Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Az előadások a következő témára: "Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek"— Előadás másolata:

1 Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek
Közigazgatási szakvizsga III. modul Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Szabó Zsuzsanna

2 Tartalom Általános jogalkalmazási ismeretek A közigazgatási eljárás
I. rész A jogalkotás tartalmi kérdései Magyarország jogforrási rendszere Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek II. rész Általános jogalkalmazási ismeretek A közigazgatási eljárás

3 1. Fejezet Jogalkotás

4 A norma funkciói Közösségteremtő, integráló funkció
Magatartásmintát nyújt Közreműködik a konfliktusok rendezésében Értékelési alapot nyújt mások magatartásához Kiszámíthatóvá teszi mások magatartását Kiszámíthatóvá teszi az emberek saját magatartásának következményeit

5 A jogi norma fogalma A jogi norma olyan magatartási szabályok összessége: amelyek keletkezése állami, közhatalmi szervekhez kötődik, amelyek általánosan, mindenkire nézve kötelezőek, amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják.

6 A jogalkotás fogalma A jogalkotás kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek: az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó, jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége

7 A joggal szembeni követelmények
általános, közzétett, jövőbeni cselekvésre irányuló, világos, ellentmondás-mentes, lehetségest követelő (reális), stabilitással rendelkező, a kinyilvánított szabály és a hivatalos cselekvés közt egyezést mutató

8 2. Fejezet Magyarország jogforrási rendszere

9 A jogforrás fogalma belső jogforrás: a jogalkotó szerv
külső jogforrás: a jog külső megjelenési formája, a norma (jogalkotó tevékenység) Az arra feljogosított állami szerveknek az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak.

10 A jogforrások csoportosítása
Jogszabályok: belső (anyagi) jogforrás külső (alaki) jogforrás Közjogi szervezet szabályzó eszközök Egyéb csoportosítási lehetőségek: Társadalmi viszonyokhoz való kapcsolódás módja szerint: Autonóm (eredeti) Végrehajtási (származékos) Területi hatály szerint: Országos helyi

11 Jogszabályok Országgyűlés - Magyarország Alaptörvénye és módosítása, valamint törvény Kormány - rendelet Magyar Nemzeti Bank elnöke - rendelet Kormány tagjai (a miniszterelnök és a miniszterek) - rendelet önálló szabályozó szerv vezetője - rendelet helyi önkormányzat képviselő-testülete - rendelet

12 A jogszabály érvényessége és hatályossága
A jogszabály keletkezéséhez kötődik. Feltételei: A jogszabályt megfelelő a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás során alkossa A jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába Feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak Megfelelően legyen kihirdetve Az adott jogi norma meghatáro- zott időben, meghatározott területen és meghatározott sze- mélyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható. időbeli hatály területi hatály személyi hatály szervi hatály tárgyi hatály

13 A jogalkotás szakaszai
Hatályosulás vizsgálata Előkészítés Kibocsátás Kihirdetés Kezdeményezés (jogalkotási terv) Tervezet elkészítése Tervezetek véleményezése Jogalkotó elé terjesztés Utólagos hatásvizsgálat Jogszabályok tartalmi felülvizsgálata: a) módosítások b) dereguláció Elfogadás Aláírás Kihirdetés, illetve közzététel: a jogszabály kibocsátója (Pl. törvény esetén a köztársasági elnök)

14 A jogszabály szerkezete
Preambulum (törvény esetében) Bevezető rész (rendelet esetében) Általános rendelkezések Részletes rendelkezések Záró rendelkezések

15 3. Fejezet Dereguláció

16 Technikai és tartalmi dereguláció
A dereguláció keretében hatályon kívül helyezendő, illetve módosítandó: az elavult, szükségtelenné vált, a jogrendszer egységébe nem illeszkedő, a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható, a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító jogszabályi rendelkezés.

17 2. Rész Jogalkalmazás

18 Hatósági jogalkalmazás fogalma
Az erre jogszabályban feljogosított szervek olyan egyedi tevékenysége, amelynek során a jogszabályban absztrakt, elvont módon megfogalmazott tényállást az egyedi ügyre alkalmazva döntenek.

19 Jogalkalmazó tevékenységek fajtái
Közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenység: az anyagi jogviszonyok (meghatározott jogok, illetve kötelezettségek) a döntés következményeképpen jönnek létre (konstitutív jogalkalmazói döntés). Jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenység: a jogalkalmazó szerv döntése egy korábbi időszakot vesz alapul, egy már korábban létrejött anyagi jogi jogviszonyt, annak fennállását vagy hiányát bírálja el. A jogalkalmazó döntése nem keletkeztet új anyagi jogviszonyt, csupán megállapítja a létező jogviszonyt (deklaratív jogalkalmazói döntés).

20 A jogalkalmazás folyamata
Eljárás megindítása Konkrét tényállás tisztázása Jogszabály értelmezése Bizonyítás Döntés meghozatala Döntés közlése Ellenőrzés Szankció, illetve végrehajtás

21 A Ket. eljárási alapelvei
A Ket. által megfogalmazott eljárási alapelvek: a törvényesség elve a rendeltetésszerű eljárás elve a törvény előtti egyenlőség elve a hivatalból való eljárás elve az ügyféljogok az ügyfél-kötelezettségek a költségtakarékos eljárás elve az e-ügyintézés ösztönzésének elve

22 A törvény hatálya Területi hatály
Időbeli hatály Személyi hatály Tárgyi hatály Magyarország teljes területe néhány kivételt leszámítva Néhány kivétellel: nov. 1-jétől Ügyfél, egyéb érintettek, közreműködők, hatóság, szakhatóság Közigazgatási hatósági ügy

23 Tárgyi hatály Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet érintő
Jog megállapítása Kötelezettség megállapítása Adat, tény vagy jogosultság igazolása Hatóság nyilvántartás vezetése Hatóság ellenőrzés lefolytatása Tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel

24 Egyéb eljárási szereplők
Jogalkotás - jogalkalmazás Személyi hatály Ügyfél Egyéb eljárási szereplők Hatóság Természetes személy, Jogi személy, Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Más hatóságok Államigazgatási szerv Közreműködők: tanú hatósági tanú szakértő tolmács képviselő szemletárgy birtokosa hatósági közvetítő Akinek az ügy a jogát, jogos érdekét érinti, akivel kapcsolatban hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, akit ellenőrzés alá vontak, ügyféli jogokkal felruházott szervezet hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő, de feladatkörében érintett szerv Önkormányzati hatóság Jegyző, hatósági társulás Az előadó a fentiek mellett tegyen említést arról, hogy nem minősülnek ugyan ügyfélnek, de az ügyfél jogai megilletik: azt a szervet, akinek feladatkörét az ügy érinti Külön törvény alapján az eljárás tárgyában tevékenységet kifejtő érdekvédelmi szervezetek, társadalmi szervezetek, amelyek regisztrált tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamely közérdek érvényre juttatására irányul. Egyéb szereplők: bejelentő jegyzőkönyvvezető végrehajtási eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató Törvény, kormányrendelet által feljogosított nem közigazgatási szerv 24 24

25 Hatóságok ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEZETEN BELÜL Miniszter
Miniszternek alárendelt, de nem minisztériumi jogállású államigazgatási szervek Fővárosi, megyei kormányhivatalok (törzshivatal + szakigazgatási szervek: pl. földhivatal, egészségbiztosítási pénztár, munkaügyi központ, ÁNTSZ megyei intézetei) Területi államigazgatási szervek Kormányhivatalok „járási kirendeltségei” Helyi államigazgatási szervek

26 Hatóságok 2. Államigazgatási ügyek az önkormányzati szférában
Polgármester: honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem Jegyző: általános Hivatal ügyintézője: anyakönyvvezető, gyámhivatal Önkormányzati hatósági ügyekben: Képviselő-testület A képviselő-testület által átruházott hatáskörben: Polgármester Bizottság Részönkormányzat testülete Kisebbségi önkormányzat testülete Önkormányzat társulása

27 Hatóságok 3. Jogszabály felhatalmazása alapján egyéb szervezet, vagy személy felhatalmazható hatósági jogalkalmazó tevékenységre: KÉTÜSZ (kéményseprők) Vállalkozó állatorvos (hatósági teendők ellátása) Különböző kamarák

28 Joghatóság, hatáskör, illetékesség
A hatóság eljárási képességének feltételei: Joghatóság: arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van-e joga eljárni vagy az ügy más ország hatóságára vagy nemzetközi szervre tartozik Hatáskör: azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve melyik szint jogosult eljárni Illetékesség: arra ad választ, hogy több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konkrét ügyben eljárhat.

29 A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai
az elsőfokú eljárás a jogorvoslati eljárások a végrehajtási eljárás

30 A hatósági ellenőrzés fogalma
A hatóság ellenőrzi: a jogszabályban foglaltak betartását jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését

31 Ellenőrzés alapján hozható döntések
Ha jogsértést nem tapasztal a hatóság: (egyszerűsített) jegyzőkönyv felvételével lezárja az ellenőrzést Ha jogsértést tapasztal a hatóság: Végzésben kötelezi az ügyfelet a jogsértés megszüntetésére Hivatalból megindítja eljárását, erről a helyszínen értesítheti az ügyfelet Helyszínen meghozhatja és közölheti a döntést

32 Közigazgatási bírság kiszabásának eljárásjogi alapjai
Nem az eljárási bírságra vonatkozik! Mérlegelési szempontrendszer, mikor van helye bírság kiszabásának. Mérlegelési szempontrendszer, milyen mértékű bírság szabható ki. Szubjektív (1 év) és objektív (5 év) határidő az ezzel kapcsolatos eljárás megindítására

33 Az elsőfokú eljárás Az elsőfokú eljárás megindítása történhet
Hivatalból: Jogszabály alapján Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet Kérelemre Joghatások: jogok megszerzése, kötelezettségek terhe; ügyintézési határidő kezdete.

34 JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA
Jogalkotás - jogalkalmazás JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA BEÉRKEZÉS Kérelem ellenőrzése ELŐÍRT TARTALMI ELEMEK MEGLÉTE, MÁS SZERVTŐL SZÜKSÉGES-E ADATOK MEGSZERZÉSE ÁTTÉTEL ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜLI ELUTASÍTÁS Az előadó ezen a dián keresztül mutassa be, hogy a kérelem vizsgálata alapján milyen eljárási cselekményekre kerülhet sor. (A piros színnel jelzett folyamat mutatja az előkérdések pozitív elbírálását, vagyis az eljárás megindulásához együtt álló feltételeket.) Időközben bármely feltételnek nem felel meg a kérelem, a folyamat más irányba halad, illetve átmenetileg, vagy végleg megakad. Mutasson rá arra az összefüggésre, amely az áttétel és az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás között fennáll. (ha van helye áttételnek, áttétel, ha nincs, az eljárás megszüntetése.) Utaljon arra, hogy mind a felfüggesztésről, mind az érdemi vizsgálat nélküli elutasításról külön dia kerül bemutatásra. MÁS HATÓSÁGNÁL INDUL ELJÁRÁS HIÁNYPÓTLÁS 34 34

35 A határidők Határidő kezdete: soronkívüliség
veszélyhelyzet elhárítása, kár megelőzése Határidő kezdete: ügy bonyolultsági foka (külön jsz. alapján) soronkívüliség kérelem beérkezését követő nap; hivatalból indítandó eljárásnál az első eljárási cselekmény elvégzésének a napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (soronkívülinél 15 nappal) 35

36 Ügyintézési határidők
naptári napokban, és nem munkanapokban kell majd megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket, ugyanakkor az ügyintézés kezdetét a hatóságoz való beérkezést követő munkanaptól számolják, ügyintézési határidőbe nem számító időtartamok: pl. szakhatósági közreműködés, szakvélemény elkészítése, hiánypótlás időtartama, eljárás felfüggesztése - ettől jogszabály eltérhet (a „bruttó” és a „nettó” ügyintézési határidő közeledhet) a határidő elmulasztása esetén: illeték- és díj- visszafizetési kötelezettség

37 Az eljárás felfüggesztése
2. Felfüggesztés mérlegelés alapján Kötelező felfüggesztés Kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása, amelyben: az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik; ugyanazon hatóság más döntése; a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság új eljárásra való kötelezéséről szóló döntése ellen perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő a jogutód kiléte vitás (kérelmező ügyfél esik ki) ha a jogutód kiléte vitás (nem a kérelmező ügyfél esett ki); ügyfél kérése; hatósági közvetítő kirendelése Jogkövetkezmény: a határidő megszakad; fellebbezésnek van helye. 37

38 Szakhatósági közreműködés
A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill. megtagadása) való kötöttség, kivéve ha nem áll fenn a beszerzési kötelezettség (2 eset) A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján) „Jogszerű hallgatás” – csak jogszabály külön felhatalmazása alapján Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) között A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei (semmisség, a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet)

39 Bizonyítás A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le. Jellemzői: hivatalból vagy kérelemre indul; szabad bizonyítás elve (és korlátai); lefoglalás jogintézménye. Bizonyítékok különösen: az ügyfél nyilatkozata; az irat; a tanú vallomása; a szakértő véleménye, szemléről készült jegyzőkönyv; hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv; tárgyi bizonyíték. 39

40 Az ügyfél Az ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége
A gyakorlatban az egyik legfontosabb bizonyíték Nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban ha a nyilatkozattételt megtagadja és Az ügyfél írásban és szóban nyilatkozatot tehet a hatóság reagál a tényállást nem lehet teljes körűen tisztázni a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi az eljárást megszüntetheti rendelkezésre álló bizonyítékok adatok alapján dönt IGAZMONDÁSI KÖTELEZETTSÉG 40

41 Irat A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz A külföldön kiállított irat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes! OKIRAT MÁS IRAT állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb. KÖZOKIRAT A benne foglaltak valódiságát vélelmezni kell, de van helye ellenbizonyításnak , kivéve ha a jog nem enged ellenbizonyítást MAGÁNOKIRAT teljes bizonyító erejű egyszerű 41

42 A tanúvallomás A tanúként megidézett személyt megjelenési
vallomástételi igazmondási kötelezettség terheli.

43 A szemle Ingó Ingatlan Személy megtekintése, megfigyelése

44 Szakértői vélemény Szakértőt akkor rendel ki a hatóság, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő. Megjelenési, véleményadási kötelezettség, tartózkodás a hamis véleményadástól. Iratbetekintés, jelenlét egyes eljárási cselekményeknél, kérdezés joga. Szakértőként nem járhat el: Akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn, Aki tanúként nem hallgatható meg, A tanúvallomást megtagadhatja.

45 Eljárási bírság Hatóság mérlegelési jogköre
(5-500 ezer, szervezetnél 1 millió forint) Jogellenes magatartás súlya, felróhatóság mértéke Érintett vagyoni helyzete, jövedelmi viszonya Ugyanabban az eljárásban ismételt kiszabásra kerül sor.

46 Képviselet Képviseletre általában akkor kerül sor, ha az ügyfél nem tud vagy nem akar személyesen eljárni. A képviselet fajtái: Törvényes Meghatalmazotti Ügygondnok által ellátott képviselet 46

47 Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
Kizárás Abszolút kizárási ok Relatív kizárási ok Ügyintézőnek saját vagy hozzátartozója ügyében való eljárása; Másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon közreműködés történt; Hatóság saját ügyében hatóságként való eljárása Jegyzőre vonatkozó kizárási szabályok Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. 47

48 A döntés meghozatala Az ügy érdemében hozott döntések: hatósági határozat Eljárási kérdésekben hozott döntések: hatósági végzés A hatóság döntésének speciális formája a hatósági szerződés Megállapodás a hatóság és az ügyfél között, ha ezt jogszabály megengedi. A határozat és a végzés egy dokumentumba szerkeszthető! 48

49 A hatósági döntés Fejléc (a döntést kibocsátó hatóság megnevezése, címe, az ügy száma, az ügy tárgya, ügyintéző neve, elérhetősége) Rendelkező rész (a hatóság döntése, a szakhatóság megnevezése, állásfoglalása rendelkező része, az ügyintézésre fordított idő, költségekről rendelkezés, tájékoztatás a jogorvoslatról) Indokolási rész (megállapított tényállás, bizonyítékok, az el nem fogadott bizonyítékok, a döntés alapjául szolgáló anyagi és eljárási normák bemutatása, mérlegelési szempontok) Záró rész (kiadmányozás dátuma, a hatóság bélyegzőjének lenyomata, a hatáskört gyakorló szerv vezetőjének, vagy az általa kiadmányozásra felhatalmazott vezetőnek az aláírása

50 Egyezséget jóváhagyó határozat
50

51 Egyszerűsített döntés - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót;
Kérelemre indult ügyben, ha: - (1) a hatóság az ügyfél kérelmének teljes egészében helyt ad és (2) nincsen ellenérdekű ügyfél, vagy a döntés jogát, jogos érdekét nem érinti, vagy - az kizárólag valamely eljárási cselekmény időpontját határozza meg. Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót; - az indokolást 51

52 Jogalkotás - jogalkalmazás
Hatósági szerződés szemléletváltás: mellérendeltség hatóság és ügyfél között; kölcsönös előnyökkel jár a hatóság és az ügyfél számára; jogszabályi felhatalmazással köthető, írásba kell foglalni; a szerződés megkötésének előfeltételei lehetnek, nincs szerződési kényszer. Szerződésszegés következményei Az ügyfél oldalán A hatóság oldalán - hatóság hivatalból megindítja eljárását, vagy - a hatósági szerződés végrehajtható határozatnak minősül, a végrehajtást megindítja a hatóság, vagy: Az ügyfél teljesítésre irányuló kérelmet juttat el a hatósághoz Hatósági szerződést akkor lehet az ügyféllel kötni, hogy ha ezt jogszabály lehetővé teszi, és a kétoldalú megállapodás az ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából egyaránt előnyös rendezését célozza. Ez gyakorlatilag nem más mint egy jogszerű alku a hatóság és az ügyfél között. Ha a hatósági szerződés létrejön, akkor fontos kérdésként merülhet fel, hogy mi van, ha bármelyik szerződést kötő fél (a hatóság is mulaszthat, ő is lehet szerződésszegő fél, ez nem egyoldalú határozat) nem teljesíti azt, amit a hatósági szerződésben vállalt. Ebben az esetben a jogkövetkezmények eltérnek attól függően, hogy az ügyfél vagy a hatóság követte el a szerződésszegést. Ha az ügyfél követi el a szerződésszegést, akkor a Ket. a hatósági szerződést egy végrehajtható jogerős hatósági határozatként fogja fel, azaz ebben az esetben úgy veszi, hogy nem történt meg az önkéntes jogkövetés és megindítja hivatalból a végrehajtási eljárást. Ha a közigazgatási hatóság szegi meg a szerződést, akkor az ügyfél a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat, azaz a szerződésszegés kérdésében bíróság fog dönteni, közigazgatási per keretében. Bírói út A szerződés módosítása az ügy szempontjából új tények merülnek fel; a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak. 52 52

53 A döntés közlése A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel. A közlés módjai: postai úton elektronikus úton, ideértve a telefaxot ( a határozat és az önállóan fellebbezhető végzés kivételével), személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, hatóság kézbesítője útján, kézbesítési ügygondnok útján, személyesen, telefonon, írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton. 53

54 A jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat rendszere
Minden hatósági döntéssel szemben lehet jogorvoslattal élni. 54

55 A jogorvoslati formák Kérelem alapján: Ex officio: fellebbezés
bírósági felülvizsgálat újrafelvételi kérelem Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás Ex officio: saját döntés felülvizsgálata saját hatáskörben felügyeleti eljárás ügyészi fellépés 55

56 Jogalkotás - jogalkalmazás
A fellebbezés Fellebbezésre mint jogorvoslatra csak a közigazgatási hatóság első fokon hozott döntései (határozatai, végzései) ellenében kerülhet sor. Fellebbezés benyújtásának jogi hatása A döntés visszavonása, módosítása fellebbezés alapján Fellebbezési eljárás Az előadó, ha kívánja, ismertesse azokat a végzéseket, amelyek ellen önálló fellebbezésnek van helye, de elegendő, ha utal arra, hogy ennek felsorolását tartalmazza a tankönyv az 51. Oldalon. Emelje viszont ki, hogy ezek ismeretes szükséges a sikeres vizsgához, gyakorlatban való ismeretük pedig azért szükséges, mert ahol a KEZT. A végzés ellen külön fellebbezés tesz lehetővé, azon végzések bíróság előtt is megtámadhatók. 56 56

57 A bírósági felülvizsgálat
A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya!! végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság felfüggesztő határozata szükséges (bíróság soron kívül, 8 napon belül dönt) jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül bármelyik ügyfél kérheti. Előfeltétele: fellebbezési jogot kimerítették fellebbezés kizárt 57

58 A bírósági felülvizsgálat
A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete határozza meg. A bíróság döntései: az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatására kötelez; a közigazgatási döntést megváltoztatja, ha törvény megengedi. A jogerős ítélet jogkövetkezményei: nincs helye új eljárásnak; megismételt eljárás során a hatóságot köti a bíróság ítélete. 58

59 Az újrafelvételi eljárás
ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal lezárt ügyben van helye kérelem elbírálása: első fokon eljárt közigazgatási hatóság Feltételek: a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre; a határozat meghozatala előtt meglevő, az ügyfelek által önhibájukon kívül nem használt és el nem bírált lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján; kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna; és ez utólag jutott az ügyfél tudomására. 59

60 Az újrafelvételi eljárás
A kérelem benyújtásának objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap (jogvesztő) szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől számított 15 nap Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetei!! A közigazgatási hatóság döntése: kérelmet elutasítja; jogerős határozatot módosítja; jogerős határozatot visszavonja; új határozatot hoz. 60

61 Az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás
ha az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés ellen az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki a megsemmisített jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek az adott ügyben való alkalmazhatóságát, az ügyfél harminc napon belül kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt.

62 TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK!
A felügyeleti eljárás Felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni a hatóság eljárását, döntését ennek alapján intézkedései: mulasztása esetén: eljárásra utasítás felügyeleti jogkör alapján dönt TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK! Ha a hatóság döntése jogszabályt sért: Felügyeleti szerv döntése: megváltoztathat; megsemmisíthet; megsemmisíthet és új eljárásra utasíthat. 62

63 Az ügyészi fellépés (Ütv. VI. fejezet)
1. Az ügyész felhívással élhet az alábbi törvénysértés esetben: bíróság által felül nem vizsgált, jogerős vagy végrehajtható döntés, a törvénysértés az döntés érdemét érinti, a jogerőre emelkedéstől vagy a végrehajtás elrendelésétől számított legfeljebb egy éven belül, kötelezettséget megállapító, jogot elvonó vagy korlátozó döntés esetén a végrehajtáshoz való jog elévüléséig, követelés biztosítását vagy dolog zárlatát elrendelő döntéssel szemben mindaddig, amíg ez az állapot fennáll. 2. A felhívást az ügyész a felügyeleti szervhez nyújtja be, ennek hiányában az eljáró szervhez. 3. Ha a felhívott szerv nem ért egyet, az ügyész a bírósághoz fordulhat. 63

64 A semmisség 1. Semmisségi okok pl.: 2. Következményei:
magyar hatóság joghatósága kizárt; nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe; szakhatóság megkeresése nélkül vagy állásfoglalásának figyelmen kívül hozott döntés; döntést bűncselekmény befolyásolta. 2. Következményei: megsemmisítés, de: nem semmisíthető meg 3 éven túl a hatósági döntés, ha jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért; 5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító döntés megsemmisítésének; időbeli korlátozás nélkül megsemmisíthető, ha bűncselekmény befolyásolta. 64

65 Végrehajtás Megindítás Foganatosítás Hivatalbóli eljárásban
Kérelemre indult eljárásban Kérelemre + Hivatalból, ha így is meg lehetett volna indítani az eljárást Az első fokú hatóság indítja meg. Az első fokú hatóság, illetve – szerződés alapján – Korm. rendeletben megjelölt személy vagy szerv, vagy önálló bírósági végrehajtó 65

66 Végrehajtás Végrehajtási módok és foganatosításuk
Pénzfizetési kötelezettség Meghatározott tevékenység Ingó dolog kiadása Ösztönző eszköz eljárási bírság Azonnali beszedési megbízás, Letiltás, Ingó, Ingatlan végrehajtás. Jogosított felhatalmazása, Hatóság saját maga a kötelezett költségére veszélyére elvégzi Rendőrségi közreműködés Lefoglalás, Rendőrségi közreműködés 66

67 Jogorvoslat a végrehajtásban
a végrehajtást megindító hatóságnak a végrehajtási eljárásban hozott döntése ellen is van helye fellebbezésnek. a végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetén a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogást terjeszthető elő. A fellebbezést és a kifogást a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság 15 napon belül bírálja el. A végrehajtási kifogást a végrehajtást megindító hatóság döntései elleni fellebbezés elbírálására jogosult hatóság bírálja el, ha a végrehajtást bírósági végrehajtó foganatosítja.

68 Végrehajthatóság elévülése
a végrehajtáshoz való jog általános elévülési ideje öt év az elévülést a hatóság által a végrehajtás érdekében tett bármely eljárási vagy végrehajtási cselekmény megszakítja, a végrehajtás megszüntetését elrendelő végzés kivételével joghatása az, hogy a cselekmény időpontjától kezdve az elévülési idő számítása elölről kezdődik. a döntés jogerőre emelkedésétől számított tíz év elmúlása azonban - függetlenül a teljesítési határidőtől - olyan abszolút időhatár, amelyen túl a közigazgatási döntés végrehajtás útján már nem érvényesíthető.

69 Eljárási költségek Kivételek Ügyfél viseli és előlegezi meg
Kérelemre indult eljárásban: Egyéb költséget a hatóság előlegezi, kötelezettség megállapítása esetén az ügyfél viseli Hivatalból indult eljárásban: Ellenérdekű felek Nyertesség arányában viselik, ha a kérelemnek csak részben ad helyt a hatóság, költség-megosztás közöttük Kivételek Célszerűtlen, indokolatlan, Eljárás akadályozása miatt felmerült A költség okozója viseli 69

70 Elektronikus ügyintézés
Elektronikus kapcsolat-tartás szabályai (II/A. Fejezet): elektronikus út előnyben részesítendő főszabály szerint az ügyfél jogosult e-úton kapcsolatot tartani törvény írhat elő kötelező e- kapcsolattartást jogszabályban meghatározott feltételekkel sms, is alkalmazható Elektronikus ügyintézés szabályai (X. Fejezet): e-ügyintézés alapelvei szabályozott e-ügyintézési szolgáltatások általános feltételei konkrét szabályozott e- ügyintézési szolgáltatások keretszabályai elektronikus tájékoztatás szabályai

71 Az e-ügyintézés szabályozásának alapelvei
A polgár informatikai önrendelkezési jogának széleskörű érvényesítése Túlszabályozás megszüntetése, rugalmas és tartós jogi keretek létrehozása Ne zárja ki az ügyintézési modell a hatóságok önálló döntését A rendelkezésre álló (már kiépített) eszközök továbbélése, felhasználása Máshol már működő piaci és külföldi megoldások felhasználásának elvi lehetősége

72 Az elektronikus ügyintézés Ket.-ben foglalt alapelvei
Technológiasemlegesség – ez azonban nem vonatkozik a kormányzati célú hírközlési szolgáltatásokra, valamint az állam által ingyenesen biztosított szolgáltatások igénybevételére. A hatóság nem elektronikus kapcsolattartás esetén is jogosult egyes eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében lefolytatni, figyelembe véve az ügyfél ügyintézési rendelkezését. Főszabály szerint a hatóság a kormányzati célú hírközlési szolgáltatást veszi igénybe.

73 Szabályozott ügyintézési szolgáltatások
1. Engedélyezés vagy bejelentés alapján 2. Elektronikus ügyintézési felügyelet jár el hallgatás = beleegyezés elve érvényesül 3. Fajtái: Ügyintézési rendelkezés: kötelezően nyújtandó állami szolgáltatás; az ügyfél eldöntheti, mely hatósággal hogyan kíván kapcsolatot tartani, hova kéri üzeneteit, kérheti pl. adatai átadását, átvezetését a hatóságok nyilvántartásai között Azonosítás Kézbesítés Biztonságos elektronikus igazolás Iratérvényességi nyilvántartás

74 Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos hatósági eljárások
1. Egyenlő Bánásmód Hatóság és más (pl. munkaügyi, fogyasztóvédelmi) hatóságok eljárása 2. Ket. rendezi a hatásköri kérdéseket a hatóságok, illetve a hatóságok és a bíróság viszonyában, az eljárásindítás határidejét, az EBH által kiszabható szankciókat, az EBH nyilvántartásait.