A gyermekvédelmi ellátórendszer szerepe a bűnmegelőzésben

Az előadások a következő témára: "A gyermekvédelmi ellátórendszer szerepe a bűnmegelőzésben"— Előadás másolata:

1 A gyermekvédelmi ellátórendszer szerepe a bűnmegelőzésben
Sidlovics Ferenc Budapest, március 28.

2 1997. évi XXXI. törvény 6. § (2) „A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.”

3 A gyermekvédelmi jelzőrendszer
Gyvt. 17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g) a pártfogó felügyelői szolgálat, h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, j) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről 43.§ (2) A területi áldozatsegítő szolgálat abban az esetben, ha munkája során kiskorú veszélyeztetettségéről szerez tudomást, haladéktalanul jelzi azt a kiskorú tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak. Ha a feltárt körülmény a kiskorú életét, testi épségét súlyosan veszélyezteti, a jelzéssel egyidejűleg gyámhatósági eljárást kezdeményez. 16.§ (5) A területi áldozatsegítő szolgálat a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése céljából a nyilvántartásban szereplő adatokról, az áldozattá válás körülményeire, illetve a kiskorú veszélyeztetettségére utaló adatokról a gyermekjóléti szolgálatoknak, illetve az eljáró gyámhatóságnak tájékoztatást ad. Gyvt § (7) áldozattá válásának körülményeire vonatkozó adatok tekintetében lehetővé teszi az adatok kezelését és átadását

4 A gyermekvédelmi jelzőrendszer működése
A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai kötelesek: jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. A fentiekben nevesített szolgáltatók, intézmények és hatóságok kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.

5 A jelzőrendszer működtetése
15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 14. § (3) a) A gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi, szervezi és összehangolja az érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő- és jelzőrendszerben, (3) b) felhívja a jelzőrendszer tagjait jelzési kötelezettségük írásban – krízishelyzet esetén utólagosan – történő teljesítésére, (4) fogadja a jelzőrendszer jelzését, és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz A gyermekjóléti szolgálat az intézkedéséről tájékoztatja a jelzést tevőt. 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

6 A jelzőrendszer működtetése
15. § (1) A gyermekjóléti szolgálat működésének megkezdéséről, tevékenységének céljáról és tartalmáról, továbbá elérhetőségéről, valamint szolgáltatásai igénybevételének módjáról tájékoztatja a település, településrész lakosságát, továbbá a jelzőrendszer tagjait. (2) Az együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása érdekében a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélést tart. (7) A gyermekjóléti szolgálat minden év március 31-ig tanácskozást szervez, amelyen a) a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését b) áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség szerint javaslatot tesznek működésük javítására (3) Az esetmegbeszélés történhet a) lehetőség szerint a családot és a családdal foglalkozó szakembereket is bevonva, esetkonferencia, egy adott család ügyében tartott megbeszélés b) a gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer tagjainak képviselői között, előre meghatározott témakörben, évente legalább hat alkalommal megrendezésre kerülő szakmaközi megbeszélés keretében. (4) Az esetmegbeszélés állandó meghívottja az illetékes védőnő, bölcsőde, óvoda munkatársa, iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a családsegítő szolgálat, illetve a nevelési tanácsadó munkatársa. (5) Az esetmegbeszélésre a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét meg kell hívni, ha olyan család ügyét tárgyalják, melynek bármely tagja fiatalkorúak pártfogó felügyelete alatt áll. (8) A (7) bekezdés szerinti tanácskozásra meg kell hívni a) a települési önkormányzat polgármesterét, illetve a képviselő-testület tagját (tagjait), vagy a jegyzőt b) a gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltatások fenntartóit c) a településen gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit d) a jelzőrendszer tagjainak képviselőit e) a gyámhatóság munkatársait f) a településen működő gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltató képviselőjét g) a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét

7 A jelzőrendszer által kezdeményezett gondozási esetek száma 1999-2004
A jelzőrendszer által kezdeményezett gondozási esetek száma között 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Jelzőrendszer által kezdeményezett 61.075 57.292 51.645 52.449 58.339 64.642 Összes gondozási eset Jelzőrendszer által kezdeményezett aránya 37,4% 43,5% 32,3% 33,8% 31,9% 29,2%

8 A helyettes szülői ellátás kezdeményezője
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Összesen Szülő 2 37 63 49 54 205 Gyermek 1 5 Óvoda 3 Iskola 4 6 Védőnő Háziorvos, gyermekorvos Kórház Rendőrség Ügyészség, bíróság Gyermekjóléti szolgálat 17 23 26 91 Családsegítő szolgálat 9 Gyámhatóság 12 Egyéb szociális intézmény

9 A településeken nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás működésének rendszerelméleti modellje
3 input folyamat output 1 2

10 A szolgáltatás működésének bemeneti tényezői
A kliens önként A kliens a jelzőrendszeren keresztül Oktatási intézmények E.ü. Szolgáltatók Szem.gondoskodást nyújtó szociális intézmények Rendőrség Ügyészség Bíróság, Pártfogó felügyelői szolgálat, Áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, Menekülteket befogadó állomás, Társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. Intézményi környezetén keresztül Gyámhivatal Gyámhatóság Önk. Közoktatási v. Humán Irodája Önk. Ügyfélszolgálati v. Szociális Iroda

11 A szolgáltatás működésének folyamati tényezői
Prevenciós programok Gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása Családgondozás védelembevétel során Elhelyezett gyermekek családjának gondozása Átmeneti gondozás (helyettes szülői szolgáltatás, GyÁO, CsÁO)

12 A szolgáltatás kimeneti tényezői
Családsegítő Szolgálat Önkormányzat Ügyfélszolgálati v. Szociális Iroda Egészségügyi intézmények Nevelési Tanácsadó Civil szervezetek Közoktatási intézmények

13 A településeken nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás működésének rendszerelméleti modellje
3 input folyamat output 1 2

14 A gyermekjóléti központ
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény módosításáról szóló, évi IX. törvénnyel, annak 25. § (3) bekezdésében jelent meg. Köteles létrehozni július 1.-ig : az a települési önkormányzat, amelynek területén negyvenezernél több állandó lakos él, lakosságszámtól függetlenül - minden megyei jogú város

15 A gyermekjóléti központ
A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat biztosít: az utcai, lakótelepi szociális munkát, a kapcsolattartási ügyeletet, a kórházi szociális munkát, valamint a készenléti szolgálatot.

16 Gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorok
Gyvt § a megyei (fővárosi) szociális és gyámhivatal koordinálja, a bűnelkövetés illetve a bűnismétlés megelőzését célzó programok indítását, a veszélyeztetett gyermekek, továbbá a bűncselekményt elkövetett, de nem büntethető, valamint a büntetőeljárás alá vont gyermekek számára. A gyámhivatalban ezen feladatkör ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor működik a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 5/A. § (5) bekezdés a.) az átfogó értékeléséhez évente tájékoztatást kér többek között a jegyzőtől és a gyermekjóléti szolgálattól a gyermekkorú, illetve fiatalkorú bűnelkövetők számáról, az általuk elkövetett bűncselekményekről, azok okairól.

17 Köszönöm a figyelmet!