Nincs tökéletes program, csak még nem találtuk meg a hibát!

Az előadások a következő témára: "Nincs tökéletes program, csak még nem találtuk meg a hibát!"— Előadás másolata:

1 Nincs tökéletes program, csak még nem találtuk meg a hibát!
Szoftvertesztelés Nincs tökéletes program, csak még nem találtuk meg a hibát!

2 A tesztelés a programrendszer működési helyességének és hatékonyságának vizsgálati szempontjait, feladatait és a munkavégzés módját meghatározó tevékenységek összességgének szisztematikus végrehajtása. A szoftvertermékek működését két különböző vonatkozásban kell vizsgálni: verifikáció validáció

3 A verifikáció az a folyamat, amelyben igazolást nyer az a tény, hogy a szoftver egy fejlesztési fázisban teljesíti mindazokat a követel­ményeket, amelyeket az előző fázisban specifikáltak. A validáció a szoftvernek olyan irányú vizsgálata és kiértékelése, amiben eldől, hogy a termék minden szempontból teljesíti-e a felhasználói követelményeket.

4 funkcionálisan megfelelő működés megfelelő teljesítmény
Egy biztonságkritikus rendszer esetében például a következőket kell bizonyítani: funkcionálisan megfelelő működés megfelelő teljesítmény a biztonsági követelmények kielégítése. A verifikáció és validáció együtt kezelendő, teljes összhangban. Ezt a tényt a széles körben elterjedt „V & V” eljárás elnevezés is kifejezi. A két fogalmat azonban néha összekeverik, annak ellenére, hogy lényegesen eltérő tevékenységeket jelölnek.

5 Tesztelési folyamat

6 A három csoport feladata:
A forráskód-teszt a forrásprogramok verifikációs ellenőrzésére szolgál (modul­tesztnek is nevezik). Az integrációs teszt a modulok, illetve a magasabb szintű programegységek egységes működési képességét vizsgálja. A felhasználói tesztekkel a termék alkalmazói vizsgálják a rendszert

7 A forráskód-teszt folyamán a programozóknak az alábbi tesztelési feladatokat kell végrehajtaniuk:
Az interfészteszt vagy blackbox teszt (feketedoboz-teszt) feladata annak vizsgálata, hogy a program egy adott bemenetre az elvárt kimenetet szolgál­tatja-e. A teszteléshez olyan inputadatokat kell választani, melyekkel nagy valószínűséggel kiszűrhetők a programhibák. A tesztelt elem akkor fogadható el, ha a tesztesetekben specifikált eredményt adja. A struktúrateszt vagy whitebox teszt (fehérdoboz teszt) a program-struktúra megvalósításának korrektségét vizsgálja. A tesztelés leellenőrzi az utasítások végrehajtását. Úgy kell összeállítani a teszteseteket, hogy minden utasítás legalább egyszer végrehajtódjon. Azt a mértéket, amely kifejezi, hogy minden utasítás végrehajtásra kerül-e, a teszt lefedettségi mértékének nevezik. Az útvonalteszt szorosan kapcsolódik a struktúrateszthez. Célja olyan teszt­esetek összeállítása és végrehajtása, amellyel a program összes útvonala bejárható, vagyis a párhuzamos műveletek, elágazások és a szinkronizáció teljes egységben ellenőrizhető. A határesetek tesztje a program viselkedésének vizsgálata szélsőséges körül­mények, szokatlan szituációk, szándékosan generált hibák környezetében. A teszt alkalmas a hibadiagnosztizálási és –javítási, valamint a kivétel-kezelési képességek felmérésére.

8 A tesztet két irányból célszerű elvégezni:
Integrációs teszt A tesztet két irányból célszerű elvégezni: A top-down integrációs teszt a funkciók hierarchiájának legmagasabb szint­jéről (főprogram) indul ki, és végighalad az összes lehetséges ágon, kontrol­lálva annak működését, célja a rendszer vezérlési folyamatainak ellenőrzése. Ebben a szemléletben a a vezérlőmodul teszt-drájverként működik, és ellenőrzi az összes almodul működését, az egyes almodulok ellenőrzése a már ellenőrzöttek helyettesítésével történik, a tesztelés folyamata a már beintegrált modulok alapján zajlik, a teszt akkor fejeződik be pozitív eredménnyel, ha az összes útvonal minden modulja hibátlanul viselkedett.

9 A bottom-up integrációs teszt során a modulok együttműködésének vizsgálatát alulról felfelé, az elemi modulokból kiindulva végezzük, és a különböző hierarchia-útvonalakon keresztül eljutunk a legmagasabb szintre, a rendszer szintjére. Az ellenőrzést az alábbi lépések szerint célszerű végezni: az egymáshoz tartozó legalsó szintű modulokat önálló alfeladat vezérlésére képes egységekbe (cluster) kell integrálni, ellenőrizni kell a modulok I/O információit tesztprogram alkalmazásával, a tesztelő program eltávolítása után egy szinttel feljebb meg kell ismételni az ellenőrzést egészen a legmagasabb szintig.

10 Az integrációs teszt legmagasabb szintje a rendszerteszt, mely a fejlesztett alkal­mazás integritását teljes egészében vizsgálja. A legfontosabb feladatok az alábbiak: Funkcionális tesztelés Installációs teszt A rendszer telepítésének tesztelése különböző eshetőségek (külön­böző hardver-szoftver konfigurációk, feltételek) esetén. Általános funkcionális teszt A rendszer működésének vizsgálata normál működés esetén. A teszt során ellenőrizzük, hogy a rendszer funkciói az elvártnak megfelelően működnek, a teszt során a kívánt eredményeket kapjuk. Szélsőérték funkcionális teszt A rendszer működésének vizsgálata szélső bemeneti/kimeneti értékek esetén. A teszt során ellenőrizzük, hogy a rendszer funkciói az elvárt­nak megfelelően működnek, a teszt során az elvárt eredményeket kapjuk. Konfigurációs teszt A rendszer funkcionalitásának tesztelése eltérő hardver/szoftverfelté­telek mellett. Mennyiségi teszt A rendszer funkcionalitásának tesztelése nagy mennyiségű bemenő, kimenő, ill. adatbázis adat esetén. -Biztonsági teszt A szoftver jogosultsági rendszerének tesztelése ellenőrzi, hogy a rendszer adataihoz csak az elvárt felhasználók férnek-e hozzá

11 Teljesítménytesztelés
Általános teljesítményteszt A rendszer működésének sebességét összevetjük az elvárt értékekkel. A teszt segítségével fényt deríthetünk a rendszernek a sebesség szempontjából kritikus pontjaira, szűk keresztmetszeteire. Referencia teljesítményteszt A rendszer működésének sebességét egy másik, a tesztelt rendszerhez hasonló funkcionalitású rendszer sebességével vetjük össze. Terheléses teljesítményteszt A rendszer sebességének vizsgálata különböző munkaterhelések esetén. A teszt során rögzítjük a terhelés mértékét (pl. felhasználók, tranzakciók száma), valamint a rendszer működési sebességét az adott terhelés alatt. Konkurencia teljesítményteszt A rendszer teljesítményének vizsgálata abban az esetben, ha a rend­szernek többszörösen kell ugyanahhoz az erőforráshoz (pl. ugyanahhoz az adatrekordhoz) hozzáférnie. Sokk teljesítményteszt A rendszer működésének vizsgálata extrém körülmények között. Ezek az extrém körülmények lehetnek a tervezettnél nagyobb terhelések, kevés memória/erőforrások, hardver problémák, áramszünet, stb.

12 Felhasználói tesztek A fejlesztés alapvető célja a felhasználói igények kielégítése, ezért fontos, hogy a felhasználót is bevonjuk a szoftver minősítésének folyamatába. Ha erre mód van, oda kell adni a rendszert rövid próbaüzemre a leendő üzemeltetőnek. Az éles próbaüzemben hamar kiderülhetnek a valós adatokkal tesztelt rendszer hibái, hiányosságai, és ezek még időben kijavíthatóak.

13 A felhasználó által végezhető tesztek lehetséges típusai:
Az alfa-, bétatesztek félig, vagy majdnem kész szoftverek kipróbálását szolgálják. A felhasználók a szoftver kipróbálása közben/után jelzik a fejlesztőknek a próbaüzem közben előforduló problémáikat. Az alfateszt esetében az alkalmazás még nincs teljesen kidolgozva, a bétateszt során már egy korrigált alfaverzió újrapróbálásáról beszélhetünk. A kezelhetőségi/támogatási tesztekben a felhasználók élesben használják a fejlesztők által már tesztelt programrendszert, és meg tudják állapítani, hogy mennyiben könnyen kezelhető, mennyiben támogatja, és könnyíti meg munkájukat. Az elfogadási teszt célja annak megállapítása, hogy a szoftverrendszer a körülményeknek megfelelően működik-e. A rendszer működésének ellenőrzése nem szimulált tesztadatokkal történik, hanem valós környezetben tényleges adatokkal. Evvel a teszttel feltárhatóak azok a működésbeli problémák, amelyeket az informatikai szakemberek a megbízó szakterületének területén való jártatlanságuk hiánya miatt nem fedeztek fel.