FENNTARTHATÓ A FEJLŐDÉS?

Az előadások a következő témára: "FENNTARTHATÓ A FEJLŐDÉS?"— Előadás másolata:

1 FENNTARTHATÓ A FEJLŐDÉS?
"A föld elég mindannyiunk szükségletére, de nem elég mindannyiunk mohóságára” Mahatma Gandhi FENNTARTHATÓ A FEJLŐDÉS? 2013. február 21.

2 2010. Ha minden földlakónak olyan életstílusa lenne, mint egy kínai állampolgárnak, akkor nem lenne elég az a mennyiségű táplálék, energia és élőhely, amelyet a Föld jelenleg kínálni tud. Kína ökolábnyoma 1,2 Földnyire növekedett. A kínai gazdaság növekedésére jellemző, hogy a nemzeti össztermék 1991-ben még 221 milliárd euró volt, míg 2005-ben már 2015,6 milliárd euróra rúgott. Ha az egész világ az amerikaiak életstílusát követné, 4,5 Föld kellene az igények kielégítéséhez.

3 FÖLD KARTA Az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési Világbizottsága felhívása a egy új karta megalkotására, amely a fenntartható fejlődéshez szükséges alapelveket volt hivatott összegyűjteni. 1992. A Riói Föld Csúcs egyik befejezetlen témája volt egy Föld Karta vázlatának kidolgozása. 1994. Maurice Strong, a Föld Csúcs főtitkára és a Föld Tanács elnöke, valamint Mihail Gorbacsov, a Nemzetközi Zöld Kereszt elnöke, útjára indítottak egy új Föld Karta kezdeményezést, amelyet támogatott a holland kormány is. 1997. Megalakult a Föld Karta Bizottság a tervek ellenőrzésére és felügyeletére, miközben Costa Ricában létrejött egy Föld Karta Titkárság a Föld Tanácson belül. 2000. márciusában a Föld Karta Bizottság párizsi találkozóján, az UNESCO Központjában, elfogadták a Föld Karta végleges változatát.

4 Ökológiai lábnyom 2009. Az emberiség jelenlegi életszínvonalának fenntartásához 1,4 Föld erőforrásaira lenne szükség. Vagyis kevesebb, mint 10 hónap alatt elfogyasztjuk mindazokat a javakat, amiket bolygónk képes megtermelni és megújítani. A Global Footprint Network minden évben összegyűjti azokat az adatokat, amelyekből összeáll minden ország „ökológiai lábnyoma”.

5 Ökológiai lábnyom Egy ember vagy egy adott terület népességének a természetre gyakorolt hatását egy hektárban kifejezett mutatószámmal, az ökológiai lábnyommal lehet leírni. A ökológiai lábnyom az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat (élelem, energia ...). Az átlagos egy főre eső ökológiai lábnyom 2,2 hektár, 2,5-szer nagyobb, mint 1961-ben. Ám ha megnézzük, hogy a Földön 11,3 milliárd hektár biológiailag aktív föld- és tengerfelület van és 6,1 milliárd ember, akkor kiszámítható, hogy valójában minden emberre csak 1,8 hektár jut.

6 Ökológiai lábnyom Az ökolábnyom összetevői:
Az ökolábnyom összetevői: a fosszilis energiafogyasztásból (pl. kőolaj, szén) származó szén-dioxid kibocsátás elnyeléséhez szükséges terület, lakóterületek, élelmiszerek előállításához szükséges területek, erdőgazdálkodás területe, halászat által használt területek. A legfrissebb kutatás szerint (WWF: Living Planet Riport 2010), fejenként 2 hektár áll mindenki rendelkezésére, hogy kielégítse az előbb említett szükségleteket (fűtés, ház, étel, stb.).

7

8 Magyarország is jóval nagyobb lábon él (az 55
Magyarország is jóval nagyobb lábon él (az 55. helyet foglalja el a listán), mint ahogy az kívánatos lenne, s ahogy láthatjuk, ez nagyjából azonos a Földön élő összes nemzet átlagával. Mi magyarok is másfélszer nagyobb lábon élünk, mint ahogy kellene. Ez azt jelenti, hogy ha mindenki úgy élne a Földön, mint mi, 1,5 Földbolygóra volna szükségünk!

9

10 A Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) 2010-ben augusztus 21-re esett
A Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) 2010-ben augusztus 21-re esett. Így a karácsonyi bejglit és a szilveszteri pezsgőt már gyermekeink elől csentük el a jövő évi éléskamrából… Jólét, vagy jól-lét??? Növekedés, vagy fejlődés?

11 Ökológiai lábnyom kiszámítása

12 1. Milyen gyakran eszünk állati eredetű ételt?
Joó Szilvia Környezetmérnök, kutató-fejlesztő szakmérnök Az ökológiai lábnyom tehát az a föld - ill. vízterület, amelyre egy bizonyos emberi népesség és életszínvonal végtelen (tetszőlegesen hosszú) ideig való fenntartásához szükség lenne. A mérőszám értéke egyénileg is kiszámítható különböző tesztek segítségével. Az egyik legszínvonalasabbnak tartott angol nyelvű kalkuláció a következő kérdéseket teszi fel: 1. Milyen gyakran eszünk állati eredetű ételt? 2. Az elfogyasztott étel hányad része feldolgozott, csomagolt vagy importált? 3. A körülöttünk levőkhöz képest mennyi hulladékot termelünk? 4. Hányan élnek közös háztartásban? 5. Mekkora a lakás mérete? 6. Háztartás típus (lakás, családi ház, zöld ház) 7. Van-e elektromos áram az otthonunkban? 8. Hetente átlagosan mekkora távolságot utazunk tömegközlekedéssel? 9. Hetente átlagosan mekkora távolságot utazunk autóval? 10. Közlekedünk-e kerékpárral, gyalog vagy állati erő segítségével? 11. Mennyi időt repülünk egy évben? A számolás eredményeként megkapjuk ökológiai lábnyomunkat, valamint azt, hogy mennyi Földre lenne szükség ahhoz, hogy mindenki ugyanezen az életszínvonalon éljen. Joó Szilvia

13 Neked mennyi az ökológiai lábnyomod
Neked mennyi az ökológiai lábnyomod? Ha sok, akkor te magad hogyan tudnád csökkenteni?