Iskoláztatási támogatás a gyermekvédelem rendszerében

Az előadások a következő témára: "Iskoláztatási támogatás a gyermekvédelem rendszerében"— Előadás másolata:

1 Iskoláztatási támogatás a gyermekvédelem rendszerében
dr. Lantai Csilla Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály

2 A tanköteles gyermekek iskolába járását ösztönző új jogintézmény
A gyermek elsődleges érdeke: a tankötelezettségének eleget tegyen. Megfelelő iskolai végzettség hiányában esélye sem lesz arra, hogy munkába álljon, és később rendszeres munkajövedelemre tegyen szert. Célja: azon gyermekek, fiatalok tanuláshoz való jogának érvényesülését kívánja elősegíteni, akik – akár önszántukból, akár családjuk, környezetük hatására – az iskolába járási kötelezettségüknek (igazolatlan mulasztásaik okán) nem megfelelően tesznek eleget. Különösen fontos : a hátrányos helyzetű gyermekek számára a tanulást, mint kiemelkedési lehetőséget biztosítottá tegye.

3 A jogintézmény lényege
Nem egyszerűen az iskolakerülés szankcionálása, hanem a gyermek és családja nevelési, oktatási és gyermekvédelmi szakemberek általi segítéséből, iskolába járásra, iskoláztatásra ösztönzéséből áll. Azt szükséges elérni, hogy a gyermekek rendszeresen járjanak iskolába. Ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálatnak – a közoktatási intézmény bevonásával – - fel kell tárnia az igazolatlan mulasztások okait és javaslatot kell tennie a jegyzői gyámhatóság felé a tankötelezettség teljesítésének előmozdítására.

4 A jogintézmény indokoltsága
A tankötelezettség megszegése miatt 2007-ben 25 433 feljelentés érkezett, 2009-ben már 44 361. 2007-ben 8 823 ügyben szabtak ki pénzbírságot, 2009-ben már 14 620 esetben került erre sor. Megállapítható, hogy némiképp magasabb a községekben élő kiskorú népességhez (2,6%), mint a városokban élő kiskorú népességhez (2,3%) viszonyított ügyek száma. A jegyzői gyámhatóság által védelembe vett gyermekek száma mintegy 20 ezer fő, ebből 4 131 esetben a gyermeknek felróható magatartási ok, míg 9 091 esetben a szülőnek felróható magatartási ok volt az intézkedés háttere.

5 A 2010. augusztus 30-án hatályba lépett törvényi rendelkezések:
Ha a gyermek nem teljesíti tankötelezettségét és összegyűlik 10 igazolatlan órája, az iskola ezt jelzi a jegyzői gyámhatóságnak. A jegyzői gyámhatóság végzésben figyelmezteti a szülőt. Amennyiben a gyermek továbbra sem teljesíti tankötelezettségét és 50 igazolatlan órája összegyűlik, a jegyzői gyámhatóság – az iskola jelzése alapján – felfüggeszti az iskoláztatási támogatást és védelembe veszi a gyermeket. A jegyzői gyámhatóságnak e körben mérlegelési lehetősége nincsen: az 50 igazolatlan óra az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével és a gyermek védelembe vételével jár- mindig együtt alkalmazva!

6 Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének következményei
A gyermek után járó iskoláztatási támogatást családtámogatási folyószámlára utalja át a kincstár települési önkormányzat részére és nem a szülőnek. Az iskoláztatási támogatás felhasználásáról a jegyzői gyámhatóság által kirendelt eseti gondnok gondoskodik. Egy eseti gondnok egyidejűleg legfeljebb 10 gyermek vonatkozásában láthatja el feladatait.

7 2010. szeptember 16-án hatályba lépett kormányrendelet rendelkezései :
Az iskoláztatási támogatás felfüggesztése - határozatlan időre Háromhavonként és a tanév végén – felülvizsgálat A felfüggesztés megszüntetése - ha a gyermek egy óráról sem hiányzott igazolatlanul! A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára - a felfüggesztés időtartama alatt - az iskoláztatási támogatás teljes összegét természetben kell nyújtani. Más esetben a felfüggesztés megszüntetésekor az összegyűlt iskoláztatási támogatás – az eseti gondnok közreműködésével – természetben kell a gyermek számára biztosítani, de nem egyszerre, hanem a felfüggesztés időtartamával megegyező számú hónapra elosztva, részletekben kell nyújtani.

8 2011. január 1-jén hatályba lépett jogszabály-módosítások
A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermek érdekében : a közoktatási intézmény igazgatójának jelzését a jegyzőnek meg kell küldenie a területi gyermekvédelmi szakszolgálat számára a gyámi tevékenység szakmai segítése, ellenőrzése érdekében. A tanköteles, de nagykorú tanulók érdekében: védelembe vétel fenntartható lett a nagykorúság elérését követően a tankötelezettség végéig, Vétkességre tekintet nélkül felel a települési önkormányzat az eseti gondnok által okozott kárért, kivéve, ha azt a gyermek vagy családja felróható magatartása okozta. Azonban az önkormányzat kérheti az eseti gondnoktól a kár megtérítését.

9 A végrehajtásról I. A jegyző eseti gondnokul elsősorban az alábbi személyeket rendelheti ki (zárójelben a április 30-áig kirendelt eseti gondnokok személyének százalékos megoszlása) a családsegítő szolgálat vagy a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját (61%), a gyermek arra alkalmas más közeli hozzátartozóját (13%), a polgármesteri hivatal – nem gyermekvédelmi, illetve gyámhatósági feladatokat ellátó – ügyintézőjét (10%). az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst (7%), a védőnőt (4%), az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozója, szakmai munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja – amennyiben a gyermek családok, vagy gyermekek átmeneti otthonában tartózkodik (0,2%), A fennmaradó esetekben (4,8%) egyéb személy került kirendelésre.

10 A végrehajtásról II. adatok az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztéséről
a gyermekek száma 10 órás jelzés +185% % 50 órás jelzés +155% % tám. jogerős felfüggesztése +751% % folyamatban lévő eljárások +80% % felfügg. (nem rgyk-s gyermek) +541% % felfügg. (rgyk-s gyermek) +892% %

11 Adatok értékelése I. Összességében pozitívumként értékelhető, hogy a 10 órát igazolatlanul mulasztó tanulók 49 százaléka éri el az 50 órás hiányzást, tehát a figyelmeztetés preventív hatással bír. A folyósítás felfüggesztésével érintett összes gyermek 70 százaléka szociálisan rászoruló, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek. Megfigyelhető, hogy a tankötelezettséget nem megfelelően teljesítőknek igen nagy részét teszik ki a felnőttkor küszöbén lévő, vagy azon éppen átlépő tanulók.

12 Adatok értékelése II. nagykorúvá válás – 42%,
A felfüggesztés megszüntetésének indokai nagykorúvá válás – 42%, szülői kérelemre magántanulóvá válás- 30%, tankötelezettség teljesítése iskolába járással – 10%, felülvizsgálatok 14%-a, egyéb ok – 18% . A nagykorúság elérése volt a felfüggesztés megszüntetésének leggyakoribb oka!

13 50 órás jelzés aránya (%-ban) jogerős fel-függesztés
megye kiskorúak száma 10 órás jelzés 10 órás jelzés aránya (%-ban) 50 órás jelzés 50 órás jelzés aránya (%-ban) jogerős fel-függesztés jogerős ff. aránya (%-ban) Budapest 2 759 1,1 1 051 0,4 444 0,2 Bács 97 808 1 373 1,4 542 0,6 275 0,3 Baranya 70 146 1 075 1,5 411 245 Békés 65 167 537 0,8 217 124 Borsod 3 728 2,6 1 536 852 Csongrád 74 347 704 0,9 219 Fejér 79 469 855 326 158 Győr-M-S 80 798 671 214 139 Hajdú-B 1 954 1,8 707 0,7 369 Heves 57 738 1 240 2,1 802 292 0,5

14 Jász-N-Sz megye kiskorúak száma 10 órás jelzés 10 órás jelzés aránya
(%-ban) 50 órás jelzés 50 órás jelzés aránya (%-ban) jogerős fel-függesztés jogerős ff. aránya (%-ban) Jász-N-Sz 74 711 1 729 2,3 669 0,9 385 0,5 Komárom-E 57 658 794 1,4 290 147 0,3 Nógrád 37 933 939 2,5 376 1,0 183 Pest 2 106 0,8 862 419 0,2 Somogy 58 213 720 1,2 299 154 Szabolcs 2 662 2,2 1 113 555 0,4 Tolna 42 018 529 1,3 214 117 Vas 45 163 365 112 61 0,1 Veszprém 63 362 563 225 109 Zala 47 842 459 212 113