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi dokumentumok vezetésére és valódiságára, a költségvetési támogatás igénylésére, f) a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések meglétére, g) az e törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, az adatok nyilvánosságra hozatalára, h) az oktatás ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására vonatkozó rendelkezések megtartását

21 A járások hatáskörébe átkerült, közneveléssel összefüggő ügyek:
a járási hivatal gondoskodik január 1-jétől a tankötelesek nyilvántartásáról, amiből rendszeresen adatot közöl a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője és az illetékes általános iskola számára. A tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatását be kell jelenteni a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál, vagy, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának. A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal látja el a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy kormányrendelet által feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat. Szabálysértési hatáskörben január 1-jétől a járási hivatalok hatósági osztályai járnak el.

22 Az iskolai mindennapokhoz kapcsolódó ügyekből adódó feladatok
a szülő által a nevelési tanácsadó szakvéleményének felülvizsgálata iránt benyújtott kérelem 15/2013. (II.26.) EMMI r. 18. § (2) A, járási hivatali hatáskör sajátos nevelési igény megállapításával kapcsolatos döntés meghozatala iránti kérelem 15/2013. (II.26.) EMMI r. 18. § (2) A, járási hivatali hatáskör szakmai bizonyítvány hibás bejegyzései javítására irányuló kérelem, Táj, vizsgaszervező, annak megszűnése esetén a jogutód intézmény, ennek hiányában főjegyzői hatáskör A – azonnal intézhető Táj – tájékoztatást ad Tov - továbbít

23 Az iskolai mindennapokhoz kapcsolódó ügyekből adódó feladatok 2.
szakmai bizonyítvány hibás bejegyzései javítására irányuló kérelem, 20/2007. (V. 21.) SzMM rend. 32. § (11) Táj , vizsgaszervező, annak megszűnése esetén a jogutód intézmény, ennek hiányában főjegyzői hatáskör. névváltozás esetén a szakmai bizonyítvány cseréjére irányuló kérelem, 20/2007. (V. 21.) SzMM rend. 32. § (11)Táj, vizsgaszervező, annak megszűnése esetén a jogutód intézmény, ennek hiányában főjegyzői hatáskör. Köznevelési intézmények hatósági ellenőrzése Ügyfél közérdekű bejelentése, ill. közoktatási hatósági ügy kivizsgálására, ellenőrzésre irányuló kérelme, A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 23. § (11) bekezdés, 79. § (2) bekezdés, a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 38. §, az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41. § (1) bekezdés, Táj, Kormányhivatal Törzshivatalának Oktatási Főosztálya A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendeletben (Vhr.) meghatározott esetekben járhat el, a törvényességi ellenőrzés a fenntartónál, a tankerületnél vagy óvoda esetén a jegyzőnél van.)

24 Az iskolai mindennapokhoz kapcsolódó ügyekből adódó feladatok 3.
Nem költségvetési szervek nyilvántartásba vételi eljárása Nem költségvetési szervek nyilvántartásba vétel iránti kérelme. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 21. §, TOV, Kormányhivatal Törzshivatalának Oktatási Főosztálya jár el. Nem az állami intézményfenntartó központ (KLIK) által fenntartott köznevelési intézmények működési engedélyezési eljárása Nem az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény működési engedélyezése iránti kérelme. (A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet) TOV, Kormányhivatal Törzshivatalának Oktatási Főosztálya jár el. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 159. §-a meghatározza a kérelem formáját és mellékleteit.

25 Az iskolai mindennapokhoz kapcsolódó ügyekből adódó feladatok 4.
A Szakképzési Törvény szerinti szakmai vizsgák megszervezésére vonatkozó engedélyezési eljárás Szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadása iránti kérelem és mellékletei a 111/2010. (IV.9.) Korm. rendelet alapján. Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4/C. § (1) , Eljárási díj a szakmai vizsga szervezésére vonatkozó engedély megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról és a díj megfizetésének szabályairól szóló 12/2010. (IV. 20) SZMM rendelet alapján. TOV, Kormányhivatal Törzshivatalának Oktatási Főosztálya jár el. Engedéllyel rendelkező szakmai vizsgaszervező intézmények nyilvántartása, adatszolgáltatás Vizsgaszervező nyilvántartásból való törlésre irányuló kérelme. 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól. TOV, Kormányhivatal Törzshivatalának Oktatási Főosztálya jár el. A szomszédos államokban élő magyar diákok diák-kedvezményei A szomszédos államokban élő magyar diákok diákkedvezményekre való jogosultságának megállapítása iránti kérelem. Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41/C. § (2) a) TOV, Kormányhivatal Törzshivatalának Oktatási Főosztálya jár el.

26 Az iskolai mindennapokhoz kapcsolódó ügyekből adódó feladatok 5.
A diák-kedvezmények megállapítása Diákkedvezményre való jogosultság megállapítása iránti kérelem. Táj, a tanuló iskolájában kell elindítani a kérelmet. A szomszédos államokban élő magyar pedagógusok és oktatók pedagógus-kedvezményei A szomszédos államokban élő magyar pedagógusok és oktatók pedagógus- és oktatói kedvezményekre való jogosultságának megállapítása iránti kérelem. Az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 41/C. § (2) bekezdés b) pont, TOV, Kormányhivatal Törzshivatalának Oktatási Főosztálya jár el. A nyugdíjas pedagógusok igazolványával kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatok A pedagógus igazolvány cseréjére irányuló kérelem. Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. §, TOV, Kormányhivatal Törzshivatalának Oktatási Főosztálya jár el. Pedagógus igazolvány kiállítása A pedagógus igazolvány kiállítására irányuló kérelem, Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet §, Táj, a pedagógus munkáltatója jár el.