Bevezetés az összehasonlító gazdaságtanba

Az előadások a következő témára: "Bevezetés az összehasonlító gazdaságtanba"— Előadás másolata:

1 Bevezetés az összehasonlító gazdaságtanba
Ing. Dudás Tamás, PhD.

2 Ing. Dudás Tamás, PhD. Pozsonyi közgazdasági egyetem – Nemzetközi kapcsolatok kara Fogadóóra: Dohány utcai épület: Kedd

3 A tantárgy bemutatása Az Összehasonlító gazdaságtan célja, hogy bevezesse a diákokat a gazdasági rendszerek világába és megismertesse velük a gazdasági összehasonlítás céljait, módszereit valamint a modern gazdasági rendszerek alapvető tipusait. A tantárgy kiemelt figyelmet szentel a modern piacgazdaságnak (és egyes fontos válfajainak), csakúgy mint a szocialista gazdasági rendszernek és annak bukásának.

4 Az egyes előadások tematikája
GAZDASÁGI RENDSZERELMÉLETI ALAPOK (Gazdaságelmélet és összehasonlító gazdaságtan) Intézmények és szerepük a modern gazdaságban Gazdasági rendszerek tipizálása - A modern piacgazdaság Piac által vezérelt vegyes gazdaság. Az angolszász országok példája

5 Az egyes előadások tematikája II
Állam által vezérelt vegyes gazdaság. A japán és a francia gazdaság példája A jóléti állam. Az amerikai, a svéd és a német jóléti rendszer példája A szovjet modell A szovjet modell reformváltozata. A magyar piaci szocializmus

6 Az egyes előadások tematikája III
Gazdasági tranzíció közép es kelet Europában Szlovákia gazdasági rendszere – gazdasági tranzíció és következményei Távol keleti gazdasági rendszerek Az ébredő sárkány – gazdasági transzformáció Kínában Latin Amerika gazdasági rendszerei Globalizáció a világgazdaságban és hatásai a gazdasági rendszerekre

7 Tananyag Tankönyv: BARA Zoltán – SZABÓ Katalin (szerk.): Gazdasági rendszerek, országok, intézmények. Bevezetés a gazdasági rendszerek elméletébe. AULA Kiadó, Budapest, 2000. Előadások anyaga

8 Vizsgakövetelmények A szemináriumokon 40 pont szerezhető meg
2 x 10 pont – két kisdolgozat 20 pont – egyéni szemináriumi munka Az év végi kollokviumi írásbeli vizsgán 60 pont szerezhető meg Nyitott esszékérdések

9 Mi az összehasonlító gazdaságtan?
Nálunk kevéssé ismert, relatíve új része a közgazdaságtannak Az ÖHG gazdasági rendszereket vizsgál és hasonlít össze, vizsgálja egyes elemeiket és a köztük lévő kapcsolatokat Az összehasonlítás kvalitatív jellegű (nem kvantitatív)

10 Az ÖHG kerete – A rendszerparadigma (Kornai)
A gazdasági rendszerek kutatóját a rendszer egésze, illetőleg az egész és a rész közötti kapcsolat foglalkoztatja A rendszerparadigma átfogó interdiszciplináris megközelítést igényel Nem a konkrét eseményeket és folyamatokat vizsgáljuk, hanem az intézményeket, melyek ezeknek keretet adnak

11 Az ÖHG kerete – A rendszerparadigma (Kornai)
A rendszerparadigma követői az elméleteket konkrét történelmi feltételek közé kell beágyaznia Ebben a szemléletben az egyéni preferenciák a rendszer termékei. Ha változik a rendszer, változnak a preferenciák is A rendszerkutatót a nagy változások, átalakulások izgatják.

12 Az ÖHG kerete – A rendszerparadigma (Kornai)
A rendszerkutatót elsősorban a rendszerek működési zavarai foglalkoztatják A rendszerparadigma jellemző metodológiája az összehasonlítás, mely többnyire kvalitatív jellegű

13 A gazdasági rendszer fogalma
A társadalom egyik fontos alrendszere A gazdasági rendszer a modern kapitalizmus kialakulásakor különül el élesen a társadalom többi alrendszerétől Gazdasági tevékenység – az a cselekvés amely a racionális kalkuláció eljárását követve összeveti egymással a szűkös erőforráskat, hogy rátaláljon a legtöbb hasznot hozó változatra

14 Gazdasági rendszerek tipusai – korai elméletek
List – halászat-vadászat, földművelés, ipar, kereskedelem Bücher – ókori háztartásgazdaságok, középkori városgazdaságok, modern nemzetgazdaságok Hildebrand – közvetlen termékcsere, egyszerű árupénzek, hitelt is alkalmazó pénzügyi rendszerű gazdaságok

15 Késői stádiumelméletek - Rostow
Hagyományos társadalom Előfeltételek a felemelkedéshez Felemelkedés Út az érettség felé Érettség

16 Alapvető gazdasági rendszerek
Két fontos intézmény – tulajdon és koordináció Tulajdon alapvető formái – magántulajdon és állami tulajdon (köztulajdon) A koordináció alapvető formái – piaci koordináció és bürokratikus koordináció (esetleg erőszakos koordináció)

17 Piaci és bürokratikus koordináció
Piaci koordináció A gazdasági szereplők egyenrangúak A szereplőket a nyereség motiválja A gazdasági ügyletek monetizáltak Bürokratikus koordináció A gazdasági szereplők alá-fölérendeltek A tranzakciókat intézményesített kényszer motiválja A gazdasági ügyletek nem feltétlenül monetizáltak

18 Alapvető gazdasági rendszerek
Tulajdonforma Koordináció Bürokratikus Piaci Magántulajdon Kapitalizmus (piacgazdaság) Állami tulajdon Államszocializmus (tervgazdaság)