Az Európai Unió és az oktatás: közösségi célok és nemzeti oktatáspolitika „Országos Tanévnyitó Konferencia” Budapest - 2005.09.24. Halász Gábor Országos.

Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió és az oktatás: közösségi célok és nemzeti oktatáspolitika „Országos Tanévnyitó Konferencia” Budapest - 2005.09.24. Halász Gábor Országos."— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió és az oktatás: közösségi célok és nemzeti oktatáspolitika „Országos Tanévnyitó Konferencia” Budapest Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet

2 Miért kell az EU-ról beszélnünk?
A közösségi politikák egyre nagyobb hatással vannak a tagállamok nemzeti politikáira Az EU tagságunk kezdete óta (2004 május) a közösségi hatások nálunk is egyre erősebben érvényesülnek A kevésbé fejlett tagállamokban, amilyen Magyarország, az EU támogatási politika tovább erősíti ezt a hatást Az elmúlt évben több, ma még kevéssé ismert új közösségi folyamat indult el

3 Az elmúlt időszak főbb folyamatai
Az oktatás további felértékelődése a Lisszaboni Folyamaton belül és a közösségi prioritások újrafókuszálása Kiemelt új kezdeményezések az oktatási ágazaton belül A kohéziós politika új prioritásai Az oktatási programok új nemzedéke

4 Következtetések a hazai oktatáspolitika számára
Hatással lesz a hazai oktatáspolitikai stratégiai tervezésre Ezeket figyelembe kell venni a közötti fejlesztési politikában Aktív részvétel az európai vitákban, a hazai szempontok érvényesítése Kölcsönös tanulási lehetőségek kihasználása

5 Köszönöm a figyelmet! Az előadás letölthető a következő helyről:

6 Az oktatási ágazat kiemelt helye a lisszaboni folyamatban
Az államfők évi döntése: az európai modernizáció felgyorsítása (időtáv: 2010) A nemzeti politikák erősebb befolyásolása: (új eszköz: a nyitott koordinációs módszer) Az oktatási ágazat kiemelt helye a lisszaboni folyamatban Önálló célok (RMP: minőség, hozzáférés, nyitottság) Módszer (munkabizottságok 10 kiemelt területen) A félidős értékelés: kritika, prioritások jobb fókuszálása és erősebb koordináció

7 Az „Objectives 2010” folyamat kiemelt témái
Tanárok képzése és tanári kompetenciák Kulcskompetenciák Idegen nyelvek tanulása Matematika, természettudomány, technológia Hatékony forrásgazdálkodás Mobilitás és európai együttműködés Nyitott tanulási környezet, a tanulás vonzóvá tétele Állampolgári nevelés és társadalmi kohézió Tanácsadás és orientáció

8 A prioritások újrafókuszálása
A tudásalapú társadalom és tudásgazdaság fő céljaira történő koncentrálás (pl. Eltérő politikák - oktatási, foglalkoztatási, kutatás-fejlesztési és makrogazdasági – szinergiája) Az egész életen át tartó tanulás közösségi politikájának megvalósítása (pl. Tanulás iránti igények és kereslet erősítése) Európai oktatási és képzési térség megvalósítása (pl. OMC megerősítése és közös referenciakeretek létrehozása)

9 A nemzeti politikák közelítésének új eszközei
Indikátorok és referenciapontok (ezekre épülő politikaalakítás és értékelés) Nemzeti és közös jelentések (kölcsönös tanulás, legjobb gyakorlatok) Közös referenciakeretek (a bizalomépítés és a reform támogatásának eszköze) A folyamat megismertetése és láthatóbbá tétele a tagországokban

10 Kiemelt kezdeményezések az oktatási ágazaton belül
A nemzeti oktatáspolitikák közelítésének új eszközei Tanácsadás, orientáció Kulcskompetenciák közös meghatározása A tanári kompetenciák közös keretei Közös kvalifikációs keretrendszer (EQF)

11 Tanácsadás, orientáció
A terület felértékelődése (az oktatási rendszerek fejlődése) Egyéni tanulási felelősség az LLL-ben Európai foglalkoztatási stratégia és LLL politika Közös oktatási célok (RMP) Tanácsi döntés (2004 május) Tág értelmezés (a tanulás egyéni önmenedzselésének támogatása) Nemzeti tanácsadási politikák fejlesztése

12 Kulcskompetenciák A 13 közös cél közül a második: alapkészségek
2004-es értékelés: itt is legyen közös referenciakeret Kompetenciák meghatározása 8 kompetenciaterület elfogadása Vita után 2006-ban magas szintű politikai elfogadás várható Várható hatás a tantervekre és értékelési rendszerekre (európai standard)

13 Kompetenciák meghatározása
Alapképzés + LLL Három komponens Tudás Készségek Attitűdök Három dimenzió és célcsoport Személyes (önkiteljesítés és személyes fejlődés) Társadalmi (aktív polgári lét és befogadás) Gazdasági (foglalkoztathatóság) Mérhetőség

14 A nyolc kulcskompetencia terület
Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvű kommunikáció Matematikai, természettudományos és technológiai kompetencia Digitális kompetencia Tanulás tanulása Személyközi és polgári kompetenciák Vállalkozói képesség Kulturális kifejezés

15 A tanári kompetenciák közös keretei
A 2004-es értékelés: közös referenciakeret legyen a tanári kompetenciák területén A közös referenciakeret alapelvei: 2005 nyarán „tesztelő konferencia” A kiinduló elvek Általános elvek (pl. „mobil szakma”, iskola-felsőoktatás új kapcsolata, LLL perspektíva) Kompetenciatípusok

16 A tanári kompetenciatípusok leírása
Tudással, technológiával és információkkal végzett munka (pl. „tudásmunkás”, aki tudás rendszerez, átad, megoszt) Emberekkel végzett munka (pl. kooperativitás képessége) A társadalomban és a társadalommal végtett munka (pl. diverzitás kezelése, partnerekkel együttdolgozás)

17 Közös kvalifikációs keretrendszer
A közös oktatási és foglalkoztatási politika kiemelt prioritása Más elemekkel alkot egy rendszert (pl. Europass) Tanulási eredmények (learning outcomes) Komplex, többszintű struktúra Nemzeti rendszerek illesztése Minőségbiztosítási eszköz, EQF MB elvek A konzultációs folyamat 2005 végig zajlik

18 Az EQF szerkezete Nyolc egymásra épülő szint
Mind a nyolc szinten három komponens leírása A megkívánt tudás jellege A megkívánt készségek jellege Kiemelt kompetenciákkal kapcsolatos igény Autonómia és felelősség Tanulási kompetencia Kommunikációs és szociális kompetencia Szakmai kompetencia

19 Az EQF és a nemzeti kvalifikációk

20 A minőségbiztosítás elvei az EQF-ban
legyen jelen az oktatás minden szintjén belső menedzsment integráns része Intézmények/programok külső értékelése is kontextus, input, folyamat és output Elemei világos és mérhető standardok érintettek részvétele források biztosítása konzisztens módszerek, külső/belső értékeléshez jobbítás/visszacsatolás eredmények hozzáférhetősége

21 A kohéziós politika új prioritásai
Egyeztetés a közötti időszakról ESF határozott hozzákapcsolása a Lisszaboni folyamathoz (közös oktatási, foglalkoztatási és szociális célok) „Az oktatási rendszerek reformjának támogatása” a tudástársadalom igényeihez való alkalmazkodás az oktatás munkaerőpiaci relevanciája

22 Az oktatási programok új nemzedéke
: a programok új nemzedéke Integrált LLL program, egységes irányítás alatt Négy pillér (Comenius, Erasmus, Leonardo, Grundtvig) Erőforrások jelentős növelése (kb. 3,5x) Számszerűsített célok (pl. iskolások 5%-a) A Lisszaboni Folyamathoz való határozott hozzákapcsolás