Közoktatás és szakképzés egymást ösztönző hatása

Az előadások a következő témára: "Közoktatás és szakképzés egymást ösztönző hatása"— Előadás másolata:

1 Közoktatás és szakképzés egymást ösztönző hatása
Csillag Márta

2 Hogyan járulhat hozzá az oktatás a gazdaság versenyképességéhez?
Hogyan járulhat hozzá az oktatás egy vállalkozás versenyképességéhez? Hogyan járulhat hozzá az oktatás egy személy versenyképességéhez?

3 Miről lesz szó? Az elvárásokról A kihívásokról A tennivalókról
A fejlesztésekről

4 Milyen munkaerőt vár a munkaerőpiac?
Olyat, aki képes: minőségi ,eredményes, hatékony munkát végezni, követni a technológiai változásokat, együttműködni a munkavégzés során, tanulni és tudást átadni, szociálisan együttműködni, rugalmasságot tanúsítani.

5 Megállapítások a szakképzésről
A szakmák elismertsége romlott Sok esetben rosszak az elhelyezkedési esélyek Gyakorlati képzés kritikája (kevés, korszerűtlen….) Nem épít korszerű ismeretekre, tananyagokra Hatékonysági problémák Az iskolarendszerű képzés rugalmatlan, nehezen alkalmazkodik

6 A közoktatás jellemzői
Szelektivitás, szegregáció Tanárközpontúság Ismeretközpontúság Nagy mennyiségű tananyag Elavult pedagógiai kultúra Leromlott infrastruktúra

7 Mi az iskola dolga? Felkészíteni! a korszerű ismeretekre
azok alkalmazására problémamegoldásra rugalmasságra az állandó tanulás képességére kockázatviselésre felelősségvállalásra a korrekció vállalására……..

8 Tudás és információ A tudásfogalom átalakulása
tudni, hogy mit: tényszerű tudás tudni, hogy hogyan: az alkalmazás képessége tudni, hogy miért: a tudás tudományos háttere, alapja tudni, hogy kitől: a tudás forrása Az információs robbanás hatása az információ mennyisége és keletkezésének sebessége robbanásszerűen megnő az információ tárolásának technológiája forradalmasodik az információ rendszerezésének, válogatásának és alkalmazásának képessége kerül előtérbe

9 tudás + képességek + attitűdök
Tudás és kompetencia Oktatás és képzés 2010 munkaprogram Európai Tanács 2000, Lisszabon Kulcskompetenciák (B munkacsoport) Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2005) tudás + képességek + attitűdök ismeretek alkalmazás metakogníció kreativitás motiváció rutinok technológiák modellek

10 „A 'kulcskompetencia' olyan kompetencia, amely az élet következő három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő: a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke) ~ a kulcskompetenciáknak képessé kell tenniük az embereket arra, hogy életük során olyan személyes célok elérésére törekedjenek, amelyek kijelölését személyes érdeklődésük, törekvéseik és a folyamatos tanulás iránti vágy határozza meg; aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) ~ a kulcskompetenciáknak mindenki számára lehetővé kell tenniük a társadalom életében való aktív részvételt; foglalkoztathatóság (emberi tőke) ~ minden egyes embernek képesnek kell lennie arra, hogy tisztességes munkához jusson a munkaerőpiacon. „ (OFI honlap)

11 REFERENCIAKERET „Azoknak a kulcskompetenciáknak az átfogó és strukturált felsorolására, amelyek a tudás alapú társadalomban a személyiség kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz nélkülözhetetlenek.” A 'kompetencia' a készségek, ismeretek, adottságok és attitűdök együttese (OFI honlap)

12 Anyanyelven folytatott kommunikáció
Idegen nyelveken folytatott kommunikáció Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén Digitális kompetencia A tanulás (meg)tanulása Interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetencia Vállalkozói kompetencia Kulturális kifejezőkészség

13 Nem szakrendszerű oktatás bevezetése
A kt. 8.§ (3) bekezdése szerint az iskolai oktatás alapozó szakaszában (5–6. évfolyam) a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének huszonöt-ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás folyik. A 128. § (19) bekezdése szerint a 2008/ /2011. tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra húsz százalékát éri el. A nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése az alapvető, az egész folyamatot meghatározó feladat. A NAT ezen fejezete alapján a nem szakrendszerű oktatás keretében nem szükséges a javasolt iskolai tudás tantárgyak szerinti tagolása, az elsajátítás az adott időkeret vonatkozásában a szokásos (pl. az OKM által kiadott kerettantervben rögzített) tantárgyi szerkezet helyett más tartalmi szerkezetben is megszervezhető.

14 S Z Ö V E G É R T É S Szövegértés eredmények:
Korea, Finnország és Hongkong érte el a legjobb eredményt. Az OECD átlag: 492 pont. Mo-n az átlag 482 pont, ez a 29 értékelhető eredménnyel rendelkező OECD ország közül a helyezésre volt elegendő. Lengyelország, Szlovénia és Észtország kivételével az összes közép-kelet-európai ország eredménye gyengébb az OECD-átlagnál.

15 A középfokú oktatási rendszer Magyarországon képesség szerint szelektált.
A tanulók eredménye egy-egy iskolán belül homogénebb, mint más országokban. Az iskolák átlageredményei között viszont nagy a különbség. Az iskolák nem csak a képesség, hanem a családi háttér szerint is rétegeződnek, A tanulók családi háttere egy iskolán belül homogén, az iskolák között pedig nagyok a különbségek.

16 Tennivalók tananyagfejlesztés pedagógiai kultúra korszerűsítése
pedagóguspolitika tananyagfejlesztés pedagógiai kultúra korszerűsítése esélyteremtés értékeléspolitika XXI.századi környezet megteremtése intézményintegráció-hatékony működés feltételei

17 Pedagógus-politika teljesítménye elismert,
„Sikeres pedagógus”-Új Tudás.. szakmailag felkészült, teljesítménye elismert, munkafeltételei megfelelőek, karrier lehetőségei vannak, feladatvégzésének középpontjában a nevelés és oktatás áll.

18 Pedagógusképzés,továbbképzés
Bologna: alap és mesterképzés gyakorlati ismeretek erősítése pedagogikum felértékelése módszertan felértékelése rugalmasabb foglalkoztatás lehetősége Továbbképzési rendszer átalakítása, Megrendelői szerep erősítése Átképzések megjelenése Komplex humánszolgáltatások megjelenése

19 Egyéni teljesítmény értékelése
Az egyéni teljesítmény megítélésének legfőbb szempontja a tanulási eredményesség !!! Meg kell becsülni: a jól dolgozó pedagógust, a nehéz körülmények között dolgozót.

20 Tananyagok fejlesztése, képességfejlesztés
Minden gyermeket el kell juttatni az alapvető készségek és képességek elvárt szintjére A tananyagot meg kell újítani! Változatos eszközöket kell használni! Képességfejlesztéssel kell foglalkozni !

21 Kompetenciafejlesztés: alapelvek
ismeretátadás és képességfejlesztés reális tananyagmennyiség tanulóközpontú, differenciált módszertan változatos tanulásszervezési megoldások tevékeny tanulói magatartás kooperáció, csapatmunka a gondolkodási képesség fejlesztése problémamegoldási stratégiák kialakítása

22 Pedagógiai módszertár fejlesztése
Változatos módszerek- egyéni,csoportos igényekre épül Egyéni fejlesztési programok Tehetséggondozás Hatékony felzárkóztatás

23 A kormány módosította a Nemzeti alaptantervet
Egyenlő esélyek az emelt szintű oktatásban az általános iskola első négy évfolyamán ( tanév) Az 1-4. évfolyamon emelt szintű oktatás csak akkor indítható, ha azon minden tanuló részvétele biztosítható. Ha a párhuzamos osztályokba eltérő tantárgyakból szerveznek emelt szintű oktatást, a tanulók osztályokba sorolásakor a szülők választását figyelembe kell venni. Ha valamennyi kérelem teljesítésére nincs lehetőség, sorsolás útján kell dönteni a jelentkezők között.

24 Ennek érdekében kiemelten fontos a kulcskompetenciák fejlesztése.
Nemzeti alaptanterv 2. A „kompetencia alapú tananyag” fogalmának definiálása Alapvető érték az elsajátított tudás használhatósága, hasznosíthatósága. Ennek érdekében kiemelten fontos a kulcskompetenciák fejlesztése. Kiemelt feladat az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztésére való felkészítés.

25 Esélyteremtés Eséllyel kezdeni: kora gyermekkori fejlesztés
Szelektív tendenciák csökkentése az intézményrendszerben Integrációs folyamatok erősítése Befogadó iskolamodell kialakítása Különleges gondoskodást igénylő gyermekek segítése

26 Tanulói és iskolai értékelés
A fejlesztés célja: Visszajelzés a pedagógusnak Visszajelzés az intézményvezetőnek Visszajelzés a fenntartónak Visszajelzés az ágazati irányításnak,fejlesztésnek

27 XXI.századi környezet és feltételek
Korszerű tartalom-korszerű környezet! Funkcionális épületek Használható terek Barátságos környezet Korszerű eszközök Iskola-óvoda design

28 Hatékony működés- esélyteremtés
Térségi és regionális feladatellátás támogatása Regionális tervezés erősítése Kistérségi intézményfenntartás támogatása Intézményintegráció (közös igazgatású és egységes iskolák) Többfunkciós intézményfenntartás ösztönzése Regionális és kistérségi pedagógiai szolgáltatások ösztönzése

29 Tennivalók és az ÚMFT Pedagóguspolitika (TAMOP 3.3.1)
Tananyagfejlesztés (TAMOP 3.3.1) pedagógiai kultúra korszerűsítése (TAMOP 3.3.1) Esélyteremtés (TAMOP 3.3.1, és 3.3.4) értékeléspolitika (TAMOP és 3.1.9) XXI.századi környezet megteremtése (Regionális Operatív Programok) intézményintegráció-hatékony működés feltételei (TAMOP 3.3.2)

30 „Egy sikeres oktatási rendszer önmagában ugyan nem garantálja a gazdasági fellendülést, ám minden bizonnyal egyik előfeltételének tekinthető.” Michael Barber (1997)