A Nemzeti Közlekedési Hatóság szerepe

Az előadások a következő témára: "A Nemzeti Közlekedési Hatóság szerepe"— Előadás másolata:

1 A Nemzeti Közlekedési Hatóság szerepe
A gépjárművek bontásával kapcsolatos hatósági folyamatokban. Mikulás Róbert NKH Stratégiai és Módszertani Igazgatóság Közúti Jármű Főosztály

2 Bevezető Elértéktelenedett jármű = veszélyes hulladék !
Államilag szabályozni kell, mi legyen vele ! Cél: újrahasznosítás maximálása, veszélyes összetevők kontrollált ártalmatlanítása, környezetszennyezés elkerülése.

3 Jogszabályok 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról 1/1990. (IX.29.) KHVM rendelet a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárművekről 35/2000. BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról 3/1999. KHVM-KÖM-PM rendelet egyes használt vagy sérült gépjárművek vámkezelést megelőző vizsgálatáról.

4 regisztrált bontó-hulladékkezelő
A környezetvédelmi hatóság által - a bontásra szánt gépjárműre és az abban előforduló veszélyes anyagoknak megfelelő kódszámú hulladékra vonatkozóan - kiadott hulladékkezelési engedéllyel rendelkező gépjárműfenntartó szervezet, amelyet az NKH területileg illetékes regionális igazgatósága az 1/1990 KHVM rendelet alapján nyilvántartásba vett.

5 gépjárműátvevő gazdálkodó szervezet
A regisztrált bontó-hulladékkezelő, vagy a nevében eljáró, megbízott hulladékkezelő, aki a hulladékká vált gépjárművet a hulladékkezelés céljából átveszi. Az átvevő rendelkezzen környezetvédelmi hatóság által kiadott begyűjtési vagy szállítási engedéllyel !

6 Regisztrált bontók és átvevőhelyek

7 Bejelentés A gépjárműbontó szervezetek a bontási tevékenység megkezdését - a kezdéssel egyidejűleg – az NKH területileg illetékes regionális igazgatóságánál kötelesek bejelenteni.

8 Bejelentés A bejelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a gépjárműbontó szervezet nevét székhelyét és telephelyének (telephelyeinek) címét, a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékkezelési engedély (a környezetvédelmi hatóság határozata) adatait, telephelyenként az ott végzett gépjárműbontó tevékenység szerint bontani kívánt gépjárműfajták (személygépkocsi: M1; tehergépkocsi: N1, N2, N3; autóbusz: M2, M3; pótkocsik: O1, O2, O3, O4) megjelölését és motorüzemét (benzines, dízel, autógázos, egyéb), azt, hogy a gépjárműbontási tevékenységet szolgáltatásként, vagy saját üzemeltetésű gépjárműveken, esetleg mindkét vonatkozásban végzi-e, illetőleg a bontott alkatrészt, főegységet újrahasználja, vagy újrahasználatra értékesíti (minősítéssel, vagy nélküle),

9 Nyilvántartás Az NKH a regisztrált bontókról és átvevő helyekről
nyilvántartást vezet, mely az alábbi adatokat tartalmazza: a bontott gépjárműfajták, motorüzem, a bontási tevékenység jellemzőit (saját jármű bontása, szolgáltatás, újra használat, újra használatra történő értékesítés) , a hulladékkezelési engedély (a környezetvédelmi hatóság határozata) érvényességi idejét.

10 Ellenőrzés Az 1/1990 KHVM rendeletben foglaltak megtartását – a nyilvántartásba vételt megelőzően, a bejelentést követő egy hónapon belül, valamint évente legalább egy alkalommal (személyi és tárgyi feltételek megléte, valamint az ügyrend betartása) az NKH területileg illetékes regionális igazgatósága, a 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 10.§ (1) bek. előírásainak betartását pedig a környezetvédelmi hatóság – az NKH területileg illetékes regionális igazgatósága bevonásával – ellenőrzi. (Megjegyzés: a szerződött átvevő esetében rendelkezni kell a környezetvédelmi hatóság által kiadott begyűjtési vagy szállítási engedéllyel, ezenkívül csak a személyi feltételek meglétét kell ellenőrizni.)

11 Bontási átvételi igazolás
Az NKH regionális igazgatóságai által legyártatott, a regisztrált bontó-hulladékkezelőnek kiadott, sorszámozott, szigorú számadású okmány, amely igazolja a tulajdonosa által tovább üzemeltetni nem kívánt M1 vagy N1 kategóriába sorolt gépjármű hulladékként, elbontási célból történő átadását és átvételét.

12 Alvázszám megsemmisítése I.
Az alvázszámot ( egyedi azonosítót ) a bontásra átvett és a bontó telephelyén lévő, gépkocsiból a bontási igazolás kiadását követően, a bontás megkezdése előtt úgy kell kivágni a karosszériából, hogy a karakterek mentén körben, minimum 30±5 milliméter lemez maradjon. Az így kivágott lemezt megbízható körülmények között kell tárolni, majd az NKH területileg illetékes regionális igazgatósága ellenőrének jelenlétében a bontó segédletével sarokcsiszolóval vagy lemezollóval az alvázszámot hosszirányban ketté kell vágni. E megoldás esetén az ellenőrzés megkezdése előtt a jármű szétbontható!

13 Alvázszám megsemmisítése II.
Az alvázszámot a járműben az ellenőrzés céljára hozzáférhetővé kell tenni, majd az ellenőrzést követően az NKH területileg illetékes regionális igazgatósága ellenőrének jelenlétében sarokcsiszolóval az alvázszám első hét –nyolc karakterét hosszirányban történő bevágásával a bontó segédletével további használatra alkalmatlanná kell tenni. E megoldás esetén az ellenőrzés megkezdése előtt a jármű alvázszámot viselő szerkezeti egységének, valamint a teherviselő elemeknek szétbontása tilos! ABCDEFGH

14 Bontott alkatrészek felhasználása
A pótalkatrész és tartozék megfelelőségére vonatkozó tanúsítási kötelezettség bontás esetén - közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos alkatrészekre és tartozékokra vonatkozóan - a bontót, illetőleg a forgalmazót terheli! A bontásból kinyert, a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 9. § (4) bekezdésében meghatározott alkatrész, tartozék csak minőségellenőrzés után építhető be gépjárműbe és pótkocsijába.

15 Bontott alkatrészek felhasználása II.
Nem kell a megfelelőséget tanúsítani az általános használatú szabványos alkatrészek és szerelési anyagok, (csapágyak, kötőelemek, ékszíjak, vezetékek, csatlakozók, izzólámpák stb.) esetében, az alárendelt szerepű pótalkatrészek és tartozékok (díszítőelemek és kényelmi felszerelések stb.) esetében, amelyek a jármű rendeltetésszerű használatára befolyással nincsenek, saját üzemeltetésű járműhöz, az üzemeltető által előállított (gyártott, felújított) pótalkatrészek, tartozékok esetében.

16 Bontott alkatrészek felhasználása III.
A minőségellenőrzés eredménye alapján az alkatrészt, illetve tartozékot színjelzéssel kell ellátni. A javítás nélkül beépíthető alkatrész, vagy tartozék kék, a javítható, vagy felújítható alkatrész piros, a nem javítható alkatrész sárga jelzésű kell legyen. Az alkatrész, illetve tartozék kereskedelmi értékesítése esetén az alkalmazott színjelzést a számlán a szín megnevezésével fel kell tüntetni.

17 Műbizonylat A műbizonylatnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) a pótalkatrész, tartozék megnevezése, b) a járműtípus(ok) megnevezése, amely(ek)nél a pótalkatrész, tartozék alkalmazható, c) a gyártó (felújító, forgalmazó) neve, címe, d) minősítő vizsgálatra kötelezett pótalkatrész, tartozék esetében a minősítő vizsgálatot végző intézmény által meghatározott adatok, e) bontásból származó alkatrész esetén a felhasználhatóságot meghatározó osztályozást (minősítést) tartalmazó nyilatkozat.

18 Problémák Jogszabály nem kezeli az illegális bontók felderítésének szabályait. Szankciók hiánya. Az EU területéről érkező roncsautók vámkezelése nem szükséges. A forgalomból történő végleges kivonás szabályai kijátszhatók. Bontási átvételi igazolás + forgalomból kivonás költsége.

19 Jövő Az NKH az ellenőrző szerepét szeretné erősíteni.
Cél az egyablakos ügyintézés. Az NKH informatikai stratégiájába illeszkedő informatikai támogatás. Személyi feltételek szigorítása, speciális képzések a műszaki vizsgáztatáshoz hasonló rendszerben.

20 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!