Országos Közoktatási Intézet Tantárgyi obszervációs vizsgálatok

Az előadások a következő témára: "Országos Közoktatási Intézet Tantárgyi obszervációs vizsgálatok"— Előadás másolata:

1 Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet A fizika tantárgy helyzete és fejlesztési lehetőségei

2 Országos Közoktatási Intézet Tantárgyi obszervációs vizsgálatok
2000-től A fizika munkacsoport tagjai: Juhász András, Kiss Csilla, Lelik Lászlóné, Martinás Katalin, Nahalka István, Papp Katalin, Poór István, Schuszter Ferenc, Sümegh László, Wagner Éva Tanulmánykötet OKI honlap : Új Pedagógiai Szemle Fizikai Szemle

3 Kérdőíves adatgyűjtés
A kérdőív két részből állt: - közös, minden tantárgy esetében azonos rész, - tantárgyspecifikus rész. 152 általános iskolai tanár, 155 középiskolai tanár.

4 Mi lehet a fizikaoktatás célja?
Szaktudományi ismeretek adása a tanulóifjúság számára. Leírja a testek mozgását, az ok-okozati viszonyokra irányítja a figyelmet. Segít eligazodni a valóságos környezet jelenségei között, értelmezi, magyarázza azokat. Megismerési módszert mutat, amellyel lehetővé válik más tantárgyak tanulása is. Bemutatni a fizikai jellegű ismeretek kialakulást és azok jelentségét az emberiség történetében. Társadalomközpontú természettudományos nevelés Az értelmes állampolgári lét alapjainak megteremtése. A döntési kompetenciák kialakítása. A modern technika elmeihez és azok felhasználásával kapcsolatos attitűdök formálása.

5 A fizika tantárgyat érő kihívások
Mennyire tartják fontosnak a fizika tantárgyat - a szülők és - a diákok a tanárok szerint? Általános iskola Közép- iskola Szülő 3,28 2,92 Diák 3,23 2,64

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19 Fontos a tanári munkában?
Versenyekre való felkészítés Általános iskola 7,24 Közép iskola 5,84

20

21 Nem probléma? Elvont gondolatok Nehéz tudomány
Sok a tananyag  időhiány Nehéz számolásos példák Nehéz jó jegyet szerezni A tananyag korszerű További vizsgálatok

22 A konstruktivizmus legfontosabb jellemzői
A tudást a tanuló aktívan létrehozza, s nem csak passzívan elfogadja. A tanulók az új tudományos ismeretet a már általuk birtokolt tudásra reflektálva, s abba integrálva hozzák létre. Az egyének tanulási folyamataiban a világról egyéni interpretációk születnek meg, amelyek „jóságát” adaptivitásuk dönti el. A tanulás egyéni konstrukciós folyamat, amely azonban nagyon gyakran társas folyamatok során zajlik, melyekben a gondolatok megmagyarázása és megvitatása döntő jelentőségű. A tanulók magukkal hozzák a világról alkotott saját elképzeléseiket az osztályterembe, s meg kell kapniuk minden lehetőséget arra, hogy azokat kifejezhessék.

23 JAVASLATOK A FIZIKA-TANÍTÁS MEGUJÍTÁSÁHOZ
1. A gyermeki előismeretek, a gyermektudomány elemeinek minél szélesebb körű figyelembevétele a tanulási folyamat megtervezésekor. 2. Az új ismeretek feldolgozásakor minden esetben a diákok életének valóságos viszonyaihoz köthető kontextusba kell helyezni a jelenségeket, amelyhez szükségesnek tartjuk, hogy a környezeti problémák mellett történeti elemek is megjelenjenek. 3. A gyerekek megfelelően választott kísérletek alapján történő tapasztalatszerzésének megszervezése, az elmélet irányító szerepének figyelembevétele mellett. 4. A gyermekek tanulási folyamatának megtervezésekor számításba kell venni, hogy a természettudományos ismeretszerzés során az egyéni tudások megkonstruálása társas folyamatokban zajlik, ezért különböző jellegű kollektív munkaformák alkalmazása is szükséges. 5. A különböző természettudományos tantárgyakban szereplő ismeretanyag összehangolása, közös szaknyelv alkalmazása annak érdekében, hogy a diákok a természetet egységes egészként fogják fel, s így az iskolában megszerzett tudásuk hatékony segítség legyen felnőttkori döntéseikben, és mindennapi életükben.

24 Köszönöm a figyelmet