Mérlegvalódiság és reális értékelés 2009-ben. A valódiság elvének érvényesítése az államháztartási folyamatokban A következő év (évek) tervezésénél Önkormányzati.

Az előadások a következő témára: "Mérlegvalódiság és reális értékelés 2009-ben. A valódiság elvének érvényesítése az államháztartási folyamatokban A következő év (évek) tervezésénél Önkormányzati."— Előadás másolata:

1 Mérlegvalódiság és reális értékelés 2009-ben

2 A valódiság elvének érvényesítése az államháztartási folyamatokban A következő év (évek) tervezésénél Önkormányzati körben: a hiányfinanszírozása során  Hitelfelvétel, kötvénykibocsátás során Kötelezettségvállalásoknál Pénzügyi folyamatok lebonyolítása során  A likviditás megőrzése és folyamatos biztosítása  Költségvetési kiadások teljesítése Megnő a kockázata, hogy a beszámítások során sérül a bruttó elszámolás elve  Költségvetési bevételek beszedése  Megnő a kockázata, hogy a a függő, átfutó tételek közé bújtatott költségvetési kiadások és bevételek kerülnek

3 A valódiság elvének érvényesítése az államháztartási folyamatokban Az önkormányzat tulajdonosi funkcióinak érvényesítése során  A gazdasági társaságaik működésének figyelemmel kísérése  Költségvetési szervek feladatellátásának figyelemmel kísérése Szabályzatok kialakítása során Nyilvántartások vezetése során  Analitika, főkönyv  Vagyonkataszter Adatszolgáltatáskor Beszámoláskor

4 Értékelési feladatok az Szt.-ben Bekerülési érték meghatározása Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés Értékvesztés Értékhelyesbítés Követelések értékelése Kötelezettségek értékelése Külföldi pénzértékre szóló tételek devizás értékelése Mérlegfordulónapi értékelés

5 Értékelési feladatok Bekerülési érték meghatározása  Hatályos előírások Szt. 47-51. §-a, 61-62. § Áhsz. 27-29/B. §-a  Vizsgálni  az előirányzatok hiánya, felhasználása, ill. a maradványtartás miatt növekedik-e a be nem fogadott, elutasított számlák aránya Látszólag „szakmailag nem megfelelő teljesítés”, illetve a számla formai, vagy tartalmi hibássá minősítése Intő jel: a készletet már felhasználták, a tárgyi eszközt használják  Utólag finanszírozott EU-s támogatásokból beszerzett eszközök

6 Értékelési feladatok Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés  Hatályos előírások Szt. 52-53. §-a Áhsz. 30. §-a  általában kötelező lineáris kulcs  !Áhsz. 30. § (10) választható könnyítés SZP döntést követően: nem kell alkalmazni az Szt. 53. § (1) a) szerinti piaci érték változása miatti terven felüli értékcsökkenést, ha az eszközt a használati idő végéig megtartja Figyelni: beszámoló készítésig nincs-e olyan döntés, mely a tárgyi eszközök eladásáról szól, de mégis elmaradt az Szt. 53. § (1) a) szerinti piaci érték változása miatti terven felüli értékcsökkenés elszámolása

7 Értékelési feladatok Értékvesztés és visszaírása  Hatályos előírások Szt. 54-56. §-a Áhsz. 31. §-a  egyedi értékelés Áhsz. 31/A. §-a, 9. melléklet 2/ce) pont  egyszerűsített értékelés alá vont követelések csoportos értékelése  Köztartozásoknál (adósok, egyéb követelések mérlegsorok)  Választható módszer  Bizonyos csoportokba (folyamatos működésükben korlátozott adós jogcímekhez) történő besoroláshoz figyelemmel kell kísérni csőd, felszámolás, végelszámolás alá került jogi személyeket

8 Értékelési feladatok Értékvesztéshez kapcsolódó kockázatok  egyedi értékelés során Részesedéseknél  az elemi beszámoló leadása: köv év feb. 28.  a gazdasági társaságoké köv. év május 31.  Kialakult gyakorlat két évvel korábbi év beszámolója alapján kerül a részesedés értékelésre Követeléseknél  A tartósság kritériuma  Szt. szerint jellemzően egy év,  csak múltbeli adatok? Vagy a jövőre vonatkozó tendencia, előrejelzés?  egyszerűsített értékelés alá vont követeléseknél (Áhsz. 31/A. §-a) Bizonyos csoportokba (folyamatos működésükben korlátozott adós jogcímekhez) történő besoroláshoz figyelemmel kell kísérni csőd, felszámolás, végelszámolás alá került jogi személyeket

9 Értékelési feladatok Értékhelyesbítés  Hatályos előírások Szt. 57. (3) 58-59. §-a Áhsz. 32. § (7), 32/A. §, 34. § (12)-(14)  Kockázatok Részesedések, forgalomképes ingatlanok piaci értékének jelentős csökkenése

10 Értékelési feladatok Követelések értékelése  Vizsgálni a követelés Időben előírásra kerül-e köztartozásnak minősül-e  behajtásra átadásra került-e, szerződésből eredő, a Ptk.-ban biztosított lehetőségeket következetesen alkalmazzák-e  Elengedett követelések sajátos elszámolása 2008-tól Hatályos előírások  Áht. 14. §  Áhsz. 34. § (11) El kell számolni költségvetési kiadásként

11 Értékelési feladatok Követelések értékelése  Behajthatatlan követelések elszámolása Hatályos előírások  Áht. 108. § (2)  Szt. 65. § (6)-(7)  Áhsz. 5. § 3. pont, 34. § (9)-(10) Behajthatatlan aktív pénzügyi eszközök sajátos kezelése  El kell számolni költségvetési kiadásként

12 Értékelési feladatok Követelések értékelése  Követelés jellegű tételek értékelése  Függő követelések vizsgálata El nem ismert követelések kivezetése (0. számlák közé) Kapott garanciák, biztosítékok, óvadékok kezességek kezelése Le nem zárt peres ügyek kezelése

13 Értékelési feladatok Kötelezettségek értékelése  Hitelfelvételek, kötvénykibocsátások kimutatása Hitelfelvételi korlát figyelemmel kísérése  Szállítói tartozások Lejárt tartozások figyelemmel kísérése El nem ismert tartozások vizsgálata  Függő kötelezettségek vizsgálata Garancia és kezességvállalások kezelése Le nem zárt peres ügyek

14 Értékelési feladatok Mérlegfordulónapi értékelés  Hatályos előírások Szt. 57. §, 63-68. §-a, leltározás: 69. § Áhsz. 34-36. §, leltározás: 37. §  Leltározás, selejtezés kiemelt szerepben  Követelések, kötelezettségek egyeztetése, elismertetése  Részesedések figyelése a Gt-ben előírt tőkefeltöltési kötelezettségek figyelemmel kísérése  Devizás tételek értékelése

15 Értékelési feladatok Külföldi pénzértékre szóló tételek devizás értékelése  Hatályos előírások Szt. 60. §, 62. § (4), 65. § (2), 66. § (3), 68. § (5)-(6) Áhsz. 5. § 7. pont d) 33. §, 34. § (5), 35. §, 36. § (2) b) és (3)

16 Devizás tételek év végi értékelése Általánosságban  A külföldi pénzértékre szóló eszköznek, illetve kötelezettségnek a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó (1) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet, amennyiben az összevontan jelentős összegű: a) a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza árfolyamveszteségét az egyéb folyó kiadások között, az árfolyamnyereségét az intézményi működési bevételek között kell elszámolni, b) a külföldi pénzértékre szóló követelések, befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok, illetve kötelezettségek árfolyamvesz-teségét a saját tőke csökkenéseként, az árfolyamnyereségét a saját tőke növekedésként kell elszámolni.  Szt. 60. § (2) eltéréssel, emiatt Áhsz. 33. § (2)

17 Devizás tételek év végi értékelése Áhsz. 5. §-a 7. Jelentős összegű eltérés d) alpontja:  a devizás tételek év végi értékelése Először 2008-ra kellett alkalmazni

18 Devizás tételek év végi értékelése Áhsz. 5. § 7. Jelentős összegű eltérés: ha az eszközök, illetve kötelezettségek év végi értékelése során a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet összege meghaladja az államháztartás szervezete számviteli politikájában rögzített mértéket.  d) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni, ha a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség mérlegfordulónapi értékelésekor a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a Tv. 60. §-a szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az értékelés előtti könyv szerinti értéke közötti különbözet összege meghaladja az értékelés előtti könyv szerinti érték 20%-át vagy a 100 000 forintot.

19 Devizás tételek év végi értékelése Áhsz. 5. § 7. Jelentős összegű eltérés:  20% vagy a 100 000 Ft a korlát?  Összes devizás eszköz és kötelezettség devizás értékelés megkezdésekor (addig: behajthatatlan, el nem ismert, elengedett követelések, értékvesztések rendezése, stb.) a könyvekben lévő év végi értékek meghatározása  összegzés ez alapján 20% meghatározása, ha ez Kisebb, mint 100eFt, akkor ez az összeg a jelentős Nagyobb, akkor a 100eFt a jelentős összeg

20 Devizás tételek év végi értékelése Áhsz. 5. § 7. Jelentős összegű eltérés:  Minden tételnél külön-külön meghatározott árfolyamnyereség és árfolyamveszteség  összegzés Az összeg meghaladja-e az előbb megállapított jelentős összeget  Ha a megállapított érték nem haladja meg a jelentős összeget Dokumentációt megőrizni, könyvelni nem kell

21 Devizás tételek év végi értékelése Áhsz. 5. § 7. Jelentős összegű eltérés:  Ha a megállapított érték meghaladja a jelentős összeget Könyvelés  Deviza, valuta [328., 329., 312., 319.] költségvetési kiadásként (574. számlán) és bevételként (917. számlán) kell elszámolni   a 2008-ban elszámolt árfolyamnyereség kötele- zettségvállalással terhelt maradvány lesz az Ámr. alapján  [Ámr. 66. § (10) d), 67. § (4)]

22 Devizás tételek év végi értékelése Források – Tartalékok Ámr. 66. § (10) d) alpontja Az előirányzat-maradvány elszámolás során kötelezettség- vállalással terhelt előirányzat-maradványnak tekintendő  a deviza és a valuta készlet értékelése során megállapított árfolyamnyereség összege. Ámr. 67. § (4): ezt a maradványt a jóváhagyott pénzmaradványon, előirányzat-maradványon belül tartalékként kell elkülöníteni és évközben csak a pénzügyileg realizált árfolyamváltozások hatásainak ellentételezésére lehet felhasználni.   pénzügyileg realizált árfolyamveszteségek kiadásaként

23 Devizás tételek év végi értékelése Források – Tartalékok Ha a 2008. évi értékelés során a valuta, deviza árfolyamnyereséget kellett elszámolni a 917. számlára A beszámolóban ez a pénzmaradványt, előirányzat– maradványt növeli  Beszámolóban a 4211, illetve a 426 számla összegében mutatjuk ki  Év eleji rendező tétel: átvezetésük a 4212, illetve a 424 megfelelő alszámláira [421211, 42411]  Előirányzat tervezése: kiadási oldalon tartalékként 5924, illetve 9811  Felhasználása év közben, ha a devizás kiadásnál realizált árfolyamveszteség keletkezik, csak akkor lehet az 5924-ről a megfelelő és hiányzó előirányzatot átcsoportosítani, teljesíteni a megfelelő kiadási jogcímet és a maradvány felhasználást is rögzíteni.  Felhasználása következő év végén, ha a valuta, deviza esetében árfolyamveszteség kerül elszámolásra, ekkor + ilyen típusú maradvány felhasználása is elszámolásra kerül!

24 Devizás tételek év végi értékelése Áhsz. 5. § 7. Jelentős összegű eltérés:  Ha a megállapított érték meghaladja a jelentős összeget Könyvelés  Kivétel idegen pénzeszközök év végi árfolyamkülönbözete  [támogatási programok közösségi forrásai: 368., illetve a letét:357.] között lévő deviza, azt a 488. számlával szemben kell elszámolni

25 Devizás tételek év végi értékelése Áhsz. 5. § 7. Jelentős összegű eltérés:  Ha a megállapított érték meghaladja a jelentős összeget Könyvelés  Befejezetlen beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz [1*7.] kapcsolódó árfolyamváltozás a bekerülési érték része  az Szt. 47. § (4) c) alapján,  ha az devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete  Egyéb devizás eszközt és kötelezettséget tőkeváltozásként kell elszámolni  41237

26 Devizás követelések elszámolása év közben

27 Devizás követelések Pénzügyi rendezése Külföldi pénzértékre szóló követelés pénzügyi rendezésekor a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyam forintértékét kell a megfelelő bevételi jogcímen teljes összegében elszámolni.  nem lehet az Szt. előírások szerinti pénzügyi rendezéshez kapcsoló árfolyam nyereséget veszteséget külön bevételként illetve kiadásként elszámolni. Külföldi pénzértékre szóló követelés pénzügyi rendezéséhez kapcsolódó kivezetése során azonban a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyamtól függetlenül a követelés könyv szerinti (teljesítéskori, illetve az év végi értékeléskor meghatározott árfolyam) forintértékén kerül kivezetésre a tőkeváltozással szemben. Áhsz. 9. számú melléklet 2. cd)

28 Devizás követelések Elszámolása Teljesítés - szolgáltatásnyújtás  Számla: 1000€ árfolyam 274Ft/€ összeg: 274eFt 1. pénzügyi rendezés – 40% folyt be  Pü rendezés árfolyama 272Ft/€ összeg: 272x400=108,8eFt Költségvetési bevételként [91222. számla]  Követelés kivezetése a tőkeváltozással szemben árfolyam 274Ft/€ összeg: 274x400=109,6eFt Az év végi értékeléskor meghatározott árfolyam, ha jelentős volt - MNB közép: 278Ft/€ Követelés átértékelése: 278x600=166,8eFt Árfolyamnyereség elszámolása a tőkeváltozással szemben 2. pénzügyi rendezés – fennmaradó 60% rendezése  Pü rendezés árfolyama 276Ft/€ összeg: 276x600=165,6eFt Költségvetési bevételként [91222. számla]  Követelés kivezetése a tőkeváltozással szemben árfolyam 278Ft/€ összeg: 278x600=166,8eFt

29 Devizás kötelezettségek A devizás kötelezettségek pénzügyi rendezése  a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyam forintértékét kell a megfelelő kiadási jogcímen teljes összegében elszámolni.  Külföldi pénzértékre szóló kötelezettség pénzügyi rendezéséhez kapcsolódó kivezetés során a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyamtól függetlenül a kötelezettség könyv szerinti (teljesítéskori, illetve az év végi értékeléskor meghatározott árfolyam) forintértékén kerül kivezetésre a tőkeváltozással szemben.