A minősítésfejlesztés lehetősége és szükségessége

Az előadások a következő témára: "A minősítésfejlesztés lehetősége és szükségessége"— Előadás másolata:

1 A minősítésfejlesztés lehetősége és szükségessége

2 Minőségfejlesztés 2012 szeptember 1.-ig
Minőségirányítási program elemei: Minőségpolitika Fenntartói elvárások Pedagógusok teljesítményértékelése Partnerek elégedettsége Intézményi önértékelés

3 A pedagógus minősítés helye a minőségfejlesztésben
Előzmény: ig pedagógus teljesítményértékelés Helyzet: Különböző szempontok alapján történt a pedagógusok értékelése az intézményen belül, ugyanakkor KJt. 40. § szerint 5 egységes szempontra kellett ezt konvertálni – minősítés csak speciális esetekben. A tanfelügyelet és pedagógus előmeneteli rendszer szerinti célja: Az iskolák közötti minőségi különbségek csökkentése, az egyes köznevelési intézményekben a pedagógia munka minőségének emelése- középpontban a pedagógusok munkájának minőségével.

4 A legfontosabb változások a pedagógiai munka minőségére vonatkozóan
A pedagógus kötelezettségeiben új elemek (ld. Nkt.62§. (1) Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet A pedagógusmunka külső ellenőrzése (tanfelügyelet) A pedagógus előmeneteli rendszerben (életpálya fokozatok)

5 Legfontosabb változások a pedagógus kötelezettségeiben
Nkt. 62§.1.§ m.) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az intézményi ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.

6 Legfontosabb változások az óvodapedagógus szakmai munkájában- az alapprogram módosítása során
A nevelési program kifejezés pedagógiai programra változott. Hangsúlyosan fogalmazódik meg, hogy az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvodai nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodai nevelés hátránycsökkentő szerepe konkrétan elvárásként fogalmazódik meg, ami szerint az óvodapedagógus figyelembe kell, hogy vegye a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítenie kell az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. megfogalmazásra kerültek a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlődését támogató keretkövetelmények. bekerült a programba, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakemberek közreműködését igényli. átvezetésre került a nemzetiségi törvényből eredő terminológia (nemzetiség – a nemzeti, etnikai kisebbség helyett).

7 Legfontosabb változások az óvodapedagógus szakmai munkájában- az alapprogram módosítása során
az inkluzív-, az integrált-, a migráns (multikulturális, vagy ahogy Európában nevezik interkulturális)gyermekek nevelését támogató szemlélet, az egészségmegőrzés szokásainak-, valamint a mindennapi mozgás jelentőségét környezettudatos magatartás kialakításához-, a környezet védelméhez és megóvásához, a fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások kialakításának alapelvei.

8 Legfontosabb változások az óvodapedagógus szakmai munkájában- az alapprogram módosítása során
Beépítésre került az óvodai nevelés általános feladatai közé az erkölcsi nevelés, közösségi nevelés. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. Az óvodai életet átfogó gyermek –dajka közötti kapcsolat jelentősége, A gyermeki személyiségfejlődésben a szokás –és normarendszer megalapozására tett hangsúly A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben, majd az iskolában, az óvodásból iskolássá érik.

9 A minőségfejlesztés alapja az EU szerint
Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2001 februárjában elkészült a tagországoknak tett ajánlásából “Európai együttműködés az iskolai oktatás minőségének értékelésében“ (2001/166/ EC) annak egyik fontos pontját választotta: A külső értékelés fejlesztése annak érdekében, hogy az módszertani segítséget nyújtson az iskolai önértékelés számára és olyan külső képet nyújtson az iskolának, amely bátorítja a folyamatos fejlesztést, biztosítva azt, hogy ez ne szorítkozzék egyszerűen csak adminisztratív ellenőrzésre.

10 Az intézményi önértékelés eddigi története
Tanév végi vezetői beszámolók COMENIUS 2000 Közoktatási minőségfejlesztési program, benne az intézményi önértékelés – nyitott önértékelés, irányított önértékelés (meghatározott területekkel), intézkedési terv (ek). IMIP- benne intézményi önértékelés az intézmény által választott szempontokkal és módszerekkel (Kt. kötöttségek: szülők, alkalmazottak megkérdezése, országos kompetenciamérés felhasználása a fejlesztésben.)

11 A külső intézményértékelés régen
Fenntartó feladata, 5 évenként legalább egyszer (1993-as kt.), KPSZTI külső értékelésének rendszeressége A szempontrendszer egyedül a katolikus óvodákban egységes, Tapasztalatok: az óvodák nagy része minőségi munkát végez.

12 …és most Fenntartó feladata, 5 évenként legalább egyszer (2011 Knt.)
A szempontrendszer egységes, egységesen felkészített külső szakértők (tanfelügyelők) végzik. Nem uralkodik a dokumentumelemzés, a helyszíni látogatás, óra-, foglalkozás, tevékenység-látogatás fontos eleme, nem a bürokratikus működés, hanem a pedagógiai munka minősége áll a középpontban.

13 …és most Tanfelügyelet- ennek keretében a pedagógusok munkájának ellenőrzése, értékelése, egységes eljárás, egységes szempontok alapján Életpályás minősítések: egységes eljárás, egységes, részletesen kidolgozott szempontok alapján Belső értékelési rendszer, jól meghatározott standardok szerint a külső értékeléshez igazítva

14 Mi az, ami továbbra is hasznosítható?
Minden tapasztalat, amit eddig szereztünk A szülők megkérdezése, amit már megszoktak, az ajánlott eszköz változik Az alkalmazottak megkérdezése, amit már megszoktak, az eszköz változik A belső önértékelési team működése A pedagógusok belső teljesítményértékelésének személete, a visszacsatolás bevált gyakorlata

15 Mi az, ami új? Hamarosan megkezdődik az intézmények számára ajánlott belső önértékelési rendszer kidolgozása, a következő elemekkel: Az intézményi önértékelés egységes szempont- és eszközrendszere- fókuszban a tanulási folyamat, a pedagógiai munka minősége Benne a pedagógusok értékelésének egységes szempont- és eszközrendszere- fókuszban a tanulási folyamat Benne a vezetők munkájának egységes szempontú értékelése- fókuszban a pedagógusok munkájának támogatása Alapelv: a külső értékelés és az önértékelés szoros kapcsolata

16 A teljes értékelési rendszer
pedagógus vezező intézmény Önértékelés ✓ Tanfelügyelet Minősítés _ ?

17 Az intézményi önértékelés, a tanfelügyeleti értékelés és a minősítés kapcsolata
Intézmény külső értékelése Pedagógusok és vezetők külső értékelése, minősítés Belső önértékelések: pedagógus, vezető, intézmény Az önértékelés pedagógusra, vezetőre és intézményre vonatkozó eredményét a tanfelügyelet és pedagógus esetén a minősítés is felhasználja. (tanfelügyelet és minősítés összesen 30%-ban számít be a minősítésbe) A pedagógusok minősítésének egyik információs forrása a tanfelügyelet keretében készült jegyzőkönyv a pedagógus munkájáról – intézményvezetés értékelései A tanfelügyelet pedagógus értékelések eredményeinek összegzése - a nevelőtestület pedagógiai munkájának értékelése intézményi szinten

18 Az önértékelési és külső értékelési standardok kapcsolata
A tanfelügyelet intézményre vonatkozó standardjaira támaszkodik az önértékelés Az önértékelés területei, szempontjai ugyanazok Az egyes szempontok mentén az intézmény, vezető, pedagógus saját célkitűzéseket határoz meg, azok teljesülését vizsgálja

19 Középpontban a tanulási folyamat
Hogyan foglalkozunk a gyermekekkel? Milyen módszereket alkalmazunk? Hogyan érvényesül a gyermekek egyéni fejlesztése, a fejlődésük követése? Milyen eredményeket értünk el eddig? Mit tudunk tenni, hogy egyre jobbak legyenek az eredményeink? Miben kell még fejlődnünk? Kinek mi a feladata ezzel kapcsolatban? Stb.

20 Az intézményi önértékelés minőségfejlesztő szerepe
Az intézménynek 5 éven belül tervezetten alkalma van folyamatosan visszajelezni a pedagógusok munkájáról, az intézmény működésének jellemzőiről – motiváló, ha elsősorban az erősségekre figyelünk, és arra építve fogalmazunk meg a magunk számára fejlesztési célokat, feladatokat (intézkedési tervek). Az egyéni fejlődésre is motivál, ha ebbe a szervezetfejlesztési folyamatba bevonja a vezetés a nevelőtestület tagjait. Közösen tökéletesítik az intézményi önértékelési rendszert, összhangban a külső értékeléssel.

21 Az intézményi önértékelés megközelítései
Egészséges egyensúly az erősségeink és a fejlesztendők között! Menedzseljük belső értékeinket, bátran mutassuk meg másoknak is (jó gyakorlat)! Mindig legyenek fejlesztésre vonatkozó céljaink! Tartsuk fontosnak a partnerek (szülők, iskola) véleményét! A külső értékelést fogadjuk fontos visszacsatolásként! Fogadjuk el, hogy nem lehetünk mindenben a legjobbak, ha ezt már az önértékelésben feltárjuk, nem okoz meglepetést a külső értékelés.

22 Ajánlott feladatok az intézményi önértékeléssel kapcsolatban a 2013/14 tanév II. félévére
A munkaköri leírások felülvizsgálata (ha nem történt meg). Pedagógusok teljesítményértékelésének igazítása a külső értékeléshez, a minősítés szempontjaihoz (ld. a már megjelent életpálya útmutató, tanfelügyeleti kézikönyv). A vezető értékeléséhez kapcsolódó intézményi szervezeti kultúra, klíma vagy egyéb- a vezetés munkájáról visszajelzést adó mérések folytatása- majd a már végleges tanfelügyeleti eszközök alapján módosítása (szülői, dolgozói elégedettségmérés). Az intézmény specialitásainak megfelelő szempontok megőrzése a jövőben – ezek kiválasztása. Portfólió anyagok gyűjtése

23 Legyünk büszkék az erősségeinkre!
Minden iskolának, óvodának, gyermeknek, tanulónak, pedagógusnak, vezetőnek fontos: ismerje és elismerjék, mi az, amiben ő a legjobb! Ez lehet a minőségfejlesztés legfőbb célja. Ebben segít az önértékelés!

24 Köszönöm a figyelmet! Barlai Róbertné Kati Elérhetőségek: