A Biblia szúrós vadnövényei.

Az előadások a következő témára: "A Biblia szúrós vadnövényei."— Előadás másolata:

1 A Biblia szúrós vadnövényei

2 A tövis és a tüske közti különbségek
A tövis rövid szártagú, végén kihegyesedő, szúrós, kemény szármódosulás. Képzésében az epidermis alatti szövetek is részt vesznek. Néhány esetben elágazó is lehet (pl. Gleditsia).  A vezérhajtás végén, a szárcsúcsból  fejlődik a szártövis (pl. varjútövis –Rhamnus). A tengelyről eredő oldalág tövis módosulása az ágtövis (pl. kökény - Prunus spinosa). gledicsia varjútövis kökény A tüske viszont tisztán a bőrszövetből (epidermiszből) létrejövő szúrós szerv. akác tüskéi rózsa tüskéi

3 „Nincsen rózsa tövis nélkül
„Nincsen rózsa tövis nélkül!” –szól a közmondás, ami nem igaz, mert a rózsának nincsenek tövisei, hanem csak tüskéi! (Igaz viszont, hogy a tövis és a tüske ilyen formában való elkülönítése nem általános, hanem a tüskét a tövis egyik formájaként tartják számon.) Izrael területe a Dunántúlénál alig nagyobb. Az ott élő növényfajok száma nagyjából megegyezik a hazánkban élő növények számával. Domborzati viszonyai viszont a mienkénél sokkal válztozatosabbak és a -több évezredes erdőirtások eredményeként - területén sok a száraz, sivatagos rész. Nem véletlen tehát, hogy az ott élő növények között sok a tövises-tüskés faj. Ezen fajok száma a Szenföld területén 125 fölött van. Közülük szeretnék néhányat bemutatni, elsősorban a Bibliában leírt két fontos eseményéhez kapcsolódóan, amelyek a mai napig nem tisztázottak. Milyen növény lehetett az „égő csipkebokor”? 2) Miből készülhetett Jézus töviskoszorúja?

4 Az „égő csipkebokor”legendája
(Az égő csipkebokorra emlékeztető fények a mai Betlehem utcáin)

5 A „CSIPKEBOKROS”bibliai történet kezdete:
Mózes apósának a juhait őrizte. Egyszer messzire behajtotta a juhokat a pusztába, és eljutott az Isten hegyéhez, a Hórebhez (a Sinai hegyhez).  Itt megjelent neki az Isten angyala a tűz lángjában, egy égő csipkebokorban. Mikor odanézett, látta, hogy a bokor ég, de nem ég el.  Így szólt magában: "Odamegyek és megnézem ezt a különös jelenséget, hadd lássam, miért nem ég el a csipkebokor."  Amikor az Úr látta, hogy vizsgálódva közeledik, az Isten megszólította a csipkebokorból: "Mózes, Mózes!" "Itt vagyok" - felelte.  Erre így szólt: "Ne közelíts! Vedd le sarudat a lábadról, mert a hely, ahol állasz, szent föld."  Azután így folytatta: "Én vagyok az Isten, atyáid Istene: Ábrahám Istene, Izsák Istene, Jákob Istene." Erre Mózes eltakarta arcát, mert félt Istenre tekinteni.

6 Vérvörös szeder (Rubus sanguineus)
Két évezredes rejtély a bibliakutatók között, hogy mi lehetett az az el nem égő bokor? Számos növény neve felmerült, a legtöbb helyen az alábbiakat olvashatjuk: „Égő csipkebokor” Vérvörös szeder (Rubus sanguineus) Sinai galagonya ( Crataegus azarolus var.sinaicus) Szennacserje (Cassia senna) Egyiptomi akácia (Acacia nilotica subsp. tomentosa) Vadrózsa (Rosa canina) Föníciai rózsa (Rosa phoenicea)

7 Két kiváló magyar botanikus, Borhidi Attila és Kereszty Zoltán (a továbbiakban B&K rövidítéssel), kettejük neve alatt megjelent, az interneten is olvasható cikkükben, a következőképpen vélekednek: „Máig sem eldöntött az a kérdés, hogy a láng az Úr megjelenésének független jele volt-e, vagy a Teremtő felhasználta a természet adta lehetőségeket is az eseménynél, s vajon valódi lángot látott-e Mózes, ha a csipkebokor mégsem égett el? Ha igen, akkor valamely illóolajat tartalmazó növény kipárolgása gyulladhatott meg a rekkenő hőségben, amely úgy ég el, hogy a kibocsátó növény ettől nem károsul. De lehetett a kérdéses növény egy tűzpiros virágözönbe borult bokor, sőt lángvörös termésektől roskadó cserje is. Ilyen látványt előidéző őshonos cserjéket kell tehát keresnünk, jóllehet a növény botanikai tulajdonságaira vonatkozóan semmilyen utalást nem találunk a szövegben. A mediterrán területeken és Közép-Európában gyakori gyepű- vagy csipkerózsa (Rosa canina) ismereteink szerint nem élt a Sinai félszigeten, sőt más rózsa fajok sem.” A Szentírásban szereplő héber śneh szó megfejtéséhez a terület őshonos növényeinek nevei közül egyedül az arab „sene” hasonlít, ami a szennacserje (Cassia senna) neve. Ez a növény ma is él vadon a Sinai- és az Arab-félszigeten, valamint a Negev-sivatag déli részén.

8 Etimológiai szempontból az sem teljesen kizárt, hogy a śeneh szó a Sínai-hegy nevéből származik, és nem a növényt, hanem arab rövidítéssel a jelenés helyét, a Sínai pusztaságot jelöli. Egyesek szerint nem szükséges természettudományos magyarázatokat erőltetni a szövegre, amely egyszerűen Isten jelenlétének jelképes megjelenítése egy bokorhoz kapcsolódó tűz és láng segítségével. Ez a magyarázat igen nagyvonalú, csak azt nem tudjuk meg belőle, hogy valójában mi és hogyan történt, és hogy miért nem égett el a bokor, amit a szentírás szövege erősen hangsúlyoz. B&K: „ A száraz övezetekben a tüzek nem maguktól keletkeznek, hanem rendszerint a trópusi zivatarokat kísérő villámcsapások következményei. Mózes pásztorkodott, és nagyon figyelt a tűzre, azt vizsgálva, hogy merre terjed. Először nem az ragadja meg a figyelmét, hogy a bokor nem ég el, hanem az, hogy a tűz nem terjed. Ekkor közelíti meg azt a tövises bokrot, amely a zivatar előtt még zöld volt, most pedig lángvörös, és a vihar után kisütő nap hirtelen felforrósodó ragyogásában úgy vibrál fölötte a levegő, mintha a cserje lánggal égne. A jelenségben tehát nem a „csipkebokor” az érdekes, hanem a tűz, és a kérdés az, hogy mi okozhatta Mózesnek azt az optikai csalódást, hogy égő bokrot lát. Egészen közelről akarta látni azt a „hideg tüzet” amely a bokron megjelent.”

9 Vérvörös szeder (Rubus sanguineus)
A legtöbb szerző szerint valószínűsített „égő csipkebokor”: Vérvörös szeder (Rubus sanguineus) A śneh tüskés bokrot jelöl, amelynek arámosításával keletkezett śaniah szó egyfajta szeder arab nevét is jelenti. Ebből származik az a feltevés, amely szerint a vérvörös termésű, vérvörös szederről (Rubus sanguineus) is szó lehet. A sínai Szent Katalin kolostor szerzetesei ezért telepítették kertjükbe, és mint „Mózes égő bokrát” mutatják látogatóiknak. Bár e növény a kelet-mediterrán területeken mindenütt közönséges, dúsvirágú útszéli gyom, ma a Sínai-félszigeten sem ez, sem más szeder faj nem él.

10 Szennacserje (Cassia senna)
A śneh szónak nem a szenna cserjére utaló értelmezését kell elfogadnunk, hanem a héber bibliai irodalomban általánosan elfogadott tövises bokor megjelölést, tehát nem ez a növény lehetett.

11 Föniciaci rózsa (Rosa phoenicea)
Moffat szerint bármelyik tüskés bokor lehetett. Szerinte a szöveg helyes értelmezése:„angyal jelent meg neki tűz lángjában lebegve egy tüskebokor felett” Föniciaci rózsa (Rosa phoenicea) Az európai bibliafordításoknál tekintettel kellett lenni arra, hogy sem szennacserje, sem akáciák nincsenek az öreg kontinensen. Nálunk a pusztában levő tövises cserje vagy kökény vagy galagonya, vagy rózsa. Leginkább rózsa. A Szentírás fordítóinak igazuk volt, amikor a három tövises bokor közül a rózsát választották Isten méltó trónusául.

12 Csipkerózsa (Rosa canina)
Népies nevei: csipkebokor, csipkebogyó, ebcsipke, gyepűrózsa, kutyarózsa, bicskafa ; bogyóra emlékeztető termését csipkebogyónak, csipkének, hecsedlinek, bicskének, csitkenyének stb. nevezik. Érdekes a növény fajneve: canina, ami nyílt utalás a Canis familiaris-ra, a kutyára („kutyának való”). A fáma szerint az ókori Rómában tüskés rózsagallyakkal kergették el a kóbor ebeket.

13 Egyiptomi akácia (Acacia nilotica)
A tövises bokor megjelölés lehet egy akácia faj is, mint a csipkebokor megtestesítője, hiszen az akácia nemzetségnek igen sok faja él Egyiptomban. Leginkább kézenfekvő lenne az egyiptomi akácra (Acacia nilotica subsp. tomentosa) gondolnunk, amelynek édes nedvű, leveses hüvelyterméseit a legelő állatok igen kedvelik. Ez a növény egész Afrikában elterjedt szavannafa, és a bibliai időkben minden bizonnyal előfordult a Sínai-félsziget mára elsivatagosodott területein is.

14 Miből készült Jézus töviskoronája?

15 Növények, melyekről feltételezik, hogy valamelyikágából
készült Jézus tövis-koronája Palesztin krisztustövis (Ziziphus spina-christi) Déli krisztustövis (Paliurus spina-christi) Lepényfa (Gleditsia triacanthos) Szúrós kápricserje (Capparis spinosa) Noé cserje (Noea mucronatum) Tövises vérfű (Sarcopoterium spinosum) Palesztin benge (Rhamnus palaestinus) Szúrós ördögcérna (Lycium europaeum) Vízparti galagonya (Crataegus aronia) Gundélia (Gundelia tournefortii)

16 A töviskorona Jézus megkínzásának, kigúnyolásának és megaláztatásának eszköze és jelképe.
B&K.: „ A töviskorona botanikai kutatása kapcsán két kérdés merül fel. Az egyik a korona formája, a másik a korona anyaga. Az előbbivel kapcsolatban megszoktuk, hogy a szenvedő Krisztust ábrázoló festményeken, szobrokon szinte kivétel nélkül abroncskoronát látunk. Ez az ábrázolásmód minden bizonnyal azért terjedt el az európai kereszténység kulturájában, mert a középkortól kezdve, amikor Krisztus szenvedésének ábrázolása elterjedt, az európai uralkodók abroncskoronát viseltek, tehát Krisztus királyt is ilyen korona illette meg”

17 1) Abroncskorona

18 „Az Ószövetségben a főpap és a királyok hatalmi fejdísze a süvegkorona volt. Héber neve a nézer egyúttal felszentelést, felavatást is jelentett, aminek lényege az elkötelezettség Isten mellett, amit a korona felirata: „az Úrnak” is kifejezett (Kiv 29,6; Sám 1,10). Jézus koronájára az eredeti szövegek a „sztephanosz akanthosz” kifejezést használják, amelyet a qóc szóval fordítottak héberre (Mt 27,29; Mk 15,17; Jn 19,2.5). Mindebből valószínűnek látszik, hogy Krisztus töviskoronája is a tradicionális süvegkorona volt. Emellett szól még az is, hogy ennek elkészítése lényegesen könnyebb volt, mint egy abroncskorona megfonása.” 2) Süvegkorona

19 Milyen növényből készült Jézus töviskoronája?
A Szentföld növényvilágának tövises növényei közül kell kiválasztanunk a megfelelőket. Nem zavarhat meg bennünket, hogy a különböző keresztény országokban, ahol a szenvedéstörténetet hitelesen be akarták mutatni, sőt átélhetővé tenni, a helyi flórából kerestek megfelelően szúrós, nagy tövisű növényeket. Így hazánkban pl. a lepényfát (Gleditsia triacanthos) hívják Krisztus-tövisnek, nyilván hüvelyknyi hosszú erős 3-ágú pálhatövisei miatt, – de semmi köze sem lehetett Krisztus töviskoronájához. Ez az észak-amerikai eredetű díszfa csak Amerika felfedezése után jutott az európai kontinensre. Lepényfa (Gleditsia triacanthos)

20 B&K: „Emmerich Katalin a szenvedéstörténet misztikus átélése során süvegkoronát látott. A korona vázát 3 különböző növény ujjnyi vastag, elálló tövisű ágából fonták, amelyet a töviseket befelé fordítva Jézus homlokára húzták és hátul megszorították. A látnok szerint a váz három főága olyan volt, „mint nálunk (ti. Németországban) a varjútövis, kökény és a galagonya. A felső részt szederindákból csinálták.” „Jeruzsálem és környéke meleg száraz mediterrán vidéken van, a flóra nagy számban tartalmaz szúrós, tövises fákat és cserjéket. Mivel a legelő állatok ezeket elkerülték, a legelőkön is gyorsan elszaporodtak, de számosat közülük mesterséges sövényekként is ültettek az utak és kertek mentén. Ilyen növény az ehető termésű zsidótövis vagy palesztin krisztustövis (Ziziphus spina-christi) továbbá a hozzá igen hasonló, szintén hármas erű, fényes levelekkel bíró európai krisztustövis (Paliurus spina-christi). De nem hagyható figyelmen kívül az igen erősen elágazó, hosszú egyenes ágtövisekkel rendelkező tövises vérfű (Sarcopoterium spinosum), a tövises noécserje (Noea mucronata), egy 3 cm-es ágtöviseket viselő törpecserje, valamint a szúrós ördögcérna, (Lycium europaeum) sem, amely kemény ágtöviseivel és sűrű növésével igen elterjedt sövénycserje a keleti mediterránban. De szóba jöhet még ilyen vonatkozásban a palesztin benge (Rhamnus palaestinus), és a vízparti galagonya (Crataegus aronia) is. Láthatjuk, hogy legalább 6-8 olyan faj van, amelyek mind alkalmasak lehettek a töviskorona elkészítésére. A legvalószínűbbnek tűnt, hogy a zsidótövisből készült a töviskorona, de ennek látszólag ellentmond az a tény, hogy a torinói lepel pollenjei közt nem találták meg ennek a fajnak a virágporát, viszont az európai krisztustövis és a tövises vérfű pollenjeit igen.”

21 Palesztin krisztustövis, zsidótövis (Ziziphus spina-christi)
Izrael forró síkságain és völgyeiben gyakori, magassága többnyire 4-8 m, de néha a 14 m-t is eléri. Szeptemberre sárgára érő, húsos, gömb alakú csonthéjas termései ehetők ugyan, de nem mondhatók ízletesnek. Levelei 3 erűek, csaknem kopaszak, szélük sűrűn apró csipkés, csúcsuk lekerekített. Két különböző hosszúságú pálhatövise közül a hosszabb mereven kiálló, a rövid visszahajló. Ágtövisei általában nem haladják meg az 1 cm-t, de hosszuk még egy növényen belül is rendkívül változó. Léteznek igen erős, hosszú tövisű változatok is.

22 Déli krisztustövis (Paliurus spina-christi)
Levelei tövében egy hosszabb, egyenes és egy rövid, visszagör-bülő pálhatövist visel. Száraz termése korong alakú, szárnyas lependék. Név szerint nem szerepel a Bibliában, de többen a töviskorona egyik lehetséges anyagának tartják. Azonban Jézus korában is ritka volt Palesztinában, csak behurcolva fordult elő.

23 Szúrós kápricserje (Capparis spinosa)

24 B&K. a következőket írja a kapricserjéről:
„ Korábbi szerzők nem vették figyelembe a szúrós kápricserjét (Capparis spinosa), mint lehetséges alkotó elemét a tövis-koronának, mivel ez hajlékony vékony hajtásain párosával álló rövid horgas töviseivel nem illett a hosszú tövisű, abroncskorona modelljébe. Ez a cserje ma is igen elterjedt a Szentföldön, nemcsak azért, mert szép, nagy, fehér virágaiért és fűszert szolgáltató virágbogyóiért sokfelé termesztik, hanem azért is, mert közönséges növény, heverő, kúszó hajtásaival egyaránt előfordul a Földközi-tenger parti szikláin, az épületek falán, sőt szikár helyek gyomtársulásaiban is. A kápricserjére az hívta fel a figyelmet, hogy a torinói lepel fej körüli részein nagy mennyiségű kápri pollent találtak.

25 B&K. –teljesen újszerűen és korábban sehol le nem írt módon- így próbálja rekonstruálni a töviskorona készítésének mozzanatait: „A Jézust bántalmazó római pribékek parancsot kapnak, hogy Jézust töviskoronával királlyá koronázzák. Nehezen tudnánk elhinni, hogy ez a Jézust kínzó verőlegényeknek maguktól jutott volna eszükbe, s ezt kvázi magánkezdeményezésként hajtották volna végre. Egy tisztességes háromfonatos abroncskorona megfonása legalább egyórai munkát igényel, miközben a fonást végző ember össze-vissza szurkálja a két kezét. Mindezekből arra a következtetésre jutottunk, hogy Jézus töviskoronája a korabeli és helybéli szokásoknak megfelelően süvegkorona volt. A korona felső, süvegrészét a kápricserje sűrűn álló hajlékony ágaiból tették Jézus fejére, majd pedig valamelyik krisztustövis hosszú ágaival a homlokon és a tarkón többször körben átkötve meghúzták és rögzítették. Ez a módszer egyrészt gyors lehetett és a végrehajtók kezét csak minimálisan veszélyeztette. Az is elképzelhető, hogy a rögzítéshez nemcsak krisztustövist ill. zsidótövis gallyakat használtak, hanem az szúrós ördögcérna tövises hajlékony ágait is. Ez megfelelne Emmerich Katalin látomásának, aki 3 különböző cserjéből álló süvegkoronát látott az Üdvözítőn.”

26 Szúrós ördögcérna (Lycium europaeum)

27 Tövises vérfű (Sarcopoterium spinosum)
Az igen erősen elágazó, hosszú egyenes ágtövisekkel rendelkező tövises vérfű (Sarcopoterium spinosum) is esélyes volt.

28 Tövises noécserje (Noea mucronata)

29 Palesztin benge (Rhamnus palaestinus)

30 Vízparti galagonya (Crataegus aronia)

31 Gundélia (Gundelia tournefortii)

32 Sinai galagonya ( Crataegus azarolus var.sinaicus)

33 Néhány, a Szentföldön ma is élő, tövises-tüskés növény

34 Tövises akácia (Acacia karoo)

35 Palesztin akácia (Acacia raddiana)

36 Beduin akácia (Acacia tortilis)

37 Perzsa tevetövis (Alhagi maurorum)

38 Török tevetövis (Alhagi canelorum)

39 Szír akantusz (Acanthus syriacus)

40 Indiai törpebogáncs (Saussurea costus)

41 Jujuba (Ziziphus jujuba)

42 Ragadós szamárkenyér (Echinops adenocaulos)

43 Szírtövis (Notobasis syriaca)

44 Úti imola (Centaurea calcitrapa)

45 Ízelt karfiolcserje (Anabasis articulata)

46 Fehér kákaborsó (Retama raetam)

47 2012 húsvétjára összeállította: DR. JUHÁSZ MIKLÓS (drmiklos
2012 húsvétjára összeállította: DR.JUHÁSZ MIKLÓS