Az önkormányzatok költségvetése

Az előadások a következő témára: "Az önkormányzatok költségvetése"— Előadás másolata:

1 Az önkormányzatok költségvetése
Összeállította: Albert Péterné Magyar Államkincstár,Békéscsaba 2008. november 18.

2 Az önkormányzatok költségvetése
Koncepció: A jegyző – a költségvetési törvényjavaslat, a helyben képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket figyelembevételével- állítja össze. A jegyző áttekinti: > az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait > az önkormányzat bevételi forrásait. A polgármester terjeszti a képviselő testület elé (november 30-ig, december 15-ig) A polgármester a bizottságok véleményét a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és a koncepcióhoz csatolja. Ahol pénzügyi bizottság működik, annak az egész koncepcióról véleményt kell alkotnia. A koncepciót a képviselő-testület megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól.

3 Az önkormányzatok költségvetése
Rendelet tervezet: A jegyző – a költségvetési törvény figyelembevételével- állítja össze. A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, írásban rögzíti. A polgármester a képviselő testület elé terjeszti (február 15-ig vagy a költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap). A rendelettervezetet a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a polgármester a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti. A bizottságok által megtárgyalt, a pénzügyi bizottság által véleményezett, valamint az önkormányzatokról szóló törvény alapján szükséges könyvvizsgáló írásos jelentését is csatoltan tartalmazó rendelettervezetet a testület elé terjeszti. Csatolni kell a rendelettervezeteket, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozzák A képviselő-testület rendeletet alkot.

4 Az önkormányzatok költségvetése
A rendelet tervezet szerkezete: Címrend Bevételek – Kiadások Az önkormányzat és az önállóan, illetve a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek bevételei forrásonként - a pénzügyminiszter elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcím-csoportonként. A működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok bemutatása tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de - a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve - együttesen egyensúlyban a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok egymástól elkülönítetten, ezen belül (önálló és részben önálló) költségvetési szervenként: a személyi jellegű kiadásokat a munkaadókat terhelő járulékokat a dologi jellegű kiadásokat az ellátottak pénzbeli juttatásait a speciális célú támogatásokat a költségvetési létszámkeretet a helyi önkormányzat által kijelölt felhalmozások (beruházások, felújítások célonként és az egyéb felhalmozási célú kiadások feladatonként, támogatások) előirányzatait > az önkormányzati hivatal költségvetése feladatonként > elkülönítetten: az általános tartalék és a céltartalék előirányzatok > elkülönítetten: az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulások. > bemutatva: a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait éves bontásban > bemutatva: költségvetési évet követő 2 év várható előirányzatait

5 Az önkormányzatok költségvetése
A bevételi többlet felhasználását, illetve hogy a tervezett (létrejött) hiányt milyen módon lehet fedezni a pénz- és tőkepiacon végzett hitelművelettel, továbbá meg kell határozni a hitelműveletekkel kapcsolatos hatásköröket. A költségvetési rendeletnek mindezt a helyi önkormányzatra és költségvetési szerveire, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatra és költségvetési szerveire elkülönítetten és összesítve együttesen is tartalmaznia kell. Az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzat-felhasználási ütemterv. Közvetett támogatások bemutatása

6 Az önkormányzatok költségvetése
Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet: Ha január 1-ig a testület nem hagyta jóvá a költségvetési rendeletet, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkothat. Felhatalmazás a polgármesternek, hogy > a bevételeket folytatólagosan beszedje > a kiadásokat fedezhesse > meghatározza milyen intézkedéseket tehet. Meghatározza a felhatalmazás időtartamát, ami az új költségvetés hatálybalépése napján megszűnik. A beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a költségvetési rendeletbe be kell illeszteni.

7 A 2009. évi költségvetési törvénytervezet önkormányzati szabályozó elemei
A gazdasági fejlődés főbb jellemzői: MEGNEVEZÉS: 2008. 2009. 2007. GDP növekedése előző évi áron, % 2,4 3,0 1,1 1,8 1,2 GDP értéke folyó áron (milliárd Ft) 27 380 29 110 25 419 27 220 28 490 GDP deflátor, % 5,3 3,2 5,7 5,2 3,5 Fogyasztói árindex változása (éves átlag) 6,5 4,3 8,0 6,4 3,9 Munkatermelékenység növekedési ütem 2,6 2,9 1,7 Beruházási hányad a (GDP %-ban) 20,6 21,1 21,0 21,2 Háztartások fogyasztása 0,5 1,9 -1,8 0,9 0,3 Közösségi fogyasztás -3,5 0,8 -2,2 -2,0 Államháztartás egyenlege (a GDP %- ban) - -5,0 -3,4 -2,9

8 Az önkormányzati támogatások alakulása:
Megnevezés: I. II. III. A településre kimutatott személyi jövedelemadó ,0 Megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése 12 256,6 12 746,6 A jövedelemdifferenciálódásának mérséklése 96 126,0 95 757,3 Normatív hozzájárulások 708 619,1 721 482,0 ,3 Központosított előirányzatok ,0 214 764,0 141 624,0 A működőképesség megőrzését szolgáló támogatások 14 500,0 14 500,0 13 870,0 A helyi önkormányzatok színházi támogatása 14 447,0 14 432,1 Normatív, kötött felhasználású támogatások 187 613,4 185 510,2 173 622,3 Címzett és céltámogatások 10 000,0 A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása 10 570,0 A helyi önkormányzatok vis maior támogatása 800,0 Vis maior tartalék 360,0 Budapest 4-es metróvonal építésének támogatása 9 500,0 A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása 6 050,0 IX. fejezet összesen: 1 422 352,2 1 427 512,2 1 275 575,6

9 A 2009. évi költségvetési törvénytervezet önkormányzati szabályozó elemei
Helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai (3. sz melléklet) Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Támogató szolgálat - Közösségi ellátás Fokozott ápolást, gondozást igénylő ellátás Időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása Emelt színvonalú ellátás Bölcsődei hozzájárulás Közoktatási alap-hozzájárulás Szakmai gyakorlati képzés a szakképzési évfolyamokon Minősített alapfokú művészeti oktatás Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása Kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés Tanulók tankönyvellátásának támogatása Egyes közoktatási hozzájárulások kiegészítése január 1-jétől augusztus 31-éig Kiegészítő szabályok

10 A 2009. évi költségvetési törvénytervezet önkormányzati szabályozó elemei
Helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztása (4. sz melléklet): Helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (5. sz melléklet): Helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások (6. sz melléklet): Helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásai (8. sz melléklet)

11 A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról
2009. –től várható módosulások Törzskönyvi nyilvántartás a Ket. szabályi szerint vezetett közhiteles nyilvántartás. Adóalanyok esetén az adóhatósági bejelentkezés is „egyablakos ügyintézés”. Kincstár felülvizsgálati tevékenysége során érvényesíti az ÁSZ ellenőrzés során megállapított eltéréseket. Az ÁSZ megállapítások után is kamatot kell fizetni. A kincstár elnöke az önkormányzat kérelmére 12 havi részletfizetést engedélyezhet. Egységes szociális nyilvántartás létrehozása. Önkormányzat lemondása- pótigénye (áprilisban és júliusban a lemondáshoz pótigény is kapcsolódhat, ha az feladatátadáshoz kapcsolódik). A belső ellenőrök nyilvántartásba vétele iránti eljárás szabályozása.

12 Szünet