ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Az ellenőrzés jogi háttere

Az előadások a következő témára: "ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Az ellenőrzés jogi háttere"— Előadás másolata:

1 ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Az ellenőrzés jogi háttere
A helyszíni ellenőrzés típusai A helyszíni ellenőrzés tárgya Ellenőrzések gyakorisága A helyszíni ellenőrzés menete és eredménye Szabálytalanság Monitoring, ellenőrzés, értékelés összefoglalása Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban.

2 Az ellenőrzés jogi háttere
Jogszabályi háttér 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet „a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról”

3 Az ellenőrzés jogi háttere
Támogatási Szerződés, ÁSZF 10. pont „Kedvezményezett a Szerződés aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatás felhasználásának illetve a Projekt megvalósulásának ellenőrzését minden olyan szervezet, hatóság, egyéb személy részére lehetővé teszi, amelyeket erre jogszabály jogosít, illetve kötelez.” „Ilyen szervek különösen a Közreműködő Szervezet, a Támogató, az EKKE, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, az Igazoló Hatóság, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, a Kincstár, Állami Számvevőszék, az Európai Bizottság illetékes szervezetei és az Európai Számvevőszék…” 3

4 A dokumentumok nyilvántartása és őrzése
Támogatási Szerződés, ÁSZF 11. pont „A Kedvezményezett köteles a Projekt dokumentumainak nyilvántartását és őrzését biztosítani és azt a jogszabályokban, illetve a az ÁSZF-ben meghatározott szervezetek, hatóságok illetve egyéb személyek részére hozzáférhetővé tenni. A Kedvezményezett a Projekttel kapcsolatos minden dokumentumot elkülönítetten tart nyilván, és legalább december 31-ig megőrzi.” „A Kedvezményezett köteles a Projektre vonatkozóan elkülönített számviteli nyilvántartást vezetni.”

5 A helyszíni ellenőrzés típusai
Attól függően, hogy a projekt életciklusának mely szakaszában merül fel, lehet: előzetes - a támogatásról szóló döntés meghozatala előtt, közbenső - a projekt megvalósítása során, záró - a projekt befejezését, a záró kifizetési igénylés benyújtását követően, de a támogatás utolsó részletének kifizetését megelőzően, utólagos - a fenntartási időszakban Tervezettség szempontjából lehet: tervezett – előzetes időpont egyeztetést követően, rendkívüli- akár előre be nem jelentett

6 A helyszíni ellenőrzés tárgya 1.
A helyszíni ellenőrzések során a 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletnek megfelelően ellenőrizni kell: a projektek támogatási szerződéseknek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását, az előrehaladási jelentések és a projekt tényleges fizikai és pénzügyi előrehaladásának összhangját, a kifizetési kérelemhez benyújtott alátámasztó bizonylatok és dokumentumok eredeti példánya rendelkezésre áll, megegyezik a kifizetési kérelemhez benyújtott hiteles másolattal vagy, amennyiben a kifizetési kérelemhez nem kellett benyújtani a hiteles másolatokat, az eredeti példányok alátámasztják a kifizetési kérelemben foglaltakat, 6

7 A helyszíni ellenőrzés tárgya 2.
a kedvezményezett által benyújtott nyilatkozat összhangját az azt megalapozó bizonylatokkal, a termékek/szolgáltatások teljesítésének a támogatási szerződéssel való összhangját, a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó közösségi szabályok betartását, a közbeszerzésekre vonatkozó közösségi és nemzeti szabályok betartását, az állami támogatás, a környezetvédelem, az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés követelményeinek betartását, a projekt szintű elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését. 7

8 Ellenőrzések gyakorisága
A 281/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet alapján - 32. § (2) 50 millió forint feletti támogatási összegű projektek esetében legalább egyszer - 32. § (3) 250 millió forint feletti támogatási összegű projektek esetében évente legalább egyszer és a megvalósítás zárásakor

9 A helyszíni ellenőrzés menete és eredménye
az ellenőrök megbízó levéllel igazolják magukat, a beruházás fizikai megvalósulásának, fenntarthatóság vizsgálata, fényképek készítése, a projekt dokumentumainak ellenőrzése (eredetiség), dokumentumok tárolásának ellenőrzése, könyvelés projektre vonatkozó részeinek ellenőrzése, jegyzőkönyv készítése, aláírása. Eredmény: a projekt rendben van a projekt nincs rendben: hiánypótlás, korrekció a projekt nincs rendben: szabálytalanság gyanúja merült fel, szabálytalansági eljárás kezdeményezése

10 Szabálytalanságkezelés

11 Szabálytalanság A közösségi jog valamely rendelkezésének, egy gazdasági szereplő tevékenységéből vagy mulasztásából adódó bármiféle megsértése, amely az Európai Unió általános költségvetését,az általános költségvetésre rótt indokolatlan költség formájában sérti vagy sértheti. Szabálytalanság továbbá A közösségi jogban foglaltakon túl a nemzeti jogszabályok előírásainak, illetve a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése amelyek eredményeképpen a Magyar Köztársaság pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek.

12 Szabálytalanság-kezelés
1. Szabálytalanság gyanújának észlelése – szabálytalanság felelős értesítése A gyanú megalapozatlan: nem indít eljárást 2. Szabálytalanság felelős dönt a gyanú megalapozottságáról Hiba: megszüntetése iránt intézkedés 3. Megalapozott a gyanú: EMIR-ben rögzítés és szabálytalanság kivizsgálása, döntés-előkészítő javaslat Közbeszerzési jogorvoslati eljárás megindítása 4. KSZ vezető dönt IH döntés kérése: intézkedés vagy lezárás Döntőbizottság elmarasztaló döntése Döntőbizottság nemleges döntése Szabálytalansági eljárás lezárása 5. Érintettek értesítése a lezárásról

13 Szankciók Támogatási összeg csökkentése Elállás
Támogatási rendszerből történő kizárás (max. 5 év) Büntető eljárás kezdeményezése

14 Követelések kezelése

15 Elállási okok korábbi tapasztalatok alapján
valótlan adatok közlése, ellentmondásos nyilvántartások együttműködési kötelezettség megszegése