A SZERZŐDÉSSZEGÉS.

Az előadások a következő témára: "A SZERZŐDÉSSZEGÉS."— Előadás másolata:

1 A SZERZŐDÉSSZEGÉS

2 I. A SZERZŐDÉSSZEGÉS FOGALMA
Minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely - a szerződésbe ütközik, vagy - egyébként sérti valamelyik szerződő fél szerződésben védett jogait. OBJEKTÍV SZERZŐDÉSSZEGÉS: az a magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, tekintet nélkül arra, hogy a felek mennyiben működtek közre annak előidézésében. (objektív alapú szankciók a kikényszerítésre, egyensúly helyreállítására, végső fokon a megszüntetésre) SZUBJEKTÍV SZERZŐDÉSZEGÉS: ha a szerződésbe ütköző állapot bekövetkezése valamelyik fél felróható magatartására vezethető vissza. (objektív+szubjektív szankciók: kártérítés, veszélyviselési többlet)

3 II. A SZERZŐDÉSSZEGÉS ESETEI
1. késedelem - kötelezetti - jogosulti 2. hibás teljesítés 3. lehetetlenülés 4. a teljesítés megtagadása + az együttműködési kötelezettség megszegése 277.§ (4) A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a jogosultnak pedig ugyanilyen módon elő kell segítenie a teljesítést.

4 II/1/A. A KÖTELEZETTI KÉSEDELEM
A KÉSEDELEM BEÁLLÁSA Ptk § OBJEKTÍV SZANKCIÓK SZUBJEKTÍV SZANKCIÓK a) a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt b) más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti a jogosult továbbra is követelheti a teljesítést a késedelemből eredő károk megtérítése a jogosultnak - érdekmúlás bizonyítása, - fix határidő, vagy - póthatáridő eredménytelen eltelte esetén a jogosult elállhat pénztartozás után kamatfizetés akkor is, ha nem volt kamatkikötés felelősség a szolgáltatásban a késedelem ideje alatt bekövetkezett károkért

5 II/1/B. A JOGOSULTI KÉSEDELEM
A KÉSEDELEM BEÁLLÁSA Ptk § OBJEKTÍV SZANKCIÓK SZUBJEKTÍV SZANKCIÓK a) a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el; b) elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon; c) a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza. köteles a felelős őrzés költségeit megtéríteni köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát viseli a dolog megsemmisülésének, elveszésének, megrongálódásának veszélyét a késedelem idejére nem követelhet kamatot a késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja

6 II/2. A HIBÁS TELJESÍTÉS MATERIÁLIS HIBA (mennyiségi, minőségi)
1. Objektív szankció: Kellékszavatosság - ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK - FOGYASZTÓI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK (vélelmek, kogens szabályok a fogyasztó javára) 2. Szubjektív szankció: Kártérítés JOGI HIBA 1. Objektív szankció: Jogszavatosság 2. Szubjektív szankció: Kártérítés

7 ALKALMASNAK KELL LENNIE
A SZERZŐDÉSSZERŰ TELJESÍTÉS TÖRVÉNYI ÉS SZERZŐDÉSI KELLÉKEI /277.§ (1)/ A SZOLGÁLTATÁSNAK TÖRVÉNYI KELLÉKEK SZERZŐDÉSI KELLÉKEK ALKALMASNAK KELL LENNIE azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett RENDELKEZNIE KELL azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal

8 II/2/1. A MATERIÁLISAN HIBÁS TELJESÍTÉS Ptk. 305
II/2/1. A MATERIÁLISAN HIBÁS TELJESÍTÉS Ptk § (modell: visszterhes dologszolgáltatás) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. (IKEA klauzula) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el. (311/A. § A hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni.)

9 II/2/1.a) A KIFOGÁS KÖZLÉSE 307. §
A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni. A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.

10 II/2/1.b) ÉRTELMEZÉSI SZABÁLYOK AZ ÉRVÉNYESÍTETT SZAVATOSSÁGI IGÉNYRE 308/B. §
A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ha a jogosult a szavatossági igényét csak a dolognak - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek.

11 II/2/1. c) A KÖTELEZETT MENTESÜLÉSE a kellékszavatosság alól 305/A
ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.

12 II/2/1.d) BIZONYÍTÁSI KÉRDÉSEK
A JOGOSULTNAK KELL BIZONYÍTANI a hiba teljesítéskori fennálltát (nincs vélelem a hibás teljesítés mellettjótállás kivéve: fogyasztói szerződések)) A KÖTELEZETT BIZONYÍTHATJA, hogy a jogosult a hibát ismerte vagy ismernie kellett (pl. megtekintésre vagy próbára vette és láthatta) a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, és erre a jogosultat figyelmeztette

13 II/2/1.e) KELLÉKSZAVATOSSÁGI IGÉNYEK (áttekintés)
I. VÁLASZTÁSA SZERINT A JOGOSULT KÉRHET KIJAVÍTÁST KICSERÉLÉST (IUS RETENTIONIS: visszatartási jog) II. HA A FENTIEKRE NINCS JOGA (pl. lehetetlen, aránytalan többletköltséggel jár) VAGY A KÖTELEZETT NEM VÁLLALTA (VAGY NEM TUD JOGSZABÁLYSZERŰEN ELEGET TENNI) KÉRHET MEGFELELŐ ÁRLESZÁLLÍTÁST vagy ELÁLLHAT (kivéve: jelentéktelen hiba) (IUS VARIANDI: áttérés más szavatossági jogra) CÉL: A MEGBOMLOTT ÉRTÉKEGYENSÚLY HELYREÁLLÍTÁSA, VAGY A KÖTELEM FELSZÁMOLÁSA

14 II/2/1.ea) A KIJAVÍTÁS ÉS KICSERÉLÉS
A jogosult - választása szerint - elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve - a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, - a szerződésszegés súlyát, - és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; A KIVÉTELEK BIZONYÍTÁSA A KÖTELEZETTRE HÁRUL!

15 II/2/1.eb) KIJAVÍTÁSI IGÉNY - KÖTELEZETTI REAKCIÓ
VÁLLALJA: megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni (a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel kell lennie) NEM VÁLLALJA, VAGY NEM VÉGZI EL, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.

16 II/2/1.f) KELLÉKSZAVATOSSÁGI HATÁRIDŐK
ELÉVÜLÉSI ÁLTALÁNOS: a teljesítéstől számított 6 hónap SPECIÁLIS: ha jogszabály kötelező alkalmassági időt állapít meg és ez rövidebb mint 6 hónap, akkor a kötelező alkalmassági idő az elévülési idő állatokra: 60 nap fogyasztói szerződések: 2 év használt dologra megállapodással: min. 1 év JOGVESZTŐ ÁLTALÁNOS: a teljesítéstől számított 1 év SPECIÁLIS: ha jogszabály kötelező alkalmassági időt állapít meg és hosszabb, mint 3 év, akkor a kötelező alkalmassági idő a jogvesztő határidő tartós használatra rendelt dolog esetén: 3 év fogyasztói szerződés esetében: min. 3 év A szavatossági jogok az ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben KIFOGÁSKÉNT a határidők eltelte után is érvényesíthetők.

17 II/2/1.g) AZ ELÉVÜLÉSI IDŐ SZÁMÍTÁSA
NYUGVÁS Nem számít bele a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. MEGSZAKADÁS A határidő a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.

18 II/2/1.h) KÖLTSÉGVISELÉS - ÉRTÉKCSÖKKENÉS 309. §
A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek - ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket - a kötelezettet terhelik. Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.

19 II/2/1.i) A HIBÁS TELJESÍTÉS SZUBJEKTÍV JOGKÖVETKEZMÉNYE 310. §
Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti A KÁRTÉRÍTÉS SZABÁLYAI SZERINT.

20 II/2/1.j) A FOGYASZTÓI SZERZŐDÉSEK HIBÁS TELJESÍTÉSÉNEK SPECIÁLIS SZABÁLYAI 1.
A szakszerűtlen összeszerelésre vonatkozó szabályoktól a fogyasztó hátrányára eltérő megállapodás semmis. VÉLELEM A HIBA TELJESÍTÉSKORI FENNÁLLTA MELLETT Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. A SZAVATOSSÁGI IGÉNYEK KOGENS SORRENDJE Semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el. MEGDÖNTHETETLEN VÉLELEM A KIFOGÁS IDŐBENISÉGE MELLETT A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

21 II/2/1.j) A FOGYASZTÓI SZERZŐDÉSEK HIBÁS TELJESÍTÉSÉNEK SPECIÁLIS SZABÁLYAI 2.
HOSSZABB, KALUDIKÁLÓAN KOGENS ELÉVÜLÉSI IDŐ A teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Használt dolog esetén rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb azonban ebben az esetben sem köthető ki. KLAUDIKÁLÓAN KOGENS JOGVESZTŐ HATÁRIDŐ A hároméves jogvesztő határidőnél rövidebb határidő kikötése semmis. KOGENS SZABÁLY A KÖLTSÉGVISELÉSRE A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik.

22 II/2/2) A JOGILAG HIBÁS TELJESÍTÉS (szabályai az adásvétel körében Ptk
A jogosult nem, vagy csak korlátozottan tudja megszerezni azt a jogot, amely neki a szerződés, illetve jogszabály alapján járna.

23 II/3 A LEHETETLENÜLÉS fogalma, fajai
A teljesítés a szerződéskötést követő okból lehetetlenné válik. objektív a szerződés megszűnik (értesítési kötelezettség) a kötelezettnek felróható a jogosult kártérítést követelhet a teljesítés elmaradása miatt a jogosultnak felróható a kötelezett szabadul a tartozása alól és kártérítést követelhet fizikai jogi érdekbeli

24 VAGYLAGOS SZOLGÁLTATÁS LEHETETLENÜLÉSE
Ha valamelyiknek a teljesítése lehetetlenné válik, a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik. Ha a lehetetlenülésért a választásra nem jogosult fél felelős, a másik fél választhat a lehetséges szolgáltatás és a lehetetlenné válás következményei között. RESIDUM, SURROGATUM Ha a lehetetlenné vált szolgáltatás tárgyának maradványa (residum) a kötelezett birtokában maradt, vagy a kötelezett a szolgáltatás tárgya helyett mástól kárpótlást kapott vagy igényelhet (surrogatum), a jogosult a maradvány, illetőleg a kárpótlás átengedését követelheti az ellenszolgáltatás arányos része ellenében.

25 II/4 A TELJESÍTÉS MEGTAGADÁSA
Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között.

26 III. A SZERZŐDÉSSZEGÉSRE IRÁNYADÓ KÖZÖS SZABÁLYOK
FELELŐSSÉGKIZÁRÁS A szándékosan, súlyos gondatlansággal, vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget érvényesen nem lehet kizárni. A szerződésszegésért való felelősséget - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem lehet kizárni és korlátozni, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti FELELŐSSÉG A TELJESÍTÉSI SEGÉDÉRT Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást vesz igénybe, ennek magatartásáért felelős. ELFOGADÁS KIFOGÁS NÉLKÜL Ha a jogosult a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadja, a szerződésszegésből igényt utóbb csak akkor támaszthat, ha erre irányuló jogait fenntartotta. OSZTHATÓSÁG ÉS A SZERZŐDÉSSZEGÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetében a szerződésszegés következményei csak erre a részre következnek be. A jogosult azonban a szerződésszegésből eredő jogait az egész szerződésre nézve gyakorolhatja, ha bizonyítja, hogy a további teljesítés a szerződésszegés következtében már nem áll érdekében. Ha a szerződésszegés oszthatatlan szolgáltatás egy részére vonatkozik, következményei az egész szerződésre beállnak. „HÍD SZAKASZ” A szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének - ha a jogszabály kivételt nem tesz - nincs helye. KÖTELEZŐ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS: A szerződésszegésen alapuló igények érvényesítése kötelező, ha a szerződésben kikötött ellenszolgáltatás teljesítése egészben vagy részben az állami költségvetésből történik.

27 A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG RENDSZERE
KÁROKOZÁS SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI MAGATARTÁSSAL DELIKTUÁLIS KÁRFELELŐSSÉG SZERZŐDÉSSZEGÉSSEL KONTRAKTUÁLIS KÁRFELELŐSSÉG Ptk § ÁLTALÁNOS, VÉTKESSÉGEN ALAPULÓ FELELŐSSÉGI ALAKZAT SPECIÁLIS KÁRFELELŐSSÉGI ALAKZATOK 339. § PTK-BAN VESZÉLYES ÜZEMI FELELŐSSÉG ALKAMAZOTTÉRT VALÓ FELELŐSSÉG VÉTŐKÉPTELEN KÁROKOZÁSÁÉRT VALÓ FELELŐSSÉG ÁLLATTARTÓK FELELŐSSÉGE ÉPÜLETRŐL LEHULLÓ TÁRGYAK ÁLTAL OKOZOTT KÁROKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG PTK-N KÍVÜL PL. TERMÉKFELELŐSSÉG