A helyi önkormányzatok évi feladatai és finanszírozási rendszere

Az előadások a következő témára: "A helyi önkormányzatok évi feladatai és finanszírozási rendszere"— Előadás másolata:

1 A helyi önkormányzatok 2013. évi feladatai és finanszírozási rendszere

2 2013 – az önkormányzatok „életének” fontos állomása
2012: önkormányzati-állami feladatmegosztás átszervezésének első lépései január 1.: megyei feladatok és a megyei önkormányzati intézmények állami átvétele január 1.: megyei és fővárosi kórházak állami átvétele május 1.: városi fekvőbeteg szakellátás állami kézbe vétele 2013: az önkormányzati-állami feladatmegosztás komplex átalakítása új önkormányzati törvény, más struktúrájú feladat-eloszlás járási kormányhivatalok: igazgatási felelősségek átrendeződése köznevelés és szociális ellátás: jelentősebb állami szerepvállalás egészségügy: járóbeteg –szakellátás állami átvétele önkormányzatok: valós helyi szervezést igénylő feladatok

3 Az új önkormányzati törvény szerinti főbb ágazati feladatok 2013-tól
alapvetően a települések mindennapjait érintő feladatok (településfejlesztés, településüzemeltetés, hulladékgazdálkodás, közfoglalkoztatás, stb.) + óvodai ellátás, szociális és gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, egészségügyi alapellátás (háziorvosi, fogorvos, stb.), környezet- egészségügy (pl. köztisztaság, rovarirtás), kulturális szolgáltatás (könyvtár, közművelődés, előadó-művészet támogatása, stb.)

4 Kondíciók 2013-ban a IX. fejezet előirányzata 636,4 milliárd forint
2012. évi bázis-előirányzatot csökkentette: az EMMI-be a pedagógusbérekre, szociális ellátásokra átadott forrás (mintegy 386 milliárd forint), KIM-nek a járásokhoz átadott források (48,3 milliárd forint) SZKT-ban előírt megtakarítások (23 milliárd forint) Helyben maradó SZJA 4,1 százalékpontja átcsoportosításra kerül (a maradék 3,9 állami támogatássá alakul) az EMMI fejezetbe. A gépjárműadó 45%-a átcsoportosításra kerül az EMMI fejezetbe, 15%-a az általános támogatás forrása lesz. A teljes illetékbevétel – mely 2012-ben már csak a megyei jogú városoknál és a fővárosnál volt – átcsoportosításra kerül az EMMI fejezetbe.

5 Az önkormányzati átengedett bevételek alakulása
Átengedés mértéke ben (zárójelben a évi átengedés mértéke) Az ágazati feladatokhoz átrendezett mérték (zárójelben az összeg) Az általános támogatásba átcsoportosított mérték (zárójelben az összeg) Átengedés mértéke 2013-ban (zárójelben az összeg) SZJA (8%) 4,1%  (49,1 Mrd Ft) 3,9% (45,6 Mrd Ft) Illeték (100%) 100%  (12,3 Mrd Ft) Gépjárműadó (100%) 45%  (32,4 Mrd Ft) 15% (11,7 Mrd Ft) 40 % (29,4 Mrd Ft)

6 Egyéb kondíciók Jövedelemkülönbség mérséklés rendszere is megszűnt (a korábban e célt szolgáló támogatás forrása beépül az általános működési támogatásba). Helyi adók – így az iparűzési adó – rendszere nem változik. A támogatások jelentős része feladatalapúvá vált, több ellátásnál megszűnt a normatív finanszírozás Cél: az önkormányzati feladatokhoz és közszolgáltatásokhoz az állam minél nagyobb mértékben járuljon hozzá, DE Ez nem jelentheti a „pazarló” támogatási rendszert  kötelező minimum szint megfinanszírozása a cél

7 „2013 - Mi megy – mi marad?” Érintett ágazatok: 1) Igazgatás
Egyes jegyzői feladatok „mentek” – más feladatok maradtak 2) Oktatás/köznevelés iskolai szakmai feladatok + működtetés (meghatározott esetekben) „mentek” óvoda (+ egyes esetekben iskolaműködtetés) maradt 3) Szociális, gyermekvédelmi ellátás egyes segélyek és szakellátási feladatok „mentek” alapszolgáltatások + idős, hajléktalan tartós bentlakás maradt

8 Önkormányzati feladatok új rendszere 2013. Igazgatás – járási hivatalok
Járási rendszer: 23 kerületben + vidéken 175 helyen, a hivatalok a megyei kormányhivatal szervezeti egységei lettek országosan 10 ezer fő = alapvetően a települési önkormányzatok dolgozói jegyzői államigazgatási feladatok átvétele. Átkerült államigazgatási feladatok: Okmányirodai ügyintézés Gyámügyek Időskorúak járadéka, ápolási díj, közgyógyellátás kisebb volumenű ügyek (temetkezési szolgáltatások engedélyezése, állatotthon működési engedélyezése, stb.)

9 Önkormányzati feladatok új rendszere 2013. Igazgatás – közös hivatalok
2013. január 1-jétől hozzák létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek területét legfeljebb egy település választja el egymástól, és lakosságszámuk nem haladja meg a 2000 főt. Közös hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 2000 fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét. A közös önkormányzati hivatalokat legkésőbb márciusáig kellett megalakítani! Ezt követően a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei az önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül döntenek. Amennyiben a közös hivatalt határidőre nem hozták létre, vagy valamely település nem tud csatlakozni, akkor a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője jelöli ki az ahhoz tartozó településeket. Ilyen csak szórványosan fordult elő.

10 Általános működési feladatok támogatása
Önkormányzati feladatellátás finanszírozása: Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása (113,1 milliárd forint) Három elemű támogatás Az önkormányzati hivatal működési támogatása Településüzemeltetés támogatása E kettő együttes összegét csökkenti (esetenként lenullázhatja) a helyi önkormányzat elvárt bevétele, ami a évi iparűzési adóalap 0,5 %-a. Egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása. Megillet minden települést 2700 Ft/lakos összeggel, de min. 3 millió forint.

11 Önkormányzati hivatal működésének támogatása
Alapja az elismert hivatali létszám: településnagyság alapján meghatározott minimum/maximum létszám, mely a lakosságszámmal arányosan változik, A támogatás összege: Ft/fő (3,6 millió forint/ fő bér és szocho + 0,98 millió forint dologi kiadás) Közös hivatalok: ösztönzés, korrekciós tényezők alkalmazása (a fenntartó önkormányzatok száma, összlakosságszám, nemzetiségi önkormányzat, hivatal székhelye járási székhely) Finanszírozás: 1-4. hónapokban a jelenlegi hivatali struktúra szerinti finanszírozás, hónapban új hivatali struktúra szerinti finanszírozás a törzskönyvi nyilvántartás adatai alapján

12 Településüzemeltetési feladatok támogatása
Támogatási elemek: zöldterület gazdálkodás közvilágítás közutak fenntartása köztemetők fenntartása A támogatások alapja a évi tényleges nettó működési kiadás, ahogyan az önkormányzati beszámolókban megjelent. Minden önkormányzatnál jelentkező feladatok: támogatás azon önkormányzatoknak is jár, melyek működési kiadást nem könyveltek e szakfeladatokon, Kötött, de „lazán” kötött felhasználási kötelezettség!

13 Köznevelés

14 Köznevelés Jelentős feladat-átrendeződés az állam és az önkormányzatok között: Óvoda: önkormányzati feladat maradt Iskola (alapfokú, gimnázium, szakközépiskola, kollégium, szak-, szakmai szolgálat): szakmai irányítás és fenntartás az államhoz került, az önkormányzatoknak csak korlátozott feladatköre marad(hat): működtetés Gyermekétkeztetés: minden esetben önkormányzati feladat! Szétválik a fenntartás és működtetés fogalma: fenntartás: a köznevelési intézmény működéséhez szükséges összes feltétel biztosítása és ezzel együtt az irányítási jogosítványok gyakorlása  ÁLLAM működtetés: a fenntartás egy részterületének, a szakmai munka alapját képező tárgyi feltételeknek (épületüzemeltetés) és a tárgyi feltételekhez kapcsolódó személyi feltételeknek a biztosítása  ÖNKORMÁNYZAT / ÁLLAM

15 Köznevelés, iskola - FENNTARTÁS
A fenntartó jogkörébe tartozik minden érdemi szakmai döntés (pl. intézmény létesítése, átszervezése, megszüntetése, az intézmény költségvetésének meghatározása, térítési díjak, intézményvezető) = minden, az iskolával kapcsolatos érdemi döntés letéteményese az állam Állami feladatok ellátása: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ( szeptember 1-jétől) EMMI irányítás, központ + tankerületek (tankerület területe = járás területe) megyeközponti tankerület többletfeladatokat lát el, illetékessége a megye egész területére kiterjed költségvetési jogilag a Központ egy egységes költségvetési szerv, a tankerületek és az iskolák a Központ jogi személyiségű szervezeti egységei tankerületek személyzete a megyei intézményfenntartó központok állományából és a települési önkormányzatoktól érkezett/érkezik

16 Köznevelés, iskola - MŰKÖDTETÉS
A köznevelési törvény 74. § (4)-(6) bekezdései szerint: 3000 fő feletti településeken a települési önkormányzat a működtető 3000 fő alatti településeken az állam a működtető KIVÉVE: szakképzés (minden feladat – kivéve az étkeztetés – az államé) 3000 fő felett hármas-feltétel: állami fenntartás – tulajdon – illetékességi terület (ha egyik nem teljesül, nem kell működtetni!) Mit jelent a működtetés? „A működtetés keretében a települési önkormányzat – a 76. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. ” Gyakorlatban a működtetés = üzemeltetés (rezsi, takarító, gondok….) A működtetés nem jár azzal a joggal, hogy az önkormányzatnak érdemi beleszólása legyen a szakmai ügyekbe.

17 Köznevelés, iskola - MŰKÖDTETÉS
A 3000-res szabály alóli kivételek: 3000 fő feletti település felmentést kérhet a működtetési feladatok alól, az ahhoz szükséges gazdasági és jövedelemtermelő képesség hiánya esetén, 3000 fő alatti település vállalhatja a működtetést, az ahhoz szükséges gazdasági és jövedelemtermelő képesség megléte esetén. DE: nem lehet csak egyes intézmények működtetése alól mentesülni  vagy mindent, vagy semmit! A fenti eltérések engedélyezése kérelem alapján történik: 2012. november 15-éig kellett benyújtani, adatot kellett szolgáltatni az érintett intézmények működési kiadásairól és az önkormányzat költségvetési pozíciójáról (különösen saját bevételeiről)

18 Köznevelés, iskola - MŰKÖDTETÉS
Az oktatásért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes döntése időközben az összes érintett önkormányzat számára ismertté vált. Az önkormányzat a döntés kézhezvételét követő 8 napon belül a hozzájárulás feltételei vállalásáról határozatot hozott. A hozzájárulás vállalásának hiányában a kérelmet visszavontnak kell tekinteni! Következő lehetőség: 2015-ben (március 31.)! A hozzájárulásra kötelezett önkormányzatok befizetése: minden hónap 10. napjáig kell teljesíteni két havi hozzájárulás összegének elmaradása esetén a Kincstár azt a nettó finanszírozás keretében levonja december 15-én a még megmaradt esetleges hiányt vonja le.

19 Köznevelés, iskola - MŰKÖDTETÉS
A működtetés és a fenntartás elválasztása – kormányrendeleti szabályok (229/2012. Korm. rendelet): „A köznevelési intézmény működtetetése keretében a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat kötelezően felel az állami intézményfenntartó központ részére ingyenesen használatba adott minden olyan dolog működőképességéért, üzemszerű használatának biztosításáért, amely a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat tulajdonában van és a 8. melléklet alapján a köznevelési intézményt működtető települési önkormányzat finanszírozási körébe tartozik.” „A köznevelési intézményt működtető települési önkormányzatnak a köznevelési intézmény működtetésével összefüggő bevételeit és kiadásait azon az alapfeladaton (szakfeladaton) kell kimutatnia a könyvvezetése során, amelyre a ráfordítás történik, illetve amelyhez kapcsolódóan a bevételt elérte.” Új melléklet, amely tételesen felsorolja a működtetői kiadásokat és bevételeket.

20 Köznevelés, iskola – ÁTADÁS, ÁTVÉTEL
Társulások A települési önkormányzati társulás állami köznevelési alapfeladatot január 1-jétől nem láthat el. = eddig az időpontig a társulási megállapodásokat módosítani kellett, el kellett számolni egymással Az intézmények a KIK-be való „beolvadással” kerültek állami fenntartásba  a KIK alapvetően jogutód (kivéve: önkormányzati működtetéssel kapcsolatos jogviszonyok) A köznevelési intézmények dolgozóinak átvétele (pedagógus + segítő: KIK-be; technikai dolgozók: ha a KIK a működtető; képesítési feltételek!)

21 Köznevelés, iskola – ÁTADÁS, ÁTVÉTEL
Ingó és ingatlanvagyon minden az önkormányzat tulajdonában maradt, a vagyon a KIK ingyenes vagyonkezelésébe (ha működtető), használatába (ha nem működtető) került január 1-jétől (amíg az intézményben köznevelési tevékenység folyik). Leltár alapján (tv. szerint kell felvenni). Az önkormányzatoknál dolgozó, „fenntartási” feladatokat ellátó személyek átvétele: a KIK alkalmazásába kerültek (képesítési feltételek itt is vizsgálandók) A fenntartói feladatokat szolgáló vagyon a KIK ingyenes használatába került. EU-s pályázatok: a projektek feladatai attól függően mozogtak, hogy azok infrastruktúra-fejlesztést, vagy szakmai, tartalmi feladatot (vagy mindkettőt) céloztak- e.

22 A köznevelési feladatokhoz kapcsolódó átcsoportosítások
Fejezeti átcsoportosítások  EMMI fejezetbe átkerülő források iskolapedagógus-bérre ,0 ebből: támogatás ,0 SZJA ,4 illetékbevétel ,6 gépjárműadó (40%) ,0 EMMI fejezetbe átkerülő támogatás az iskolai szakmai munka feltételeinek biztosításához (forrása teljes egészében állami támogatás) ,8 Az önkormányzati feladat-ellátást (óvoda és étkeztetés) szolgáló támogatás A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása ,4

23 Óvodai feladatok finanszírozása
Óvoda fenntartásához kételemű támogatás: Óvodapedagógusok és segítőik bértámogatása (101,2 milliárd forint) Óvodaműködtetési támogatás (16,7 milliárd forint) + Gyermekétkeztetés támogatása (44,8 milliárd forint) + Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása (600 millió forint) Kötött felhasználás: bértámogatás + üz.tám: kizárólag a támogatással érintett óvodák kiadásaira – egymás közt átcsoportosítható; gyermekétkeztetés: az étkeztetés teljes önköltségére ; „buszos” pénz: a gyermekek utaztatásával kapcsolatos kiadásokra.

24 Óvodai feladatok finanszírozása
Óvodapedagógusok és segítőik bértámogatása: átlagbér alapú támogatás ( forint/számított létszám/év) a Kjt, az Nkt., a Kjt. végrehajtását a köznevelési intézményekben szabályozó kormányrendelet, és egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján számított létszám alapú: az Nkt. nevelés-szervezési paraméterei alapján, figyelembe véve a törvény által előírt gyermekek heti foglalkoztatási időkeretét, csoport-átlaglétszámot, óvodapedagógus heti kötelező óraszámát és kötött munkaidejét, vezetői órakedvezményt 2012/2013. nevelési év: Közokt.tv 2013/2014. nevelési év: Nkt.

25 Óvodai feladatok finanszírozása
Az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők számának meghatározása: 2012/2013. tanévben: Közokt. tv. 2013/2014. tanévben: Nkt. a segítők mibenléte és létszáma a két nevelési év között jelentősen változik! nem számított létszám, hanem tényleges létszám ajánlott létszámok nem vehetők figyelembe csak Kjt-s foglalkoztatottak vehetők figyelembe átlagbér: forint/számított létszám/év

26 Óvodai feladatok finanszírozása
Óvodaműködtetési támogatás: Ft/fő/év az „egyéb” munkatársak béréhez szakmai-dologi kiadásokhoz épület és infrastruktúra működtetéséhez A pedagógiai munkát segítők létszáma az Nkt. beterjesztett módosítása szerint várhatóan változni, szűkülni fog. Figyelem felhívás az igénylés módosítására. Gyereklétszám alapján jár – SNI-s gyermekek is csak egy főnek számítanak Bértámogatás + működtetési támogatás folyósítása: I-VIII. hónapokban a 2012/2013. nevelési évre lejelentett adatok alapján IX-XII. hónapokban: 2013/2014. nevelési évre, egyenlő részletekben

27 Gyermekétkeztetés A szaktörvény alapján jelentős változások:
óvodában  fenntartó KIK által fenntartott iskolában  közigazgatási terület szerint illetékes önkormányzat egyéb állami iskolában  fenntartó nem állami fenntartók intézményeiben  nem állami fenntartó Fontos: MIK intézményekben zajló étkeztetés tagintézményekben zajló étkeztetés önkormányzatok egymás közötti hozzájárulása Támogatás: Ft/fő/év – az előző évi támogatás 1,5-szöröse

28 Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása
Mötv. alapján létrehozott társulás, többcélú kistérségi társulás, intézményi társulás  által fenntartott óvodába járó gyermekek után, akik a lakóhelyüktől/tartózkodási helyüktől eltérő településen veszik igénybe az óvodai ellátást, utaztatásuk autóbusz működtetésével, iskolabusz-szolgáltatás vagy külön célú menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás vásárlásával biztosított. Minden gyerek egyszeresen vehető figyelembe! Kísérő kell! Felmérés lezajlott – hamarosan a belügyminiszter megállapítja a fajlagos összeget (várhatóan Ft/fő)

29 Szociális és gyermekvédelmi ellátási rendszer változásai

30 Szociális és gyermekvédelmi ellátási rendszer változásai
Állam átvette a gyermekvédelmi, a fogyatékos és pszichiátriai/szenvedélybeteg szakosított bentlakásos ellátásokat: Egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCII. törvény. Az intézmények fenntartását az EMMI által létrehozott Szociális- és Gyermekvédelmi Főigazgatóság végzi A közneveléssel ellentétben itt a feladat teljes vertikumában az állam felelősségébe került, tehát a szakmai feladatellátás és a működtetés egysége fennmarad + vagyon is mozog Önkormányzatnál marad: segélyek, alapellátások, idősek és hajléktalanok szakosított bentlakásos ellátása

31 Önkormányzati fejezet támogatásai
A szociális és gyermekvédelmi feladatokhoz kapcsolódó átcsoportosítások Fejezeti átcsoportosítások  EMMI fejezetbe átkerülő források szociális szakellátásra ,8 ebből: támogatás -5 835,9 SZJA (0,5%) -6 886,9 gépjárműadó (5%) -3 600,0 KIM fejezetbe átkerülő források (ellátottak juttatásaira) ,9 Önkormányzati fejezet támogatásai A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása ,8

32 Szociális és gyermekvédelmi ellátás- Önkormányzati feladatok finanszírozása
Segélyezési feladatok támogatása: 143,4 milliárd forint - egyes jövedelempótló ellátások + - hozzájárulás a pénzbeli szoc. feladatokhoz 2) Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások támogatása: 49,9 milliárd forint 3) Szakellátás támogatása: 20,9 milliárd forint Kötött felhasználás: – egyes jöv.pótló támogatás: csak erre a célra, – a hozzájárulás a pénzbeli szoc. feladatokhoz: szociális területek között átcsoportosítható – alapszolg. támogatása: „belül” is átcsoportosítható, és a szakellátásra is fordítható, – szakellátás támogatása: kizárólag a támogatással érintett intézményekre – belső átcsoportosítás lehetséges

33 Szociális és gyermekvédelmi ellátás- Önkormányzati feladatok
Segélyezés: A járásokhoz kerülő segélyek kivételével maradnak a jegyzői segélyek és a méltányossági segélyek (egyszerűsödik). Finanszírozás alapelve változatlan, a konkrét összegek változnak: Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése (117,7 milliárd forint) Hozzájárulás pénzbeli ellátásokhoz (39,1 milliárd forint) 80% a évi arányok alapján, 20% lakosságszám alapján kerül elosztásra de min forint/fő, max forint/fő

34 Szociális és gyermekvédelmi ellátás
Alapellátás Alapelve változatlan, de a konkrét összegek változnak Fajlagos változások: házi segítségnyújtás forint/fő csökkent időskorúak nappali ellátása forint/fő növekedett fogyatékosak nappali ellátása forint/fő növekedett pszichiátriai betegek nappali ellátása forint/fő növekedett Társulási kiegészítő igényelhető: többcélú kistérségi társulás által (június 30.!) egyéb társulások (július 1-jétől csak új Ötv. szerintiek), ahol a társult és ellátott települések lakosságszáma 3 ezer/5 ezer fő, tagönkormányzat önállóan működési engedéllyel nem rendelkezik.

35 Szociális és gyermekvédelmi ellátás- Önkormányzati feladatok
Idősek és hajléktalanok szakosított bentlakásos ellátása Feladatalapú finanszírozás: 1) Szakmai dolgozók bértámogatása 2) Intézményi működtetési támogatás Összesen: 20,9 milliárd forint Szakmai dolgozók bértámogatása: Elv: a törvény által elismert szakmai létszámhoz kapcsolódó átlagbér alapú finanszírozás Lépései: ellátotti létszámból  elismert alkalmazotti létszám (L/4 + Iv) (demensek 1,2 fő) elismert alkalmazott létszám x átlagbér ( Ft) = bértámogatás

36 Szociális és gyermekvédelmi ellátás- Önkormányzati feladatok
2) Intézmény-üzemeltetési támogatás „egyéb” dolgozók béréhez, szakmai-dologi kiadásokhoz, épület és infrastruktúra üzemeltetéséhez. A támogatás maximális összege: kiadás mínusz térítési díj bevétel Útmutató rögzítette az elismerhető kiadási elemeket: egyéb dolgozók bére, dologi kiadások, egyéb folyó kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, felújítási kiadások (korlátozott mértékben)

37 Szociális és gyermekvédelmi ellátás- Önkormányzati feladatok
A kiadások összegét csökkenti a személyi térítési díjakból származó (becsült) bevétel  Intézmény-üzemeltetési támogatás maximális összege Elvek: integrált intézmények esetén csak a kapcsolódó ellátottak, kiadások és bevételek, bázis-alapú tervezés: adatok alapja 2012 külső szerv (pl. GESZ) által teljesített kiadások is figyelembe vehetők elkülönített nyilvántartás – fokozott ellenőrzés A bértámogatás + intézmény-üzemeltetési támogatás az intézmény működtetésére fordítható.

38 Kultúra és közművelődés
Ellentétes folyamatok: Állam  önkormányzatok megyei múzeumi igazgatóságok törzsintézményei: a megyeszékhely megyei jogú városokhoz (Pest megyében Szentendre, Komárom-Esztergom megyében Tata), múzeumi tagintézmények: az illetékes települési önkormányzatokhoz a megyei könyvtárak: a megyeszékhely megyei jogú városokhoz (Pest megyében Szentendre) az átadás törvény erejénél fogja  nem lehetőség, kötelezettség vagyon tulajdoni helyzete nem változik KIM – EMMI – önkormányzat megállapodások A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása 28 992,0

39 Közművelődési feladatok támogatása
Kulturális feladatok támogatása (17,6 milliárd forint) Differenciált, kötött támogatás az alábbiak szerint: megyei múzeumi igazgatóságok törzsintézményei fenntartásához a megyeszékhely megyei jogú városok (Pest megyében Szentendre), múzeumi tagintézmények működéséhez az illetékes települési önkormányzatok, a megyei könyvtárak  feladataihoz a megyeszékhely megyei jogú városok (Pest megyében Szentendre) vehet igénybe támogatást. további támogatás jár a településeknek, a megyeszékhely megyei jogú városoknak, (és Szentendrének) a fővárosi kerületeknek és a Fővárosnak a Kultv.-ben meghatározott közművelődési feladataik ellátásához. a megyei könyvtárat fenntartó városokat a kistelepülési könyvtári és közművelődési feladatok ellátásához kiegészítő támogatás is megilleti. A támogatási összege függ a szerződő környező kistelepülések lakosságszámától. A szerződéseket december 31-ig kellett megkötni.

40 Aktuális problémák az önkormányzati finanszírozásban
Az első forint adóerőképességtől induló beszámítás ellehetetleníti a szegényebb kistelepülések feladat ellátását. Megoldás: A beszámítás részleges visszapótlása. Az étkeztetési feladatok – a megnövelt normatíva mellett is – jelentős problémát okoz az önkormányzatoknak, különösen, ahol volt MIK-es intézmények is működnek. Megoldás: az étkeztetés feladatfinanszírozás alapján történő újraszabályozása – akár már évközi módosítás útján. A szociális alapszolgáltatási feladatok normatívái továbbra is jelentős hiányt keletkeztetnek. Megoldás: 2014-től feladatfinanszírozás, évközben kiegészítő támogatások biztosítása. A volt MIK-es köznevelési intézmények működtetése új feladatként. Megoldás: év közben kiegészítő finanszírozás megteremtése.

41 Kiegészítő finanszírozás forrásai
Szerkezeti problémák megoldására (ld. előző oldal): szerkezetátalakítási tartalék (20 Mrd forint), Egyedi problémák, „vészhelyzetek” áthidalására: fejezeti tartalék, önkormányzatok működőképességét megőrzését szolgáló támogatás (mintegy 25 Mrd forint). Mindkét forrás felhasználását a belügyminiszternek a – nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben kiadott – rendelete fogja szabályozni. Első többlet támogatás az I. és II. félév fordulóján várható.

42 A helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó leglényegesebb új szabályok
Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (Áht.), valamint az annak végrehajtását szabályozó 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) 2013-ban hatályba lépett változásai alapján. Költségvetési rendeletalkotás Bevételeket, kiadásokat: kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok Költségvetési egyenleget: működési tételek, felhalmozási tételek tagolásban kell megjeleníteni a költségvetési rendeletben.

43 A helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó leglényegesebb új szabályok
Költségvetési rendeletalkotás Működési hiány nem tervezhető – a Mötv. 111.§ (4) bekezdése alapján –, azaz gyakorlatilag külső finanszírozású működési hiány nem tervezhető, de az előző évi pénzmaradvány felhasználásával lehet a tárgyévi kiadás több a tárgyévi bevételnél. (Áht §.; Ávr §.) Új törvénymódosítás: a gépjárműadó alakulásáról, a befizetendő összegről negyedévente adatot kell szolgáltatni, ennek elmaradása esetén bírságfizetési kötelezettség!

44 A helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó leglényegesebb új szabályok
Illetmény-számfejtési rendszer A Magyar Államkincstár által működtetett központosított illetmény-számfejtési rendszerhez való csatlakozás a helyi önkormányzatok és intézményeik számára a jövőben kötelező lesz. (Áht. 44.§.; Ávr. 62.§.) Átmeneti rendelkezések közül kiemelendő A többcélú kistérségi társulások megszűnése esetén az állami támogatással kapcsolatos elszámolások kötelezettje (egyéb megállapodás híján) a korábbi székhely szerinti település.

45 Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény – adósságkeletkezés engedélyezése
Az Alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően a helyi önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet kizárólag a Kormány hozzájárulásával köthet. Az adósságból eredő fizetési kötelezettség mértéke éves szinten a saját bevételeinek 50%-át nem haladhatja meg. Nem kell a Kormány hozzájárulása az európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől elnyert fejlesztési támogatások megelőlegezésére vagy önrészére szolgáló hitelek, a költségvetési éven belüli működési célú hitel (likvid hitel), a reorganizációs hitelek, valamint a törvényben írt értékhatár alatti ügyletek esetében. Az adósságmegújító hitelt is engedélyeztetni kell. 45

46 Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény – adósságkeletkezés engedélyezése
A szabályozás célja az önkormányzatok fizetésképtelenné válásának megelőzése, a nagymértékben eladósodott önkormányzatok további eladósodásának megakadályozása, az önkormányzati alrendszer hiányának kordában tartása, továbbá annak biztosítása, hogy az önkormányzatok csak a törvény által számukra előírt (kötelező és önként vállalt) feladatok ellátásának érdekében kössenek adósságot keletkeztető ügyleteket. 46

47 Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény – adósságkeletkezés engedélyezése
A Kormány az ügylethez abban az esetben járul hozzá, ha az adósságot keletkeztető ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi azzal, hogy a működési kiadások folyamatos teljesítése biztosított, az adósságból eredő fizetési kötelezettség mértéke éves szinten a saját bevételeinek 50%-át nem haladhatja meg, az adósságot keletkeztető ügylet az államháztartás önkormányzati alrendszere adósságának a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését nem veszélyezteti. 47

48 Az önkormányzatok adósság keletkeztető ügyleteire vonatkozó szabályok várható változása
a kezesség, illetve garanciavállalás is engedélykötelessé válik, a fejlesztési célú hitel felvételének előkövetelménye lesz a helyi adók valamelyikének működtetése, a kis összegű (10 millió forint alatti) fejlesztési célú ügyletek is engedélykötelessé válnak, ha az ügylet összege meghaladja az önkormányzat éves saját bevételei 20%-át minden adósságot keletkeztető ügyletről adatot kell szolgáltatni, a nem engedélykötelesekről is (2014-től). 48

49 Az önkormányzatok adósság keletkeztető ügyleteire vonatkozó szabályok várható változása
A felhalmozott működési célú, 2013-ban lejáró hitelállományt egy alkalommal meg lehet hosszabbítani, át lehet ütemezni. Maximális mérték: a december 31-ei hitelállomány (2013-ban már nem növekedhet). Cél az önkormányzati azonnali visszafizetési kötelezettség, a csődhelyzetek elkerülése. 49

50 Köszönöm a figyelmüket