Nyílt forrású szoftverek fejlődése

Az előadások a következő témára: "Nyílt forrású szoftverek fejlődése"— Előadás másolata:

1 Nyílt forrású szoftverek fejlődése
Szabó Tamás, Balla Anett

2 Rövid történet 1983 előtt A szoftvert többnyire egyetemi tanárok és vállalati kutatók állították elő, egymással együttműködve. A szoftvert önmagában nem tekintették árucikknek. Az olyan operációs rendszereket, mint például az Unix korai változatai, a felhasználói közösség széles körűen terjesztette és karbantartotta. A forráskódot a szoftverrel együtt terjesztették, mivel a felhasználók gyakran maguk is változtattak a kódon, azért, hogy kijavítsanak apróbb hibákat, vagy újabb működéseket (funkciókat) vezessenek be. Ebben a korszakban tehát a szoftver főként szabad szoftver volt, a felhasználói közösség fejlesztette. Az UNIX korai változatait ingyen terjesztették ugyan, de mivel ezekhez a változatokhoz még nem mellékeltek engedélyt arra, hogy továbbterjesszék őket vagy a módosított változataikat, nem tekinthetőek szabad szoftvernek. Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején a vállalatok rutinszerűen kezdték korlátozni a programozók szabadságjogait a copyright segítségével. Erre néha azért került sor, mert a cégek ekkorra már profitot termeltek a kereskedelmi szoftverekkel. Írtak néhány szabad szoftvert (például: TeX egy betűszedő rendszer)

3 Rövid történet 1983-1990 A GNU és az FSF kezdetei
1983-ban, Richard Stallmann útnak indította a GNU projektet, azzal a céllal, hogy egy olyan komplett operációs rendszert fejlesszen ki, amelynek forráskódja és annak felhasználása mindenféle jogi megkötéstől mentesül. 1984-ben elkezdődött a GNU rendszer fejlesztése Nem sokkal az indulás után kiötlötte a „szabad szoftver" fogalmát és 1985-ben megalapította a Free Software Foundation-t (Szabad Szoftver Alapítvány), ami a szabad szoftver mozgalom legnagyobb képviselőjének számít. Célja, hogy elterjedhessen a fogalom és 1986 februárjában kiadta a The Free Software Definition-t (szabad szoftver definíció). 1989-ben megjelent a GNU General Public License első változata. Második változatát (2. verziója), amelyen kisebb pontosításokat végeztek, 1991-ben adták ki. Célja, hogy a GNU szabad szoftver jellegét biztosítsa. A GLP a leggyakrabban használt nyílt forráskódú licenc lett. 1989-ben néhány GNU fejlesztő megalapította a Cygnus Solutions nevű céget. A GNU projekt tervezett rendszermagja – melynek később a GNU Hurd nevet adták – folyamatosan késett, de a rendszer legtöbb komponense 1991-re elkészült. Ezek némelyikét – különösen a GNU Compiler Collection-t, sokan piacvezetőnek tekintik – joggal.

4 Rövid történet 1991- GNU+Linux A szabad BSD-k korszaka (1993–)
1992-ben szabad szoftverként közkinccsé tették azt a rendszermagot, amelynek fejlesztését az előző évben Linus Torvalds indított el. Ebben ez időben a GNU projekt keretein belül minden olyan dolgot létrehoztak, vagy beintegráltak a projektbe, amely egy operációs rendszerhez szükséges – a rendszermag kivételével. A Linux rendszermag és a GNU rendszer ötvözésével 1983 óta először létrejött az első olyan komplett operációs rendszer, amely szabad szoftver volt. A szabad BSD-k korszaka (1993–) Berkeley Software Distribution (BSD) azon UNIX leszármazottak neve, melyet az 1970-es években kezdtek el fejleszteni a Berkeley Egyetemen Kaliforniában. A nevet együttesen használják azok mai modern leszármazottainál. Közben 1993-ban véget ért a per és a FreeBSD-t és a NetBSD-t – melyek közül mindkettő a 386BSD-ből származik – szabad szoftverként közrebocsátották. Az OpenBSD a NetBSD-ből vált ki 1995-ben. Ezután még további elágazott projektek is létrejöttek.

5 Rövid történet A dotcom évei (1990-es évek vége)
Az 1990-es évek közepétől az évtized végéig számos weblap-alapú vállalat jött léte, ebben az időben vált igen népszerűvé egy webkiszolgáló rendszer, amely szabad szoftver. Ebben az időben szerezte meg az Apache HTTPServer a legtöbbet használt webkiszolgáló szoftvernek járó megtisztelő címet – ezt a címet még máig (2008) megtartotta. A webes környezetben piacvezető szabad szoftverek, a Linux, Apache, MySQL, PHP összefoglaló nevet is kaptak LAMP néven. 1998 márciusában a NetscapeCommunications Corporation népszerű webböngésző csomagjuk (a Netscape Communicator) forrásmagjának nagy részét közrebocsátják egy általuk írt szabad szoftver licenc (a Netscape Public License) feltételei mellett. Ebből jött létre később a Mozilla programcsomag és a Mozilla Firefox webböngésző. A Mozilla programcsomag eredeti felhasználási szerződését később egy hármas licencre cserélték, melynek a GNU GPL is része. 1999 augusztusában a Sun Microsystems a StarOffice irodai programcsomagot szabad szoftverként közrebocsátotta a GNU General Public License szerződés feltételei mellett. Ennek a szabad szoftvernek később az OpenOffice.org nevet adták, amely mellett továbbra is létezik a StarOffice, mint az OpenOffice.org-ra épülő kereskedelmi változat.

6 Rövid történet 1998-ban megalakult OSI, amely a nyílt forráskód fogalom használata mellett döntött a szabad szoftver fogalmával szemben. Innentől kezdődött el egy és ugyanazon elképzelés két irányból való megközelítése. A szabad szoftver mozgalom inkább ideológiai alapon közelíti meg a kérdést, míg a nyílt forráskódú mozgalom praktikusabb szempontból, például a gazdasági előnyök megítélése alapján tevékenykedik a célok elérése érdekében. A szabad/nyílt forráskódú szoftverhez és a történetéhez szorosan kapcsolódik a copyleft fogalma, hiszen ez az, ami a szabadságot biztosítja és a GPL a legismertebb copyleft licenc. A fogalom lényege a következő: a szerző joga, hogy különböző korlátozásokat eszközöljön a mű használatára vonatkozóan, de ezen korlátozások épp ellenkezőleg a szerzői joggal szemben, mások szabadságát biztosítják, azt hogy hozzáférjenek a műhöz, azt változtathassák, továbbadhassák, de ennek érdekében nekik is bele kell egyezniük abba, hogy ezeket a jogokat biztosítják másoknak. Ez a korlátozás abban áll, hogy a művet felhasználók, módosítók azzal a feltétellel használhatják, módosíthatják, ha a keletkezett művet ugyanilyen feltételekkel (szabad felhasználás, másolás, változtatás) bocsátják mások rendelkezésére.

7 Rövid történet A dotcom-válságtól napjainkig (2001–)
A dotcom lufi kipukkanása és az olyan nyílt forráskódú szoftverekre építő cégek, mint a Google sikere a nyílt forráskód irányába terelt számos vállalatot és intézményt. 2005 szeptemberében Massachusetts állam 2 éves vizsgálat után elvetette a Microsoft zárt XML alapú dokumentumformátumát (ma Microsoft Office Open XML), és a nyílt OASIS-szabvány OpenDocument bevezetése mellett döntött, amelyet akkor még csak nyílt forráskódú programok támogattak. A piaci verseny visszaállását ezen a téren jól jelzi, hogy az USA államainak közigazgatásában közel 100%-os részesedést kivívó Microsoft kezdeti kijelentéseire rácáfolva következő Office változatában már támogatni fogja az OpenDocumentet (viszont saját formátumát, amit azóta sikerült erősen vitatott körülmények között nyílt ISO-szabványnak elfogadtatni, még nem). 2007-ben a Sun Microsystems bejelentette, hogy kiadják a Java platformot, a Java programozási nyelv és környezet referenciamegvalósítását a GNU General Public License szerződés feltételei mellett, ami egy-két kisebb komponens kivételével meg is történt. Az Oracle, a vezető adatbázis-kezelő gyártójának kiemelt, támogatott platformja ma a Linux, ahogy a világ legnagyobb számítási teljesítményű szuperszámítógépeinek (TOP500) 85%-a is Linuxot futtat.

8 Rövid történet Szabad szoftver törvények (2000 után)
Számos országban és az Európai Unióban is rámutattak arra, hogy a piaci verseny lelassult az informatikai szektorban a kereskedelmi gyártóktól való erős függés miatt, így elő kell segíteni a nyílt szabványok és nyílt forráskód használatát. 2006 januárjában Venezuelában (Hugo Chávez elnöksége alatt) életbe lépett egy szabad szoftver törvény. A számú direktíva alapján minden kormányzati szervezet számára kötelező a szabad szoftverre való áttérés kétéves periódus során. 2007-ben a holland gazdasági minisztérium olyan rendeletet hozott, ami 2008 áprilisától a minisztériumok és a kormányhivatalok, 2008 decemberétől pedig a többi közhivatal átállását írja elő a nyílt dokumentumformátumok és nyílt forráskódú programok használatára.

9 Mi a szabad szoftver és a nyílt forráskód közötti különbség?
Szabad szoftver: 1985-ben jött létre az FSF (Free Software Foundation) a szabad szoftver mozgalom legfontosabb képviselőjeként. Egyik alapító tagja Richard Stallman, aki a GNU projekt megálmodója és vezetője. Az alapítvány célja a szabad szoftverek terjesztése, népszerűsítése az előbb már taglalt megközelítésnek megfelelően (vagyis szabadságjognak). Mit jelent a szabad szoftver tehát azután, hogy elhatároltuk a nyílt forráskód értelmezésétől? A szabad szoftvert a felhasználónak szabad futtatni, másolni, közzétenni, tanulmányozni, megváltoztatni és tökéletesíteni. A felhasználók jogai tehát: A jogot arra, hogy futtassák a programot, bármilyen céllal. A jogot arra, hogy tanulmányozzák a program működését, és azt a szükségleteikhez igazíthassák. Ennek előfeltétele a forráskód elérhetősége. A jogot arra, hogy másolatokat tegyenek közzé a felebarátaik segítése érdekében. A jogot arra, hogy tökéletesítsék a programot, és a tökéletesített változatot közzétegyék, hogy az egész közösség élvezhesse annak előnyeit. Ennek előfeltétele a forráskód elérhetősége.

10 Mi a szabad szoftver és a nyílt forráskód közötti különbség?
Nyílt forráskódú szoftver: 1998-ban jött létre Eric S. Raymond és Bruce Perens kezdeményezésére az Open Source Initiative (OSI), azon igény hatására, hogy a nyílt forráskódú szoftverekben rejlő lehetőségekre felhívják az üzleti világ figyelmét, illetve kiemeljék a nyílt forráskód legfontosabb jellemzőit, meghatározva annak pontos fogalmát. Így született meg az OSD (Open Source Definition), vagyis a nyílt forráskódú szoftverek definíciója. Az OSD a következő kitételeket tartalmazza: 1. Szabad terjeszthetőség 2. A forráskód elérhetősége 3. Származtatott művek létrehozásának engedélyezése 4. A szerző forráskódja sértetlenségének biztosítása 5. Személyek vagy csoportok megkülönböztetésének tilalma 6. Különböző felhasználási területek megkülönböztetésének tilalma 7. A licenc terjeszthetősége 8. A licenc nem vonatkozhat kizárólag egy termékre 9. A licenc nem korlátozhat más szoftvert 10. A licencnek technológia-semlegesnek kell lennie Az OSD teljes szövegét angolul, illetve magyarul is el lehet érni.

11 Mi a szabad szoftver és a nyílt forráskód közötti különbség?
FLOSS: 2001-ben született meg a FLOSS, vagyis a Free/Libre/Open Source Software kifejezés, ami megoldja a fogalom használatának és eltérő értelmezésének problémáját. Az ötlet Rishab Aiyer Ghosh nevéhez fűződik (a FLOSS eredetileg egy Európai Uniós projekt rövidítése volt), aki ezzel azt kívánta elősegíteni, hogy azok, akik nem kívánnak részt venni az ideológiai csatában, ezen elnevezéssel illethetik a definíciót anélkül, hogy bármelyik oldalra is állnának.

12 Megjegyzés A szabad szoftver nem keverendő össze a freeware, shareware vagy public domain szoftverekkel. A freeware olyan általában zárt forrású szoftver, amelyet ingyen adnak. Hiba a szabad szoftvert ingyenesnek nevezni. Fogalmának egyetlen meghatározása sem köti az ingyenességet. Előállításáért vagy terjesztéséért lehet pénzt kérni, és nem csak jelképes összeget vagy költségtérítést, hanem bármennyit. A szabad szoftver olyan szoftver, amelyet a felhasználók szabadon terjeszthetnek és módosíthatnak. Beszélünk szabad szoftver mozgalomról és nyílt szoftver mozgalomról. Az előbbi a szabadságot helyezi a működése középpontjába, az utóbbi a nyílt forrású szoftverfejlesztés technológiai előnyei mellett érvelnek. A végeredmény szempontjából nincs jelentős különbség, hiszen a legtöbb nyílt forrású szoftver egyben szabad szoftver is, csak az elvi hozzáállásban térnek el egymástól.