Hatásköri jogszabályi változások hatása az engedélyezési eljárásokra

Az előadások a következő témára: "Hatásköri jogszabályi változások hatása az engedélyezési eljárásokra"— Előadás másolata:

1 Hatásköri jogszabályi változások hatása az engedélyezési eljárásokra
dr. Mader Balázs ATIKTVF

2 Környezetvédelmi jogszabályi változások
Az évi LIII. törvény módosítása (2009. évi LVI. törvény) 67. § (5) A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozott határozatát - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - nyilvánosan közzéteszi. 71. § (3) bek.: A környezetvédelmi hatóság a jogerős határozatot nyilvánosságra hozza. A környezetvédelmi hatóság a határozatát - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - nyilvánosan közzéteszi. 73. § (3) Ha a (felülvizsgálattal érintett) tevékenység gyakorlója nem azonos az ingatlan tulajdonosával, akkor a hatóság az eljárás megindításáról az ingatlan tulajdonosát is értesíti. 92. § Külön jogszabályban meghatározott szakterületen szakértői tevékenységet az végezhet, aki a külön jogszabályban meghatározott szakértői jogosultság feltételeinek megfelel. (1) Környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységet az végezhet, akinek tevékenységét a (2) bekezdésben meghatározott hatóság engedélyezte. Ha jogszabály környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki rendelkezik a (2) bekezdés szerinti engedéllyel. (2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatására jogosító engedélyt a) természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenység esetében a környezetvédelmi hatóság, b) környezetvédelmi szakértői tevékenység esetében a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) adja ki.

3 Környezetvédelmi jogszabályi változások
98. § (2) b) pont: A (környezetvédelmi társadalmi) szervezet joga, hogy tagsága érdekeit képviselve részt vegyen - e törvény szabályi szerint – a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban. 67. § (6) bek.: A környezetvédelmi hatóság az (5) bekezdés szerinti határozatot az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelem hatósághoz történő megérkezésétől számított 45 napon 33 munkanapon belül hozza meg, ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, az ügyintézési határidő a határidő 60 nap 45 munkanap. Amennyiben országhatáron átterjedő jelentős hatás valószínűsíthető, a felügyelőség az eljárást egy alkalommal legfeljebb 60 napra felfüggesztheti a külön jogszabály szerinti nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében. Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nemzetközi eljárás időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be. 90. § (2) bek.: Környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosítás esetén a környezetveszélyeztetés, illetve a környezetkárosítás hatásterületén levő ingatlan tulajdonosa, valamint jogszerű használója és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, ügyfélnek minősül. 91. § (1) bek.: A környezetvédelmi engedély megszerzésére, továbbá a működési engedély kiadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő legfeljebb 90 nap három hónap.

4 Környezetvédelmi jogszabályi változások
A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet módosítása (182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet) 7. § (4) bek.: A (légszennyezettségi) méréseket a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a levegőtisztaság-védelem részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő (a továbbiakban: szakértő) által is elkészíthető és a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott mérési terv alapján kell végezni. 7. § (10) bek.: A zónákra vonatkozó intézkedési program végrehajtása érdekében a környezetvédelmi hatóság a) a légszennyezőt szakértő által is elkészthető intézkedési terv kidolgozására, majd végrehajtására kötelezi, és annak végrehajtását ellenőrzi; b) a légszennyező tevékenységét, az intézkedési terv elkészítésének, illetőleg az abban foglaltak végrehajtásának elmaradása esetén korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja, mely intézkedésről az erről szóló határozatot a települési önkormányzat jegyzőjével is közli. 8. § (7) bek.: A kibocsátási határértékek túllépése vagy a levegővédelmi követelmények környezet állapotát veszélyeztető be nem tartása esetén, a 28. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a környezetvédelmi hatóság a légszennyezőt szakértő által is elkészthető intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására kötelezi, amelynek mulasztása esetén a légszennyező forrás működését korlátozhatja, felfüggesztheti vagy betilthatja, hatósági intézkedéséről határozatát a települési önkormányzat jegyzőjével is közli. 9. § (6) bek.: (pontforrások) Az engedélyezési eljárás során a kérelmező műszaki és gazdasági dokumentációval igazolni, a hatóság ellenőrizni köteles, hogy a tervezett, illetőleg megvalósított műszaki megoldás megfelel az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak. Az ügyfél ezen túlmenően – a műszaki megoldás megfelelőségének alátámasztására – szakértői véleményt is mellékelhet. Az elérhető legjobb technika meghatározásánál figyelembe kell venni az 1. számú mellékletben foglaltakat.

5 Környezetvédelmi jogszabályi változások
10. § (3) bek.: (diffúz források) Az engedélyezési eljárás során a kérelmező műszaki és gazdasági dokumentációval igazolni, a hatóság ellenőrizni köteles, hogy a tervezett, illetőleg megvalósított műszaki megoldás megfelel az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak. Az ügyfél ezen túlmenően – a műszaki megoldás megfelelőségének alátámasztására – szakértői véleményt is mellékelhet. Az elérhető legjobb technika meghatározásánál figyelembe kell venni az 1. számú mellékletben foglaltakat. 6. § (7) bek.: Meglévő telephelyen tervezett új forrás esetében a környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásban a (6) bekezdésben foglaltaknál kisebb távolságot is meghatározhat. 4.1. számú melléklet-Az engedélykérelem tartalmi követelményei A környezetvédelmi hatósághoz benyújtandó engedélykérelemnek a következőket mindenképpen tartalmaznia kell: 1. az engedélykérő azonosító adatai,

6 Környezetvédelmi jogszabályi változások
A 98/ (VI. 15.) Korm. rendelet módosítása 4/A. § (2) bek.: A hulladék-minősítési kérelmet akkreditált laboratórium által végzett kérelmező által elvégeztetett mintavétellel és azon alapuló megalapozó vizsgálatokkal kell alátámasztani. A mintavételt és a megalapozó vizsgálatokat kizárólag a Nemzeti Akkreditáló Testület által elismert akkreditált szervezet végezheti. A megalapozó vizsgálatok körét, a mintavétel rendjét és a minősítési eljárás részletes szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza. 6. § A háztartások kivételével a veszélyes hulladék termelője köteles: a) minden veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről anyagmérleget készíteni - melynek tartalmaznia kell az adott termelési technológiába bemenő anyagok mennyiségét és összetételét, a keletkező termékek mennyiségét és összetételét, valamint a veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét -, b) a veszélyes hulladék tárolására és kezelésére használt létesítményei és berendezései üzemeltetéséről üzemnaplót vezetni, továbbá c) nyilvántartást vezetni és adatot szolgáltatni. a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségről szóló külön jogszabály előírásai szerint. 8. § A veszélyes hulladékok kezelése csak a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyével végezhető, kivéve: Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kezelési tevékenységhez nincs szükség a környezetvédelmi hatóság engedélyére a következő esetekben: a) a veszélyes hulladékoknak a termelő telephelyén (létesítményen) belüli gyűjtését (munkahelyi gyűjtőhelyen, üzemi gyűjtőhelyen) és mozgatását, valamint a termelő által végzett előkezelése, b) a veszélyes áruk szállítására is jogosult termelőnek, az előírásoknak megfelelő járművével saját veszélyes hulladékának saját telephelyei közötti vagy a kezelőhöz átadásra történő szállítása, c) a háztartásokban keletkező veszélyes hulladéknak a speciális gyűjtőhelyre, hulladékgyűjtő udvarra vagy átvételre jogosult kezelőhöz saját járművel történő szállítása, d) egyes veszélyes hulladékoknak a lakosságtól való begyűjtése céljából speciális gyűjtőhelyeken [2. § e) pont; lejárt szavatosságú gyógyszerek esetében gyógyszertárakban, elemek és akkumulátorok esetében elárusítóhelyeken, hulladékká vált kenőolajok esetében üzemanyagtöltő állomásoknál stb.] történő gyűjtése.

7 Környezetvédelmi jogszabályi változások
10. § (5) bek.: A termelő csak olyan kezelőnek adhat át veszélyes hulladékot, aki a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyével rendelkezik az adott veszélyes hulladék kezelésére. az adott veszélyes hulladék kezelésére jogosult. 21. § (4) bek.: A technológiaminősítések eredményét a Környezetvédelmi Értesítőben közzé kell tenni. A technológiaminősítésekről szóló határozatot nyilvánosan közzé kell tenni. 26. § (4) (új) bek.: A veszélyes hulladék kezelésére irányuló engedély iránti kérelmet a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a hulladékgazdálkodás részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkésztheti. 28. § (4) bek.: Az (1) bekezdésben meghatározott (engedéllyel rendelkező hulladékkezelőkre vonatkozó) nyilvántartásba bárki szabadon betekinthet, és az abban szereplő adatokról a költségek megtérítésével másolatot kérhet. nyilvántartást a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség az interneten, bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen hozzáférhető módon naprakészen közzéteszi. 4/A. § (1) bek.: A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a kérelmet - a véleményével együtt - 15 napon 10 munkanapon belül továbbítja az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez. 27. § (2) bek.: Az engedélyt mindig határozott időre, de a felülvizsgálati időköznél hosszabb időtartammal 6 évre kell megadni, kivéve, ha külön jogszabály ettől eltérő időtartamot ír elő, vagy ha a kérelem kifejezetten rövidebb időtartamra irányul.

8 Környezetvédelmi jogszabályi változások
29. § Az e rendelet előírásai alapján engedélyezett tevékenységek végzését a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek 5 évenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot az engedélyes a 26. §-ban meghatározottak benyújtásával kérheti. A felülvizsgálatot az engedélyes is kérheti a 26. §-ban meghatározottak benyújtásával. 1. sz. melléklet D) A hulladékok minősítése: A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség az 1. pontban ismertetett dokumentumokat, szakmai javaslatával együtt, a kérelem kézhezvételét követő 14 napon 10 munkanapon belül továbbítja az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez, amelynek gondoskodnia kell a dokumentumoknak a Bizottság elnökéhez nyolc napon belül történő továbbításáról. 3. sz. melléklet Szabályzat a veszélyes hulladékok gyűjtéséről és tárolásáról: Az üzemi gyűjtőhely működési szabályzatának 1 példányát a használatbavételi engedélyezési eljárást megelőzően meg kell küldeni a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek. A megküldött működési szabályzatra a felügyelőség szükség esetén észrevételt, javaslatot tehet. Amennyiben a felügyelőség a működési szabályzatra 30 napon 22 munkanapon belül észrevételt nem tesz, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni. 4. § (2) bek.: Amennyiben a termelő vagy a birtokos a besorolási kötelezettségének nem vagy hibásan tesz eleget, a termelő, birtokos telephelye szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a hulladék besorolását a külön jogszabály előírásainak figyelembevételével határozatban állapítja meg. Az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek a kötelezettet terhelik. 4/A. (3) bek.: A minősítési eljárás költségeinek fedezetére a kérelmezőnek az 1. számú mellékletben meghatározott minősítési díjat kell fizetnie. A díj a kérelem visszavonása vagy az eljárás megszüntetése esetén sem követelhető vissza.

9 Környezetvédelmi jogszabályi változások
11. § (1) bek.: A tevékenységek végzése során a kis mennyiségben keletkező, továbbá a speciális gyűjtőhelyeken összegyűjtött veszélyeshulladék-kezelőhöz történő elszállításának biztosítása érdekében ezen hulladékok begyűjtésére begyűjtő járat vehető igénybe. A begyűjtés csak a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyével végezhető. A tevékenység végzésének feltétele a kezelővel kötött szerződés a begyűjtött veszélyes hulladékok átvételére. 14. § (1) bek.: A veszélyes hulladékok szállítása és begyűjtése csak az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tevékenységi engedélyével végezhető. A szállító, illetve a begyűjtő csak olyan veszélyes hulladékot szállíthat, amelyre az engedélye feljogosítja, és amelyre vonatkozik a szerződése. A veszélyes hulladék begyűjtését és szállítását úgy kell végezni, hogy az a környezetben szennyezést ne idézzen elő. Szennyezés bekövetkezése esetén az illetékes hatóság intézkedik a szennyezés megszüntetéséről. A szennyezés okozója köteles a szennyezett területet megtisztítani (megtisztíttatni). Az intézkedő hatóság az eseményt haladéktalanul bejelenti környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek. 21. § (5) bek.: A technológiaminősítési eljárás költségeinek fedezetére a kérelmezőnek az 1. számú mellékletben meghatározott minősítési díjat kell fizetnie. 24. §: A környezet szennyeződésének és károsodásának elhárítása, illetve a szennyeződés továbbterjedésének megakadályozása érdekében a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség intézkedhet - az okozó terhére és költségén - a környezetet veszélyeztető veszélyes hulladékok engedéllyel és elegendő szabad kapacitással rendelkező kezelőknek történő átadásáról és náluk történő kezeléséről.

10 Környezetvédelmi jogszabályi változások
25. § (1) bek.: Hulladékkezelést az a gazdálkodó szervezet vagy külföldi vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe végezhet, aki/amely Engedélyhez kötött hulladékkezelési tevékenység annak a gazdálkodó szervezetnek a vagy külföldi vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepének engedélyezhető, amely a) érvényes cégbejegyzéssel vagy vállalkozói engedéllyel rendelkezik, c) rendelkezik az adott hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó környezetvédelmi és más hatósági engedélyekkel; 26. § (1) bek.: A veszélyes hulladék kezelésére irányuló engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező nevét, statisztikai azonosító jelét, telephelyének címét, helyrajzi számát, tevékenysége műszaki és környezetvédelmi szempontból lényeges leírását; 26. § (3) bek.: A szállításra csak az (1) bekezdés a), b) és j) pontjai vonatkoznak, azzal, hogy a kérelemhez a közúti árufuvarozói engedélyt vagy a közúti árufuvarozói engedély azonosítására alkalmas adatokat is csatolni kell. 27. § (1) bek.: Az engedélynek tartalmaznia kell: a) az engedélyes nevét és statisztikai azonosító jelét; g) az engedély érvényességi idejét területi és időbeli hatályát (a környezetvédelmi érdekből történő visszavonhatóság feltételével) és érvényességi területét. 32. § (1) bek.: A veszélyeshulladék-kezelés ellenőrzésére jogosult eljáró hatóságnak jogában áll: a) belépni olyan területre, létesítménybe, ahol hulladékkezelés folyik; c) a hulladékot tartalmazó gyűjtőedényt, göngyöleget felnyitni; e) a tapasztaltakat képi adatrögzítőn rögzíteni. (3) bek: Az ellenőrzés során tapasztaltakról az ellenőrzésre jogosult hatóság a helyszínen jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvet az ellenőrzött termelő vagy kezelő helyszínen tartózkodó képviselője, alkalmazottja aláírja. A jegyzőkönyv egy példányát az ellenőrzöttnek a helyszínen át kell adni.

11 Környezetvédelmi jogszabályi változások
A 213/ (VI. 15.) Korm. rendelet módosítása 8. § (1) bek.: A forgalmazó - az általa forgalmazott termékből származó települési szilárd hulladék átvételére - a forgalmazás helyén elkülönített hulladékgyűjtésre alkalmas gyűjtőedényt a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül helyezhet el. a forgalmazás helyén elkülönített hulladékgyűjtésre alkalmas gyűjtőedényt – az általa forgalmazott termékből származó települési szilárd hulladék átvételére – hulladékkezelési engedély nélkül helyezhet el. 21. § (1) bek.: A hulladékkezelési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket: a) az engedélyt kérő nevét, KSH azonosító kódját; f) a környezetbiztonságra, illetőleg az esetlegesen bekövetkező havária elhárítására vonatkozó terveket; (2) A hulladékkezelés engedélyezése iránti kérelmet a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a hulladékgazdálkodás részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkésztheti. 25. § (2) bek.: Az (1) bekezdésben meghatározott (engedéllyel rendelkező hulladékkezelőkre vonatkozó) nyilvántartásba bárki szabadon betekinthet és a költségek megtérítése mellett másolatot kérhet. Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adattartalmát a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség az interneten bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen hozzáférhető módon, naprakészen közzéteszi. 16. § (3) bek.: Az illetékes vízügyi hatóság környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség - a jegyző véleményének kikérésével, valamint az üzemeltetővel történt egyeztetés lefolytatását a rendelkezésre álló szennyvíztisztító telepek üzemeltetőinek nyilatkozattételre való felhívását követően - határozza meg, hogy a települési folyékony hulladék elhelyezésére, az üzemeltető rendelkezésére álló szennyvíztisztító telepek közül melyik vehető igénybe.

12 Környezetvédelmi jogszabályi változások
17. § (1) bek.: Települési hulladékkezelést a hulladékkezelő gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó akkor végezhet, ha a) érvényes cégbejegyzéssel vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik; b) tevékenységi körében szerepel a hulladékkezelés (TEÁOR számmal) rendelkezik a környezetbiztonságra, illetőleg az esetlegesen bekövetkező havária elhárítására vonatkozó tervvel; c) biztosítani tudja a kezelés azon személyi és tárgyi feltételeit, amelyek biztosítják a hulladékkezelés környezetvédelmi és közegészségügyi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását; d) rendelkezik az adott hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó engedélyekkel; e) a külön jogszabályban meghatározottak szerint megfelelő mértékű biztosíték, pénzügyi garancia meglétét igazolja. 17. § (2) bek.: A termelés vagy szolgáltatás során keletkező háztartási hulladékkal együtt kezelhető hulladékot annak termelője (birtokosa) telephelye határain belül hulladékkezelési engedély nélkül gyűjtheti, szállíthatja, valamint a 12. § (2) bekezdése szerinti előkezelést végezheti. 20. § (3) bek.: Az ártalmatlanításra (égetés, lerakás) vonatkozó engedélyezési eljárás során a környezetvédelmi hatóságnak a külön jogszabály előírásait is alkalmazni kell. 22. § (1) bek.: A hulladékkezelési engedélynek - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 72. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - tartalmaznia kell a következőket: a) az engedélyes nevét, KSH azonosító kódját;

13 Környezetvédelmi jogszabályi változások
23/A. § (2) A környezetvédelmi hatóság, amennyiben az engedély megadásához szükséges feltételek már nem állnak fenn, az engedély érvényességi időtartamának meghosszabbítását megtagadja. 26. § A hulladékkezelési tevékenységek engedélyezése során az elsőfokú hatósági jogkört a felügyelőség, illetve a Hgt. 41. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a Főfelügyelőség gyakorolja. 27. § (1) A hulladékgazdálkodás ellenőrzésére jogosult környezetvédelmi hatóság képviselője jogosult: a) belépni olyan területre, létesítménybe, ahol hulladékkezelés folyik; c) a hulladékot tartalmazó gyűjtőedényt, göngyöleget felnyitni; d) a hulladékból az ellenőrzés érdekében anyagmintákat venni. (3) Az ellenőrzés során tapasztaltakról a környezetvédelmi hatóság a helyszínen jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvet az érintett - vagy annak az ellenőrzés során a helyszínen tartózkodó képviselője, alkalmazottja - aláírja. A jegyzőkönyv egy példányát a környezetvédelmi hatóság az ellenőrzöttnek a helyszínen átadja. A 271/ (XII. 21.) Korm. rendelet módosítása 2. § (5) bek.: A hulladékokkal kapcsolatos tájékoztatási, adatszolgáltatási és nyilvántartási, illetve nyilvántartásba vételi (bejelentkezési) bejelentési kötelezettségek, továbbá az egyedi hulladékgazdálkodási terv készítése kötelezettségének elmulasztása esetén alapbírság, szorzószám megállapítása nélkül az illetékes környezetvédelmi hatóság a bírságot Ft-ban állapítja meg. 2. § (7) bek.: A környezetvédelmi hatóság által kiszabandó bírság, alapbírság és szorzószám megállapítása nélkül, az elemek és akkumulátorok visszavételéről, illetve kezeléséről szóló külön jogszabály előírásai nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén: d) ha a gyártó, illetve a koordináló szervezet a nyilvántartásba vételi a bejelentési kötelességét nem teljesíti: forint, 5. § (2) bek.: Az (1) bekezdés szerinti (részletfizetési) kérelmet a környezetvédelmi hatóság 30 napon 22 munkanapon belül köteles elbírálni.

14 Környezetvédelmi jogszabályi változások
5. § (1) A bírság megfizetésére az eljáró környezetvédelmi hatóság - kérelemre - legfeljebb 2 évig terjedő részletfizetést engedélyezhet. Részletfizetés engedélyezése esetén a bírság összege a részletfizetést engedélyező határozat napján érvényes jegybanki alapkamat időarányosan meghatározott összegével nő. A kamatot, a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napjától kell számítani. Egy részlet megfizetésének elmaradása esetén a teljes összeg azonnal esedékessé válik. 5. § (3) A jogerős határozatban előírt fizetési határidő lejártát követően a környezetvédelmi hatóság a behajtás végett megkeresi az adózás rendjéről szóló évi XCI. törvény szerinti hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot. A 219/ (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása 13. § (2) bek.: A hatósági engedélyhez kötött tevékenység vizsgálata, illetve a kérelem elbírálása során a más jogszabályban meghatározott eljárásban és az e rendelet szerinti követelményekre figyelemmel kell eljárni. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezése nem tartozik más hatóság hatáskörébe, akkor a tevékenység engedélyezésére a felügyelőség jogosult. 13. § (7) bek.: A 4. számú mellékletben meghatározott feladatokat a külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkezők végezhetnek. Az (5) bekezdés szerinti elővizsgálatot az végezhet, aki a vízgazdálkodási szakértői tevékenységről szóló jogszabály szerint vízföldtani szakterületre vonatkozó jogosultsággal rendelkezik, vagy a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály környezetvédelem szakterületen víz- és földtani közeg védelem részterületre vonatkozó szakértői jogosultsággal rendelkezik. 15. § (1) bek.: A felügyelőség a Kvt. 66. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti környezetvédelmi engedélyt, valamint az Kvt. 66. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti egységes környezethasználati engedélyt, illetve az engedélyező hatóság a 12. § (1) és a 13. § (1) bekezdésben foglalt engedélyt (a továbbiakban: engedély), - ha a felügyelőség a 13. § (1) bekezdése szerinti engedélyezési eljárásban szakhatóságként vesz részt - a felügyelőség szakhatósági állásfoglalását, továbbá a Kvt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti működési engedélyt akkor adja meg, ha a környezeti adottságok, tevékenység ellenőrzöttsége, továbbá a fennálló összes többi körülmény együttes vizsgálata azt mutatja, hogy az e rendeletben foglalt kötelezettségek betartása biztosított.

15 Környezetvédelmi jogszabályi változások
19. § (15) A felügyelőség a (1) bekezdés szerinti határozatát közli a közegészségügyi hatósággal, az eljárásban résztvevő más érdekelt hatósággal , önkormányzattal, továbbá a terület tulajdonosával is. 21. § (13) A kármentestés (4) bekezdésben meghatározott szakaszaira, valamint a (7) bekezdés szerint összevont határozat alapján tervezett kármentesítés engedélyezésére irányuló kérelmekhez csatolt dokumentációt, továbbá a kármentesítési szakasz elvégzéséről szóló jelentést (zárójelentést) a szakértők is elkészthetik. 31. § (3) A kármentesítés során szakértői és tervezési feladatokat a kármentesítés típusától függő külön jogszabályok szerinti környezetvédelmi szakértői és tervezői jogosultsággal rendelkező szakemberek végezhetnek. feladatok elvégzésére a Kvt. 92. §-a szerinti – az adott szakterület, illetve résszakterületnek megfelelő – szakértőt vagy tervezői jogosultsággal rendelkező szakembert kell igénybe venni. Amennyiben a kármentesítés sajátosságai megkövetelik, a jogosultságoknak a kármentesítés adott szakaszának teljes folyamatát le kell fedniük. (4) A műszaki beavatkozáshoz a 21. § (2) bekezdés szerinti felelős műszaki ellenőrt alkalmaz. az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló, külön jogszabály szerint. Műszaki ellenőr az lehet, aki a vízgazdálkodási szakértői tevékenységről szóló jogszabály szerint vízföldtani szakterületre vonatkozó jogosultsággal rendelkezik, vagy a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály környezetvédelem szakterületen víz- és földtani közeg védelem részterületre vonatkozó szakértői jogosultsággal rendelkezik. Építési tevékenységnek minősülő műszaki beavatkozás esetén a műszaki ellenőr alkalmazásának meg kell felelni az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló jogszabály előírásainak.

16 Környezetvédelmi jogszabályi változások
36. § (1) bek.: A tevékenységet folytató a) a 10. § és a 11. § szerinti tilalmak és korlátozások megszegése, b) jogerős kármentesítési beavatkozásra vonatkozó határozat végre nem hajtása, c) az e rendeletben, illetve hatósági kötelezésben előírt adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása, d) a 10. § és a 11. § szerinti előírások megszegése miatt felszínalattivíz-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírságot) köteles fizetni. 47. § (1) bek.: E rendelet alkalmazása során a mintavételezéseket, valamint a felszín alatti víz és földtani közeg vizsgálata esetén az érvényes szabványban elfogadott eljárások szerint kell eljárni. A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló rendelet szerint kell eljárni. 7. sz. melléklet - A tényfeltárási záródokumentáció tartalma 1. Alapadatok a) Az érintett terület (a szennyezőforrás, a szennyezett terület) pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináták, helyrajzi szám(ok) és az ingatlan-nyilvántartási, továbbá az 1: méretarányú átnézetes térkép, tulajdoni lap másolat megadásával valamint az érintett területre vonatkozóan a település nevét, az ingatlan fekvését, a belterületen lévő ingatlannál az utca nevét és a házszámot, a területnagyságát, a művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését. c) Az érintett terület tulajdonosainak, használóinak adatai neve, lakcíme vagy székhelye, elektronikus levélcíme, telefonos elérhetősége. d) A szennyeződésterjedés miatt veszélyeztetett terület (a továbbiakban: veszélyeztetett terület) pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináták, helyrajzi számok, tulajdoni lap másolat a veszélyeztetett területre vonatkozóan a település neve, az ingatlan fekvése, a belterületen lévő ingatlannál az utca neve és a házszám, a területnagyság, a művelési ága és a művelés alól kivett terület elnevezése, ingatlan-nyilvántartási, továbbá az 1: méretarányú átnézetes térkép megadásával. e) A tényfeltárásra kötelezett adatai neve, lakcíme vagy székhelye, elektronikus levélcíme, telefonos elérhetősége. .

17 Környezetvédelmi jogszabályi változások
8. sz. melléklet - A beavatkozási terv tartalma (9. sz. melléklet, 10. sz. melléklet hasonlóan) 1. Alapadatok a) A beavatkozás helyszíne (károsodott terület) pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináta, helyrajzi szám(ok), az ingatlan-nyilvántartási, továbbá az 1: méretarányú átnézetes térkép, tulajdoni lap másolat megadásával valamint a beavatkozás helyszínére vonatkozóan a település nevét, az ingatlan fekvését, a belterületen lévő ingatlannál az utca nevét és a házszámot, a területnagyságát, a művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését. b) A károsodott terület tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak adatai. c) A beavatkozás során érintett egyéb (szomszédos) földrészletek pontos lehatárolása, sarokponti EOV koordináta, helyrajzi szám(ok), az ingatlan-nyilvántartási és 1: méretarányú áttekintő térképek, valamint a földrészletekre vonatkozóan a település nevét, az ingatlan fekvését, a belterületen lévő ingatlannál az utca nevét és a házszámot, a területnagyságát, a művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését megadásával. d) A c) pont szerinti területek tulajdonosainak, kezelőinek, használóinak adatai neve, lakcíme vagy székhelye, elektronikus levélcíme, telefonos elérhetősége. e) Amennyiben 24. § (1) bekezdése g) pontja szerint a szennyezettség mértéke jelentős a területről fellelhető legrégebbi, illetve a vizsgált területről két évnél nem régebben készített légifotó (lehetőleg ortofotó), ha azt jogszabály vagy hatósági határozat nem tiltja. Ennek hiányában M=1:4000 m.a térkép. f) A beavatkozásra kötelezett adatai neve, lakcíme vagy székhelye, elektronikus levélcíme, telefonos elérhetősége. g) A beavatkozás tervezőjének neve, a dokumentáció készítőjének adatai, működési, szakértői engedélyek száma, érvényessége, jogosultsága hatálya. h) A beavatkozás végzőjének neve, (amennyiben ismert). 14. § (4) bek.: A 13. § (1) bekezdése szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának az engedélyben rögzített jellemzői, illetve annak a felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásainak változásairól - a változást követő 15 napon 10 munkanapon belül - tájékoztatni kell a felügyelőséget.

18 Környezetvédelmi jogszabályi változások
23. § (1) bek.: A tényfeltárási munkák megkezdését a megkezdés előtt 8 nappal 5 munkanappal, a tényfeltárás során észlelt bármilyen rendkívüli körülményt haladéktalanul be kell jelenteni a felügyelőségnek. 27. § (1) bek.: A beavatkozás befejezését 5 munkanapon belül be kell jelenteni a felügyelőségnek, és biztosítani kell az ellenőrző mintavétel lehetőségét. 28. § (1) bek.: A 9. számú melléklet szerinti tartalmú beavatkozási záródokumentációt a beavatkozási munkák befejezését követő 30 napon 22 munkanapon belül kell benyújtani a felügyelőséghez. (2) bek.: A felügyelőség a beavatkozási záródokumentáció kézhezvételét követő 60 napon két hónapon belül határoz: A 314/ (XII. 25.) Korm. rendelet módosítása 3 § (2) bek.: Az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez csatolni kell a 4. számú melléklet szerinti tartalommal elkészített előzetes vizsgálati dokumentációt, amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A kérelmet a melléklettel együtt a felügyelőségnek nyolc nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani. kell benyújtani, emellett a dokumentáció elektronikus adathordozón is benyújtható. Amennyiben az eljárásban résztvevők száma, illetőleg a §-ok szerinti rendelkezések végrehajtása ezt szükségessé teszi, a felügyelőség az előzetes vizsgálati dokumentáció további példányainak benyújtását írja elő, amennyiben azt a környezethasználó elektronikus adathordozón nem nyújtotta be.

19 Környezetvédelmi jogszabályi változások
3. § (4) bek.: A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg megküldi a közleményt, a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település, a fővárosban a kerület (a továbbiakban együtt: település) és a feltételezetten érintett települések jegyzőjének, aki haladéktalanul, de legkésőbb öt napon 3 munkanapon belül gondoskodik a közlemény közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A közleményben szerepelnie kell annak is, hogy hogyan lehet helyben betekinteni a kérelembe és mellékleteibe. A jegyző a közlemény közhírré tételét követő 3 munkanapon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról, helyéről, valamint a kérelembe és mellékleteibe való betekintési lehetőség módjáról. 5. § (2) dc) alpont: ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá sem tartozik, megállapítja tájékoztatást ad arról, hogy a tevékenység mely, a Kvt. 66. §-ának (1) bekezdése d) pontja szerinti egyéb engedélyek birtokában kezdhető meg, és azokhoz meghatározhat előre látható figyelembe veendő szempontokat, illetve feltételeket; 5. § (6) bek.: A felügyelőség a (2) bekezdés szerinti határozatról szóló közleményt megküldi az eljárásban részt vett önkormányzatok jegyzőinek, akik haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodnak annak közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon való közzétételéről. határozatot közli az eljárásban részt vett önkormányzatok jegyzőivel, akik a felügyelőség által megjelölt időpontban gondoskodnak a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A felügyelőség a közzétételre a határozat megküldésétől számított ötödik munkanapnál korábbi időpontot nem határozhat meg. A jegyző a határozat közzétételét követő három munkanapon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. 5/A. § (3) bek.: Az előzetes konzultációra irányuló kezdeményezéshez a 4. számú melléklet szerinti tartalommal készített dokumentációt kell csatolni (a továbbiakban a kezdeményezés és a dokumentáció együtt: konzultációs kérelem). csatolni kell a 4. sz. melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt (a továbbiakban a kezdeményezés és a dokumentáció együtt: konzultációs kérelem), amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti. A konzultációs kérelmet a felügyelőségnek nyolc nyomtatott példányban és elektronikus adathordozón is be kell nyújtani.

20 Környezetvédelmi jogszabályi változások
7. § (2) bek.: A kérelmet és annak mellékleteit - ha a felügyelőség eltérően nem rendelkezik - nyolc nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani, emellett a dokumentáció elektronikus adathordozón is benyújtható. (3) bek.: A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza. A környezeti hatástanulmány egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A hatásterület kiterjedését a 7. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni. 8. § (2) bek.: A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg megküldi a közleményt, továbbá a) a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település, b) a kérelmet, és a mellékletek közül a közérthető összefoglalót a feltételezetten érintett települések jegyzőinek, akik haladéktalanul, de legkésőbb öt napon 3 munkanapon belül gondoskodnak a közlemény közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A közleményben szerepelnie kell annak is, hogyan lehet helyben betekinteni a kérelembe és mellékleteibe. A jegyző a közlemény közhírré tételét követő 3 munkanapon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról, helyéről, valamint a kérelembe és mellékleteibe való betekintési lehetőség módjáról. (8. § (1) bek. mód) 9. § (6) bek.: A felügyelőség a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat - ha azok a 8. § (1) bekezdés szerint még nem voltak megadva – hirdetményi úton és legalább egy helyi lapban vagy napilapban vagy országos napilapban is közzéteszi, valamint közterületen való közzétételre közhírré tételre megküldi az eljárásban részt vevő önkormányzatok jegyzőinek. A jegyző közhírré tételt követő 3 munkanapon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közlemény közhírré tételének időpontjáról és helyéről.

21 Környezetvédelmi jogszabályi változások
9. § (9) bek.: A közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvről a felügyelőség 10 munkanapon belül másolatot küld a kérelmezőnek és az eljárásban részt vevő szakhatóságoknak. jegyzőkönyvet készít és arról a közmeghallgatást követő tizenöt napon belül másolatot küld a kérelmezőnek és az eljárásban részt vevő szakhatóságoknak. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az észrevételek érdemi összefoglalóját is. 12. § (5) Az (1) – (4) bekezdés, valamint a § szerinti eljárás az e rendelet szerinti eljárások ügyintézési határidejébe nem számít bele. 18. §: A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást új tevékenység esetén a környezethasználó - az előzetes vizsgálat végén kiadott határozat vagy előzetes konzultáció végén adott vélemény szerint vagy a környezeti hatásvizsgálati eljárást lezáró végzés szerint, valamint a 8. melléklet figyelembevételével elkészített - kérelmére indítja meg. A kérelem egyes részeit a 8. számú mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A kérelmet - ha a felügyelőség eltérően nem rendelkezik - nyolc nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani., emellett a dokumentáció elektronikus adathordozón is benyújtható. 20. § (8) bek.: Az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább öt évre adható meg. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint, valamint figyelemmel a 19. § (2) bekezdésében foglaltakra felül kell vizsgálni. Ennek a felülvizsgálatnak az ügyintézési határideje a felülvizsgálati dokumentáció felügyelőséghez történő benyújtásától számított hatvan nap két hónap.

22 Környezetvédelmi jogszabályi változások
21. § (4) bek.: A hirdetménynek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl tartalmaznia kell a telepítés helyét, továbbá azt, hogy a társadalmi részvétel szabályaira vonatkozó további információ hol kapható, valamint felhívást arra, a (3) bekezdésben meghatározott határidőig az önkormányzat jegyzőjénél vagy a felügyelőségnél a kérelem tartalmára vonatkozóan írásbeli észrevételt lehet tenni. A jegyző a hirdetmény közzétételét követő 3 munkanapon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a kérelembe és mellékleteibe, illetve a felülvizsgálati dokumentációba való betekintési lehetőség módjáról. 21. § (8) bek.: Az egységes környezethasználati engedélyről szóló határozatot hirdetményt a felügyelőség az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzője részére megküldi, aki a felügyelőség által megjelölt időpontban gondoskodik annak közzétételéről. A felügyelőség a közzétételre a közlemény megküldésétől számított ötödik munkanapnál korábbi időpontot nem határozhat meg. a határozat kiadmányozását, az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzője annak kézhezvételét követően tizenöt napon át közszemlére teszi. 20. § (11) bek.: Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásának határideje kilencven nap 3 hónap, amely egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható. 21. § (3) bek.: A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott települési önkormányzat jegyzője az iratok megérkezését követő öt napon három munkanapon belül, tizenöt munkanapig kifüggesztéssel vagy közterületen való közzététellel, illetőleg a helyben szokásos egyéb módon hirdetményt tesz közzé. 24. § (13) bek.: Az (1) bekezdés szerinti összevont eljárásban az ügyintézés határideje százhúsz nap négy hónap. Az eljárást a felügyelőség a §-okban foglalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése miatt legfeljebb kilencven napra felfüggesztheti.

23 Környezetvédelmi jogszabályi változások
25. § (1) bek.: Az (1) bekezdés szerinti összekapcsolt eljárás időtartama eljárási szakaszonként kilencven nap három hónap. Az eljárást a felügyelőség a §-okban foglalt és a (10) bekezdés szerinti nemzetközi kötelezettségek teljesítése miatt legfeljebb kilencven napra felfüggesztheti. A környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 378/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása Szakértői tevékenységet az folytathat, aki a következő feltételeknek megfelel: a) a 4. §-ban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkezik, b) a 5. §-ban meghatározott szakmai gyakorlatot igazol. c) büntetlen előéletű, d) környezetvédelmi szakértő esetén mérnöki kamarai tagsággal rendelkezik, és e) magyar állampolgár vagy szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy és az eljáró hatóság - a 6. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel - a szakértői névjegyzékbe a bejegyezte. 2/A. § A Kormány az e rendelet szerinti szakértői tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a) az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott környezetvédelmi szakértői terület, illetve részterületei vonatkozásában a területi kamarát, b) az 1. melléklet 2. és 3. pontjában meghatározott természetvédelmi és tájvédelmi szakértői szakterület, illetve részterület vonatkozásában a főfelügyelőséget jelöli ki.

24 Környezetvédelmi jogszabályi változások
8. § (1) bek.: A főfelügyelőség a hatáskörébe tartozó szakértőkről szakterületenként, illetve részterületenként fejezetekre bontott, nyilvános névjegyzéket vezet. A 6. § (6) bekezdésében meghatározott szakértőt a főfelügyelőség kérelemre jegyzi be a névjegyzékbe. Az eljáró hatóság által a hatáskörébe tartozó szakterületen engedéllyel rendelkező szakértőkről vezetett, szakterületenként, illetve részterületenként fejezetekre bontott nyilvántartás – a Kvt. 92. § (4) bekezdésében meghatározott adatokon (a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatok mellett a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatai, értesítési címe, szakirányú végzettsége és szakértői szakterülete, illetve részszakterülete) túl - tartalmazza a szakértő nyilvántartási számát. 8/A. § Az eljáró hatóság visszavonja annak a személynek az engedélyét, és az érintett személyt ezzel egyidejűleg törli a névjegyzékből a) aki azt maga kérte, b) aki elhalálozott, c) akivel kapcsolatban az engedély megadását követően merült fel olyan tény vagy adat, amely a szakértői tevékenység folytatására való jogosultság engedélyezését nem tette volna lehetővé. A környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási költségekről szóló 72/2007. (IV. 17.) Korm. rendelet módosítása 4. § (2) Az e rendeletben meghatározott költségeken felül a kötelezett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 153. §-a (2) bekezdésének pontjában meghatározott költségeket is viselni köteles.

25 Környezetvédelmi jogszabályi változások
A 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet módosítása 5. § (2) bek.: Amennyiben a stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett szervezet alkalmazásában nem áll az (1) bekezdésben meghatározott szakértő, úgy az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő természetes személyt, illetőleg gazdálkodó szervezetet vagy más jogi személyt kell megbíznia a stratégiai zajtérkép készítésével. A stratégiai zajtérképen fel kell tüntetni a szakértői vizsgálatit végző szakértő nevét, a szakértői engedélye számát. 9. § (2) bek.: Amennyiben az intézkedési terv készítésére kötelezett szervezet alkalmazásában nem áll az (1) bekezdésben meghatározott szakértő, úgy az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő természetes személyt, illetőleg gazdálkodó szervezetet vagy más jogi személyt kell megbíznia az intézkedési terv készítésével. Az intézkedési terven fel kell tüntetni a szakértői vizsgálatot végző szakértő nevét, a szakértői engedélye számát. A 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet módosítása 12. § (4) bek.: A megküldött hulladékgazdálkodási tervet a felügyelőség határozatban hagyja jóvá, és határozatát közli a gazdálkodó szervezet telephelye szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjével, illetve több telephelyre együttesen késztett terv esetén, amennyiben azok több felügyelőség illetékességi területén fekszenek, a telephelyek szerint illetékes felügyelőségekkel, valamint helyi önkormányzatok jegyzőivel. A jóváhagyott tervet a gazdálkodó szervezetnek meg kell küldenie a telephely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének, illetve több telephelyre együttesen készített terv esetén, amennyiben azok több felügyelőség illetékességi területén fekszenek, a telephelyek szerint illetékes felügyelőségeknek, valamint helyi önkormányzati jegyzőknek. 12. § (6) A felügyelőség az egyedi hulladékgazdálkodási tervek érvényesülését, végrehajtását hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.

26 Környezetvédelmi jogszabályi változások
A 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet módosítása 8. § (1) bek.: A környezeti értékelés a terv, illetve programdokumentáció önálló része, illetve munkarésze. A környezeti értékelés egyes részeit a 4. számú mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készti el. a terv-, illetve programdokumentáció más részeinek kidolgozóival együttműködő felelős szakértő(k) készíti(k) el. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása 7. § (3) bek.: Az e rendelet szerinti üzemi tervet a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a víz és a földtani közeg részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készti el. csak a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló külön jogszabály szerinti szakértői jogosultsággal rendelkezők végezhetnek. A jogosultságot igazolni kell. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet módosítása 33. § Környezeti zaj, illetve rezgés elleni védelemre jogosító szakértői engedéllyel rendelkező személyt, illetve ilyen személyt foglalkoztató szervezetet kötelező megbízni vagy alkalmazni a külön jogszabályban előírtakon túl: b) előzetes vizsgálati dokumentáció, előzetes konzultációra irányuló kezdeményezéshez csatolt dokumentáció és környezeti hatástanulmány zajvédelmi munkarészének elkészítéséhez,

27 Vízügyi jogszabályi változások
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása 1/A. § A vízügyi hatósági eljárásban a vízimunkával, illetve a vízilétesítménnyel érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, továbbá az építtető – a közigazgatási hatósági eljárás áltlalános szabályairól szóló törvényben az ügyféli jogállásra meghatározott előírások teljesülésének külön vizsgálata nélkül – ügyfélnek minősül. 27. § (1) bek.: E rendelet §-ában meghatározott vízügyi hatósági eljárásokban a döntést a kérelem előterjesztésétől számított hatvan napon 2 hónapon belül kell meghozni úgy, hogy az eljárásba bevont szakhatóságok a megkeresést követő harminc napon 22 munkanapon belül adják meg állásfoglalásukat. A hiányosan benyújtott kérelem esetében a felügyelőség az ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon 10 munkanapon belül hívja fel hiánypótlásra. 27. § (4) A védőidomot, védőterületet, védősávot, szükségtározót kijelölő, valamint partvonalat, vagy a parti sáv méretét megállapító határozat - ha az eljárás nagyszámú ügyfelet érint - közszemlére (közhírré) tétel útján is közölhető. A közszemlére (közhírré) tétel módjáról és annak időtartamáról - a határozat közlésére vonatkozó általános szabályok figyelembevételével - a határozatban rendelkezni kell. A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet módosítása 15. § (2) bek.: A védőterületen belül új, az 5. számú mellékletben foglaltak alapján megengedhető és e rendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az külön jogszabály előírásai alapján nem tartozik a környezeti hatásvizsgálat alá, akkor a felügyelőség egyedi vizsgálat eredményeképpen e rendelet előírásai szerint esetileg szabja meg a tevékenység végzésének feltételeit, illetőleg a korlátozásokat. Az egyedi vizsgálathoz szükséges dokumentációt a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a víz és a földtani közeg részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértők is elkészíthetik.

28 Vízügyi jogszabályi változások
A bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása 2. § (5) Ha a bányavállalkozó a kérelemhez a bányatóval érintett földrészletekről a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lap hiteles másolatát nem csatolja, a vízügyi hatóság – az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt - megkeresi az ingatan-nyilvántartást vezető szervet. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása 25. § (4) bek.: (szennyvízkibocsátás engedélyezése) Ha a kibocsátó az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelmében a 3. sz. melléklet 1.7. e) pontjában szereplő telep nyilvántartási számát nem igazolja, a felügyelőség adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatról nyilvántartást vezető jegyzőhöz. (5) A szennyvízkibocsátás engedélyezése iránti kérelmet a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a víz és a földtani közeg részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő (a továbbiakban: szakértő) is elkészítheti. 28. § (2) bek.: Az önellenőrzési tervet első alkalommal a tárgyévet megelőző év október 31-éig kell benyújtani, melyet legalább 5 évente felül kell vizsgálni. Az önellenőrzési tervet szakértő is elkészítheti, és a felügyelőség hagyja jóvá. Az önellenőrzési terv szerinti éves vizsgálati időpontokat a tárgyévet megelőző év november 30-áig be kell jelenteni a felügyelőségnek, mely bejelentés nem minősül az önellenőrzési terv módosításának. Az önellenőrzési tervben rögzített ellenőrzések száma - az időszakos üzemek kivételével - egy naptári évben 2 alkalomnál kevesebb nem lehet. 39. § (1) A kibocsátási határérték évi kétszeri vagy ennél többszöri 20%-os túllépése esetén, továbbá a települési szennyvíztisztító telepeknél a 2. számú melléklet 2/I a) pontja szerinti követelmények meg nem tartása esetén a felügyelőség a szennyezést okozó kibocsátót, a közcsatorna és közös üzemi tisztító esetén annak tulajdonosát szakértő által is elkészíthető szennyezéscsökkentési ütemterv benyújtására és jóváhagyatására és az abban foglaltak megvalósítására kötelezi.

29 Vízügyi jogszabályi változások
39/B. § (10) A kármentesítés (2) bekezdésben meghatározott szakaszaira, valamint a (4) bekezdés szerint összevont határozat alapján tervezett kármentesítés engedélyezésére irányuló kérelmekhez csatolt dokumentációt, továbbá a kármentesítési szakasz elvégzéséről szóló jelentést (zárójelentést) szakértők is elkészíthetik. (11) A kármentesítés során tervezési feladatokat szakértők is végezhetnek. Amennyiben a kármentesítés sajátosságai megkövetelik, a szakértők jogosultságának a tervezési feladatokkal érintett valamennyi szakterületre vagy részterületre ki kell terjednie. 3. sz. melléklet 1.7. pont e) alpont kapcsolódó engedélyek másolatai (alkalmazási-, környezetvédelmi-, vízjogi-, ÁNTSZ stb.) a felügyelőség hatáskörébe nem tartozó alkalmazási, működési és használatbavételi engedélyek, valamint a közegészségügyi hatóság által kiadott engedély másolatai és a telep nyilvántartási száma, 28. § (3) bek.: Az önellenőrzésre kötelezett az önellenőrzés keretében végzett vizsgálatok eredményét - azok tartalmától függetlenül - az önellenőrzési tervben rögzített időpontban, de legkésőbb a mintavételt követő 20 napon 15 munkanapon belül: a) közcsatornába bocsátott szennyvíz vizsgálata esetén a szolgáltatónak, b) közös üzemi (ipari) csatornába bocsátás esetén a közös üzemi tisztító üzemeltetőjének, c) közvetlen felszíni vízbe vezetés esetén az illetékes felügyelőségnek köteles megküldeni.

30 Vízügyi jogszabályi változások
28. § (4) bek.: Amennyiben az önellenőrzés eredménye vagy a szolgáltató által lefolytatott helyszíni ellenőrzés eredménye azt bizonyítja, hogy a kibocsátó vízszennyezést, vagy a közcsatorna károsító szennyezését követte el, a szennyezés megállapítására vonatkozó valamennyi iratot és egyéb vizsgálati adatot meg kell küldeni a felügyelőségnek, a kibocsátó adatszolgáltatásától, illetve a szolgáltató ellenőrzése esetében a helyszíni ellenőrzés időpontjától számított 30 napon 22 munkanapon belül. A vízvédelmi bírságot az erről rendelkező határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon 22 munkanapon belül kell a határozatban megjelölt számlára a felügyelőség részére befizetni. 39/A. § (1) bek.: A felügyelőség a felszíni víz jelentősen kedvezőtlen állapotának valószínűségéről birtokába került adat, információ alapján vizsgálatot folytat le. A kivizsgálást a felügyelőség a kockázat mérlegelése alapján legfeljebb az adat, információ beérkezésétől számított 90 napon három hónapon belül hajtja végre. 39/C. § (6) bek.: A tényfeltárási munkák megkezdését 8 napon 5 munkanapon belül, a tényfeltárás során észlelt bármilyen rendkívüli körülményt haladéktalanul be kell jelenteni a felügyelőségnek. (7) bek.: A tényfeltárás során észleltek alapján, a tényfeltárásra kötelezett kezdeményezésére indokolt esetben, a felügyelőség 8 napon 5 munkanapon belül dönt a tényfeltárási terv módosításának elfogadásáról vagy elutasításáról. 39/D. § (11) bek.: A felügyelőség a beavatkozási záródokumentáció kézhezvételét követő 60 napon két hónapon belül dönt: a) a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, b) a további tényfeltárás elrendeléséről, vagy c) a beavatkozás befejezéséről a záródokumentáció elfogadásával, továbbá d) a kármentesítési monitoringról, illetve e) a kármentesítés befejezéséről.

31 Vízügyi jogszabályi változások
A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet módosítása 6. § (2) bek.: A nyári gát megszüntetésének vagy védőképessége mérséklésének szükségességét, valamint a kártalanítás mértékét a felügyelőség állapítja meg a védekezésért felelős kérelme alapján. A kártalanítás mértékének megállapítását az érintett földrészlet tulajdonosa is kérheti. A kártalanítás, mint egyszeri térítés egy összegben, a jogosult nevére és címére vagy az általa megnevezett hitelintézet számlaszámára történő kifizetéséről a határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon 2 hónapon belül a védekezésért felelős gondoskodik.

32 Természetvédelmi jogszabályi változások
A természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet módosítása 8. § A természetvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárásban az érdemi határozatot az eljárás megindításától számított 90 napon belül kell meghozni ügyintézési határidő három hónap. 6. § A természetvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.), valamint a Tvt. eljárásjogi rendelkezéseit kell alkalmazni. 10. § A jogerősen kiszabott bírság részletekben történő megfizetésének engedélyezésére az első fokon eljárt természetvédelmi hatóság jogosult, kizárólag abban az esetben, ha ez a bírság megfizetését nem veszélyezteti. Részletfizetés esetén a hátralékos összeget a jegybanki alapkamat terheli. A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása 6. § (8) A kármentesítés (1) bekezdésben meghatározott szakaszaira, valamint a (3) bekezdés szerint összevont határozat alapján tervezett kármentesítés engedélyezésére irányuló kérelmekhez csatolt dokumentációt, továbbá a kármentesítési szakasz elvégzéséről szóló jelentést (zárójelentést) a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a természetvédelem szakterület megfelelő részterületén szakértői jogosultsággal rendelkező szakértők készíthetik.

33 Természetvédelmi jogszabályi változások
8. § (1) bek.: A tényfeltárási munkák megkezdését 8 napon 5 munkanapon belül, a tényfeltárás során észlelt bármilyen rendkívüli körülményt haladéktalanul be kell jelenteni a felügyelőségnek. (2) bek.: A feltárás során észleltek alapján, a tényfeltárásra kötelezett kezdeményezésére, indokolt esetben, a felügyelőség, a szakhatóság utólagos értesítésével, 8 napon 5 munkanapon belül dönt a tényfeltárási terv módosításának elfogadásáról vagy elutasításáról. 9. § (4) bek.: A beavatkozási munkák megkezdését az azt megelőző 10 nappal 8 munkanappal be kell jelenteni a felügyelőségnek. A felügyelőség a munkálatokat köteles ellenőrizni. A beavatkozási munkákat dokumentálni kell. 10. § (1) bek.: A beavatkozás befejezését 5 munkanapon belül be kell jelenteni a felügyelőségnek. A felügyelőség a beavatkozási záródokumentáció kézhezvételét követő 60 napon két hónapon belül dönt: a) a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, b) a további tényfeltárás elrendeléséről, vagy c) a beavatkozás befejezéséről a záródokumentáció elfogadásával, továbbá d) a kármentesítési monitoringról, illetve e) a kármentesítés befejezéséről.

34 Természetvédelmi jogszabályi változások
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet módosítása 10. § (3) bek.: A (Natura 2000 területre vonatkozó) terv kidolgozója, illetve a beruházó a 14. számú mellékletnek megfelelően hatásbecslési dokumentációt készít, amely alapján a hatásbecslést a felügyelőség végzi. A hatásbecslési dokumentációt a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a természetvédelem szakterület megfelelő részterületén szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti. A természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról szóló 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet módosítása 8. § (4) bek.: A kártalanítási igényt a természetvédelmi hatóság a bejelentéstől számított 30 napon 22 munkanapon belül bírálja el. A szakértő igénybevételéről a természetvédelmi hatóság a kártalanításra jogosultat az igénybevétellel egyidejűleg értesíti. 9. § (1) bek.: A részben vagy egészben elismert kártalanítási összeget az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon 22 munkanapon belül a természetvédelmi hatóság a kártalanításra jogosult részére - a 7. § (3) bekezdésének b) pontjára is figyelemmel - folyósítja. 8. § (1) A kártalanítási igényt a természetvédelmi hatósághoz kell bejelenteni. (2) A természetvédelmi hatóság a kártalanítási igény jogalapjáról és mértékéről határozatban dönt.

35 Az előzetes konzultáció
314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (151/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet, hatályos től) 5/A. § (1) A felügyelőség előzetes vizsgálat helyett előzetes konzultációt folytat le, ha a környezethasználó olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely az 1. számú mellékletben szerepel; az 1. és 2. számú mellékletben egyaránt szerepel; vagy a 2. számú mellékletben szerepel, azonban nem tartozik a 3. számú mellékletben felsorolt tevékenységek közé. (2) Az előzetes konzultáció célja, hogy a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a felügyelőség véleményt, a 12. számú mellékletben meghatározott közigazgatási szervek és a nyilvánosság észrevételt adjon. (3) Az előzetes konzultációra irányuló kezdeményezéshez csatolni kell a 4. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt, amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken - a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján - szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti. A konzultációs kérelmet a felügyelőségnek nyolc nyomtatott példányban és elektronikus adathordozón is be kell nyújtani. (4) A felügyelőség a konzultációs kérelmet megküldi a (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerveknek, amelyek arra 15 napon belül észrevételt tehetnek. (5) A konzultáció kezdeményezését követően a felügyelőség - ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá - hivatalában, valamint honlapján közleményt tesz közzé… (6) A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg a konzultációs kérelmet és a közleményt megküldi a tevékenység telepítési helye szerinti település (a fővárosban a kerület), valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőinek, akik haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodnak a közlemény közterületen és helyben szokásos módon történő közzétételéről.

36 Az előzetes konzultáció
(7) A felügyelőség - az (5)-(6) bekezdéstől eltérően - katonai titokvédelem alá eső tevékenység esetén csak a telepítés helye szerinti, valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőjét tájékoztatja a konzultációs kérelemről. 5/B. § (1) A felügyelőség a nyilvánosság észrevételeinek beérkezését követően - a vélemény tartalmának kialakítása érdekében - szóbeli konzultációt tarthat, illetve a környezethasználó vagy az 5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerv kérelmére szóbeli konzultációt tart, amelyre meghívja az 5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerveket és a környezethasználót. (2) A felügyelőség a konzultációs kérelembe, az (1) bekezdés szerinti szóbeli konzultációról készült összefoglalóba, valamint a közigazgatási szervek észrevételeibe a betekintést - a rendelkezésre állásukat, illetve a szóbeli konzultációt követő öt munkanapon belül - lehetővé teszi. (3) A felügyelőség az előzetes konzultáció keretében a) a kizárólag az 1. számú mellékletbe tartozó tevékenység esetén véleményt ad a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeiről a 6. számú melléklet figyelembevételével; b) a kizárólag a 2. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén véleményt ad az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a 8. számú melléklet figyelembevételével; c) az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szereplő tevékenység esetén véleményt ad a 6. számú melléklet figyelembevételével a környezeti hatástanulmány és a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről; d) ha a konzultációs kérelem változatokat tartalmazott, megnevezi azt vagy azokat a változatokat, amellyel kapcsolatosan - megfelelő körülmények között - a létesítést lehetségesnek tartja; e) ha a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését vagy egységes környezethasználati engedélyezését kizáró ok áll fenn, véleményében ennek tényét rögzíti, és erre felhívja a környezethasználó figyelmét; f) ha valamely Natura 2000 területre jelentős környezeti hatás várható, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabályban a hatásbecslési dokumentáció tartalmára vonatkozó előírások figyelembevételével ad véleményt a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről.

37 Az előzetes konzultáció
(4) A felügyelőség véleményét a konzultációs kérelem benyújtásától számított 45 napon belül adja meg. E határidőbe az 5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szervek észrevételezési határideje beszámít. (6) A közigazgatási szervek, valamint a nyilvánosság észrevételeit a felügyelőség véleményével együtt a környezethasználó részére megküldi. (7) A felügyelőség a (3) bekezdés szerinti véleményének közzétételéről honlapján gondoskodik. A felügyelőség a véleményről közleményt készít, amelyet megküld az érintett önkormányzatok jegyzőinek. A jegyzők haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodnak a közlemény közterületen és helyben szokásos egyéb módon való közzétételéről. (8) A környezethasználó a vélemény megadását követő két éven belül nyújthat be kérelmet a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránt. Ha a felügyelőség határidőben véleményt nem ad, a környezethasználó a vélemény hiányában is benyújthatja a kérelmet a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránt.

38 Köszönöm a figyelmüket!