Pedagógia antropológia VIII. A felvilágosodás. John Locke ( 1632 – 1704)

Az előadások a következő témára: "Pedagógia antropológia VIII. A felvilágosodás. John Locke ( 1632 – 1704)"— Előadás másolata:

1 Pedagógia antropológia VIII. A felvilágosodás

2 John Locke ( 1632 – 1704)

3 John Locke (1632 - 1704) újkor emberének kialakulása Francis Bacon - tapasztalati-induktív eljárás René Descartes - racionalizmus Blaise Pascal - érzelmek szerepének jelentősége az angolszász felvilágosodás képviselője puritán neveltetés oxfordi egyetem görög nyelvet tanít Hollandiába menekül, onnan levelekben küldi haza "Gondolatok a nevelésről" c. később összefogott munkáját (1693) az ember kötelessége a boldogság keresése, a nyomorúság kerülése angolszász normák elfogadása egészség, jókedv, tudás, hasznosság, reménykedés " Föladatommá teszem tehát, hogy örömet, elégültséget keressek s kerüljem a nyugtalanságot, kényelmetlenséget, hogy minél több részem legyen az előbbiből, annál kevesebb az utóbbiból. Ám jól látom, nagy óvatossággal kell eljárnom, mert ha többre becsülöm a rövid gyönyörűséget a tartós örömnél, nyilván elejébe vágok a magam boldogságának."

4 embereszménye: a gentleman (művelt úriember) polgár, aki jól tud tevékenykedni a világ különböző színterein nevelés céljai: a, erős, egészséges test b, erényes, vallásos lélek c, praktikus ismeretek testi nevelés orvosi szemlélet terjedésének kezdetei a szülőknek ad tanácsokat a gyerek egészségének óvására a test folyamatos edzését ajánlja mindennapi tisztálkodás, tápláló étkezések, friss levegő, sok mozgás bor és erős alkoholok helyett gyenge sört ajánl a gyerekek számára "Azt tanácsolom, hogy mossa meg a fiú minden nap hideg vízben a lábát, és legyen a cipője vékony és lyukas, hogy beengedje a vizet, ahányszor csak a közelébe ér. Ha valaki fontolóra veszi, mennyi bajt, sőt halált okozhat a láb átázása olyanoknak, akiket kényeztetve neveltek, bizonyára azt kívánja majd, bárcsak ő is mezítláb járkált volna, mint a szegény emberek gyermekei: ezek lába annyira megszokta a nedvességet, hogy ez éppúgy nem árt a lábuknak, mint ahogy nem árt kezüknek. S mi egyéb teszi azt a nagy különbséget a kéz és láb között, ha nem a megszokás."

5 erkölcsi és vallási nevelés Quintiliánus alapján: "az ember legfőbb értékmérője nem a tudás hanem az erkölcsiség." "Azt hiszem, te magad is nagy balgának tartanád azt, aki az erényes és bölcs embert nem becsüli százszorta többre a tanult embernél. Nem mintha nem akarnám a tudást... hatalmas segítő eszköznek a harmonikus lelkeknél, de viszont azt is be kell vallani, hogy ott, ahol hiányzik a kellő egyensúly, csak arra való, hogy a bolondot még nagyobb bolonddá, a rosszat még rosszabb emberré tegye." a magánnevelést szorgalmazza (házitanítók elterjedése!) a lélek edzettségének kialakítása a feladat " Ha mindjárt kezdetben szigorúan fogjuk a gyermekeket, kezesek lesznek... amikor aztán felnőnek, és a maguk eszével élnek, a vezetés szigora érdemük szerint lassankint csökken, az apa homloka elsimul, a távolság mindinkább kisebb lesz, az apa előbbi tartózkodása csak növeli szeretetüket: hiszen látják, hogy az merő jóakarat volt azzal a nemes célzattal, hogy ki tudják szüleiknek és felebarátaiknak becsülését érdemelni.„ a testi verés "lealacsonyítja, megalázza" a gyermeket - ellene van verés csak legvégső esetben lehet! nevelési módszerei személyes példa korai vallásos nevelés elvont (vallási) fejtegetések kerülése

6 értelmi nevelés empirizmus tapasztalatszerűségének átvevője a megismerő értelem hangsúlyozása érzékszervi tapasztalok rációval való rendszerezése az ész, az elme a tapasztalatból nyeri tudásanyagát belső tudatfolyam hangsúlyozása (Bacon) tagadja a velünk született ideák meglétét ("tabula rasa") mindezek mellett a praktikus ismeretek megadása kitüntetett szereppel bír = utilitarizmus "a művelt (de nem tudós!) úriember" érdekei a fontosak rajz, gyorsírás megjelenése francia, mint idegen nyelv megelőzi a latint fogalmazás, történelem, földrajz, könyvvitel, jogi ismeretek, etika a művészeti nevelést (pl. zene) nem tartja fontosnak! "A zenéről azt tartják, hogy rokonságban van a tánccal, s vannak, akik nagyra becsülik, ha valaki valamilyen hangszerrel ügyesen tud bánni. De annyi időt pazarol rá a fiatal ember, ha közepes ügyességre akar is benne szert tenni, és az időt is oly kétes értékű társaságban tölti, hogy jobb, ha elhagyjuk a zenét.... A mi rövid életünk nem elegendő arra, hogy mindent elsajátítsunk."

7 Jean-Jacques Rousseau (1712-1778)

8 –a pedagógia kopernikuszi fordulatát ő idézi elő Emil, avagy a nevelésről c. munkája forradalmosítja a pedagógia elméletét és gyakorlatát Genfben született, órásmester gyermekeként iskolába nem járt, de 10 éves korában már nagy a műveltsége egy közeli falu lelkészéhez adták ki iskoláztatásra latinos műveltsége alapjait itt szerzi meg 2 év múlva egy írnok majd egy vésnök mellett kezd inaskodni embertelen bánásmód vándorlások évei - kalandorságok 28 éves: magánnevelő " Csak három eszközt tudtam alkalmazni: az érzelmet, az okoskodást és a haragot, s gyerekeknél haszontalan és gyakran veszedelmes mind három."

9 zenésznek mondja magát kidolgoz egy új kottaírási rendszert - a párizsi Akadémián nem arat sikert vele filozófusokkal barátkozik beszáll az Enciklopédia zenei szócikkeinek megírásába 1749: dijoni Akadémia pályadíja "A becsület a tudatlanság gyermeke, a tudomány és az erény összeférhetetlenek." 1754: újabb értekezés az emberi egyenlőtlenség okairól arisztokraták barátságát hozza neki e "demokratizmust" hirdető munka s életreszóló ellenfele lesz: Voltaire nagyvilági életnek sem áll ellent Montmorency erdő szélére költözik egy időre 1762: Emil, avagy a nevelésről -pedagógiai regény heves reakciók övezik a munkát de nem a pedagógiai, hanem a "természetvallás"-gondolatai miatt elfogatóparancs, a könyv nyilvános elégetése bujdosás (Svájc, Anglia - D. Hume meghívására) paranoiás rögeszméssé válik visszatér Franciaországba, kottamásolásból él Ermenonville-be, egy Párizs környéki birtokra megy,

10 a paradoxonok embere könyveiben az apai felelősséget hirdeti öt gyerekét adta a lelencházba családi élet szépségének taglalása sosem volt otthona, gyakran a magányt választja folyamatos küzdelem saját esendőségeivel életét nem a konvenció hanem az abszolút emberi keresése jellemzi A gyermek felfedezése „Inkább legyek paradoxonok embere, mint előítéletek embere." Emil, avagy a nevelésről az apa szerepének leírása - de saját gyerekeit lelencházba adja családi élet szépsége - nincs saját otthona állampolgári erények hangsúlyozása - természet nyújtotta magány abszolút emberi értékek kifejtésére törekedett a saját életében ez határozza meg gyerekfelfogását 1, korábban pesszimisztikus volt a gyerekfelfogás meghatározza a magánnevelést és az iskolát is 2, majd a krisztusi ártatlansággal azonosítják ezen életszakaszt Rousseau: a gyermek, mint természeti lény, eredendően jó, csak a társadalmi együttélés rontja meg elődei: oratoriánusok (Lamy atya)

11 „Szeretném, ha egy józan ítéletű ember arról írna értekezést, hogyan figyeljük meg a gyermekeket. Nagyon fontos volna, ha birtokában volnánk ennek a művészetnek: az apák és a tanítók még csak elemeit sem ismerik.” – Rousseau: Emil vagy a nevelésről. a gyerekre az érzelmein s a képzeletén keresztül kell hatni „A szellem hangja a szíven keresztül szóljon, mert csak így talál meghallgatásra. A hideg érvek meghatározhatják véleményeinket, de cselekedeteinket nem; elérhetik, hogy higgyünk, de azt nem, hogy cselekedjünk.” – Rousseau: Emil vagy a nevelésről. ügyelni kell a gyermek zavartalan fejlődésére "negatív nevelés„ " A negatív nevelés nem ad erényeket, de megóv a bűnöktől, nem tanít meg az igazságra, de megóv a tévedésektől, alkalmassá teszi a gyermeket mindarra, ami majd az igazsághoz vezeti, amikor már képes lesz megérteni, és a jóhoz, amikor már képes lesz szeretni." ez is aktív tevékenység! a nevelő "rendező" inkább

12 Johann Heinrich Pestalozzi (1746–1827) egyetemes embernevelés eszméjének kialakítása elemi iskola - latin középiskola - zürichi Collegium Carolinum filozófiai-teológiai képzést nyújtó főiskola a Helvét Társaság tagja ( Jakob Bodner egyesülete) igazságtalanságok ellen fellépnek tanulmányait megszakítva földművelő lesz Neuhof - egy mintagazdaság létrehozása (csődbe megy) gyapotfonással kezd foglalkozni 40 gyermeket vesz magához (manufakturális hatások) nevelni akarja a szegény gyermekeket utópikus elképzelés - pedagógiai hozammal intézményesíti a munkára nevelést - elsőként elemi oktatást sem hanyagolja el vallási, növénytermesztési és háztartási ismereteket is ad

13 Lénárd és Gertrúd (1781) négy részes regénysorozat-terv a tanának szélesebb körű ismertetésére első kötete a Lénárd és Gertrúd az anyai szeretet-motívuma! pedagógiai tanulságok iskolaszervezés problémái munkaoktatás kérdései polgári erények fontossága e munkáért 1792-ben a "Francia Köztársaság Polgára" címet kapja meg második kötet: Kristóf és Elza Pestalozzi gyakorlati nevelő, írási ilyen kérdésekkel foglalkoznak „Az ember, ha magára hagyatva, vadon nő fel, természeténél fogva henye, tudatlan, elővigyázatlan, meggondolatlan, könnyelmű, hiszékeny, gyáva és határtalanul kapzsi. A veszélyek és akadályok következtében pedig, amelyekkel gyengeségében és kapzsiságában szemben találja magát, gerinctelenné, ravasszá, alattomossá, gyanakvóvá, erőszakosság, vakmerővé, bosszúvágyóvá és kegyetlenné válik.” – Pestalozzi: Meine Nachforschungen über den Gang der Natur in der Entwicklung des Menschengeschleschtes. emberfelfogásának belső tisztázása az ember etikája: 1. fokozat: természetes állapot 2.: társadalmi állapot 3.: tiszta erkölcs 1797: Helvét Köztársaság megalakul, élén a Direktóriummal elárvult gyerekeket összegyűjti

14 Burgdorf (1800 -1804) elemi iskolában iskolamester új alapokra helyezi a népiskolai pedagógiát egyéni oktatás helyett egyszerre tanítja az osztályokat (Felbiger normamódszeréhez hasonló elvekkel) általános embernevelési kérdésekkel foglalkozik Anyák könyve (1803) Szemlélet ABC (1803) Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit (1801) természetszerű pedagógia Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit? Rousseau-alapozottságú elvek külső hatások és belső feltételek összhangja a gyerek nevelésében! hogyan juthat a gyermek a tiszta, világos fogalmakig? (a megismerési folyamat vizsgálata, a képessége rendszerezése) "Miként viselkedik s kell hogy viselkedjék egy művelt ember minden olyan esetben, ha valamely zavaros és homályos dolgot megfelelően elemezni akar, hogy azt tisztázza magában?„ felderíti a "szám" az "alak" és a "szó" elemi pontjait, tehát arra keres választ "1. Hány és hányféle tárgy áll előtte, 2. milyennek látszanak ezek, milyen az alakjuk és milyenek a körvonalaik, 3. mi a nevük, hogy jelenítheti meg maga előtt egy-egy hanggal vagy szóval ezeket a tárgyakat."