A 2012/2013. tanév aktuális feladatai

A 2012/2013. tanév aktuális feladatai
Eger, augusztus 23.

Heves Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály
Jogszabályok 2

3/2012. (VI.8.) EMMI rendelet a 2012/2013. tanév rendjéről Megjelent a Magyar Közlöny évi 69. számában. Első tanítási nap: szeptember 2. (hétfő). Utolsó tanítási nap: június 14. (péntek). Tanítási napok száma: 182 nap. A tanítási év első féléve január 11-ig tart. Őszi szünet: október 29. és november 4. között. Téli szünet: december 27. és január 2. között. Tavaszi szünet: március 28. és április 2. között.

A középiskolai érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai és szakiskolai szakmai vizsgákat az 1. sz. melléklet szabályozza. A tanulmányi versenyek jegyzékét a 2. sz. melléklet tartalmazza. A középfokú iskolai és a Köznevelési Hídprogramba történő felvételi eljárás lebonyolításának ütemezését a melléklet tartalmazza.

A tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) 30. §-ában meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2013/2014. tanítási évben történő feldolgozásáról. /2.§ (4) bekezdés)/

A tanítási év lezárását követően az iskola – amennyiben az iskola fenntartója azzal egyetért és az ahhoz szükséges feltételeket biztosítja – a tanulói részére pedagógiai célú foglalkozásokat szervezhet, amelyeken a részvételt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az iskola igazgatójához benyújtott kérelemében kezdeményezheti. /2.§ (5) bekezdés)/

A 2012/2013. tanévben országos mérés, értékelés keretében meg kell vizsgálni az olvasási-szövegértési és a matematikai alapkészségek fejlődését a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően. Emellett a negyedik évfolyamra vonatkozóan az alapkészségek- és képességek mérésére alkalmas tesztanyagokat az Oktatási Hivatal a honlapján közzéteszi, azok szabadon felhasználhatók és az eredmények az interneten hozzáférhető szoftver alkalmazásával értékelhetők. Az országos mérések napja: május 29.

A köznevelésről szóló törvény 80. § (1) bekezdése alapján a 2012/2013. tanévben országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot a nevelési-oktatási intézményeknek április 3. és május 28. között kell megszervezniük a korábbi években rendelkezésükre bocsátott, a fittség vizsgálatára alkalmas módszertani anyagok alapján.

A 2012/2013. tanévben hatósági ellenőrzés keretében kell a) ellenőrizni a középiskolákban az iskolai tanügyi dokumentumok alapján a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsgákra történt jelentkezések módját, b) megvizsgálni a január 1-jétõl a megyei intézményfenntartó központok fenntartásába került közoktatási intézményekben a tanügyi nyilvántartásokra alapozva az intézmények jogszerű működésének feltételeit. Az ellenőrzés időtartama: március 1. és május 31. között. A vizsgálatot a kormányhivatal folytatja le az országos szakértői névjegyzéken szereplő szakértők bevonásával.

A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló évi XCIII. törvény Megjelent a Magyar Közlöny évi 86. számában. Az államigazgatási feladatok ellátásával összefüggő vagyon használata (2-5.§). A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosítása (24.§). A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvény módosítása (77.§). A Kt. 88.§ (1) bekezdése alapján készített köznevelési fejlesztési tervek érvényessége március 1-ig meghosszabbodik (89.§ (1) bekezdés).

A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet Megjelent a Magyar Közlöny évi számában. A járási (fővárosi kerületi) hivatalok (a továbbiakban együtt: járási hivatal) székhelyeit az 1. melléklet tartalmazza. Heves megyében hét járási hivatal jön létre: Bélapátfalfvai Járási Hivatal Egri Járási Hivatal Füzesabonyi Járási Hivatal Gyöngyösi Járási Hivatal Hatvani Járási Hivatal Hevesi Járási Hivatal Pétervásárai Járási Hivatal

A járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 174/2012. (VII.26.) Korm. rendelet Megjelent a Magyar Közlöny évi 101. számában. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet módosítása (11.§): a körzetközponti jegyzői feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala veszi át a hatályba lépés ideje: január 1.

A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm.rendelet módosítása (15.§): szövegpontosítás: fővárosi és megyei kormányhivatal a hatályba lépés ideje: szeptember 1. Az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII.2.) Korm.rendelet módosítása (37.§) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala állapítja meg a hatályba lépés ideje: január 1.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXIV. törvény Megjelent a Magyar Közlöny évi 99. számában. Az értelmező rendelkezések közé bekerült az aránytalan teher és a működtető definíciója. A vidékfejlesztésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskolában kizárólag a vidékfejlesztésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések oktathatóak, ezen túli szakképzések indításához az állami intézményfenntartó központ hozzájárulását ki kell kérni.

Az óvodai nevelés 6. melléklet szerinti finanszírozott időkerete (61 óra) magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz a) a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet, továbbá ba) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint bb) a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét. A kötelező óvodai nevelés fejlesztő nevelésben is teljesíthető (új rendelkezés).

Köznevelési Hídprogramok általános és középfokú iskolában – az oktatásért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon – szervezhetők. A programokban közreműködő intézményeket az állami köznevelési közfeladatellátás keretében az állami intézményfenntartó központ jelöli ki. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel (új rendelkezés).

A köznevelési intézmény jogi személy, amely – az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény kivételével – a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik. Köznevelési intézmény nyilvántartásba vételére irányuló bejelentést az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalánál (a továbbiakban: hivatal) kell teljesíteni.

A köznevelési intézmény alapító okirata – többek között – tartalmazza az alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését (kikerült a szakfeladat megnevezés) a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát, az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.

Megszűnt intézmény esetén a nyilvántartásból való törléssel egyidejűleg a kormányhivatal kijelöli azt a nevelési-oktatási intézményt, amely a megszűnt intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók felvételét nem tagadhatja meg. Az intézményt úgy kell kijelölni, hogy a gyermek, a tanuló számára a kijelölt intézményben a nevelés, a nevelés-oktatás igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet. A köznevelési intézmény nyilvántartásból való törléséről szóló jogerős határozatot a kormányhivatal megküldi az állami intézményfenntartó központnak, települési önkormányzatnak, a törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében. A határozat tartalmazza annak az intézménynek a kijelölését, amely a gyermek, tanuló felvételét nem tagadhatja meg.

A köznevelési intézmény feladatainak ellátásához szükséges eszközöket, felszereléseket a fenntartó, a működtető az intézmény rendelkezésére bocsátja, önálló költségvetéssel rendelkező intézmény a feladatainak ellátásáról az alapító, a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik. A köznevelési intézmények fenntartási költségeit a fenntartó, működési költségeit a működtető által évente megállapított költségvetésben kell előirányozni.

Ha a nevelési-oktatási intézmény egyház vagy más nem állami szerv, nem önkormányzat tartja fenn a nevelési-oktatási intézmény – a fenntartó, óvoda esetében a települési önkormányzattal, más köznevelési intézmény esetében az oktatásért felelős miniszterrel kötött írásbeli szerződés (a továbbiakban: köznevelési szerződés) alapján – részt vehet az e törvényben meghatározott köznevelési közszolgálati feladatok megvalósításában.

A köznevelési szerződés az alábbiakat tartalmazza: a) a köznevelési alapfeladatokat, b) a felvehető, ellátandó gyermekek, tanulók számát, c) az óvodai nevelési feladatokban, a tankötelezettség teljesítésével és az iskolai neveléssel-oktatással, a pedagógiai szakszolgálatok ellátásával összefüggő feladatokban való részvételt, d) a fenntartó által a feladatellátáshoz igénybe vehető forrásokat, azokat a szolgáltatásokat, amelyek a megállapodás alapján a gyermekek, tanulók, szülők részére térítésmentessé válnak, továbbá amelyeket térítési díjért vehetnek igénybe, e) pedagógiai-szakmai szolgáltatás esetén az állami közfeladat- ellátásban történő részvétel keretében ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat és az ellátási körzetet (új rendelkezés).

Ha az egyházi és magánintézmény fenntartója a települési önkormányzattal, az oktatásért felelős miniszterrel kötött köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján kiegészítő támogatásra válik jogosulttá, a fenntartásában működő óvoda, általános iskola részt vesz a kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola feladatainak ellátásában. Ennek során felvételi körzetnek kell tekinteni azt a települést, fővárosban azt a kerületet, amelyben az óvoda, az általános iskola székhelye, telephelye található.

Az egyházi és magánintézmény fenntartója óvoda esetében a települési önkormányzattal, egyéb alapfeladat esetében a kormányhivatallal közösen a hivatal és az állami intézményfenntartó központ véleményének kikérésével meghatározza azt a gyermek-, valamint tanulói létszámot, amelynek felvételét az óvoda, az általános iskola nem tagadhatja meg. Ez a létszám nem lehet kevesebb, mint az óvoda, az általános iskola alapító okiratában – az adott feladatellátási helyre – meghatározott felvehető maximális gyermek-, tanulói létszám huszonöt százaléka.

A járási hivatal gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl az állami intézményfenntartó központ, és tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára, továbbá hivatalból elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését, a szakértői vizsgálatokon való megjelenést. A települési önkormányzat jegyzője az óvodás, a járási hivatal az állami intézményfenntartó központ útján a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának.

A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Az érettségi vizsgán a b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat.

Gyakorló nevelési-oktatási intézményben, gyakorló pedagógiai szakszolgálati intézményben vezetőpedagógusi megbízást az kaphat, akinek pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége, továbbá pedagógus-szakvizsgája vagy a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozata vagy doktori cselekmény alapján szerzett doktori címe, valamint a nevelő-oktató munkában, pedagógiai szakszolgálatban eltöltött legalább ötéves szakmai gyakorlata van.

Az intézményvezető kiválasztása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó (törölt: nem állami fenntartású intézmény esetében a kormányhivatal) és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező.

Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetőjét – nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelőtestület, többcélú intézményben az igazgatótanács, a fenntartó, az intézmény székhelye szerint illetékes vagy az intézményt működtető települési önkormányzat, szakképző iskolában a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményének kikérésével – az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az állami köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetője megbízásának visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt.

Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények kivételével az állami fenntartású köznevelési intézmények, továbbá az egyházi és magánintézmények vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.

Állami szerepvállalás Az állam gondoskodik – az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével – a köznevelési alapfeladatok ellátásáról.

Ha a köznevelési közfeladat ellátása vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelési, nevelési-oktatási intézmény fenntartójával kötött köznevelési szerződés útján történik, a szerződés megkötése nem mentesít a feladatellátási kötelezettség alól azon gyermekek tekintetében, akiknek a szülei nem akarják vallási, világnézetileg elkötelezett óvodába, iskolába járatni gyermeküket. Az állami intézményfenntartó központ, óvoda átadása esetében a települési önkormányzat, gondoskodik arról, hogy ezekre a szülőkre, gyermekekre, tanulókra a köznevelési szerződés miatt a vallási, világnézeti szempontból el nem kötelezett nevelésben, nevelésben-oktatásban való részvételhez fűződő joguk érvényesítésében aránytalan teher nem hárulhat.

Akkor adható át nevelési, nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelést, oktatást folytató fenntartó számára, ha az intézménybe beíratott kiskorú gyermekek, tanulók esetén a szülők, nagykorúság elérése esetén a tanulók több mint fele azt támogatja. Az állami intézményfenntartó központ akkor tehet javaslatot az oktatásért felelős miniszternek, hogy az intézmény átadásával egyidejűleg kössön köznevelési szerződést a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést-oktatást folytató fenntartóval, ha az iskola állami tulajdonban van, vagy a tulajdonos települési önkormányzat az átadásról döntött, és a nevelést-oktatást, a szakképzést a vallási, világnézeti szempontból el nem kötelezett nevelést-oktatást igénylő tanulók számára változatlan színvonalon biztosítja.

Fenntartás és működtetés

A 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat gondoskodik – a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző iskola kivételével – az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. A működtetés keretében a települési önkormányzat saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. A települési önkormányzat e kötelezettsége alól gazdasági és jövedelemtermelő képességgel összefüggő feltételek hiányában külön jogszabályban meghatározott módon mentesül.

A működtetési kötelezettség alól történő mentesülés iránti kérelemmel egyidejűleg a települési önkormányzat igazolja a gazdasági és jövedelemtermelő képességének hiányát, ennek érdekében adatot szolgáltat az érintett köznevelési intézmények működtetési adatairól, amelyek működtetését nem tudja vállalni, továbbá a működtetéshez rendelkezésre álló bevételeiről. Amennyiben ezen adatszolgáltatás nem támasztja alá a működtetési képesség hiányát, úgy az állam a települési önkormányzatot hozzájárulás megfizetésére kötelezheti. A települési önkormányzat a hozzájárulás összegének ismeretében, annak közlésétől számított nyolc napon belül a kötelezettség alóli mentesülés iránti kérelmét visszavonhatja.

A 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat vállalhatja – a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző iskola kivételével – az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről való gondoskodást. A működtetés egyedi feltételeit az állami intézményfenntartó központtal kötött, az intézmény által ellátott feladatokhoz igazodó szerződésben kell megállapítani.

A működtető feladata, hogy a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant az e törvény keretei között kötött szerződésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemeltesse, karbantartsa. A működtető köteles a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni az ingatlan vagyonvédelméről. A működtető köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el.

Ennek keretében a működtető feladata különösen a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök, taneszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. A működtető feladata működtetni, karbantartani a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket, javítani, karbantartani a tulajdonában lévő taneszközöket, beszerezni a köznevelési közfeladat-ellátáshoz szükséges eszközöket. A köznevelési intézmény alapító okiratának az intézmény működtetését érintő módosítása vagy az ezzel összefüggő infrastruktúra-fejlesztés az állam és a működtető közötti egyedi megállapodásban foglaltak szerint történik.

A működtető feladata a köznevelési intézmény épülete állagának megóvása, az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése már nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat. A taneszközök beszerzését az állam finanszírozza. A működtető az általa működtetett intézménybe járó tanulók lakóhelye szerinti önkormányzattól a működtetéshez hozzájárulást igényelhet. A települési önkormányzat május utolsó munkanapjáig nyilatkozhat arról, hogy a rendelkezésére álló saját és átengedett bevételek terhére a következő naptári évben kezdődő tanévtől a működtetést az államtól képes átvállalni vagy a működtetést nem képes vállalni.

2012. évben szeptember 30-ig szándékát nyilvánítja az állami intézményfenntartó központnak és október 30-ig dönt a települési önkormányzat arról, hogy a rendelkezésére álló saját és átengedett bevételek terhére a következő naptári évben kezdődő tanévtől 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú település esetén a működtetést az államtól képes átvállalni, b) 3000 fő lakosságszám feletti település esetén a működtetést nem képes vállalni. A működtető tulajdonát azok a taneszközök képezik, amelyeket a január 1-jei leltár tartalmaz.

Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozóan az állami intézményfenntartó központot ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg, mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik. E rendelkezés nem alkalmazható, ha az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlant a települési önkormányzat működteti.

Az állami intézményfenntartó központ vagyonkezelői jogának fennállása alatt vagy mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik, a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlant a települési önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe csak abban az esetben adhatja, ha az a köznevelési feladat ellátását nem veszélyezteti.

Az oktatásért felelős miniszter a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítése céljából a hivatal előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével megyei szintű bontásban feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet készít, amelynek része a megyei szakképzési terv. A települési önkormányzat a köznevelés-fejlesztési tervhez adott véleményéhez beszerzi a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, a köznevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége (a továbbiakban: alkalmazotti közösség), szülői és diákszervezeteinek véleményét.

A hivatal a megyei szakképzési terv elkészítéséhez beszerzi a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményét. Az állami fenntartású gyakorló nevelési-oktatási intézmény, gyakorló szakszolgálati intézmény köznevelés-fejlesztési tervbe való felvételéről az oktatásért felelős miniszter a felsőoktatási intézmény javaslata alapján dönt. A kormányhivatal a köznevelés-fejlesztési tervet első alkalommal április 30-ig készíti el.

Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg: a köznevelési intézmények működésének szakmai szabályait, a köznevelési intézmények vezetői megbízásával kapcsolatos eljárást, a köznevelési intézmények névhasználatával kapcsolatos kérdéseket, a tanulók felvételével kapcsolatos kérdéseket, az érettségi vizsgabizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott közösségi szolgálat végzésének megszervezésére vonatkozó részletes szabályokat, a tanulókkal kapcsolatos fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait,

a diákkörök, diákönkormányzatok működésére vonatkozó részletes szabályokat, diáksport-egyesületek és a nevelési-oktatási intézmények kapcsolatát, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, szülői szervezet, intézményi tanács működésének részletes szabályait, a köznevelési intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályait, a tanügyi nyilvántartásokat, az adatkezelés rendjét, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatokat, a balesetek kivizsgálásával, nyilvántartásával és jelentésével összefüggő tevékenységet,

a nem az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény működése megkezdéséhez szükséges engedély kiadásának részletes szabályait és az azzal kapcsolatos mellékleteket, az iskolai felvételi eljárás rendjét, az iskolai vizsgáztatás rendjét, a pedagógiai szakszolgálat megszervezését, a pedagógiai szakszolgálat igénybevételének rendjét, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működését, a nevelési-oktatási intézmények részvételét és feladatait a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az érintett gyermekek, tanulók nevelésében és oktatásában, a szakvélemény elkészítését, az ellenőrzés rendjét,

a pedagógiai szakszolgálattal kapcsolatos kormányhivatali eljárás indításával összefüggő kérdéseket, az eljárás indítására jogosultak körét, azokat a feltételeket, amikor a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért ellenszolgáltatás kérhető, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben történő foglalkoztatáshoz és a vezetői megbízáshoz szükséges képesítési követelményeket, a kormányhivatalnak a nem az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmények működési engedélyezési eljárásával összefüggő, valamint a törvényességi ellenőrzésükkel kapcsolatos szakmai szabályokat,

az egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit, a vizsgáztatással, a szakértői és más szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos díjazás megállapításának kérdéseit, a tankönyvvé nyilvánítás feltételeit és rendjét, valamint eljárását, a tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, a tankönyvjegyzékre való felkerülés feltételeit és eljárását, a tankönyvjegyzékre kerüléssel kapcsolatos árkorlátot, a tankönyvjegyzékből való törlés rendjét és eljárását, a tankönyvtámogatás rendjét,

a nem üzletszerű tankönyvforgalmazást, a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzék kiadását, a kerettantervek, nevelési-oktatási program jóváhagyásának rendjét, a digitális tananyaggá nyilvánítás feltételeit és rendjét, valamint eljárását, a digitális tananyagok jegyzéke elkészítésének és kiadásának szabályait, a digitális tananyagok jegyzékére való felkerülés feltételeit és eljárását, a digitális tananyagok jegyzékére kerüléssel kapcsolatos árkorlátot, a digitális tananyagok jegyzékéről való törlés rendjét és eljárását,

a hat vagy nyolc – nyelvi előkészítő évfolyam esetében hét vagy kilenc – évfolyammal működő gimnáziumban folyó nevelés-oktatás emelt szintű követelményeit, a nyelvi előkészítő évfolyammal működő iskola nevelés-oktatás megszervezésére vonatkozó szabályokat, a Köznevelési Hídprogram megszervezésének feltételeit, a Köznevelési Hídprogramban folytatott képzéshez szükséges nevelési-oktatási programokat, a Köznevelési Hídprogramba történő bekapcsolódás részletes szabályait, az elektronikus és a papírformátumú nyomtatványok előállításához és forgalmazásához, a tanügyi nyilvántartások elektronikus alkalmazásához szükséges engedély kiadásának szabályait, valamint az engedélyezési eljárással összefügg igazgatási szolgáltatási díj megállapításának, befizetésének és felhasználásának kérdéseit.

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg: a pedagógusok előmeneteli rendszerét, az egyes fokozatokba történő besoroláshoz szükséges követelményeket, a minősítő vizsgát és a minősítési eljárást lefolytató bizottság működését, a szakmai kritériumokra vonatkozó részletes rendelkezéseket, a minősítő vizsga és a minősítési eljárások során adható minősítések feltételeit,

a minősítésekhez kapcsolódó fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt, valamint az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel a 8. mellékletben meghatározott keretek között az illetménypótlék és a kereset-kiegészítés, a jutalom megállapításának részletes szabályait, a megismételt minősítő vizsga és minősítési eljárások költségét, valamint az ezért kérhető díj mértékét, befizetésének szabályait, a nevelési-oktatási intézményekben elrendelhető rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és készenlét elrendelésének feltételeit, az ügyelet és az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés díjazását is magában foglaló átalánydíjazás megállapításának szabályait és mértékét,

a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatok körét, az eseti helyettesítésnek minősülő helyettesítést, az alkotói szabadság igénybevételének részletes szabályait, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szülei iskolai végzettséggel összefüggő önkéntes nyilatkozatának kérdéseit, az igazgatótanács munkáltatói jogosítványait,

az egyházi és magánintézményeket valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményeket megillető – a költségvetésről szóló törvényben meghatározott – állami hozzájárulások megállapításának, folyósításának, elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefüggő adatszolgáltatást, továbbá az ellenőrzés rendjét, az egyházi és az országos nemzetiségi önkormányzati fenntartót megillető kiegészítő támogatás igénylésének, a jogosultat megillető kiegészítő támogatás megállapításának rendjét,

a bármely jogcímen megállapításra kerülő kiegészítő támogatás igényléséhez szükséges adatszolgáltatást és a kiegészítő támogatás folyósításának, elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefüggő ellenőrzés rendjét, a kiegészítő támogatás megállapításához szükséges kormányhivatal általi adatszolgáltatást, a kormányhivatalok hatósági ellenőrzésének tárgyköreit, a köznevelés-fejlesztési terv részletes tartalmát és elkészítésének eljárásrendjét,

az állami köznevelési intézmény feladatait szolgáló ingatlan működtetési kötelezettsége alóli mentesülés, továbbá annak vállalása részletes szabályait, a 74. § (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatás tartalmát és a működtetési képesség hiányának vizsgálata során figyelembe vételre kerülő szempontokat, valamint a vizsgálathoz kapcsolódó eljárás részletes szabályait, az állami intézményfenntartó központtal a köznevelési intézmény feladatait szolgáló ingatlan működtetése céljából köthető szerződés részletes tartalmát.

Ha a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratában, működési engedélyében, nyilvántartásba vételi határozatában az intézmény alaptevékenységei között a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon január 1-ig az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek, tanulók ellátását is érteni kell.

Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége alapozza meg, azon a gyermek, a tanuló következő felülvizsgálatáig, de legkésőbb szeptember 1-ig az egyéb pszichés fejlődési zavart (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavart) is érteni kell.”

Az Nkt. hatálybalépését követően a fenntartó négy hónapon belül felülvizsgálja a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény augusztus 31-én hatályos szövege szerinti közoktatási intézmény alapító okiratát, annak érdekében, hogy megfeleljen az Nkt-ben foglaltaknak, és megküldi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, a hivatalnak vagy a kormányhivatalnak. Ha a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény alapján a köznevelési intézmény a nyilvántartásba vételét követően megkezdhette működését, a fenntartó köteles április 30-ig működési engedély iránti kérelmet benyújtani vagy a közoktatási intézményt megszüntetni.

A korai fejlesztés és gondozás, valamint a fejlesztő felkészítés január 1-jéig bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyermekotthonban nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében is ellátható.

A mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán szeptember 1-jétõl kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni.

A 76. § (1) bekezdés szerint a működtető tulajdonát azok a taneszközök képezik, amelyeket a január 1-jei leltár tartalmaz. A 44. § (6) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolat létrejöttéig, de legkésőbb december 31-ig a köznevelési intézmény vezetője köteles a gyermek, tanuló, az óraadó és az alkalmazott személyes adatainak megváltozását a KIR adatkezelőjének – a tudomásszerzéstől számított öt napon belül – bejelenteni. A 21. § (2) bekezdésben előírt, a nem állami szerv által alapított intézmények nyilvántartásba vételére vonatkozó feltételeket azon nevelési-oktatási intézmények esetében kell alkalmazni, amelyek működésüket szeptember 1-je után kezdik meg.

Aki az oktatásért felelős miniszter által kiállított igazolás alapján a Kormánnyal kötött, törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy tárcaközi megállapodás keretében idegen nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység ellátására anyanyelvi tanárként érkezik Magyarországra, mentesül a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló évi C. törvényben szabályozott elismerési eljárás alól. Az elismerési eljárás alóli mentesítés az oktatásért felelős miniszter által kiállított igazolásban megjelölt időtartamra, összesen maximum öt tanévre szól. Az anyanyelvi tanárt küldő állam, vagy az államközi megállapodás alapján nevesített közvetítő szervezet köteles igazolást kiállítani arról, hogy az anyanyelvi tanár a küldő országban, az alap- és középfokú oktatásban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú oklevéllel rendelkezik.

A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal ellátja a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy kormányrendelet által feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat. A tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatását – a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából – be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnak, vagy, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának.

Ha a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti mindennapos testnevelés megszervezése érdekében a 2012/2013. tanévet megelőzően a pedagógiai program módosítása válik szükségessé, az iskolák a pedagógiai programjukat szakértő igénybevétele nélkül felülvizsgálhatják, és nincs szükség fenntartói jóváhagyásra sem. A szakképző iskolák a szakképzésről szóló törvény 92. § (27) bekezdésében meghatározott szakképzési tantervi ajánlás alapján a pedagógiai programot vagy annak kiegészítését szakértő igénybevétele nélkül felülvizsgálhatják, és nincs szükség fenntartói jóváhagyásra sem.

A Kt. 3. melléklet „Az osztályok, csoportok szervezése” alcím 7–8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 7. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszámot – a fenntartó engedélyével – legfeljebb húsz százalékkal átlépheti. 8. Az I. részben meghatározott maximális létszám, illetve a II. rész 7. pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám tíz százalékkal – a fenntartó engedélyével – túlléphető, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt, továbbá az intézkedéssel az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetért.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet Megjelent a Magyar Közlöny évi 102. számában. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KIK) az oktatásért felelős miniszter (EMMI) irányítása alatt működő központi hivatal. A Kormány a KIK-et jelölte ki az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervként, ennek keretében az állami fenntartású köznevelési intézmények fenntartói jogai és kötelezettségei gyakorlására. A KIK központi szervből és területi szervekből áll. A KIK területi szerve a tankerület és a megyeközponti tankerület.

A tankerület illetékességi területe azonos a járás illetékességi területével. Heves megyében 6 ilyen tankerület jön létre: Hatvani Gyöngyösi Hevesi Füzesabonyi Pétervásárai Bélapátfalvai. A tankerület az illetékességi területén működő általános iskolák, alapfokú művészeti iskolák és gimnáziumok fenntartásával kapcsolatosan ellátja a KIK szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat.

A megyeközponti tankerület a megye székhelyén működő tankerület (Egri Tankerület), mely az alábbi feladatokat látja el: az egri járás területén működő általános iskolák, alapfokú művészeti iskolák és gimnáziumok továbbá a Heves megye területén működő szakképző iskolák, kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézmények, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények fenntartásával kapcsolatos, a KIK szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat.

A KIK-et elnök vezeti. Az elnök gyakorolja a KIK-ben foglalkoztatottak feletti munkáltatói jogokat. Az elnök feladatai: a) ellátja az Nkt. 83. § (2) bekezdésében meghatározott fenntartói feladatokat, b) érvényesíti és – módszertani segítséget is nyújtva – érvényesítteti az irányítása alá tartozó köznevelési intézmények tevékenységében a közfeladatok ellátására vonatkozó követelményeket, és az erőforrásokkal, így különösen a KIK költségvetési előirányzatával, engedélyezett létszámával és a kezelésében álló vagyonnal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit,

c) előkészíti és a miniszternek megküldi az irányítása alá tartozó köznevelési intézmény vezetőjének kinevezésére és felmentésére vagy megbízására és megbízásának visszavonására vonatkozó dokumentumot, d) ellátja az oktatáspolitika kialakításához, az azzal kapcsolatos döntés-előkészítéshez szükséges és a költségvetési támogatásból megvalósuló fejlesztések lebonyolításával kapcsolatos feladatokat, e) javaslatot tesz a tankerületek illetékességi területének módosítására, a tankerületek kapacitásai és ellátási területe felosztásának általa kidolgozott módszertana alkalmazásával,

f) elemzi az irányítása alá tartozó köznevelési intézményben lefolytatott ellenőrzések eredményeit, és ennek alapján javaslatot tesz a miniszternek a köznevelés közép- és hosszú távú fejlesztési terveinek kidolgozására, módosítására, és g) ellátja a jogszabályban és a KIK alapító okiratában meghatározott további feladatokat.

A tankerületet és a megyeközponti tankerületet a tankerületi igazgató vezeti. A tankerület igazgatójával kapcsolatban a kinevezés, a vezetői megbízás, a megbízás visszavonása és a jogviszony megszüntetésének jogát – az elnök és a tankerület székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal kormánymegbízottja véleményének kikérésével – a miniszter gyakorolja.

Menetrend: 2012. szeptember 1. – KIK létrejötte. 2012. szeptember 10. – tankerületi igazgatói pályázatok beadása. 2012. szeptember 30. – tankerületi igazgatók kinevezése. 2012. szeptember 30. – települési önkormányzatok szándéknyilatkozata a köznevelési intézmények működtetéséről. 2012. október 1 – december 31. – a tankerületek tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése.

2012. október 1. – megyei intézményfenntartó központok által fenntartott intézmények fenntartását átveszi a KIK. ??? 2012. október települési önkormányzatok döntenek a köznevelési intézmények működtetéséről. 2013. január 1. – a települési önkormányzatok által fenntartott intézmények fenntartói jogát átveszi a KIK. 2013. április 30. – elkészül a megyei szintű köznevelés-fejlesztési terv (melynek része a szakképzési terv).

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXIII. törvény Megjelent a Magyar Közlöny évi 99. számában. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXV. törvény

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete Megjelent a Magyar Közlöny évi 66. számában. A rendelet szeptember 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet módosításáról szóló 11/2012. (VII.30.) EMMI rendelet Megjelent a Magyar Közlöny évi 103. számában. Az alaprendelet 2. számú melléklete kiegészül a Katonai alapismeretek tantárgy oktatásához kapcsolódó, a évfolyamra vonatkozó kerettantervvel a hatályba lépés ideje: január 1.

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet Megjelent a Magyar Közlöny évi 88. számában. Az új OKJ 489 szakképesítést és szakképesítés-ráépülést (1. táblázat), valamint 149 rész szakképesítést (2. táblázat) tartalmaz.

Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Korm. rendelet Megjelent a Magyar Közlöny évi 106. számában. Az 1. melléklet tartalmazza az OKJ-ban szereplő az egyes szakképesítések felsorolását. A 2. melléklet tartalmazza az egyes szakképesítések szakmai követelménymoduljainak felsorolása a szakmai követelménymodulok azonosító számának és megnevezésének feltüntetésével. A 3. melléklet tartalmazza a szakmai követelménymodulok részletes tartalmi leírását.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelet Megjelent a Magyar Közlöny évi 65. számában. A rendelet – néhány rendelkezést kivéve szeptember 1-jén lép hatályba. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson.

Középszintű matematika vizsgatárgyból tett vizsga esetén, ha a tanuló írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, a vizsgázónak ebben az esetben mindkét szóbeli vizsgáján legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték legalább elégséges osztályzatot kaphasson.

Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő: a) 80–100% elérése esetén jeles (5), b) 60–79% elérése esetén jó (4), c) 40–59% elérése esetén közepes (3), d) 25–39% elérése esetén elégséges (2), e) 0–24% elérése esetén elégtelen (1). Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő: a) 60–100% elérése esetén jeles (5), b) 47–59% elérése esetén jó (4), c) 33–46% elérése esetén közepes (3), d) 25–32% elérése esetén elégséges (2),

Az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet módosításáról szóló 222/2012. (VIII. 15.) Korm. rendelet Megjelent a Magyar Közlöny évi 108. számában.

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló évi CXX. törvény Megjelent a Magyar Közlöny évi 98. számában. „A rendőr azt a 14. életévét be nem töltött tanulót, aki nagykorú kísérete nélkül, valamint aki nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól engedéllyel maradt távol, vagy arról engedéllyel távozott el – a nevelési-oktatási intézménnyel történt előzetes egyeztetést követően – a nevelési-oktatási intézmény vezetőjéhez kísérheti. Hitelt érdemlő igazoláson a nevelési-oktatási intézmény, az orvos, valamint a 14. életévét be nem töltött tanuló szülője, törvényes képviselője által kiállított írásbeli igazolást kell érteni.” (28.§ (6) bekezdés) 2013. január 1-jén lép hatályba.

Országos tanulmányi versenyek meghirdetése a 2012/2013. tanévre Megjelent a kormányportálon május 31-én. I. Az EMMI által meghirdetett és finanszírozott tanulmányi versenyek - Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny II. Az EMMI által meghirdetett és anyagilag támogatott tanulmányi versenyek Országos Általános Iskolai Nemzetiségi Tanulmányi Versenyek Országos szervezésű művészeti tanulmányi versenyek III. Az EMMI által anyagilag támogatott tanulmányi versenyek Sajátos nevelési igényű tanulók tanulmányi versenyei Kazinczy-díj Alapítvány–Péchy Blanka emlékére kuratóriuma által meghirdetésre kerülő versenyek IV. Az EMMI által szakmailag támogatott tanulmányi versenyek

Folyamatban lévő jogszabályok A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról rendelkező …/2012. évi (…) Korm. rendelet Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet módosításáról A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló …./2012. (…) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló …./2012. (…) EMMI rendelet

Jogszabályok 90

Eredményes munkát kívánok minden kollégának! Köszönöm a figyelmet! Ballagó Zoltán főosztályvezető Eger, augusztus 23.

Az előadás anyaga letölthető az alábbi helyről: a Heves Megyei Kormányhivatal honlapján ( az alábbi helyen: Dokumentumok/Heves Megyei Kormányhivatal/Általános információk/Tájékoztatók. VAGY 92

A 2012/2013. tanév aktuális feladatai

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "A 2012/2013. tanév aktuális feladatai"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

A 2012/2013. tanév aktuális feladatai

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "A 2012/2013. tanév aktuális feladatai"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés