Építésügyi vizsga felkészítő

Az előadások a következő témára: "Építésügyi vizsga felkészítő"— Előadás másolata:

1 Építésügyi vizsga felkészítő
Belügyminisztérium Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Építésügyi Főosztály Építésügy Igazgatási Osztály Szeibel Károlyné vezető főtanácsos- szakmai tanácsadó Fejezeti témakörök: 15. Építésügyi hatósági végrehajtási eljárások 16. Építésügyi bírság, eljárási bírság megállapítása, behajtása

2 15. Építésügyi hatósági végrehajtási eljárások
15.1.A végrehajtási eljárás: A végrehajtás az építésügyi hatósági eljárás azon szakasza, amelyben a hatóság a jogszabályban meghatározott eljárási cselekmény foganatosításával gondoskodik a végrehajtható döntésben megállapított kötelezettségek megvalósításáról, ha az önkéntes teljesítés elmaradt. A közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni: A hatósági döntésben megállapított kötelezettségek érvényesítésére, Alaptípusa a hivatalból indult eljárásban hozott érdemi döntés, a kötelező határozat. Kérelemre indult eljárás is zárulhat kötelezettség megállapításával. ( Pld: ellenérdekű ügyfelek vannak és az egyik kérelmére a másikat kötelezik valaminek a teljesítésére) Ekkor a döntésnek van jogosultja és kötelezettje is. A kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén a jogosult a hatóságtól kérheti annak kikényszerítését.) Ha az építtető (engedélyes) az építésügyi hatósági engedélyben foglalt feltételeket (kikötéseket) az ott megjelölt határidőig önként nem teljesítette, feltéve hogy az építtető élt az építésügyi hatósági engedélyben biztosított lehetőségével. ha a jogellenes helyzetet észlelő személy vagy szervezet bejelentést tesz a hatóságnál, kérve a szükséges intézkedést. Ha a bejelentő nem ügyfél, és a hatóságot intézkedési kötelezettség terheli, akkor a hivatalból induló eljárás alapesete valósul meg.

3 A közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni még
A hatóság által jóváhagyott egyezségben vállalt kötelezettség, A hatósági szerződésben vállalt, szerződés szegés esetén az ügyfél által igénybe vett támogatás és egyéb kedvezmény visszatérítése iránti, A jogsegély keretében a külföldi hatósági ügyben hozott határozatban foglalt kötelezettségek érvényesítésére, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt.

4 A végrehajtási eljárásban alkalmazandó jogszabályok
A Ket. rendelkezéseit a VIII. fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. A Ket. eltérő rendelkezése hiányában a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvényt (a továbbiakban: Vht.) kell alkalmazni. A Ket. a végrehajtás elrendelését, felfüggesztését, a jogorvoslati rendszert szabályozza a Vht.-tól eltérően Nem alkalmazható a Vht. 9. §-a, II. Fejezete, XI-XX. Fejezete. A Vht. III. Fejezetéből az eljárás időpontjára, a követelés csökkenésének, megszűnésének bejelentésére és a helyszíni kényszercselekményekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásának van helye. Ahol a Vht. bíróságot említ, azon végrehajtást elrendelő hatóságot, ahol végrehajtót, azon végrehajtást foganatosító szervet, ahol végrehajtható okiratot, azon végrehajtható döntést, ahol adóst, azon kötelezettet kell érteni.

5 A végrehajtási eljárás során felmerülő költségek előlegezésére és viselésére, valamint az eljárási bírság kiszabására a Ket. szabályait kell alkalmazni. Az eljárási bírság végrehajtására a pénzfizetési kötelezettség végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A munkabérre, valamint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a Vht. szabályai irányadók. Ha a Vht. másképpen nem rendelkezik, a Vht. szabályai irányadók a közigazgatási végrehajtás során foganatosított ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén is.

6 A végrehajtási eljárásban hozott döntések elleni jogorvoslatok
A Ket.- a végrehajtást elrendelő végzés elleni fellebbezés kivételével - egységesen a 152. §-ban szabályozza a végrehajtási eljárás során igénybe vehető jogorvoslatokat. Ha a Ket. a hatóság valamely első fokú döntése ellen önállóan lehetővé teszi a fellebbezést, a végrehajtást elrendelő hatóságnak a végrehajtási eljárásban hozott döntése ellen is van helye fellebbezésnek.(Ket. 98.§ (3)bekezdés) (ideiglenes biztosítási intézkedés, érdemi vizsgálat nélküli elutasítás,eljárás megszüntetése, eljárás felfüggesztése, fizetési kötelezettség, személyes adatok zárt kezelése, eljárási bírság, igazolási kérelem elutasítása, iratbetekintés korlátozása, fizetési kedvezmény, eljárási költség, költségmentesség ) A kötelezett, a jogosult, továbbá az, akinek jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti, a végrehajtást foganatosító szerv döntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetén a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogást terjeszthet elő. (határidő: tudomásszerzéstől 8 nap, intézkedéstől 3 hónap)

7 A Ket 131.§ (1) bek. alapján főszabályként az elsőfokú építésügyi hatóság, mint a végrehajtást elrendelő hatóság a végrehajtást foganatosító szerv is, ezért a végrehajtás során hozott döntés elleni fellebbezéseket és a végrehajtási kifogást főszabályként a másodfokú építésügyi hatóság bírálja el. Fontos eltérés a fellebbezés elbírálásának általános szabályaitól: A másodfokú hatóságnak 15 napja van az elbírálásra. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a fellebbezésnek és a kifogásnak a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A végrehajtási kifogás elbírálására a fellebbezési eljárás szabályait kell alkalmazni.

8 15.1.1. Végrehajtható döntések
döntés ellen a fellebbezési határidőn belül nem fellebbeztek – a fellebbezési határidő utolsó napját követő napon fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről (az utolsó lemondó nyilatkozat hatósággal való közlése napján) a fellebbezés a Ket. rendelkezései szerint kizárt, a közlés napján, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél - döntés közlése napjával jogerős A másodfokú eljárás során visszavont fellebbezés esetén a fellebbezési eljárás megszüntetéséről szóló végzés jogerőre emelkedésének napján A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés jogerőre emelkedésének napján, A másodfokú eljárás megszüntetése, az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetén nem lehet szó az elsőfokú döntés visszamenőleges jogerőssé válásáról, mert ezen végzések ellen önálló fellebbezés biztosított, ezért csak ennek jogerőssé válása napján emelkedhet jogerőre az elsőfokú döntés is. A másodfokú döntés a közlés napján emelkedik jogerőre, és - eltérő teljesítési határidő hiányában - egyben végrehajthatóvá is válik. A bírósági felülvizsgálat nem halasztó hatályú, a keresetlevél benyújtása nem akadálya a végrehajtás elrendelésének és foganatosításának.

9 Részjogerő: Törvény vagy kormányrendelet egyes ügyfajták tekintetében úgy rendelkezhet, hogy a döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre. Az I. fokú döntés egyes rendelkezések tekintetében beáll a részjogerő, ha az ügyféltől nem érkezett fellebbezés, csupán az eljárás egyéb résztvevője ( tervező, a felelős műszaki vezető, az építési ellenőr, az építésügyi igazgatási szakértő, az építésügyi műszaki szakértő, és a vállalkozó kivitelező Ket. 98.§ (4) bek.) fellebbezett a döntés rá vonatkozó rendelkezése ellen. A részjogerő kifejezetten a fellebbezéssel nem érintett rendelkezések vonatkozásában áll be. A részjogerőnél a döntés egyes érdemi rendelkezései különböző időpontban emelkednek jogerőre, emiatt a végrehajthatóság feltételei a döntés egyes rendelkezései tekintetében különböző időpontban állnak be. Erre a végrehajtás elrendelésénél kell figyelemmel lenni.

10 A végrehajthatóság a jogerőtől elválik
a végrehajtás megelőzi a jogerő beálltát az azonnal végrehajthatóvá nyilvánított döntés esetében (a fellebbezés halasztó hatályának kizárása). életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges, nemzetbiztonsági érdekből vagy a közbiztonság fenntartása érdekében, illetve fontos közrendvédelmi okból szükséges, a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna, a hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést törvény írja elő. Teljesítési határidő esetén a végrehajtás elrendelése csak e határidő eredménytelen eltelte után történhet. (A teljesítési határidő a döntés közlésének napjától számít) .

11 Ha a keresetlevélben a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztését kérték
Ha a keresetlevélben a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztését kérték. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható. Ha a végrehajtást elrendelő szerv a végrehajtást felfüggeszti. A felfüggesztés elrendelésétől a megszüntetéséig újabb végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. A végrehajtáshoz való jog elévülését követően a kötelezettséget nem lehet kikényszeríteni. Ha az építésügyi hatóság biztosítási intézkedést rendelt el, akkor az a jogerőtől függetlenül, a teljesítési határidő letelte előtt is végrehajtható

12 Jogerő elvesztése és következményei:
Ha a fellebbezés késedelmes benyújtásával kapcsolatos igazolási kérelem eredményre vezet. az igazolási kérelmet benyújtó személyt eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Ennek érdekében a hatóság a döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást megszüntető döntésének visszavonása esetén az eljárást folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel. A végrehajtást elrendelő hatóság a végrehajtást megszünteti, ha a végrehajtható döntést visszavonták, megsemmisítették vagy hatályon kívül helyezték. Fontos: A döntésnek igazolási kérelem alapján történő módosítására vagy visszavonására nem a Ket §-a, hanem a 67. § alapján kerül sor, emiatt az eljáró hatóságot nem kötik azok a korlátozások, miszerint a döntés csak egy ízben és a döntés közlésétől számított egy éven belül módosítható, illetve vonható vissza.

13 ha az ügyfélnek a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmének a hatóság helyt ad.
Ha a végrehajtási eljárás megindult, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított 15 napon belül akkor is elő lehet terjeszteni, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónap eltelt. A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik. Ha a kérelemnek a hatóság helyt ad, a Ket.67. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A végrehajtást fel kell függeszteni, ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet terjesztettek elő, és a kérelemben előadott tények és körülmények a kérelem elfogadását valószínűsítik.

14 15.1.2. A teljesítési határidő meghosszabbítása:
A végrehajtási eljárásban a teljesítési határidő - fő szabályként - nem hosszabbítható meg. A határidő meghosszabbítására akkor van lehetőség, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy a meghosszabbítást jogszabály nem zárja ki. A fizetési kedvezményre vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni meghatározott cselekmény teljesítésére és meghatározott ingóság kiadására irányuló kötelezettség esetén is.(Ket.74.§ (2) bek.) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt kérheti az elsőfokú építésügyi hatóságtól a határidő megváltoztatását, ha rajta kívülálló ok lehetetlenné teszi határidőre való teljesítését. Ha a kötelezés jellege megengedi és azt jogszabály nem tiltja, a hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat. Az építésügyi bírság befizetésének határidejét az Épbír. külön szabályozza Az adók módjára behajtandó köztartozásra az adóhatóság fizetési könnyítést nem engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti.

15 A határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem rendelték el - a Ket. 74.§ (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet határidő kedvezményt. Ha a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás elrendeléséről is. Ha a kötelezett a végrehajtás foganatosítása során bizonyítja, hogy a teljesítés elmaradása neki nem róható fel, kérelmére a végrehajtást foganatosító szerv a jogosult meghallgatása után - a Ket. 74. § megfelelő alkalmazásával – határidő kedvezményt engedélyezhet, ha azt jogszabály nem tiltja, és ahhoz a végrehajtást elrendelő hatóság előzetesen hozzájárult. Jogutódláskor - indokolt esetben a teljesítési határidő egy alkalommal meghosszabbítható (lehetőséget kell adni a jogutódnak a kötelezettség önkéntes teljesítésére.)

16 15.1.3.1. A végrehajtás elrendelése:
Az építésügyi hatóság az általa elrendelt kötelezettség teljesítését a határidő lejártát követően hivatalból köteles ellenőrizni. (befizetés igazolása, jegyzőkönyv) A kötelezettség nem teljesítésének megállapításával záruló hatósági ellenőrzések jogi következményeit a Ket.94.§-a az ügy körülményeire (pl. a jogsértés súlyossága, a mentő körülmények léte) figyelemmel teszi lehetővé, de csak azokban az esetekben ha a nem teljesítéssel okozott szabálytalanság újabb hatósági eljárás lefolytatása nélkül elhárítható, ha azt külön jogszabály nem zárja ki, (6/2010. (I.14.) NFGM rendelet 1.§ b pontja) ha ugyanazon ügyféllel szemben egy éven belül jogerős jogkövetkezményt nem állapított meg, ha a teljesítés elmaradása az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül nem veszélyezteti vagy veszélyeztetné,

17 Ha az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítése határidőre önként nem vagy csak részben, vagy nem az előírásoknak megfelelően történt: a jogosult kérelmére elrendeli a végrehajtást, hivatalból elrendeli a végrehajtást, ha az eljárást hivatalból indította vagy folytatta, vagy, ha a kérelemre indult eljárásban az ügyfél a végrehajtás megindítására irányuló kérelmet nem terjesztett elő, a hatóság azonban az eljárást hivatalból is lefolytathatta volna. A döntés végrehajtását a kötelezettel szemben az első fokon eljáró hatóság külön végzésben rendeli el. rögzíti a végrehajtást foganatosító szerv eljárási kötelezettségét, tájékoztatja a kötelezettet arról, hogy önkéntes teljesítés hiányában a teljesítés a továbbiakban az ügyféli akarattól független kényszerpályára lépett, a jogosultat pedig arról, hogy erre irányuló kérelme alapján a hatóság megindította a végrehajtást. a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye A végrehajtást elrendelő végzés egyben intézkedési kötelezettséget is jelent a végrehajtás foganatosítására, és formálisan is megnyílik a lehetőség a kötelezett vagyoni jogainak, és szükség esetén személyes szabadságának a teljesítés érdekében történő korlátozására.

18 A végrehajtás megindításának sajátos esetei:
A végrehajtás megindítása az érdemi döntés jogerőre emelkedése előtt (ha a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelik el, Az alapeljárásban kivetett eljárási bírság végrehajtásának elrendelése is megelőzheti az alapügy lezárását. A végrehajtás elrendelésére a végrehajtási eljárás megindítása után (ha például eljárási bírságot a végrehajtási szakban vetik ki, ha az ügyfelet a helyette elvégzendő cselekmény (munka) költségeinek előlegezésére vagy utólagos megfizetésére kötelezik, és az önkéntes teljesítés elmarad. Részjogerő esetén, akkor csak azon határozatrész végrehajtása rendelhető el, amely tekintetében a végrehajthatóság minden feltétele megvalósult.

19 Több kötelezett esetén - ha a kötelezettség ügyfelenként osztott (elkülöníthető) - minden kötelezettel szemben csak a reá megállapított kötelezettség hajtható végre. Ügyféli megosztás hiányában a teljesítésért való felelősség együttes (minden kötelezettel szemben együtt), vagy egyetemleges (a kötelezettek bármelyikével szemben a teljes kötelezettségre kell elrendelni) Nincs szükség a végrehajtás végzéssel történő elrendelésére, ha a végrehajtásra nem a közigazgatási végrehajtás keretei között kerül sor, (ha törvény a pénzfizetési kötelezettség adók módjára történő végrehajtását rendeli el Pld.építésügyi bírság, építésfelügyeleti bírság, eljárási bírság) Ilyen esetben az építésügyi- és építésfelügyeleti hatóság végzésben megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot a végrehajtás lefolytatására; A végrehajtás elrendelése nélkül kell foganatosítani azt a végrehajtási szakban hozott végzést, amelyben a végrehajtást foganatosító szerv a meghatározott ingóság kiadása vagy meghatározott szolgáltatás nyújtása helyett pénzegyenértéket állapít meg és a végrehajtást pénzösszegre folytatja.

20 Nincs szükség a végrehajtást elrendelő végzésre a tilalmat vagy más passzív (tűrésre, nemtevésre irányuló) magatartást tartalmazó kötelezettség esetében, ha az ügyfél a passzivitásra irányuló kötelezettséget aktív magatartásával megszegi. Ilyen közvetlenül az eljárási bírság kivetése, illetve a konkrét szituációtól függően a, személyes szabadságot korlátozó eszközök alkalmazása iránt szükséges intézkedni. A végrehajtás elrendelése előtt bekövetkezett jogutódlás esetén a végrehajtást a jogutóddal szemben kell elrendelni. A jogutódlásról az építésügyi hatóság a hivatalból indult eljárásban határozattal dönt.

21 15.1.3.2. A végrehajtás foganatosítása
Kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a végrehajtást az elsőfokú építésügyi hatóság foganatosítja A végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtásra önálló bírósági végrehajtót bízhat meg, de a végrehajtás során csak a hatóság jogosult végzést hozni. Ha a végrehajtást elrendelő hatóság és a végrehajtást foganatosító szerv azonos, a végrehajtás foganatosításáról nem kell külön végzést hozni, hanem a foganatosítást az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításától számított 8 napon belül meg kell kezdeni. A végrehajtás foganatosításáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, de a végzésben foglalt végrehajtási cselekmények foganatosítására, a végrehajtás megkezdésére halasztó hatálya nincs. A végrehajtás foganatosításáról rendelkező végzés tartalma: a végrehajtási eljárásban érvényesítendő kötelezettség pontos tartalmát, az elsőfokú hatóság nyilvántartásában vagy az ügy irataiban rendelkezésre álló, a végrehajtáshoz szükséges adatokat pénzfizetési kötelezettség végrehajtása esetén a késedelmi pótlék mértékét.

22 ha a végrehajtást nem az elsőfokú építésügyi hatóság foganatosítja (a fentieken túl):
csatolni kell az építésügyi hatóság ellenőrzéséről készült jegyzőkönyvet csatolni kell a végrehajtható döntést valamint azokat a dokumentumokat, amelyek a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek (tervdokumentáció, ingatlan-nyilvántartási adatok, bankszámlaszámok, a kötelezett munkahelye stb.) Az erről szóló végzést a hatóság közli a jogosulttal, a kötelezettel és a végrehajtást foganatosító szervvel; A végzés a végrehajtást foganatosító szervvel való közlést követő napon válik jogerőssé. A végrehajtásról a kötelezést tartalmazó határozatban vagy végzésben kell rendelkezni, ha döntést a fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánították.

23 15.1.4.A végrehajtás felfüggesztése és jogkövetkezményei:
Esetei: A végrehajtást fel kell függeszteni: Igényper, bírósági végrehajtó már lefoglalta (ha nincs más ingóság)) a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet terjesztettek elő, a kötelezett meghalt, megszűnt - a jogutódlásról hozott végzés jogerőre emelkedéséig, a végrehajtható döntés elleni ügyészi óvásban az ügyész indítványozza, a végrehajtás folytatása életveszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna, vagy az közegészségügyi vagy közbiztonsági okból szükséges, a kötelezett fizetési kedvezmény iránt kérelmet terjeszt elő, kivéve, ha az ügyfél korábbi, ilyen tárgyú kérelmét jogerősen már elbírálta, vagy a fizetési kedvezmény engedélyezését a törvény kizárja, azt törvény vagy kormányrendelet elrendeli.

24 Kérelemre felfüggeszthető:
ha a kötelezett a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és a kötelezettet a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották eljárási bírsággal. teljesítőképessége átmenetileg, a létfenntartást veszélyeztető mértékben meggyengül (csak természetes személy kérelme alapján) ha a teljesítőképesség hiánya csak átmeneti jellegű, és az ügyfél valószínűsíti, hogy valamely igazolható jogcímen esedékes bevétele a teljesítésre fedezetet fog biztosítani. Sajátos felfüggesztési esetek: A keresetben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérték. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható. Nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha a határozat: a polgári védelmi szolgálat ellátásával kapcsolatos kötelezettséget állapít meg, jogerős bírósági döntés végrehajtását szolgálja, a honvédelmi kötelezettségek részét képező gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettséget állapít meg. A végrehajtás felfüggesztése, illetve az erre irányuló kérelem elutasítása ellen a Ket 98.§ (2) bekezdése d) pontja alapján önálló fellebbezésnek van helye.

25 A végrehajtás felfüggesztésének jogkövetkezményei:
a végrehajtás felfüggesztéséig végrehajtott cselekmények hatályban maradnak, a felfüggesztéssel a végrehajtás és minden határidő megszakad, a megszűnésével újra kezdődik.(a végrehajtás szünetel, végrehajtási cselekmény nem végezhető) időtartamára késedelmi pótlék nem számítható fel, ideje alatt nyugszik a végrehajtási jog elévülése A végrehajtást foganatosító szerv a tudomására jutott felfüggesztési okokról és a felfüggesztés megszüntetésének lehetőségéről a végrehajtást elrendelő hatóságot értesíti. A végrehajtást elrendelő hatóság azonnal végzéssel dönt a végrehajtás folytatásáról, ha a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnt és a folytatás feltételei fennállnak. A végrehajtás folytatásáról szóló döntésről a kötelezettet és a kérelmezőt értesíteni kell, ami ellen önálló fellebbezésnek van helye Nincs szükség a felfüggesztés végzéssel történő megszüntetésére, ha a felfüggesztés időtartama alatt a végrehajtási eljárás megszüntetésére okot adó körülmény áll be és az építésügyi hatóság a végrehajtási eljárást végzéssel megszünteti.

26 A végrehajtás megszüntetése:
A végrehajtást elrendelő hatóság a végrehajtást végzéssel megszünteti, ha ha a végrehajtható kötelezését saját hatáskörében visszavonta, vagy azt a felettes szerv (felügyeleti eljárás, ügyészi óvás) megsemmisítette. A végrehajtás megszüntetése mellett intézkedni szükséges az eredeti állapot helyreállítására és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről. ha a kötelezett jogutód nélkül elhalálozik, illetve megszűnik, a végrehajtás nem folytatható. A jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő és veszélyeztető állapot megszüntetésére az építésügyi hatóság hivatalból intézkedik.(Ket.16.§ (5) bek.) a végrehajtáshoz való jog elévült, a jogosult a végrehajtás megszüntetését kéri. Ez csak a kérelemre indult eljárásokban alkalmazható. (az engedélyezett épület építésétől érdekmúlás, vagy egyéb anyagi ok miatt eláll) a további végrehajtási eljárási cselekményektől eredmény nem várható. Fontos szabály, hogy a végrehajtás megszüntetésének elrendelése nem szünteti meg a kötelezettség jogalapját, a végrehajtás az eljárás újbóli elrendelésével – az elévülési időn belül - folytatható, ha utóbb a kötelezett teljesítőképessége helyreáll.(Pld. APEH eredménytelen behajtás)

27 a pénzkövetelést a pénzforgalmi szolgáltatóra vagy a munkáltatóra vonatkozó felelősségi szabály alapján vagy a kötelezett tartozásaiért külön törvény alapján helytállásra kötelezettel szemben érvényesítette, a hatóság a jogutódlásra tekintettel a teljesítési határidőt a végrehajtás elrendelését követően meghosszabbította, a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezettel szemben felszámolási eljárást kezdeményezett, illetve a kötelezett ellen felszámolási eljárás indult, (valamennyi végrehajtási eljárást meg kell szüntetni, és a végrehajtás során befolyt pénzösszeget a felszámoló részére át kell adni.) törvény vagy kormányrendelet a végrehajtás megszüntetését egyéb okból lehetővé teszi. A végrehajtást megszüntető végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye a Ket. 98.§ (3) bekezdés c) pontja alapján A végrehajtást foganatosító szerv a tudomására jutott megszüntetési okokról és a végrehajtás befejezéséről a végrehajtást elrendelő hatóságot értesíti. A végrehajtást megszüntető végzést haladéktalanul közölni kell a jogosulttal és a kötelezettel, továbbá meg kell küldeni a végrehajtást foganatosító szervnek.

28 A végrehajtáshoz való jog nyugvása és elévülése:
Nyugszik az elévülés: (ezen időintervallumot az elévülési idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni.) a végrehajtás felfüggesztése alatt a végrehajtási eljárásban engedélyezett fizetési kedvezmény időtartama alatt. Elévülés A kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől, vagy ha a döntés teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, annak utolsó napjától, illetve a határnapot követő naptól számított öt év elteltével évül el . Jogszabály ennél rövidebb elévülési határidőt is megállapíthat. A végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Az elévülés megszakadásával az elévülési idő újra kezdődik. A döntés jogerőre emelkedésétől, vagy ha a döntés teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, annak utolsó napjától, illetve a határnapot követő naptól számított tíz év elteltével azonban a határozat nem hajtható végre.

29 A végrehajtási jog elévülésének jogkövetkezményei:
Az elévülés a kötelezettség önkéntes teljesítésének jogalapját nem érint, csupán azt jelenti, hogy a teljesítés érdekében a továbbiakban állami kényszer nem alkalmazható. a határozat végrehajtására új eljárást indítani nem lehet. Ha a jogsértő magatartás ezt követően megismétlődik, akkor újabb végrehajtási cselekmény foganatosítására csak újabb kötelező határozat alapján van lehetőség. a folyamatban lévő végrehajtási eljárást meg kell szüntetni, a behajthatatlan pénztartozást, valamint az ezzel összefüggésben bejegyzett jelzálogjogot törölni kell. Az elévülés megállapítása önálló döntést nem igényel, azt mint a végrehajtást megszüntető okot a végrehajtás megszüntetését elrendelő végzésben kell rögzíteni és a jelzálogjog törlése érdekében a megszüntető végzést az ingatlanügyi hatósággal is közölni kell.

30 15.1.5.Biztosítási intézkedések:
Elrendelése: Ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a teljesítési határidő lejárta előtt pénzkövetelés biztosítása,meghatározott dolog zárlata rendelhető el. Az első fokon eljáró hatóság a biztosítási intézkedést (ha nem rendelt el azonnali végrehajtást) már az elsőfokú határozatba is belefoglalhatja. A biztosítási intézkedést végzéssel kell elrendelni. a határozat jogerőre emelkedése előtt akkor van helye, ha az elsőfokú döntést megfellebbezték, vagy a fellebbezésre nyitva álló határidő még nem járt le. Jogerőre emelkedett kötelezés esetén a teljesítési határidő lejárta előtt van lehetőség, (utána már a döntés végrehajtását kell elrendelni) biztosítási intézkedés elrendelése kérelemre, vagy hivatalból történhet a végrehajtás elrendelésére jogosult hatóság hatáskörébe tartozik és a végrehajtást foganatosító szerv hajtja végre. A végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, de a fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs Ha a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezett használatában lévő ingatlan területén végez biztosítási intézkedést, hatósági tanú közreműködését veheti igénybe.

31 A biztosítási intézkedés visszavonása és megszüntetése:
Vissza kell vonni, ha azt pénzfizetési kötelezettség biztosítására rendelték el, és ezt az összeget a végrehajtást foganatosító szervnél letétbe helyezték, azt meghatározott cselekmény biztosítása érdekében rendelték el, és a kötelezett kétséget kizáró módon igazolja, hogy az önkéntes teljesítéshez minden szükséges előkészületet megtett, és azt már csak a biztosítási intézkedés akadályozza, vagy elrendelésének oka egyébként megszűnt. A biztosítási intézkedés megszűntetése: Ha biztosítási intézkedést a döntés jogerőre emelkedése előtt rendelték el és a kötelezett fellebbezése folytán az elsőfokú határozatot megsemmisítik, Ha a kötelezett a lefoglalt vagyontárgy mentése érdekében a pénzfizetési kötelezettséget önként teljesíti. ha a fellebbezés folytán a határozatot a pénzfizetési kötelezettség mértéke vagy a teljesítés feltétele tekintetében változtatják meg, a hatóság egyedi mérlegelés alapján dönti el, hogy az elrendelt biztosítási intézkedés megszüntetése, vagy megváltoztatása indokolt-e. A megszüntető végzésben rendelkezni kell: a pénzügyi intézményhez intézett felhívás, a munkabérből letiltás visszavonásáról,az ingó- és ingatlanfoglalás feloldásáról, a végrehajtást foganatosító szerv letéti számlájára befizetett pénzösszeg visszatérítéséről. A végzést közölni kell a végrehajtást foganatosító szervvel, a kötelezettel és az érintett felekkel( pénzintézet, munkáltató, ingatlanügyi hatóság, adóhatóság)

32 15.2. Meghatározott cselekmények elrendelése:
Amennyiben a kötelezettség valamely munkával (építési-, bontási stb.) elérhető eredmény, változás előidézésére irányul azt a hatóság a helyszínen köteles ellenőrizni. (megtörtént-e, megfelelő-e) A megállapításairól jegyzőkönyvet vesz fel, hogy a rögzített tényállás, ügyféli, szakértői stb. nyilatkozatok alapján meghatározható legyen, hogy milyen végrehajtási cselekményt kell a végrehajtás során foganatosítani. A meghatározott cselekmény elrendelésének célja a végrehajtási eljárás megindítása. Ezzel az aktussal formálisan is megnyílik a lehetőség a kötelezett vagyoni jogainak, és szükség esetén személyes szabadságának a teljesítés érdekében történő korlátozására. E döntés továbbra sem szünteti meg az ügyfél teljesítési kötelezettségét, és nem zárja el az ügyfelet a határidő utáni önkéntes - számára kevésbé hátrányos - teljesítés lehetőségétől. Az építésügyi hatóság azt, aki az elrendelt munkálatok elvégzését akadályozza, a munkálatok tűrésére kötelezheti.

33 15.2.1. Meghatározott cselekmény végrehajtása:
Végrehajtási módozatok: helyettesítő (pénzegyenérték), A végrehajtást foganatosító szerv a jogosult kérelmére a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti. Feltétele, hogy a kötelezettség pénzegyenértékben kifejezhető legyen, továbbá, hogy a pénzbeli megváltást a jogosult kérje. A végrehajtást foganatosító szerv végzésben állapítja meg a szolgáltatás pénzegyenértékét. A döntés ellen fellebbezésnek van helye. Ha a kötelezett a pénzegyenértéket nem fizeti meg, a végrehajtás a továbbiakban e pénzösszeg végrehajtására folyik az arra vonatkozó szabályok szerint. A pénzegyenérték megfizetésével a kötelezett mentesül az alapkötelezettség teljesítése alól. motivációs (eljárási bírság) A végrehajtást foganatosító szerv eljárási bírságot szabhat ki. Az eljárási bírsággal történő kikényszerítésére bármikor sor kerülhet, ha az a legcélszerűbb, vagy ha sem a kötelezett, sem a szolgáltatás nem helyettesíthető. Az eljárási bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a bírságot kiszabó végzésben megállapított végrehajtási határidő alatt sem teljesített, továbbá ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezést ismételten megszegi.

34 kényszerítő (pld. hatósági bontás) jellegűek.
a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, pl. hatósági kényszerbontás . feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze vagy mással elvégeztesse, rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt. A rendőrség az Rtv-ben szabályozott intézkedéseket teheti. Rendőri kényszerítő intézkedés alkalmazására akkor kerül sor, ha a végrehajtandó kötelezettség csak az ügyfél személyes közreműködésével valósítható meg vagy a kötelezettség valaminek az abbahagyására, tűrésére irányul, és a motivációs eszköz hatástalan. A végrehajtás módjáról a végrehajtást foganatosító szerv végzésben dönt. A végrehajtást foganatosító szervnek azt az intézkedést kell megtennie, amely a leghatékonyabban biztosítja a kötelezettség teljesítését.

35 15.2.2. A végrehajtási költség megelőlegezésének esetei és szabályai
Az építésügyi hatóság által elrendelt munkálatok költségei - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezettet terhelik. Lényegében a meghatározott cselekmény pénzköveteléssé történő átváltozásának sajátos esete valósul meg. A kérelemre indult eljárásban az egyéb eljárási költséget - ha törvény másként nem rendelkezik - a kérelmező ügyfél előlegezi meg, illetve viseli. Több azonos érdekű ügyfél esetén az ügyfelek - eltérő megállapodásuk hiányában - egymás között egyenlő arányban előlegezik meg, illetve viselik. Az ügyfél az előleg összegét letétbe helyezi a hatóságnál. A fentieknek megfelelően kell eljárni a végrehajtási költségek tekintetében is, ha a végrehajtási eljárás a jogosult kérelmére indul. Hivatalból indított eljárásban az egyéb eljárási költséget a hatóság előlegezi. A rendőrség igénybevételével kapcsolatos költséget az igénybevételt kérő hatóság megelőlegezi. Ha a határozat az ügyfél részére kötelezettséget állapít meg, a felmerült költség viselésére az ügyfelet kell kötelezni. Ha a határozat több ügyfél részére állapít meg kötelezettséget, a hatóság köteles a költségek ügyfelek közötti megosztásáról is rendelkezni. A hatóság által megelőlegezett költséget a hatóság számlájára kell visszafizetni.

36 Ha az eljárást lezáró hatósági határozat az ügyfélre nézve nem állapít meg kötelezettséget, az egyéb eljárási költségek viselését a költségeket megelőlegező hatóság nem háríthatja át, maga köteles azokat viselni. (pld. Szakértőt rendel ki, de annak alapján nem indokolt az építésrendészeti eljárás) Ha a munka azonnali elvégeztetése szükséges, a költségeket és az elvégzett munka díját utólagos elszámolás keretében kell megállapítani. Az építésügyi hatóság a végrehajtás megelőlegezett költségeihez az Építésügyi Célelőirányzat terhére visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő támogatást kérhet, melynek szabályairól az építésügyi célelőirányzatról szóló 10/2009. (IV. 14.) NFGM rendelet (Éce) rendelkezik. Az építésügyi hatóság, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget - annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve - maga végezteti el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.

37 15.2.3. Jogutódlás szabályai a végrehajtási eljárásban
Ha a kötelezett (vagy ellenérdekű ügyfél esetén a jogosult) személyében a döntés jogerőre emelkedését követően történik változás. Ez bekövetkezhet a végrehajtás elrendelése előtt vagy azt követően, a végrehajtás foganatosítása során. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy ha a hatósági ügy személyes jellege vagy a kötelezettség tartalma nem zárja ki, a polgári jog szerinti jogutódja lép a hivatalból indított vagy folytatott eljárásban a kieső ügyfél helyébe. Az építésügyi hatóság a hivatalból indult eljárásban a polgári jog szerinti jogutód megállapítása tárgyában a tényállást tisztázza és a jogutódlásról határozattal dönt, Jogutódlás bekövetkezhet: A kötelezett halálával, megszűnésével. Örökös lehet természetes személy, jogi személy, illetve az állam is. A közigazgatási határozatban megállapított fizetési kötelezettség - az ügy jellegétől függően - hagyatéki tartozás, függetlenül a teljesítési határidő lejártától, illetve a végrehajtás megindulásától.

38 A jogutódlás bekövetkezhet az egyéni vállalkozó halálával, vagy cselekvőképességének elvesztésével, (Egyvt. 15/A. §). Élők közötti rendelkezéssel történik a jogutódlás abban az esetben, ha például a kötelezettség tárgyát alkotó dolog tulajdonjoga szerződés (adásvétel, ajándékozás, öröklési szerződés stb.) alapján másra száll át. Gazdasági társaságok esetében a jogutódlás szabályait a gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. törvény (Gtv.) szabályozza.. A jogutód gazdasági társaságot illetik meg a jogelőd gazdasági társaság jogai, és terhelik a jogelőd gazdasági társaság kötelezettségei. A költségvetési szerv megszüntetése esetén a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében jogutód a megszűnő szerv a feladatait ellátó új vagy meglévő költségvetési szerv, ennek hiányában a megszűnő szerv alapító szerve.

39 A hatóságnak a jogutódlás előtt hozott döntése hatályos a jogutóddal szemben, kivéve:
a jogelőd természetes személy ügyféllel szemben az eljárás akadályozása vagy az idézésről való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító végzést, a jogelőd számára fizetési kedvezményt megállapító végzést, ideértve a késedelmi pótlék elengedéséről vagy mérsékléséről szóló végzést is és a jogelőd természetes személy ügyfél számára költségmentességet engedélyező végzést. A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén - indokolt esetben a teljesítési határidő egy alkalommal történő meghosszabbításával - lehetőséget kell adni a jogutódnak a kötelezettség önkéntes teljesítésére. A végrehajtást fel kell függeszteni, ha a kötelezett meghalt vagy megszűnt, a jogutódlás tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedéséig, A végrehajtást végzéssel meg kell szüntetni, ha a kötelezett halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében okafogyottá vált és az eljárásbeli jogutódlás sem következett be Jogutód hiányában a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapot megszüntetéséről az eljáró hatóság hivatalból intézkedik. A jogutódlás kérdésében hozott végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

40 15.3. Meghatározott cselekmények kényszervégrehajtása
A meghatározott cselekmény végrehajtásának egyik módja a hatósági úton történő kényszervégrehajtás, amikor az építésügyi hatóság a kötelezett helyett – annak költségére és veszélyére – a kötelezettségként előírt munkálatokat maga végezteti el. A végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy az egyéb magatartásra kötelezett teljesítse a kötelezettségét. Ez az építésügyi hatósági eljárásokban akkor fordulhat elő, ha a kötelezett akadályozza a végrehajtást, ellenszegülő magatartást tanúsít, akár aktív, akár passzív módon. A kötelezett személye elleni kényszercselekményt a rendőrség hajtja végre a rá vonatkozó - Rtv. - biztosított eszközök alkalmazásával a végrehajtás eredményes befejezéséhez. Hatósági úton történő végrehajtásnak van helye akkor is, ha a kötelezett külföldön, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, hazai képviseletére meghatalmazott személy, illetőleg törvényes képviselője nincs, vagy vagyoni helyzete miatt a kötelezettség teljesítésére nem képes és a teljesítés nem tűr halasztást. A kötelezett helyett történő teljesítéssel nem szűnik meg a kötelezett felelőssége, mert a kötelezettség átalakul a más által elvégzett cselekmény költségeiért, illetőleg a munkavégzéssel felmerülő kárveszélyért való helytállási kötelezettséggé.

41 A végzésnek tartalmaznia kell:
Az építésügyi hatóság - mint végrehajtást foganatosító szerv - a hatósági úton történő végrehajtást végzésben rendeli, amelyben rendelkezik arról, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére rendeli el. E döntéssel szemben a kötelezett végrehajtási kifogással élhet, melynek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs. A végzésnek tartalmaznia kell: a végrehajtási eljárásban érvényesítendő kötelezettség pontos tartalmát, az elsőfokú hatóság nyilvántartásában vagy az ügy irataiban rendelkezésre álló, a végrehajtáshoz szükséges adatokat és a meghatározott cselekmény elvégzésére kiválasztott személy, vagy vállalkozó megnevezését, (nyilvános pályázat, szerződés) a kényszervégrehajtás kezdő- és befejező határidejét, a végrehajtás hatóság által megelőlegezett költség összegét, vagy a végrehajtás eredményes lefolytatása érdekében rendőrségi közreműködés igénybevétele esetén a rendőrség megkeresését, kötelezett tájékoztatását az önkéntes teljesítés lehetőségére a kényszervégrehajtás meghirdetett időpontjáig. Ha az elrendelt munkálatok költsége a közbeszerzésről szóló 2003.évi CXXIX. törvényben (Kbtv.) meghatározott értékhatárt eléri, a munkálatok elvégzésére vonatkozó megbízás kiadása során annak rendelkezései szerint kell eljárni

42 A végrehajtást foganatosító szerv intézkedései a kényszervégrehajtás során:
megtekintheti és átvizsgálhatja a kötelezett lakását és egyéb helyiségét, bármely vagyontárgyát, gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait. A végrehajtás során személymotozásnak nincs helye. szükség esetén a kötelezett lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja. Ha ilyenkor az adós vagy nagykorú családtagja nincs jelen, tanút kell alkalmazni. Ha az ingatlan vagy a helyiség felnyitása csak a zár vagy lakat eltávolításával lehetséges, a végrehajtást foganatosító szerv az új zár, lakat kulcsát az ingatlan fekvése szerinti rendőrkapitányságon helyezi el. Ellenszegülés esetén a végrehajtást foganatosító szerv közvetlenül a legközelebbi helyi rendőri szervhez fordul, amely köteles a végrehajtási eljárásban haladéktalanul közreműködni az ellenszegülés megszüntetése végett. A végrehajtás foganatosításakor a rendőrség: Igazoltathat, felvilágosítást kérhet, előállíthat,magánlakásban és magánlakásnak nem minősülő egyéb helyen intézkedéseket tehet,ha az Rtv. Szerint kényszert alkalmazhat.

43 A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
A végrehajtási cselekményekről jegyzőkönyvet készít. (Főszabályként a helyszínen. A végrehajtást foganatosító akadályoztatása esetén a jegyzőkönyv máshol is elkészíthető, ilyenkor a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az elkészítés helyét és azt, hogy a végrehajtást foganatosító milyen okból nem tudta a helyszínen elkészíteni a jegyzőkönyvet.) A végrehajtást foganatosító a jegyzőkönyvön kívül indokolt esetben kép- és hangfelvételt is készíthet. A végrehajtást foganatosító a felvételeket az iratoktól elkülönítve, az ügy irattárba helyezésétől számított 5 évig tárolja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a kötelezett és a jelen levő más érdekeltek (a kötelezett képviselői, ügygondnok, tanú, az ingatlan haszonélvezője, használója, családtag stb.) nevét és lakóhelyét, valamint a végrehajtást foganatosító szerv (a végrehajtást vezető ügyintézője), a közreműködő vállalkozó és rendőrség nevét és címét, az eljárás helyét és idejét, a végrehajtandó kötelezettség tárgyát, a végrehajtást elrendelő hatóság megnevezését (ha az nem azonos a végrehajtást foganatosító szervvel), továbbá a végrehajtható határozat megnevezését és ügyszámát, a végrehajtási cselekmény leírását, a kötelezett és más érdekeltek kérelmét és észrevételét, a törvényben meghatározott egyéb adatokat és körülményeket. az vezető ügyintéző, a jelen levő kötelezett és más érdekeltek, valamint a közreműködők aláírását (Az aláírás megtagadását, okát). A tanú és a zárgondnok lakóhelyét - kérelmére - nem tünteti fel a jegyzőkönyvben, hanem feljegyzi, és a feljegyzést az iratok között zárt borítékban helyezi el).

44 15.4. Pénzbehajtás Pénzfizetési kötelezettség behajtásának módjai:
Adók módjára történő behajtás (építésügyi bírság, építésfelügyeleti bírság, eljárási bírság), melyet az építésügyi hatóság megkeresésére az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) szabályai szerint a hatáskörrel rendelkező illetékes adóhatóság végzi. Jogszabályváltozások miatt: október 1-e előtt indult eljárásban kiszabott valamennyi bírság (építésügyi-, építésfelügyeleti-, eljárási bírság) esetében a területileg illetékes állami adóhatóság (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) október 1. és május 28. között indult eljárásokban kiszabott valamennyi bírság (építésügyi-, építésfelügyeleti-, eljárási bírság) tekintetében, ha a behajtás iránti megkeresés is ebbe az időintervallumba esik: -magánszemély esetében az adós lakhelye szerinti önkormányzati adóhatóság -jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes NAV május 28. utáni behajtásának kezdeményezésekor az építésügyi- és az építésfelügyeleti bírság esetében a szabálytalanság helye szerinti állami adóhatóság (NAV) május 28. után eljárási bírság behajtására -jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes (NAV)

45 Egyéb foganatosítási módok:
Hatósági átutalási megbízás a kötelezett pénzforgalmi bankszámlája ellen, A bírósági végrehajtás szabályai irányadók akkor is, ha a pénzkövetelést közigazgatási végrehajtás vagy közvetlen végrehajtás útján hajtják be. Munkabérre vezetett végrehajtás, A pénzforgalmi úton történő behajtás eredménytelensége esetén a végrehajtás során az adós (kötelezett) munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (a továbbiakban együtt: munkabéréből) kell behajtani. Egyéb foganatosítási módok: Lefoglalható vagyontárgy végrehajtás alá vonása, Amennyiben a kötelezett szabad rendelkezésére álló, pénzügyi intézménynél kezelt összegre, illetve a munkabérre vezetett végrehajtás nem vezetett eredményre, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre a kötelezett bármely lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. (Vht. szabályai az irányadóak)

46 Jelzálogjog bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba
Ingatlan-végrehajtás, a pénzfizetési kötelezettség teljesítéséhez a kötelezett egyéb vagyonára vezetett végrehajtás nem nyújtana fedezetet, és a végre nem hajtható kötelezettség összege legalább százezer forint. Egyéb végrehajtás alá vonható ingatlan hiányában a kötelezett lakóhelyéül használt ingatlan akkor vonható végrehajtás alá, ha az ingatlan értéke az egymillió forintot eléri, vagy ennél kisebb érték esetén a kötelezettség összege az ingatlan értékével arányban áll. Jelzálogjog bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba Ha az ingatlan-végrehajtás elrendelésének nincs helye, és a kötelezett egyéb vagyonára vezetett végrehajtás is eredménytelen volt, a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezett ingatlanát - a jogosult javára a behajthatatlan pénzkövetelés összege és járulékai összegéig - jelzálogjoggal terheli meg. Az építésügyi hatóság, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget - annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve - maga végezteti el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.

47 A bejegyzett jelzálogjog megszüntetése:
A jelzálogjogot és annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a végrehajtást foganatosító szerv végzéssel rendeli el, amit megküld az ingatlanügyi hatóságnak. A végzés a kézbesítéssel jogerőre emelkedik, ellene végrehajtási kifogásnak van helye. Az ingatlanügyi hatóság - a végrehajtást foganatosító szerv megkeresésére - a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi. A bejegyzett jelzálogjog megszüntetése: A jelzálogjog bejegyzésének időtartama alatt a végrehajtáshoz való jog elévülése nyugszik, a hatóság köteles a pénzfizetési kötelezettségnek folyamatosan érvényt szerezni, de tíz év után már végrehajtási cselekmény nem foganatosítható és a jelzálogjogot is törölni kell. Amennyiben a behajtás eredményesen lezárul a jelzálogjog bejegyzést elrendelő hatóság köteles a jelzálogjog megszüntetéséről intézkedni az ingatlanügyi hatóság felé. Ha a határozat elévülés miatt nem hajtható végre, a behajthatatlan pénztartozást, valamint az ingatlanra bejegyzett jelzálogjogot törölni kell. A jelzálogjogot az ingatlanügyi hatóság a végrehajtást foganatosító szerv megkeresésére (végrehajtást megszüntető végzés) törli az ingatlan-nyilvántartásból.

48 Fizetési kedvezmény A kedvezmény megadásának az ügyfél kérelme alapján van helye. A fizetési kedvezményre való jogosultságot a kötelezettnek minden esetben igazolnia kell. A végrehajtási eljárás során fizetési kedvezménynek minősül: a fizetési halasztás, a részletfizetés (ha a kötelezettség jellege megengedi, jogszabály kizárhatja) Az építésügyi bírság befizetésének tekintetében a fizetési kedvezményről az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (Épbír.) eltérően rendelkezik: A teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében (Ket. 74.§ (2) bek.) a kötelezett annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem rendelték el - igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás elrendeléséről is.

49 A végrehajtást foganatosító szerv a kedvezmény elbírálása előtt meggyőződik arról, hogy a kérelmezett kedvezmény megadását jogszabály nem tiltja, meghallgathatja az ellenérdekű ügyfelet, illetve a jogosultat a fizetési kedvezmény engedélyezésével kapcsolatos álláspontjukról, kikéri a végrehajtást elrendelő hatóság előzetesen hozzájárulását (ha nem azonos a végrehajtást foganatosító szervvel) Törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet a fizetési kedvezmény nyújtására kedvezőbb feltételeket állapíthat meg, A végrehajtási eljárásban fizetési kedvezményként a késedelmi pótlék is elengedhető vagy mérsékelhető, akár önállóan, akár más fizetési kedvezmény mellett. A késedelmi pótlék elengedéséhez, mérsékléséhez a jogosult hozzájárulása szükséges. A fizetési kedvezmények iránti kérelemről a hatóságnak 8 napon belül végzéssel kell döntenie. A fizetési kedvezménnyel kapcsolatos elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, és a folyamatban lévő végrehajtást fel kell függeszteni. A fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételek fennállásáig a kötelezettel szemben végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, és erre az időszakra késedelmi pótlék nem számítható fel. Ha a kötelezett a fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételeket megszegi, a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást a hátralék teljes összegére folytatja a késedelmi pótlék visszamenőleges felszámításával.

50 Késedelmi pótlék A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, kivéve, ha törvény másként rendelkezik, a hatósági szerződés alapján igénybe vett támogatást vagy kedvezményt vissza kell térítenie, azt a törvény elrendeli. Késedelmi pótlékot kell felszámítani: A végrehajtási eljárás során a költségviselésre, a pénzegyenérték vagy az eljárási bírság megfizetésére irányuló kötelezettség késedelmes teljesítése esetén, az állam által előlegezett költség után a megelőlegezés időtartamára. A késedelmi pótlék azt illeti, akinek javára a végrehajtható döntés alapján a fizetési kötelezettséget teljesíteni kell. Nem számítható fel késedelmi pótlék: a késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után a fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételek fennállásáig a végrehajtás felfüggesztésének elrendelésétől a felfüggesztés megszüntetéséig.

51 A késedelmi pótlékot pénzfizetési kötelezettség esetén
A késedelmi pótlék mértéke: minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot pénzfizetési kötelezettség esetén a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól, a hatósági szerződés alapján igénybe vett támogatás vagy kedvezmény visszatérítése esetén az igénybevétel első napjától a teljesítés vagy a visszatérítés napjáig terjedő időszakra, részleges teljesítés esetén a hátralékra kell felszámítani. A késedelmi pótlék fizetésének kötelezettségére és annak mértékére a kötelezettet a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben kell figyelmeztetni. A végrehajtási eljárásban fizetési kedvezményként a késedelmi pótlék is elengedhető vagy mérsékelhető, akár önállóan, akár más fizetési kedvezmény mellett. A késedelmi pótlék elengedéséhez, mérsékléséhez a jogosult hozzájárulása szükséges.

52 16. Építésügyi bírság, eljárási bírság megállapítása, behajtása
16.1. Építésügyi bírság célja, alkalmazási területe, jogszabályi háttere Az építésügyi bírság kiszabásának célja: hogy az építési fegyelem megszilárdítása, az építtetők jogkövető magatartásra kényszerítése A bírság alapját képező építmény, építményrész számított értéke független annak tényleges műszaki és forgalmi értékétől, továbbá semmiféle szociális elem, vagy méltányosság nem vehető figyelembe a bírság kiszámításakor. Az építési törvény a befolyt építésügyi bírságok szétosztásának és felhasználásának szabályozásával lehetőséget és anyagi forrást biztosít az építésügyi hatósági munka hatékonyságának növeléséhez, valamint az épített környezet alakításához és védelméhez. Érdekletté kívánta tenni az eljáró építésügyi hatóságokat, hogy minél több szabálytalan építkezést tárjanak fel, bátran alkalmazzák a rendelkezésükre álló szankcionálásokat (bontás-, átalakítás elrendelése, bírság kiszabása). Jogszabályi háttere: Az Étv. 62.§ (1) bekezdés d) pontjában a Kormány kapott falhatalmazást – összhangban az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvénnyel – az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályainak meghatározására, melynek alapján a korábbi 43/1997. (XII.29.) KTM rendelet hatályon kívül helyezésével egyidejűleg megalkotásra került a 245/2006. (XII.5.) Korm. rendelet (Épbír.) Az új szabályozás január 19-én lépett hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (Azóta többször módosult)

53 Alkalmazási területe:
E rendelet rendelkezéseit - a sajátos építményfajtákra vonatkozó külön szabályozás hiányában - az építményekkel kapcsolatos építésügyi bírság megállapítására és megfizetésére kell alkalmazni. Külön jogszabály pld. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet (Bfr.), melynek 44.§-46.§ a bírság kiszabásának eltérő szabályozását állapítja meg. A rendelet 1. számú mellékletében olyan sajátos építményfajták építményérték egységárai is szerepelnek, amelyekre vonatkozóan az építésrendészeti eljárást külön jogszabályban meghatározott hatóságok folytatják le. (pl. honvédelmi-katonai építmények esetében)

54 16.1.1. Építésügyi bírság kiszabásának esetei
építési engedélyhez kötött építési engedély nélkül végzett, építési engedélyhez kötött - módosított építési engedély nélkül - építési engedélytől eltérően végzett, bejelentéshez kötött bejelentés nélkül, vagy attól eltérően végzett, engedélyhez és bejelentéshez nem kötött, de a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat és az általános kötelező érvényű építési előírások megsértésével végzett építési tevékenység, valamint a bontási engedélyhez kötött bontási engedély nélkül végzett, bejelentéshez kötött bejelentés nélkül, vagy attól eltérően végzett bontási tevékenység. Építésügyi bírsággal kell sújtani: az építtetőt. (A bírság kiszabása tekintetében építtető mindig az a személy, vagy szervezet, aki, amely a szabálytalanságot elkövette, még akkor is, ha a fennmaradási engedély iránti kérelmet más nyújtotta be. E tekintetben a Ket. 16.§ (1) bek. szerinti jogutódlás nem alkalmazható. A szabálytalan építtető és a fennmaradási engedély jogosultja (ha nem azonos) a bírság megfizetéséről megegyezhet, egyezség hiányában a Ptk. szabályai szerint a bíróság dönt. Az építtető által benyújtott fennmaradási kérelem elbírálása előtt, és a jogerősen elrendelt fizetési kötelezettség végrehajtása során kieső építtető (elhalálozás, megszűnés) esetén viszont már alkalmazni kell a Ket.16.§-ában foglalt jogutódlási szabályokat.

55 Nem szabható ki építésügyi bírság
Étv 49.§ (4) bek. – Jogerős és végrehajthatóvá nyilvánított építési- és bontási engedély alapján elvégzett építési tevékenység esetében, ha az engedélyt utóbb visszavonták, megsemmisítették, hatályon kívül helyezték (kivéve, ha az építtető rosszhiszeműsége bizonyított) ha a szabálytalan építési tevékenység több, mint két éve a hatóság tudomására jutott, az új eljárás lefolytatásakor az új eljárás lefolytatásának elrendelésétől számított két év elteltével ha a tervtől való eltérés a jogszabályban meghatározott minimális mértéket nem haladja meg (Épbír. 3. sz. melléklete) Az építésügyi bírság mértéke és számítása A bírság alapja: A bírság alapja az építmény számított értéke. az elkészült, a kivitelezés alatt álló, a megsemmisült építmény, építményrész rendeltetéséhez, a megmozgatott földmennyiséghez hozzárendelt 1. sz.melléklet szerinti egységár, és az építmény, építményrész, a megmozgatott földmennyiség - építésügyi hatósági engedély, építészeti-műszaki tervdokumentáció, felmérés alapján számított - bruttó (határoló szerkezetekkel együtt mért) térfogatának, felületének (vagy az 1. melléklet 1-9. pontjaiban felsorolt építmények nettó alapterületének-OTÉK 1. sz. melléklet 4. pont Alapterület fogalma), magasságának, darabszámnak (együtt: méretének) szorzata.

56 A bírság kiszámításának módja:
A bírság mértéke: a) engedély nélküli építés esetén 50%, b) engedélytől eltérő építés esetén 40%, c) engedély nélkül végzett bontás esetén 30%, d) engedélyhez nem kötött, de szabálytanul végzett építés esetén 20%, e) bejelentés nélkül végzett építés és bontás esetén 20%, f) helyi védelem alatt álló épületen végzett építés és bontás esetén 70%, ha a szabálytalanság a védettség elrendelésének alapjául szolgáló építmény(rész)t érinti, g) világörökség területén és műemléki védelem alatt álló ingatlanon meglévő, nem védett épületen történő építés és bontás esetén 80%. A bírság kiszámításának módja: Építmény/építményrész/megmozgatott földmennyiség mérete X építmény egységára X készültségi fok X bírság %/100 = bírság összege – a kerekítés szabályainak megfelelően 100 forintra történő kerekítéssel. A minimálisan kiszabható bírság összege: forint Az építésügyi hatósági engedélyezés körébe vont építési tevékenységgel összefüggő több szabálytalanság (bontással járó átalakítás, bővítés, felújítás) esetén a magasabb bírsággal járó jogsértő cselekmény után kell a bírságot kiszabni. Az engedély nélkül végzett építmény bontása és ezt követően új építmény engedély nélküli létesítése esetén a bírságot bontásra és létesítésre külön ki kell szabni.

57 Az építésügyi bírság kiszámításának lépései:
Az Épbír. 1. számú melléklete tartalmazza az épületek-építmények rendeltetésétől függő, az építményérték meghatározásának alapját képező egységárakat. A 2. számú melléklet alapján kell figyelembe venni a készültségi fokra vonatkozó csökkentő tényezőt, és A 3. számú mellékletben meghatározott módon kell az építésügyi bírságot kiszámolni. a) Meg kell állapítani a szabálytalanul megépített, létrehozott, vagy megsemmisült építmény, építményrész, megmozgatott földmennyiség fennmaradási engedélyhez, illetve a bontás tudomásul vételéhez tartozó tervdokumentáció szerinti bruttó (határoló falakkal együtt mért) térfogatát, nettó alapterületét, felületét, hosszát vagy darabszámát (együtt: kiszámított méret) függetlenül annak készültségi fokától. A számításra az Épbír. rendelet 3. számú melléklete pontja különös módokat állapít meg! b) Meg kell határozni a szabálytalan építési, bontási tevékenységgel érintett építmény, építményrész fennmaradási-, bontási engedély szerinti rendeltetését. A vegyes funkciójú építmény a főrendeltetésnek megfelelő kategóriába tartozik, melyet az Épbír. 1. számú mellékletének táblázatához fűzött Megjegyzés alapján kell meghatározni.

58 c) Az 1. számú melléklet táblázatából ki kell keresni a b) pontban megállapított rendeltetésű építménynek megfelelő egységárat és ezzel be kell szorozni az a) pontban kiszámított méretet. d) A c) pont szerinti számítással kapott értéket be kell szorozni az Épbír. 2. számú melléklet táblázatából a szabálytalan építési tevékenység tényleges műszaki állapotának megfelelően kiválasztott készültségi fok szorzószámával figyelembe véve a 2. számú melléklet szerinti – készültségre vonatkozó - eltérő sajátos számítási módokat. A készültségi fok egy olyan szorzószám, amelynek alkalmazása biztosítja azt, hogy a bírság kizárólag a szabálytalanul ténylegesen elkészült építményre, építményrészre kerüljön kiszabásra. A 2. számú melléklet pontos útmutatást ad arra, hogy milyen eltérő módon kell számolni, illetve figyelembe venni a készültséget a térfogatban és alapterületben mért építményérték, a felületben mérhető építményérték, illetőleg a hosszban és darabban számítható építményérték kiszámításakor. e) Ki kell választani az Épbír. rendelet 3.§ (2) bekezdése a)-g) pontjai közül a szabálytalan építési tevékenység típusához tartozó %-ot és ezzel kell beszorozni a d) pontban kiszámított értéket, amelynek 100 forintra kerekített szorzata adja az építésügyi bírság végleges összegét.

59 A fenti lépésekkel kiszámított építésügyi bírság csökkentett mértékű kiszabásának alábbi módozatait is bevezette az új szabályozás, mint eseti eltérési lehetőségeket: A kiszámított építésügyi bírság összegének 30%-a szabható ki a meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes fennmaradási engedély megadásakor. Ha a meghatározott idő lejárta, illetőleg az engedély visszavonása előtt megváltozott tényállás alapján az építésügyi hatóság - építtető kérelmére - utóbb végleges fennmaradási engedélyt ad, a fennmaradó 70% bírságot is ki kell szabni. Ha az építmény, építményrész kivitelezését az építési engedélyt, illetőleg a bontási engedélyt megadó határozat kézhezvételét követően, de annak jogerőre emelkedése előtt kezdték meg, és a szabálytalanul elkészült vagy megsemmisült építményrészre az építésügyi hatóság változatlan műszaki tartalommal a fennmaradási és továbbépítési engedélyt megadta, illetőleg a bontást tudomásul vette, a kiszámított építésügyi bírság mértékét 50%-kal mérsékelni kell.

60 16.1.3. Az építésügyi bírság kiszabásának eljárási szabályai
Az építésrendészeti eljárás megindulása A szabálytalanság az építtető kérelmére vagy hivatalból (bejelentésre, vagy hatósági ellenőrzés útján) juthat a hatóság tudomására. Az eljárás megindulásának időpontja a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásának napja, ha a kérelmet önként (hatósági felszólítás nélkül) nyújtják be és a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtását nem előzi meg egy hatósági ellenőrzés, és annak kapcsán egy kérelem benyújtására vonatkozó felszólítás, A hivatalbóli eljárás megindulásának időpontja a szabálytalan állapotot rögzítő helyszíni szemle dátuma abban az esetben, ha bejelentés alapján, vagy a hatóság ellenőrzése során jut a hatóság tudomására a szabálytalanság. (Eng.R. 3. § (1)bek.) Az építésügyi hatóság az építésügyi bírságot csak a szabálytalanság tudomására jutásától számított két éven belül szabhatja ki, de legkésőbb azonban az építés befejezésétől - ha nem állapítható meg - az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet. Amennyiben a fennmaradás engedélyezésének a jogszabályi feltételei fennállnak - kérelemre - a fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha a intézkedési határidő már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget és építésügyi bírságot megállapítani már nem lehet.

61 Az építésügyi bírságot kiszabó döntés
A két éves időtartam az építésügyi hatóság számára újra kezdődik: a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás közlésétől, illetve ha az elrendelt bontási kötelezettség fennállása alatt felmerült új tényre hivatkozva terjeszti elő az építtető fennmaradási engedélykérelmét, továbbá ha az építtető kérelmét módosítja vagy visszavonja, az eljárás felfüggesztésének megszűnésekor, jogorvoslat során az új eljárást elrendelő jogerős határozat keltétől Az építésügyi bírságot kiszabó döntés Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyt megadó, illetőleg a lebontást tudomásul vevő határozatában állapítja meg a bírságot. A döntést a kérelem előterjesztésétől számított két hónapon belül kell meghozni. Az építésügyi hatóság bírságot megállapító határozata tartalma: ( a Ket. 72.§ (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően) a rendelkező részben az építés helye szerinti ingatlan címét (település neve, utca, házszám, helyrajzi szám), a bírság kiszabásának alapját képező fennmaradási, illetve a bontást tudomásul vevő rendelkezést, (ideiglenes jellegre és a véglegesítésre vonatkozó tájékoztatást) az elektronikus bírság-nyilvántartó program által generált egyedi bírság-azonosító kódot,

62 az építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénzátutalási megbízáson vagy banki átutalási megbízáson az egyedi bírság-azonosító kód feltüntetésére vonatkozó figyelmeztetést, a bírság megfizetésének módját, a bírságot kezelő célelőirányzat pontos megnevezésével és számlaszámával, a megfizetés megtörténtének igazolására vonatkozó figyelmeztetést, a befizetés elmaradásának jogkövetkezményeire vonatkozó figyelmeztetést a fellebbezés tekintetében a bírságra vonatkozó eltérő ügyfélkörre vonatkozó megállapítást. (Az építésügyi bírság kiszabása tekintetében csak az építtető az ügyfél, ezért a határozat erre vonatkozó rendelkezése ellen csak az építtetőnek van jogorvoslati joga.) a befizetési határidő módosításának lehetőségére vonatkozó tájékoztatást, a szabálytalanság megszüntetése esetén elengedhető bírságról szóló tájékoztatást; az indokolásban a szabálytalan építési tevékenység előzményének, az építmény rendeltetésének, műszaki tartalmának és készültségi fokának pontos leírását, a bírság összegének tételes kiszámítását az 1-3. mellékletekben foglaltak szerint, feltüntetve a szabálytalan építmény méretének számítását, a rendeltetésének megfelelő egységárat, a készültségi fokot és a bírság százalékát. Az egyedi bírság-azonosító kódot és az egyedi bírság-azonosító kód feltüntetésére vonatkozó figyelmeztetést a katonai építésügyi hatóság bírságot megállapító határozata nem tartalmazza.

63 Befizetés, befizetési határidő, fizetési kedvezmények
A sajátos építményfajtákra kiszabott bírság kivételével, a bírságot a költségvetés „Területfejlesztés” fejezetében az építésügyi célelőirányzatnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni az építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott csekken vagy banki átutalással. (egyedi azonosító kód, bírság elnevezése, kötelezett neve) A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 60 nap.(A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat jogerőssé válásának napja.) A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető legfeljebb 60 napra. A bírság megfizetésére részletfizetés nem engedélyezhető. Az építésügyi bírság elengedhető, ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti Az építésügyi bírság nyilvántartása bevezetésre kerül az építésügyi bírság elektronikus nyilvántartása, nyilvántartásáról és felhasználásáról külön jogszabály (10/2009. (IV.14) NFGM rendelet (Éce) rendelkezik. Az Építésügyi Célelőirányzattal (ÉC) az építésügyért felelős miniszter rendelkezik, ennek keretében gondoskodik az ÉC-vel összefüggő elektronikus építésügyi bírság-nyilvántartó program működtetéséről és a befolyt összegek felhasználásával kapcsolatos nyilvántartás vezetéséről.

64 Az elektronikus építésügyi bírság-nyilvántartó program az építésügyi bírság adatainak, valamint az építésügyi bírsággal összefüggő valamennyi döntés nyilvántartására szolgál. Az elektronikus bírság-nyilvántartó program az építésügyi és építésfelügyeleti bírságot megállapító határozat meghozatalához egyedi bírság-azonosító kódot generál, amelyet a hatóság a bírság kiszabásával kapcsolatos minden döntésén feltüntet. Az építésügyi hatóság a bírság kiszabásával kapcsolatos minden döntéséről és intézkedéséről – az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról szóló kormányrendelet (255/2007. (X.4.) Korm. rendelet (Épnyilv.r.) szerinti – elektronikus építésügyi bírság-nyilvántartó programban történő rögzítés útján értesíti az építésügyi célelőirányzat felügyeletét ellátó szervet. Az elsőfokú építésügyi hatóság vezeti az építésügyi hatósági eljárások során kiszabott építésügyi és eljárási bírságok, valamint azok behajtásának nyilvántartását az Épnyilv. rendelet 5. számú melléklet szerinti adattartalommal.

65 16.1.5. Az építésügyi bírság behajtása
Az építésügyi hatóságok által jogerősen és végrehajthatóan kiszabott építésügyi bírság adók módjára behajtandó köztartozások, amelyeket minden esetben a célelőirányzat, illetve a sajátos építményfajtákra vonatkozó jogszabályban meghatározott szerv javára, az építésügyi hatóság megkeresésére az illetékes adóhatóság hajt be adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) szabályai szerint. Az építésügyi hatóság a befizetési határidő eredménytelen lejártától számított 10 napon belül megkeresi az illetékes állami adóhatóságot és erről elektronikus nyilvántartó programban történő rögzítés útján tájékoztatja az építésügyi célelőirányzat felügyeleti szervet. A megkeresést a Ket. általános szabályai szerinti végzés formában és az Art § (2) bekezdésében előírt tartalommal kell az adóhatóságnak megküldeni. A megkeresésben fel kell tüntetni - a behajtást kérő és a fizetésre kötelezett azonosításához szükséges adatokat, - a tartozás jogcímét, - a fizetési kötelezettséget elrendelő határozat (végzés) számát, jogerőre emelkedésének időpontját, - a teljesítési határidőt, - a tartozás összegét és esetleges járulékait, - valamint annak a jogszabálynak a pontos megjelölését, amely az adók módjára való behajtást lehetővé teszi.

66 A megkeresést követő változásról a behajtást kérő az adóhatóságot haladéktalanul értesíteni köteles.
Az adók módjára behajtott összeget az adóhatóság haladéktalanul átutalja a köztartozás jogosultjának. Az adók módjára behajtandó köztartozásra az adóhatóság fizetési könnyítést nem engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti illetőleg nem minősítheti behajthatatlannak. Amennyiben az adóhatóságnak a tartozást – a lehetséges végrehajtási cselekmények (azonnali beszedési megbízás-inkasszó-, munkabérre vezetett végrehajtás, vagyontárgy lefoglalás, ingatlanfoglalás stb.) foganatosítása ellenére – nem sikerül behajtania, a behajtás eredménytelenségéről értesíti a behajtást kérő elsőfokú építésügyi hatóságot. Az építésügyi hatóság a sikertelen behajtás esetén – a végrehajtás elévülési idején belül– bizonyos időközönként ismételten megkeresheti az adóhatóságot a behajtás foganatosítására. A végrehajtás az adóhatóság ismételt megkeresésével folytatható, a törvény csak az elévülési időn túli végrehajtást tiltja.

67 Az építésügyi bírság végrehajtásához való jog elévül
a teljesítési határidő utolsó napjától számított 5 év elteltével, ha addig végrehajtási cselekmény nem történik. A végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Az elévülés megszakadásával az elévülési idő újra kezdődik. A kötelező határozat már nem hajtható végre: a teljesítési határidő utolsó napjától számított 10 év elteltével, annak ellenére sem, ha a végrehajtási cselekmény addig folyamatos volt. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásához való jog elévülésére az Art. 164.§ (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Ha az adó, a bírság végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.

68 Az építésügyi bírság végrehajtását meg kell szüntetni:
Ha a bírságot kiszabó határozatot megsemmisítették, visszavonták, vagy hatályon kívül helyezték a kötelezett jogutód nélkül meghalt vagy megszűnt, vagy a kötelezettség tekintetében a jogutódlás kizárt, a végrehajtáshoz való jog elévült, a jogosult a végrehajtás megszüntetését kéri, a hatóság a jogutódlásra tekintettel a teljesítési határidőt a végrehajtás elrendelését követően meghosszabbította, a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezettel szemben felszámolási eljárást kezdeményezett, illetve a kötelezett ellen felszámolási eljárás indult, törvény vagy kormányrendelet a végrehajtás megszüntetését egyéb okból lehetővé teszi. A végrehajtás megszűntetéséről az építésügyi hatóság végzésben dönt, melynek egy példányát megküldi az ÉC –t kezelő miniszternek. Ellene önálló fellebbezésnek van helye a Ket. 98.§ (3) bekezdés c) pontja alapján.

69 16.2. Eljárási bírság megállapítása
Az eljárási bírság alkalmazási köre Az eljárási bírság kiszabásának a hatósági eljárás minden szakaszában – elsőfokú eljárásban, jogorvoslati eljárásban és a végrehajtási eljárásban – lehetősége van 1. Az építésügyi hatóság az eljárás akadályoztatásának következményeként eljárási bírsággal sújthatja a: rosszhiszemű ügyfelet, hatósági közvetítőt, az idézett személyt, az idézett jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselőjét, illetve vezető tisztségviselőjét, dolog átadására köteles személyt a hamis nyilatkozatot tevőt, a kötelező adatszolgáltatást megtagadó ügyfelet vagy képviselőjét, a szemlét akadályozó személyt a szakértőt azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja 2. A végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtási eljárás során eljárási bírsággal sújthatja: kötelezett ügyfelet, a tűrésre kötelezettet ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó végzésben megállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette, továbbá ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezést megszegi. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.

70 16.2.2. Az eljárási bírság kiszabásának eljárási szabályai és mértéke
Az eljárás akadályoztatása esetén: A rosszhiszemű ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és a többletköltségek megfizetésére kötelezheti. Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. Ha a hatósági közvetítő a neki felróható okból nem teljesíti feladatát, Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki vagy 8 napon belül megfelelően nem igazolja, továbbá ha az idézésre meghallgatásra nem alkalmas állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki, Nem sújtható bírsággal az idézett személy, ha az idézés nem volt szabályszerű. Ha az idézett személy igazolja a távolmaradásának vagy eltávozásának menthető indokát, vissza kell vonni az eljárási bírságot megállapító végzést. Ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselője nem jelent meg az idézésre, és a képviselő nevét a vezető tisztségviselő a hatóság felhívására nem közli, a vezető tisztségviselő eljárási bírsággal sújtható.

71 Ha a dolog átadására köteles személy nem adja át a dolgot, a hatóság a lefoglalást a rendőrség közreműködésével foganatosítja, és a dolog átadására köteles személyt eljárási bírsággal sújthatja. Ez jellemzően az építésfelügyeleti eljárás során merülhet fel. Az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve ha a kötelező adatszolgáltatás körében a adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényt elhallgat, vagy valótlan adatot szolgáltat, eljárási bírsággal sújtható. A hatóság köteles az ügyfelet a nyilatkozattétellel, illetve adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos jogairól tájékoztatni és kötelességeire, valamint a kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményeire figyelmeztetni. Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy azt megtagadja. Ha a nyilatkozattételt választja, akkor vállalnia kell az igazmondási kötelezettséget is. A szemle megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható, ha az eljáró hatóság ügyintézője vagy a hatóság által megbízott szakértő igazolta magát. Az eljárási bírság kiszabása alól nem mentesíti az érintettet az a védekezés, hogy őt a munkáltatója vagy megbízója utasította a hatósággal való szembeszegülésre. A kirendelt szakértő eljárási bírsággal sújtható, ha a feladatait határidőre nem teljesítette és a határidő meghosszabbítása iránti igényét vagy akadályoztatását előzetesen nem jelentette be.

72 A végrehajtási eljárásban
Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetője rendreutasíthatja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasíthatja, továbbá eljárási bírsággal sújthatja. A közigazgatási szerveknek a kivezetés eszköze nem áll rendelkezésre, ezért ha kiutasított személy ellen kiszabott eljárási bírság sem vezet eredményre, a tárgyalás rendjének helyreállításához a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti. Az eljárási bírság ugyan ismételten kiszabható lenne, de gyakran eredménytelen eszköz. (pld. ittas személy belátási képességének hiánya) A végrehajtási eljárásban Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki. Ha az alapkötelezettség teljesítésére az építésügyi hatóság határidőt, vagy határnapot állapított meg, az eljárási bírság kivetésekor újabb teljesítési határidőt kell megállapítani. Ez nem a teljesítési határidő meghosszabbítása!). Ezen új határidő eredménytelen letelte után kerülhet csak sor az eljárási bírság ismételt kivetésére. Ha kötelezettség meghatározott magatartásra, vagy magatartástól való tartózkodásra (tűrési kötelezettség) vonatkozik és annak a kötelezett nem tesz eleget, a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezettet eljárási bírsággal sújtja. Ismételten kiszabható, de ilyenkor új határidőt nem kell meghatározni.

73 Eljárási bírság mértéke
Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként Ft. A legmagasabb összege: természetes személy estében Ft, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén Ft, ha a meghatározott cselekmény elvégzéséhez szükséges költségek 1 %-a az eljárási bírság felső határánál nagyobb, a végrehajtási eljárásban kiszabható eljárási bírság felső határa a teljesítési költség 1 %-áig terjedhet. Nem szabható ki eljárási bírság Az ügyfél kérelmére indult eljárásban a kérelmező ügyféllel szemben (kivétel: a közmeghallgatásra történő megjelenési kötelezettség elmulasztását) Ügyféllel szemben, ha a nyilatkozattételt megtagadja (kivéve a törvényben előírt kötelező adatszolgáltatás megtagadását) Szakértőre, aki a megbízás teljesítésére határidő-hosszabbítást kért, vagy akadályközléssel élt. A magyar nyelv ismerete hiánya miatti eljárás akadályoztatás esetén az ügyfelet

74 Egyéb eljárási szabályok az eljárási bírság kiszabására:
Az eljárási bírságot végzésben szabja ki az érdemi döntést megelőző eljárás során az elsőfokú hatóság, a jogorvoslati eljárás során a másodfokú hatóság, a végrehajtási eljárásban a végrehajtást foganatosító szerv Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye Az eljárási bírság kiszabása nem mentesíti az ügyfelet, vagy az eljárás egyéb résztvevőjét magatartásának egyéb jogkövetkezményei alól. (Ket. 170.§) Az eljárási bírság behajtása Az építésügyi hatóságok által jogerősen és végrehajthatóan kiszabott eljárási bírságok adók módjára behajtandó köztartozások, amelyeket építésügyi hatóság, illetőleg a végrehajtási szakaszban a végrehajtást foganatosító szerv megkeresésére az illetékes adóhatóság hajt be a az Art. szabályai szerint Az építésügyi- és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott eljárási bírság az eljáró hatóságot illeti meg.

75 A behajtásra illetékes adóhatóság a jogszabályok (Étv. Ket
A behajtásra illetékes adóhatóság a jogszabályok (Étv. Ket.) módosítása folytán október 1-e előtt indult eljárásokban kiszabott eljárási bírságok behajtásánál minden esetben az állami adóhatóság, az azt követően indult eljárásokban kiszabott eljárási bírság behajtásánál a magánszemélyek esetében a kötelezett lakhelye szerinti illetékes önkormányzati adóhatóság, jogi személy és más szervezet esetében az illetékes állami adóhatóság. A kiszabott eljárási bírság behajtására az elsőfokú építésügyi hatóság végzésben megkeresi a területileg illetékes állami adóhatóságot a behajtás foganatosítására, amely az Art. rendelkezéseinek megfelelően jár el. A megkeresésnek tartalmaznia kell: (u.a. mint az építésügyi bírság esetében) A behajtási eljárásra, az értesítési kötelezettségre, a sikertelen behajtás esetén alkalmazandó eljárásra, a jelzálog-jog bejegyzésére és annak törlésére, a késedelmi pótlékra valamint az elévülésre vonatkozó szabályok a továbbiakban azonosak az építésügyi bírságra vonatkozókkal. A honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú építmények építésügyi és építésfelügyeleti hatóságai által meghozott döntés végrehajtását az első fokon eljáró hatóság foganatosítja.

76 VÉGE Köszönöm részvételüket és figyelmüket.
Kívánok további kitartó, türelmes tanulást és eredményes vizsgát  Viszontlátásra