Korszerű, használható tankönyveket az iskolákba 2006. február.

Az előadások a következő témára: "Korszerű, használható tankönyveket az iskolákba 2006. február."— Előadás másolata:

1 Korszerű, használható tankönyveket az iskolákba 2006. február

2 2 3. szint 1. szint 1. szint alatt 6. szint 5. szint 4. szint 2. szint OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354. PISA 2003 - Hazai rétegadatok nemzetközi összehasonlításban

3 3

4 4 Miért jó, ha vannak előírt szakmai normái az 1. osztályos olvasókönyveknek?

5 5 Mert:  Az olvasni és írni tudás alapjog kell, hogy legyen.  Az 1. osztályos olvasástanítás befolyásolja, hogy a báziskészségek jól alakulnak-e ki.  Az eddigi szabályozás (engedékenység) nem vált be.  Az olvasókönyvek piaci érdekei gyakran elnyomják a szakmaiakat.  A mai olvasókönyvek egy része nem veszi figyelembe a megváltozott környezetet és a tipikusan fejlődő gyerekek képességeit.

6 6 Figyelmeztető jelek  Az olvasási teljesítményre vonatkozó kutatási eredmények.  A helyesírás romlása (pl. felmérések a felsőoktatásban)  A „diszlexia” százalékos arányának indokolatlan emelkedése  Az olvasástanításhoz használt programok növekedése (H:14, F:4, FIN:3, NL:5, I:3, D:5, A:3)  A hivatalosan elfogadott tankönyvek, munkafüzetek száma: 91/1.osztály (Magyar nyelv és irodalom tanításához használt tankönyvek, munkafüzetek, segédanyagok az 1-4. osztályban:421)

7 7 Kutatási adatok-1  USA: National Reading Panel  http://www.nichd.nih.gov/publica tions/nrp/findings.html  A hangoztató programok (phonics) eredményei szignifikánsan jobbak (1378 közlemény)  olvasás  helyesírás  EU: COST A8 jelentés (1999)  A beszédgyakorlatokra és türelmes hang-betű tanításra építő módszerrel tanuló magyar gyerekek (1.- 4. osztály) olvasási teljesítménye azonos a finnel  A diszlexia nem azonos az olvasási zavarral  laza kritérium esetén is max. 16% (átlag – 1.5 SD Idegtudományi adatok (fMRI, ERP) G+E adatok (magatartás-, molekuláris genetika)

8 8 Kutatási adatok-2  Az olvasás legalább kétféle működésből felépülő rutin  hang-betű integráció és dekódolás  gyakorlással kialakuló szófelismerő rendszer  És a szövegértés?

9 9 Az átlagtól 1.5-2 SD Ezen belül a DL genotípusa elkülöníthető A fenotípus változatos. Kerüljön igazi helyére a diszlexia! Teszt: Woodcock-Johnson (érték: Rasch score)

10 10 Mit kíván a szabályozás elérni? n Az olvasókönyv hivatalos engedélyezése (interdiszciplináris) szakmai prioritásokra épüljön, azaz az 1. osztályos olvasókönyv:  Több lépcsős szakmai szűrőn átjutva kerül be az általános gyakorlatba.  „Gyerekre szabott”.  Megfelel az anyanyelvnek (hangjelölés, szótagszerkezet, sekély ortográfia).  Megfelel az adott életkorra jellemző kognitív fejlettségnek (figyelem, észlelés, emlékezet, nyelv).  Az olvasástanulás során ellenőrző lépéseket iktat be (hang-betű megfeleltetés, hangos olvasás, szövegértés).  Kiegyenlíti/csökkenti az otthoni környezet eltéréseiből eredő különbségeket.

11 11

12 12 1. évfolyamon alkalmazott olvasókönyvek (ábécés könyvek) külön szempontjai  A magyar nyelv ortográfiai és morfológiai sajátosságainak megfelel.  Az összes betűt a tanév egészére elosztva tanítja, a kis és nagy betűket elkülönítve.  A betű-hang megfelelés tanításához olyan hívóképeket használ,amelyek összhangban vannak az életkori sajátosságokkal és a nyelvi szerveződés törvényszerűségeivel.  Figyelembe veszi a gyermek anyanyelvi fejlettségét (például: nyelvi tudatosság).  Figyelembe veszi a nyelvi szerveződés sajátosságait (például: szógyakoriság, szóhossz, elsajátítási életkor).  Az olvasmányok szókincse és a mondatok szerkezeti komplexitása összhangban van az életkorral.

13 13 1. évfolyamon alkalmazott olvasókönyvek (ábécés könyvek) külön szempontjai  Az olvasmányok hossza összhangban van az olvasástechnika szintjével.  Az olvasmányok szövegtípusai (mese, vers, ismerettartalom, stb.) összhangban vannak az életkorral, a szövegtípusok előfordulási aránya kiegyenlített.  A betűtanítás hangoztatáson alapul, hangos olvastatásra ösztönzi a tanítót. A helyes nyelvi kiejtés érdekében beszédgyakorlatokkal egészül ki minden egyes betű tanítása.  Hangoztatásra épít, a betűkből kiindulva tanítja a szótagokat és a szavakat.  A betűtanítás sorrendje figyelembe veszi az alaki és hangzásbeli hasonlóság hatásának elkerülését.  A betűk formája egységes, az induló méret nagyobb, majd fokozatosan csökken.  A hívóképek magas színvonalúak és összhangban van a gyermek világával.  A képanyag a gyermekek számára egyértelmű, könnyen érthető rajzokból áll.

14 14 A jelenlegi tankönyvek 1. Nem tükrözik a megváltozott társadalmi igényeket 2. Elavult tanítási és tanulási stratégiát közvetítenek 3. Nem érvényesül bennük a tanulói nézőpont 4. Hamis képet közvetítenek a tanulási képességek fejlődéséről 5. Inkább szakkönyvek mint tankönyvek 6. Túl sokat markolnak az ismeretekből 7. A fogalmi rendszerük és a tevékenységrendszerük esetleges 8. A szövegezésük nehezen érthető és nehezen tanulható 9. Az illusztrációk alkalmazása nem elég tudatos és hatékony

15 15 Elavult tanítási és tanulási stratégiát közvetítenek

16 16 Túl sokat markolnak az ismeretekből

17 17 A fogalmi rendszerük és a tevékenységrendszerük esetleges

18 18 A szövegezésük nehezen érthető és nehezen tanulható

19 19 Elkészült a rendelet Elkészült a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló OM rendelet módosítása.

20 20 Szemléletváltás a tankönyvi minőség elbírálásában A tankönyvelbírálás szempontjai pontosodnak, erősítik n a tanulóközpontú szemléletet, n az életkornak való megfelelést, n a tanulhatóság követelményeinek való megfelelést. Korábbi probléma: Túlzott követelmények, zsúfoltság. Mostantól vizsgálni kell, hogy a könyv alkalmas-e n középiskolai tankönyv esetében az érettségi vizsgakövetelményekre való felkészítésre, n a megnevezett évfolyam számára a felhasznált tantervek által javasolt időkeretek között a tananyag elsajátítására.

21 21 Szemléletváltás a tankönyvi minőség elbírálásában Korábbi probléma: Szakszavak burjánzása, nem kellő magyarázata. Mostantól vizsgálni kell, hogy a könyv n a szaktudományok eredményeit csökkentett és egyszerűsített formában, az adott évfolyam(ok) számára a Nemzeti Alaptanterv összefüggésrendszerében jeleníti meg, és az ismeretek elsajátítását differenciált didaktikai eszköztárral segíti-e; n a könyv végén tartalmazza-e az egyes tantárgyakhoz rendelt új szakszavak szószedetét, az alapfokú oktatáshoz használt tankönyvek esetében azok rövid értelmezését.

22 22 Változás a tankönyvvé nyilvánításban Korábbi probléma: a kiadók évente kicsit változtatnak a könyvön, így nem lehet őket újra használni, odaadni a következő évfolyamnak. Mostantól megszűnik a könyv tankönyvvé nyilvánítása, ha a tankönyvet tartalmában vagy kivitelében megváltoztatták – ideértve a témák sorrendjének vagy az oldalak számozásának megváltoztatását is –, és azt külön eljárás lefolytatása nélkül, mint az eredetileg tankönyvvé nyilvánított tankönyvet, tankönyvként forgalmazzák.

23 23 Pedagógiai bírálati szempontok a könyvekhez régi új 1. A tankönyv nagyobb rendszer (sorozat, tankönyvcsalád) részét képezi-e, kapcsolódó tankönyvek és tananyagok. A tankönyv nagyobb rendszer (sorozat, tankönyvcsalád) részét képezi-e, kapcsolódó tankönyvek és tananyagok. 2. Nyelvhelyessége és helyesírása.Nyelvhelyesség és helyesírás. 3. A tanulók fejlettségi szintjének, életkori sajátosságainak megfelelés. Az ismeretek megértése, tanulása. 4. A szakmai tartalom didaktikai felépítése.Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek tanulása. 5. A tankönyv fejlesztő eszköztára.Problémák, probléma helyzetek elemzése és megoldásuk alkalmazása. 6. A módszertani (tanulásmetodikai) megoldásai.A tanulás módszereinek tanulása. 7. Szókincse, magyarázatainak gazdagsága, érthetősége.Gondolkodási eljárások tanulása. 8. Stílusa, szövegtípusai.Szociális viszonyulások, magatartásformák tanulása. 9. Az ábrák jellege, informatív szerepe szöveg és kép összhangja. Nemzeti, etnikai, vallási kisebbség szerepe. 10. Esztétikuma.

24 24 Számszerű, normatív előírások  Vizsgálni kell, hogy a tankönyv kellően szemlélteti és/vagy magyarázza-e a tananyagot. Ebben az esetben előírás, hogy valamennyi tantárgy esetében az 1-12. évfolyamon átlagosan legalább egy kép vagy ábra jusson a tankönyvi oldalakra.

25 25 Számszerű, normatív előírások  Vizsgálni kell, hogy a tankönyv nyelvezete megfelel-e a tanulók fejlettségi szintjének.  Vizsgálni kell, hogy a megnevezett évfolyamok esetében a tényleges tankönyvi ismeretanyagot bemutató szövegekben (idézetek, lábjegyzetek, képletek nélkül) a 150 betűhelynél (karakterek száma szóközökkel) hosszabb mondatok %-os aránya ne haladja meg: 1-2. évfolyamokon5%-ot 3-4. évfolyamokon10%-ot 5-6. évfolyamokon20%-ot 7-8. évfolyamokon25%-ot. 9-10. szakiskolai évfolyamokon 25%-ot 9-12. évfolyamokon35%-ot

26 26 Számszerű, normatív előírások  Középiskolai tankönyv esetében meg kell jelölni az érettségi vizsga követelményeiben szereplő szakszavakat.  Az egymástól eltérő speciális szakszavak (tudományos szakszavak, szakkifejezések, amelyek a mindennapi nyelvben nem használatosak) - az idegen nyelvi tankönyvek és a szakmai tankönyvek kivételével - átlagos előfordulási sűrűsége mondatonként ne haladja meg:  1-4. évfolyamokon a 0,3 értéket  5-8. évfolyamokon a 0,5 értéket  9-12. évfolyamokon a 0,8 értéket Átlagos előfordulási sűrűség a vizsgált szövegben az előforduló egymástól eltérő szakszavak, és az előforduló mondatok számának hányadosa.

27 27 Számszerű, normatív előírások  Vizsgálni kell, hogy a tankönyv ábra és képanyaga ad-e segítséget az előzetes ismeretek aktivizálásához, az információk rendszerezéséhez, jelenségek összehasonlításához, folyamatok, összefüggések, problémák megértéséhez, valamint a tanulók értékre neveléséhez.  Előírás (az idegen nyelvi tankönyvek és a szakmai tankönyvek kivételével), hogy a képi elemek (térkép, grafikon, diagram, kép, ábra, egyéb vizuális jellegű illusztráció) 25 %-ához közvetlenül kérdések vagy feladatok kapcsolódjanak.

28 28 Lépések az esélyegyenlőségért Mostantól vizsgálni kell, hogy a könyv tartalmaz-e az egyenlő bánásmód követelményét, a nemek egyenlőségét vagy a nemzeti, etnikai, vallási kisebbségre nézve sértő, gyűlöletkeltő, illetve az esélyegyenlőtlenséget erősítő sztereotípiát, kijelentést, ábrát, fotót, grafikát.

29 29 Szabályozás A rendelet 2006. márciusában lép hatályba. A nem megfelelő tankönyvek korszerű tankönyvekkel való mielőbbi lecserélésére ösztönözzük a kiadókat, de átmeneti, felkészülési időt is biztosítunk. Tankönyvvé nyilvánítási vagy meghosszabbítási kérelem esetén 2006. augusztus 31-ig a kiadó választhat:  Kérheti a régi szempontok szerinti jóváhagyást, ebben az esetben 2 évre szóló engedélyt kap. A fizetendő szolgáltatási díj a teljes költség 40 %-a.  Az új szempontok alapján elbírált tankönyvek változatlanul öt éves engedélyt kapnak.

30 30  A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kifejlesztett oktatási anyagokat a fejlesztést végző szervezet ingyenesen hozzáférhetővé teszi, hogy azokat az oktatás során fel lehessen használni. Ha azonban tankönyvet akarnak ennek alapján kiadni, akkor be kell tartani a tankönyvekre vonatkozó kritériumokon túl az alábbiakat: - Az oktatási anyagok felhasználásával készült könyvek tankönyvvé nyilvánítását kizárólag tankönyvkiadó kérheti. - Mivel közpénzeken fejlesztett kiadványokról van szó, ezek felhasználása esetén közcélra kell befizetni. A kiadó köteles az eljárás megindításakor meghatározott felhasználási díjat a Közoktatási Fejlesztési Célelőirányzatba befizetni. A Célelőirányzat oktatásfejlesztési programok támogatására fordítható. - Ilyen esetben az általános bírálati szempontok figyelembe-vételén túlmenően vizsgálni kell azt is, hogy a könyv alkalmas-e a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és kompetenciák fejlesztése elnevezésű intézkedésben kifejlesztett oktatási programcsomag megvalósítására. - Fel kell tüntetni, hogy tankönyv a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében kifejlesztett oktatási anyagok felhasználásával készült.