Az intézmény és környezete

Az előadások a következő témára: "Az intézmény és környezete"— Előadás másolata:

1 Az intézmény és környezete
Kapornai Judit Polgármesteri Hivatal Berettyóújfalu, Dózsa György u Telefon:

2 Miről lesz szó? I. Intézményi környezet
II. Fenntartói jogok és kötelezettségek III. Kistérségi együttműködés keretei IV. Egyeztetési mechanizmusok és fórumok V. A családdal való kapcsolattartás intézményes keretei VI. Az intézmény természeti és épített környezete

3 I. Intézményi környezet

4 Fenntartói jogok és kötelezettségek
E fejezetben ismertetésre kerül, melyek azok a feladatok, melyeket a helyi önkormányzati és nem önkormányzati fenntartóknak biztosítaniuk kell (Ktv. 85.§-88.§, illetve 102.§-ai foglalnak magába.) Természetesen rá kell világítani arra, hogyan lehet ezt a gyakorlatban elvégezni, hogyan kell összehangolni a Ktv. rendelkezéseit a fenntartónak az intézménnyel; Milyen fenntartói dokumentumokat kell elkészíteni, és arra hogyan kell ráépülniük ezekre az intézményi dokumentumoknak (pl.: ÖMIP IMIP, stb.) Különös figyelmet kell fordítani az intézményi átszervezésekre, ellenőrzésekre.

5 Kistérségi együttműködés keretei
A Ktv. 89/A.§-a részletesen taglalja, hogyan lehet a közoktatás feladatait a kistérségi társulás keretein belül megszervezni. Mivel a költségvetési törvény ösztönző normatívákat tartalmaz a társulás által fenntartott intézményeknek, illetve az intézményfenntartó társulásoknak, egyre gyakrabban találkozunk ezzel a kérdéssel. Mivel viszonylag új, de terjedő formáról van szó, részletesen ki kell rá térni. Itt kell szót ejteni a kistérségi közoktatási feladatellátási tervről is.

6 Egyeztetési mechanizmusok és fórumok
A Ktv., illetve a 11/1994.-es MKM rendelet is Kötelező egyeztetéseket ír elő a különböző átszervezésekre, illetve az intézmény működését meghatározó dokumentumokra is, amennyiben az intézményhez kötődő kérdésekről van szó. A dolgozók vonatkozásában a Kjt. előírásaira, illetve annak végrehajtási rendeletére kell figyelemmel lenni.

7 A családdal való kapcsolattartás és intézményes keretei
Itt kell áttekinteni, hogy a kérdés szabályozására milyen lehetőséget kínál a Pedagógiai Program (vagy helyi óvodai program), az SzMSz, illetve a Házirend, az ide vonatkozó jogszabályi háttér megjelölésével együtt.

8 Az intézmény természeti és épített környezete
Az ide vonatkozó építésügyi előírások (helyiségek típusai, mérete), EU-szabványok mellett a kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak figyelembevételével kell rávilágítani azokra a lehetőségekre, mely az intézmény falain belül és azon kívül is szemléletet ad a környezeti kultúra fejlesztéséhez.

9 I. Intézményi környezet
- Külső személyi környezet: Személyes kapcsolattal meghatározzák az intézmény életét. (Pl.: szülők) - Külső tárgyi környezet: Intézmény településen belüli földrajzi elhelyezkedése - Külső intézményi környezet: Akivel intézményként kapcsolatban áll. (Pl.: Polgármesteri Hivatal, Családsegítő, szülői munkaközösség, ÁSZ, MÁK)

10 I. Intézményi környezet
- Belső személyi környezet: Akik belülről alakítják az intézményt (Gyerekek, tanulók, pedagógusok) - Belső tárgyi környezet: Belső infrastruktúra - Külső intézményi környezet: Az intézményen belüli szervezetek (Diákönkormányzat, Munkaközösség, Közalkalmazotti tanács)

11 II. Fenntartói jogok és kötelezettségek
A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény határozza meg. (Továbbiakban Ktv.) Fenntartó Önkormányzati Nem önkormányzati - Helyi (társulás) - Megyei - Fővárosi, kerületi

12 II. Fenntartói jogok és kötelezettségek
Az intézményt a fenntartó alapítja alapító okirattal. Ktv. 37.§ (5) bek. A közoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az a) intézmény nevét, az alapító, illetve a fenntartó nevét és címét, b) intézmény típusát, alaptevékenységét, nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatait, tagintézményét, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címét, nevelési-oktatási intézmény esetén az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, a tagozat megnevezését, iskola esetén az évfolyamok számát, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését, c) a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.

13 II. Fenntartói jogok és kötelezettségek
Önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége (Ktv.) 85.§ (4) A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni.

14 II. Fenntartói jogok és kötelezettségek
86.§ (1) A községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról. 86.§ (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók.

15 II. Fenntartói jogok és kötelezettségek
88.§ (1) A fővárosi önkormányzat a fővárosi kerületi önkormányzatok, a megyei önkormányzat a megye területén működő helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével - a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés előkészítését szolgáló - feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban: fejlesztési terv) készít. 88.§ (2) A fejlesztési terv tartalmazza a közoktatás-szolgáltatás megszervezésének helyzetértékelését, a megoldásra váró feladatokat, továbbá a főváros, illetve a megye területére vonatkozó középtávú beiskolázási tervet.

16 II. Fenntartói jogok és kötelezettségek
88.§ (3) A fejlesztési terv legalább hatéves időszakra készül. A fejlesztési tervet legalább négyévenként át kell tekinteni, továbbá akkor is, ha azt az érintett helyi önkormányzatok vagy a helyi kisebbségi, illetve országos kisebbségi önkormányzatok, illetve az összes érdekeltek legalább öt százaléka kéri. 88.§ (4) Az önkormányzatok feladataikat intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el. Amennyiben az e törvényben meghatározott feladatokat az önkormányzatok társulás útján látják el, a társulási szerződésben meg kell állapodniuk a költségek viseléséről és megosztásáról is.

17 II. Fenntartói jogok és kötelezettségek
88.§ (5) A helyi önkormányzat új közoktatási intézményt akkor létesíthet, a meglévő intézmény feladatát akkor bővítheti, ha a működés megkezdéséhez, illetve az új feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint a költségvetési fedezet rendelkezésre áll, illetve megteremthető. A döntéshez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét.

18 II. Fenntartói jogok és kötelezettségek
88.§ (6) A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását - részben vagy egészben - akkor szüntetheti meg, közoktatási intézményét akkor szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét.

19 II. Fenntartói jogok és kötelezettségek
88.§ (7) A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben akkor engedheti át világnézeti alapon szerveződő vagy más fenntartóknak, ha azoknak a gyermekeknek, tanulóknak, akiknek a szülei nem akarják az elkötelezett, illetve az átadott nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermeküket, a szolgáltatást továbbra is megfelelő színvonalon biztosítja oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét.

20 II. Fenntartói jogok és kötelezettségek
A fenntartói irányítás 102.§ (2) A fenntartó a) dönt a közoktatási intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról; b) meghatározza a közoktatási intézmény költségvetését, továbbá a kérhető költségtérítés és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit;

21 II. Fenntartói jogok és kötelezettségek
c) meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, továbbá engedélyezi az osztály, csoport átlaglétszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok), a kollégiumban szervezhető csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést; d) a minőségirányítási programban meghatározottak szerint működteti a minőségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen - ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal - ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem helyi önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei főjegyzőnek;

22 II. Fenntartói jogok és kötelezettségek
e) megbízza a közoktatási intézmény vezetőjét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat; f) jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, minőségirányítási programját, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját; g) értékeli a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét.

23 II. Fenntartói jogok és kötelezettségek
105.§ (1) A helyi önkormányzat az önkormányzati intézkedési terv, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részeként vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket (a továbbiakban: közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv). 106.§ (1) A fenntartói irányítás nem sértheti a nevelési-oktatási intézmény szakmai önállóságát, az intézmény szakmai döntési hatásköreit. 106.§ (2) A fenntartói irányítás nem sértheti a közoktatási intézmény vezetőjének munkáltatói jogait, döntési jogosítványait, beleértve a gazdasági vezető feletti munkáltatói jogokat.

24 II. Fenntartói jogok és kötelezettségek
Nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok 79.§ (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges. Az engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény az e törvény 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel, illetve a feltételeket fokozatosan megteremti.

25 II. Fenntartói jogok és kötelezettségek
79.§ (2) Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratát, foglalkozási, illetve pedagógiai programját, továbbá azokat az okiratokat, amelyekből megállapítható, hogy a működés megkezdéséhez, a nevelő és oktató munkához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, illetve fokozatosan megteremthetők. A kérelem és mellékletei jogszabályban meghatározott formában nyújthatók be.

26 III. Kistérségi együttműködés keretei
Ktv. 89/A.§ (1) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásának megalakulása (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulás) esetén az e törvény §-ában foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ktv. 89/B.§ (2) Szakképzés-szervezési társulás az e törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő önkormányzati feladatok végrehajtására hozható létre. A szakképzés-szervezési társulásba beléphet minden olyan helyi önkormányzat, amely a szakképzés feladataiban részt vevő iskolát tart fenn. A szakképzés-szervezési társulásba történő belépés feltétele, hogy az érintett elfogadja a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés fejlesztésének összehangolásával összefüggésben hozott döntéseket.

27 III. Kistérségi együttműködés keretei
1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről 3. § (1) Társulási megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) helyi önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület hivatala ügyintézője államigazgatási feladat- és hatásköre ellátására köthető. A megállapodást a polgármester, államigazgatási feladat- és hatáskör esetén a polgármester és a jegyző írja alá. 3.§ (2) A helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettségét nem érinti a társulás létrehozása.

28 III. Kistérségi együttműködés keretei
8. § (1) Két vagy több képviselő-testület megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában azzal, hogy a közös fenntartással, illetve a közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetve annak szerve gyakorolja. (2) A megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetőleg szervének döntése előtt a képviselő-testületek - megállapodás esetén a polgármesterek - véleményét ki kell kérni a közös intézmény, más szervezet vezetője, a közösen foglalkoztatott munkavállaló megbízása, kinevezése és felmentése esetén. A társulással kapcsolatos döntésekről a képviselő-testületeket tájékoztatni kell.

29 III. Kistérségi együttműködés keretei
(3) A megállapodásban meghatározott költségvetést érintő döntéshez a képviselő-testületek mindegyikének egyetértése szükséges. (4) A megállapodás tartalmazza: a) a társulás nevét, székhelyét; b) a társulás tagjainak és a közös feladat- és hatáskör gyakorlásával megbízott nevét, székhelyét; c) a társulás által ellátott feladatot, hatáskört, szolgáltatást, a közösen fenntartott intézmény vagy más szervezet megnevezését; d) a megállapodás időtartamát; e) a költségek viselésének arányát és teljesítésének feltételeit;

30 III. Kistérségi együttműködés keretei
f) az önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően az azonnali beszedési megbízás - inkasszó - alkalmazását); g) a társuláshoz való csatlakozás és a társulási megállapodás felmondásának részletes szabályait, az elszámolás rendjét a társulás megszűnése esetén; h) a társulás ellenőrzésének rendjét; i) államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása esetén a hatáskör címzettjének rendelkezését a kiadmányozásról; j) a társulásban foglalkoztatott személy alkalmazásának feltételeit; k) intézmény, más szervezet közös fenntartására vonatkozó részletes rendelkezéseket; l) azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak.

31 Miről lesz szó? A kistérségi társulások szerepének változása
A évben életbe lépő új szabályozás ÖNHIKI feltételek és iskolafenntartás Napi tapasztalatok Intézményátszervezés lépései A változások hatása Előnyök, hátrányok a fenntartó szemszögéből a tanulók és a pedagógusok szemszögéből

32 Kistérségi társulások szerepének változása
Szakmai együttműködés a települések között Többlet-források bevonásának lehetősége Pénzügyi-gazdasági KÉNYSZER Bővebben: Kapornai Judit-Bíró Gyula: 1. A közoktatás fejlesztésének lehetséges irányai kistérségi társulás keretei között / ÚPSZ február / 2. Az intézményi átszervezés lehetőségei a kistérségi társulás keretein belül / ÚPSZ december / A cél megváltozott

33 Létszámhatárok a Közoktatási törvény szerint

34 Átszervezés gazdasági okai ÖNHIKI IGÉNYLÉS FELTÉTELEI: Ktsv-i tv. 6. sz. melléklet 1.2.1. és 1.2.2.
Fő szabály: Óvoda és iskola évfolyam-csoportonként számított kihasználtsága érje el 2007/2008-as tanévtől: 3000 fő alatti társulásban részt nem vevő településnél:

35 3000 fő feletti társulásban részt nem vevő településnél:
Ktsv-i tv. 6. sz. melléklet és

36 ÖNHIKI-hez, 2007/08-as nevelési-, ill
ÖNHIKI-hez, 2007/08-as nevelési-, ill. tanévben kistérségi társulás közoktatási feladatellátásában résztvevő önk. Ktsv-i tv. 6. sz. melléklet és

37 Létszámfeltételek az ösztönző normatíva igénybevételéhez I.
Társulási normatívához 2007/08. tanév.

38 Létszámfeltételek az ösztönző normatíva igénybevételéhez II.
Amennyiben az iskola fenntartásáról legalább 5 települési önkormányzat társulásban gondoskodik, és a települések átlagos lakosságszáma nem éri el az 500 főt, valamint az oktatás 1 ellátás helyen történik.

39 Létszámfeltételek az ösztönző normatíva igénybevételéhez III.
Amennyiben az iskolát nél nagyobb lakosságszámú önkormányzat vagy olyan társulás tartja fenn, amelynek tagja nél nagyobb lakosságszámú önkormányzat.

40 Két vagy több önkormányzat
Intézményátszervezés lépései I. 1.) Eldönteni, hogy a település a közoktatási feladatellátást milyen módon biztosítja LEHETŐSÉGEK Saját intézmény fenntartása Megállapodás alapján más fenntartóval TÁRSULÁSBAN való részvétellel INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS Két vagy több önkormányzat állapodik meg. TAGINTÉZMÉNYKÉNT (Ktv.121.§ (1) bek. 36.pont TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS TARTJA fenn az intézményt

41 Intézményátszervezés lépései II.
1. Nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő intézmény tagintézménnyé válás Költségvetési évhez igazodva is végrehajtható (Ktv. 133.§ (3) bek.)

42 Intézményátszervezés lépései III.
2. Ktv. előírásai: 37.§ (5) bek. - az alapító okirat tartalma 88.§ (6) bek független szakértőnek (OKÉV jelöli ki) véleményezni kell az átszervezést (aránytalan tanulói, szülői teher) 102.§ (3) bek. - véleményeznie kell az: - alkalmazotti közösségnek - iskolaszéknek - iskolai szülői szervezetnek - diákönkormányzatnak

43 ELŐNYÖK, HÁTRÁNYOK, FÉLELMEK
- szakos ellátottság biztosítása - esélyegyenlőség megteremtése - feltételrendszer differenciáltsága csökken - pedagógushelyettesítési rendszer hatékony működtetése - egyenletes szakmai ellátás a térségen belül Hátrányok, félelmek: - a település nem tart fenn intézményt - érzelmi okok - pedagógusok félelme a munkahely elvesztésétől - szülők, pedagógusok félelme a változástól

44 Miről volt szó? - Kistérségi társulás:
szakmai együttműködés helyett gazdasági kényszer - ÖNHIKI feltételeknek történő megfelelés, ösztönző normatív támogatás - Néhány szó a hétköznapi élet tapasztalatairól - Intézményátszervezés lépései a Ktv. előírásai szerint