Dr. Balázs Béla, 2008. április 10. Dr. Balázs Béla, 2008. április 10. 5 LSI.

Az előadások a következő témára: "Dr. Balázs Béla, 2008. április 10. Dr. Balázs Béla, 2008. április 10. 5 LSI."— Előadás másolata:

1

2 Dr. Balázs Béla, 2008. április 10. Dr. Balázs Béla, 2008. április 10. 5 LSI

3 B e v e z e t é s  Századunk kifejlődő tudásalapú társadalma és globálissá váló gazdasága megköveteli a szakemberektől, hogy külhoni kultúrák képviselőivel is problémamentesen tudjanak kommunikálni.  Jelenleg mintegy ötévente megkétszereződik a rendelkezésünkre álló tudás tömege; egyre komplexebbé válik, de sok területen gyorsan elavul, és teljes spektrumában csak világnyelveken követhető.  A tudástőke felértékelődése (és a felgyorsult változásokhoz való alkalmazkodás kényszere) gyökeres innovációkra késztet az oktatás/tanulás terén is. Új képzési és továbbképzési módszerekre van tehát szükség.  Korunk legfontosabb pedagógiai feladata az interaktivitáson, dialóguson alapuló önálló, rendszeres tanulás módjának megtanítása, az adekvát tanulási környezet létrehozása, ezen belül a nyelvismeret fejlesztése.  Megfelelő nyelvismeret nélkül ugyanis csak hiányosan alakulhat ki a korszerű kulcskvalifikációvá vált önálló tanulás és tudás- menedzsment képessége.

4 Az Interneten leggyakrabban használt tíz nyelv oszlopdiagramja a www.internetworldstats.com 2007. novemberi adatai alapján

5

6  A szakmai nyelvvizsgáztatás fő figyelme a nyelv kommunikatív funkciójára irányul. A szakmai kommunikációs aktusok olyan emberek között valósulnak meg, akik azonos diskurzus közösséghez tartoznak, és ennek megfelelően viselkednek.  A szaknyelv létezése ma már nem vita tárgya, de annál inkább vitatott a fogalom tartalma. Túl kell lépnünk azon a felfogáson, hogy a szaknyelv pusztán sajátos terminológiacsokorként értelmezhető. Főbb jellemvonásai:  A köznyelvnél gyorsabban fejlődik és differenciálódik, de arra épül, és annak nyelvi logikáját követi. (A jelenleg leggyorsabban fejlődő szaknyelv éppen az informatikai.)  Sajátos szókincse és fogalmazási modora van.  A szaknyelvi kijelentések értelme gyors, ökonomikus és egyértelmű információátadás A szaknyelv sajátosságai I.  egy szakmán belül,  szakmák között, vagy  a laikus nyilvánosság számára.  Vizsgarendszerünknek fel kellett mérnie, hogy melyik az a legálta- lánosabb (szak)nyelvi regiszter, melyet az informatikai diskurzus- közösség tagjai szaknyelvként még elfogadnak.  Szociolingvisztikai aspektusból nézve a szaknyelv is több szinten létezik, és ez a felhasznált szókincsben is tükröződik. A regiszter kiválasztását tekintve a szaknyelv vonatkozásában is beszélhetünk tudományos, technikai, köznyelvi stb. nyelvhasználati szintről.  A szaknyelv szakmaspecifikus szókincsében és a felvonultatott grammatikai apparátus elemeinek gyakoriságában is eltér az általános nyelvtől. A szakszavakat jelentésük alapján az alábbi kategóriákba sorolhatjuk:  Egy bizonyos szakterület speciális szókincse, melyet máshol nem alkalmaznak (pl. hipertext).  Szakszavak, amelyek több szakterületen használatosak, de szakmaspecifikusan eltérő jelentésűek (pl. converter).  Több területen használható általános technikai szókincs (kisebb- nagyobb jelentésbeli különbségekkel (pl. kaliber).  Szavak, amelyek mind az általános szókincs, mind a szakszókincs körébe tartoznak, de más-más jelentéssel (pl. egér).

7 A szaknyelv sajátosságai II. A szaknyelv sajátosságai II. Részhalmazok  A különböző szaknyelvek (L*, L** stb.) részben átfedő részhalmazokat képeznek.  Közöttük (valamint a teljes nyelv között)  szintaktikai és szemantikai, továbbá  szintaktikai és szemantikai, továbbá  lexikális különbségek, korlátok léteznek.  lexikális különbségek, korlátok léteznek.  A szaknyelv egyfajta szubnyelv, azaz a teljes nyelv részhalmaza

8

9 Struktúra Használat Pragmatika Szemantika Nyelvtan Közvetítő eszköz FonetikaFonológia Morfológia SzintaxisSzókincs Diskurzus Diskurzus A beszélt nyelv szerkezete Forrás: Crystal, David, 1997. A dictionary of linguistics and phonetics. 4th edition. Cambridge, MA: Blackwell. A szakszavakat jelentésük alapján az alábbi kategóriákba sorolhatjuk:  Egy bizonyos szakterület speciális szókincse, melyet máshol nem alkalmaznak (pl. hipertext).  Szakszavak, amelyek több szakterületen használatosak, de szakmaspecifikusan eltérő jelentésűek (pl. converter).  Több területen használható általános technikai szókincs (kisebb- nagyobb jelentésbeli különbségekkel (pl. kaliber).  Szavak, amelyek mind az általános szókincs, mind a szakszókincs körébe tartoznak, de más-más jelentéssel (pl. egér).  A szaknyelv szakmaspecifikus szókincsében is eltér az általános nyelvtől. A nyelv dinamikai pályáinak nyomon követéséhez, a tipikus használat kérdéséhez nem a lehetetlen↔lehetséges, hanem a szokásos↔szokatlan, gyakori↔ritka, rendszeres↔egyszeri, tipikus↔atipikus, köznyelvi↔rétegnyelvi↔szaknyelvi ellentétsor vezet el.  Vizsgarendszerünknek fel kell mérnie, hogy melyik az a legáltalá- nosabb (szak)nyelvi regiszter, melyet az informatikai diskurzus- közösség tagjai szaknyelvként még elfogadnak.  Szociolingvisztikai aspektusból nézve a szaknyelv is több szinten létezik, és ez a felhasznált szókincsben is tükröződik. A regiszter kiválasztását tekintve a szaknyelv vonatkozásában is beszélhetünk tudományos, köznyelvi stb. nyelvhasználati szintről.  A szaknyelv a felvonultatott grammatikai apparátus elemeinek gyakoriságában is eltér az általános nyelvtől.  A szaknyelv pontos használati szabályait csak az ezoterikus diskurzus közösség ismeri.  A szaknyelv saját szintaxissal rendelkezik, amely meghatározza a szakszövegek struktúráját. Egy- egy technolektus szintaxisa több vonatkozásban is különbözik a köznyelvtől. A struktúrát és a használatot a pragmatika fogja össze. A pragmatika az a tudományág, amely a nyelvvel társadalmi megközelítésben, a társadalmi helyzetbe ágyazottan, a nyelvhasználó szemszögéből foglalkozik.

10

11 KER: KER:

12 A KER-ILLESZTÉS MÓDJA  Mint ahogy az előző táblázatból is kitűnt, az illesztés a LEXINFO közép- és felsőfok közös ill. felső határainak lefelé történő korrekciójával járt. LEXINFO közép- és felsőfok közös ill. felső határainak lefelé történő korrekciójával járt.  A szintek kiigazításaira mindenekelőtt a vizsgaleírásban, a vizsgafeladatokban, az értékelési rendszerben és a vizsgaeredmények közlésének módjában volt szükség. Ez utóbbi következtében a KER fentebb már szerepelt szint- minősítő betűjeleinek a megfelelő dokumentációkban, így a hazai nyelvvizsga-bizonyítványokban is tükröződnie kell.  Természetesen nem minden jellemző szorult változtatásra. Az elérhető pontszámot, a feladat utasításának nyelvét és a feladatok formáját/típusát nem kell változtatni, hiszen külön- ben az egész vizsgarendszer gyökeres megváltoztatásáról beszélhetnénk, márpedig csupán a szintek kiigazítása történt.

13 A VIZSGALEÍRÁSBAN SZEREPLŐ KATEGÓRIÁK A VIZSGALEÍRÁSBAN SZEREPLŐ KATEGÓRIÁK  a feladat célja  a feladatra szánt teljes idő  az itemek száma  az elérhető pontszám  a megcélzott műfajok és szövegtípusok  a szövegek hosszúsága  a feladat (lebonyolításának) leírása  a feladatra vonatkozó utasítás nyelve  a feladatok formája  az értékelés módja A vizsgaszinteket mindegyik érinti, sőt egymáshoz való viszonyuk is lényeges lehet. A feladat nehézségét pl. befolyásolja a szövegek hosszúsága, de az involvált itemek száma és a feladat megoldásá- ra szabott idő kitűnően alkalmas a szöveghosszúságból eredő nehézségi szint kiigazítására.

14 A NYELVVIZSGA SZERKEZETE A vizsgák négy alapkészséget mérnek:  az olvasott szöveg megértésének készségét  a szövegalkotási készséget  a beszédkészséget  a hallott szöveg utáni értést.  A vizsgafeladatokat úgy alakítottuk ki, hogy meg- vizsgáltuk, milyen területeken és miként használják az informatikai szakemberek nyelvtudásukat. A központi előírásoknak megfelelően minden vizsgaidőszakra új vizsgasorokat dolgozunk ki!  Az LSI Nyelvi Intézete keretei között (valamint külső nyelvvizsga helyeinken) a vizsgákhoz próbavizsgával záródó előkészítő tanfolyamokat szervezünk.  Nyelvi felkészültségük felméréséhez az érdeklődők- nek díjmentes on-ine próbavizsgát nyújtunk. A LEXINFO rendszerben inkább a kommunikatív kompetenciát mérjük, mint a kódismereti kompetenciát. A nyelvvizsgáztatás korábbi gyakorlatában ugyanis a nyelvi, lingvisztikai kompetencia (a kódismeret) mérése indokolatlan előnyt élvezett. A csak a nyelvi kód ismeretét mérő vizsgák szakmailag elavulttá váltak.

15 1a) ALAPFOKÚ NYELVVIZSGA Szóbeli készségek:  A vizsgázó megérti a hozzá intézett viszonylag lassú, rövidebb terjedelmű informatikai, szaknyelvi beszédet, kérdéseket stb.  Le tud szóban írni egyszerűbb, a szaknyelvhez kapcsolódó képet, ábrát, grafikont.  Képes egyszerű szaknyelvi közlésekre, bár beszéde lassú és kisebb hibákat vét.  El tud olvasni rövidebb, írott szöveget, azt nagyjából megérti, a róla szóló kérdésekre egyszerű válaszokat tud adni.  Megérti a rövidebb gépi párbeszédet vagy leírást, válaszolni tud az ehhez kapcsolódó egyszerűbb kérdésekre A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 1a

16 1b) ALAPFOKÚ NYELVVIZSGA Írásbeli készségek: A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 1b :  A vizsgázó megérti a rövidebb, egyszerűbb szakmai szövegeket, és tud az ahhoz kapcsolódó kérdésekre válaszolni.  Ismeri az alapvető szakmai terminológiát.  Tud rövidebb összefüggő szöveget előállítani, ha ahhoz nyelvi segítséget kap.  Nyelvi szintjére jellemző az egyszerűbb szerkezetek használata, önálló szöveg előállítása során hibákat követ el.

17 2a) KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGA Szóbeli készségek: Szóbeli készségek:  A vizsgázó megérti a szakmai és általános témájú, normális tempójú idegen nyelvi közlést, ebből a lényegi információt ki tudja szűrni gépi hang esetében is.  Képes a szakterület általános témaköreiben, illetve előre felkészülés esetén egy általa választott szakterületen önállóan, normális beszédtempóban kifejteni véleményét.  Az olvasott szakszövegből megérti a fontosabb általános információkat, a szöveget össze tudja foglalni. A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 2a

18 A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 2b 2b) KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGA 2b) KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGA Írásbeli készségek: Írásbeli készségek:  A vizsgázó az általános szaknyelvi írott szövegben a tényszerű információkat megérti.  Képes kétnyelvű szótárt használni, illetve a szaknyelvi szöveget magyarra úgy átültetni, hogy az eredeti szöveg lényegi változtatásokat nem szenved.  Képes olyan írott általános szakszöveg előállítására, amelyben – helyes nyelvi formákat és szakszókin- cset alkalmazva – egyéni véleményét, a témában való ismereteit tolmácsolja.  Nyelvi szintjére jellemző a sokféle nyelvi szerkezet még kisebb hibákkal való használata, szakmai szókincse elég nagy, közlései tartalmi és formai szempontból általában érthetőek, célorientáltak.

19 3a) FELSŐFOKÚ NYELVVIZSGA Szóbeli készségek:  A vizsgázó képes a szakterület témaköreiben és általános témákban akár élő, akár gépi formában minimális információveszteséggel átlagos tempójú szöveget megérteni.  Képes a szakterület általános témaköreiben – illetve előre felkészülés esetén egy általa választott szakterületen – önállóan, normális beszédtempóban gyakorlatilag hibátlanul kifejteni véleményét.  Az idegen nyelven olvasott szakszövegben megérti a részletes információkat, a szövegről összefoglalót tud adni.  A magyar nyelven olvasott szakszöveget össze tudja foglalni idegen nyelven úgy, hogy abból lényeges információk ne maradjanak ki. A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 3a

20 3b) FELSŐFOKÚ NYELVVIZSGA Írásbeli készségek:  A vizsgázó megérti a szakterületéhez kapcsolódó hosszabb írott szöveg részletes információit.  Képes kreatívan kifejteni gondolatait egy adott, a szakterülethez kapcsolódó témakörben úgy, hogy az előállított szöveg az idegen nyelv sajátosságainak figyelembe vételével természetesnek, gyakorlatilag hibátlannak tűnik.  Kreatívan képes magyar szakmai szöveget idegen nyelven összefoglalni úgy, hogy a lényeges információkat megfelelő nyelvi formában fejezi ki.  Nyelvi szintjére jellemző a közel hibátlan nyelvhasználat, gondolatai pontos formába öntése, gazdag, általános nyelvi, valamint szakmai szókincsismeret. A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 3b

21 KINEK AJÁNLJUK A LEXINFO VIZSGÁT?  informatikát tanuló diákoknak, egyetemi és főiskolai hallgatóknak,  számítástechnikai/tudományi szakembereknek  informatika iránt érdeklődőknek,  mindazoknak, akik munkahelye, oktatási intézménye feltételként kötötte ki a megfelelő szakmai nyelvvizsga bizonyítvány meglétét,  minden olyan angolul vagy németül kommunikáló, információt gyűjtő vagy cserélő felhasználónak, aki szívesen készül fel egy mindennapi tevékenységeihez közvetlenül kapcsolódó nyelvvizsgára.

22 LEXINFO unikális innovatív innovatív autentikus piacorientált REZÜMÉ

23

24 Akkreditációs határozat ügyszáma: AK-XVIII/2/2004. Új szolgáltatásunk: díjmentes online labor és írásbeli próbavizsga Az online labor próbavizsgát ide kattintva érheti el! Az online labor próbavizsgát ide kattintva érheti el! Az online írásbeli próbavizsgát ide kattintva érheti el! Az online írásbeli próbavizsgát ide kattintva érheti el! Figyelmükbe ajánljuk a DIALANG szintfelmérő programot. DIALANG

25  Szervezeti egységeink:  Nyelvvizsga-központ. Feladata (az általános irányítás mellett) mindenekelőtt a vizsgaanyagok fejlesztése és a bizonyítványok, anyakönyvek kiadása.  Nyelvvizsga-hely(ek). Feladata a jelentkezések fogadása, a vizsgák lebonyolítása és a vizsga- eredmények meghatározása. (Jelenleg öt van, de továbbiak szervezését tervezzük.) További részletek kiadott tájékoztatónkban és Internet címeinken találhatók: www.lsi.huwww.lsi.hu; www.gdf.hu/LEXINFO/Lapok/LEXINFO.aspx www.gdf.hu/LEXINFO/Lapok/LEXINFO.aspx www.lsi.huwww.gdf.hu/LEXINFO/Lapok/LEXINFO.aspx SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÜNK, ELÉRHETŐSÉGÜNK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÜNK, ELÉRHETŐSÉGÜNK

26